Szia!
Nem annyira a vezérlés, hanem a hőérzékelés a kérdéses ilyen magas hőmérsékleten.
Erre a célra a platina hőelemet használunk. Barkács célra elég drága, viszont tartósan is bírja a magas hőmérsékletet.

És mondjuk egy fűtőszál ellenállás változása, ami többet is kibír, és olcsóbb? Vagy nem tudom, a pontokkal mindig gondba vagyok, hogy egész, vagy ezer.

A legtöbb fűtőszál anyag minden egyes felfűtésnél oxidálódik kicsit, majd a lehűtésnél kicsit "lepattog" róla az oxid, vagyis fogy a keresztmetszete. Emiatt állandóan nő az ellenállása.
Valamikor nagyon régen wolfram izzószállal próbáltam, ez az út nem járható...

Akkor meg infra hőmérőt kéne csinálni.

Vagy izzó, búrával.

Hacsak nem kvarcból van a búrája, az első felfűtésnél elolvad... A tiszta kvarcüveg olvadáspontja 1700°C, az összes többi ennél kisebb hőfokon olvad.

Valaki esetleg tudja hogy hogyan lehet az R és S típuső hőelemet megkülönböztetni?

A táblázataikat nézegetve azt látom, hogy az R típusú nagyobb feszültséget ad ugyanolyan hőmérsékleten, mint az S típusú. De olyan kicsi a különbség, hogy 1200-1400°C-ra kellene felfűteni őket, hogy mérhető legyen az eltérés.
R típusú táblázata
S típusú táblázata

Az is kapható készen, nem kell készíteni. Pl. ez. De ezek más célra valók.
Nem is olyan drága, viszont a kemencén kívülről hogyan használod a darab hőmérséklet mérésére, illetve vezérlésre?

Mondjuk nekem drága, és 1400-tól több kéne. Hát azt írtam, hogy csinálni kéne, nem venni. A másiknál meg azóta sem tudom, hogy 170 vagy 170ezer. Amúgy meg nyilván csövön keresztül. Elég, ha rálát a belső részre, vagy az égőtér belső falához közelre nem? Vagy esetleg maradva a csőnél, esetleg lehetne valami olyan anyag egy rúdszerűen egy részen, aminek a hővezetésének ismeretében bizonyos távolságra eléggé lecsökken a hőmérséklet egy hőmérő használatához, és annyit hozzá kell adni. Amúgy az izzó alapból láthatóan ég, vagyis melegebben, és be van zárva. Amúgy nem is találtam használható fűtőbetétet. Nem írják oda, de a legtöbb biztos hűtést igényel, meg vannak ezek a kis hősugárzóba valók. Hát egyszer szétszedtem egy olyat, az csak egy üvegcsőbe bele volt dugva egy mindenfelé összeérő gubancos fűtőszál, a végei meg csavarral voltak rögzítve a vezetékhez, hát nem volt hosszú életű. És nem lehet tudni, hogy melyik olyan mint az izzó, és melyik van csak így a levegőn. Amúgy vezérlésként ha sehogy se lehet mérni, számolni is lehetne, hogy hány Watt, hány kiló agyagot, meg levegőt mennyi idő alatt hány fokra fűt fel. Gondolom, nem ilyen 10 fokokon fog múlni, hogy jó lesz-e.

Ha sikerülne is építened egy infra hőmérőt, mihez és hogyan kalibrálod be ?

És akkor még ott van, hogy az izzó többi része hogy bírja a meleget? Meg hogy kötöd be? Meg nagy a hőtehetetlensége.

Egy kis segítség azoknak, akik üveg olvasztásban gondolkodnak ...
1. sor: soft glass - lágy üveg ( sörös, boros palack, ablak üveg )
2. sor: hard glass - kemény üveg ( pl. gáztöltésű halogén izzók,
nátrium lámpák, xenon izzók búrája ... )
3. sor: quartz glass - kvarc üveg( kvarclámpák, röntgencsövek )

A fentebbi táblázat ipari méretekre vonatkozik ( 50 - 500 t olvadt üveg folyamatos olvaszására,hőntartására,termelésre ).
Kisebb felhasználás esetén, a fajlagos energia felhasználás ugrásszerűen fog nőni, a veszteségek növekedése miatt.
Akár 3 - 5 szörös is lehet a fajlagos energia felhasználás.

Léteznek még a pirometrikus kúpok amiket kifejezetten a kerámiaiparban használtak (használnak?). Ezek különböző összetételű féloldalas kúpok amik ha elérik a megfelelő hőmérsékletet akkor "lekonyulnak". Pirometrikus kúp - Angol Wikipedia
R típusú hőelem már van 47000-ért is. Bővebben: Link
Illetve az Ebay-es S típusú hőelemeknek is bírniuk kell a magasabb hőmérsékletet, hiába írnak 1300 fokos maximális hőmérsékletet: Bővebben: Link

Jó, azzal kezdtem, hogy ezek drágák, és utána egy csomó dolgot írtam, és nem is mondtok rá semmit.

WRP-100, S-típusú hőelemet Mo.-ról 10k-ért (Link), ebayről 3-4k-ért meg lehet venni. Annyi, hogy szerintem az ebay-en elírták az adatokat. Mert nem 1.2 mm az átmérő, hanem 0.12mm és nem 1300 fokig jó hanem 1600-ig. Link Azt meg ne várd hogy majd ingyen fogod megcsinálni mert az nem fog sikerülni. És az sem mindegy hogy hány fokot szeretnél. Az elején 1400-at írtál, aztán hogy több mint 1400. De mennyivel? A Kanthal talán éppen 1400-ig használható, de ha több kell az megint zsebbenyúlós.
Aki tud segíteni és van ideje az meg válaszol a többi kérdésedre.

Kezd bonyolódni a dolog, már az 1400 fok sem otthoni barkács kategória. Mivel fogod fűteni? A mi aprócska labor kemencénkben Silicon Carbide fűtőszálak vannak, így elérhető az 1400 fok, és nincs benne több kilőnyi anyag. DE ehhez is kell teljesítmény, és nagyon jó hőszigetelés.
Csövön keresztül az infra hőmérővel semmit nem fogsz mérni a kemence belső részéről, azok nem pontszerű mérésre készülnek.
Az izzós példát nem értem, hogy lehetne vele kemencében fűteni. A wolfram szál a búra nélkül szinte azonnal elég "levegőn".
Apró pénzért nem tudsz építeni ilyen elvárásoknak megfelelő kemencét.

A 0,12 mm a szondában lévő platina/ródium huzal átmérője.
A szonda átmérője 7-8 mm.
Köpenyhőelemből még a 0,25 mm-es is ritka, azonkívül hamar szétégnek már 600-700 fokon is.

Azért írtam, hogy a hőmérőnek 1400-tól többet kell bírnia, mert ha 1400 van alapból, akkor nem árt, ha van még tartalék, nem épp a tönkremenetelének a határára van méretezve. A sima izzót hőmérőként írtam arra, hogy vékonyodik a levegőn, és nő az ellenállása. De a fűtést is búrával gondoltam emiatt. Abból indultam ki, hogy az izzónál is forró a búra, az infra lámpa is búrába van, meg a csöves melegítők is, csak a csövesekből nem tudom melyik van úgy búrában, mint a villanykörte, és melyik kap levegőt, mert gondolom amelyik levegőt kap az nem felel meg a célra.

Aztán, ha lenne ami méri a hőmérsékletet, jönnek azok a dolgok, hogy mik viselik el ezt a hőmérsékletet? Milyen hőszigetelővel lehet kivezetni a vezetékeket, milyen anyagból lehet a kemence, és az érzékelőt mivel lehet rögzíteni bent?

Találtam egy jó fűtőszál méretező oldalt:
Coil Calculator - Metric

Ez ok, de hány fokos lesz a fűtőszál?

Ezt egy táblázatkezelő néhány cellájában ki lehet számolni. Az a baj, hogy ez még elég kevés. Ami itt kijött, azzal ki kell számolni az egységnyi felületre eső teljesítményt. Ha nem jó, akkor más értékekkel újra kell számolni. Meg kell nézni, hogy fog elférni a fűtőszál a kemencében, aztán ha nem igazán jó, átszámolni újból. Lehet, hogy nem egy fűtőszál kell, hanem mondjuk 4 párhuzamosan kapcsolva. Azokat viszont már más teljesítményre kell méretezni. Szóval ezeken kívül még pár dolgot figyelembe kell venni...

Üdv! Van nekem egy hőérzékelőm. Nem mai gyerek. A típusára nem emlékszem. Talán még a fedele is megvan. Ha kideríted neked jó-e, ingyenes.

Közben rá mértem. 100 ohm. VAlószínű kevés.

Ez ránézésre egy kazán hőfokmérője ...
A hőfokmérő feszültséget, millivoltokat ad, amit egy megfelelő erősítőn keresztül "alakítanak át" °C -ra.
Mérj feszültséget a kivezetésen és tedd forró vízbe vagy óvatosan melegítsd egy öngyujtóval. Egy érzékeny multiméter is mutatja a feszültségváltozást.

Ez igen valószínű nem hőelem, hanem Pt100-as ellenálláshőmérő. És ennek az ellenállása fog változni. És elvileg csak 850 fokig jó ami szerintem gyulanknak nem lesz elég. Mondjuk ha valaki tudja miért csak 850 fokig jó a Pt100-as az elárulhatná nekem.

Kész a kemencém! Első felfűtés:

Hajrá !
És mit akarsz benne olvasztani ?

Ha kell neki, legyen az övé, nekem mindegy.
De:
1. Ha figyelmesen megnézed a csatlakozó elemeket teflon tömítés látható a képen. Sem üvegnél, sem fémeknél nem használnak teflont tömítést, mert nem alkalmas arra a célra.
2. Közvetlen fém felületet nem tesznek ki még 500 °C -nak sem, mert idővel elvetemedik, szétég ( még a saválló anyag is !).
3. Nagy hőmérsékleten - még a lángkemencében is !!! ( tehát nem olvadékban ) - a hőelemet kvarccsőbe helyezve tolják a mérendő térbe.
4. A fémek oldódnak - többé-kevésbé - egymásban, rácsszerkezetüktől függően. Ha olvadékba fémet teszel, az "elnyalja" azt idővel. Lásd: forrasztó pákák hegye …
5. Az olvadt üveg sokkal agresszívabb a legtöbb olvadt fémtől. Ezért építik az üvegolvasztó kemencéket az egyik legkeményebb, legellenállóbb ( és legdrágább ! ) hőálló anyagból: cirkonit téglából

ps. 1986 -ban végeztem, mint kohómérnök és lassan 10 éve dolgozom üveggyárban ...