Használj műveleti erősítőt, vagy komparátort. Pl lm339,lm324,lm393...

Felejtsd el, teljesen szabálytalan a reflektort menetfényként használni! Olvasd el az ide vonatkozó rendeletet, világosan le van benne írva hogy mit lehet és hogy hogyan.

Szia! Ha szabálytalan, ha nem, az 1 éves gyári céges kocsiban is ilyen van. Gyárilag, és VW.

Ezen kívül BMW is használta több mint 10 éven keresztül. Több saját autómban is volt, nem szólt érte senki, pedig európában sokat járok.

Hát erről van kérem szó , meg erről . Az EU-ban ott lehet hogy nem szólnak érte, de ha itthon összeakadsz valami a kelleténél is rátermettebb fakabáttal, az attól sem fog visszariadni hogy a rendszámodat levegye. Mint írtam, szabálytalan! Azt csinálsz egyébként amit akarsz, de a helyedben én elolvasnám az ide vonatkozó köhém rendeletet, meg csak beszélnék egy két emberkével a témában.

Zener dióda?

Én is Zenert használnék. A zener nyit egy tranzisztort, ami kapcsolhat egy fetet, relét, igény szerint. Kis áram esetén a tranyó közvetlenül a fogyaszót is kapcsolhatja.

Sziasztok!
Az lenne a kérdésem, hogy a képen látható motor állórésze lehet-e mentzárlatos?
A tekercseket külön megmérve 3,7 Ohm mindkettő, együtt 6,6. Ez normális-e naggyából.
Egy kisebb pneumatikus fúrókalapács állórésze egyébként. Kisebb olvadásnyomok láthatók.
Anti

Elvben lehet jó az érték. A menetzárat kimérhető, vagy szemmel is megállapítható. A jelenség barnulás, égés a túláramtól. A kép lemaradt.

Sziasztok,

A laptopom akkuja megadta magát, szétszedtem, a pozitív ág van megszakadva.
A képeken látható helyen tűnik el a villany.
Ha a jelölt helyet áthidalom akkor visszaáll a rend, csak a töltés nem akar leállni.
Feltehetően a fehér trutyi alatti IC-vel lehet gond, amit esetleg cserélnék.

Kérdésem: hogyan lehetne azt a fehér ragasztófélét eltávolítani? Nagyon kemény, késsel kapargatva, pákával melegítve semmi eredmény.

Pótoltam a képet. Konkrét helyen égés nem látszik, csak eléggé elvan szineződve, meg egy kicsi olvadozás látható a műanyagon.

Az a fehér trutyi a mechanikus hővédelmet védte. Valami oknál fogva az alatta levő FET-ek túlmelegedtek, és kioldott a védelem.

Így gondolom én is, csak jó lenne javítani, de nem tudom eltávolítani róla.
Ez egy 11.1 Volt 8850mAh-s akku, nem szeretnék most másikat venni. (25-30K Huf)

Úgy indított az izzó fényerejét PWM-mel szabályozza. Ha az átlagérték lesz 8V, a csúcsok meg akku feszültség, akkor a zeneres kapcsolás kicsit bonyolódik....

Mára már sikerült találnom pár VHF jeladó kapcsolást amik 1,5 -3 V osak az egyiknél írja hogy triplázza a kristály órajelét az jó is lenne nekem (a kép) de borzasztó kicsi lehet a hatóköre mert 1 gombelemmel 22 napot ír és 0,2 g az egész. .. A másik kapcsolás meg nem írja a fogyasztást és a hatótávot. A linkelt megoldás: http://www.talkingelectronics.com/projects/MiniTracker/TrackingTx.html itt gondolom a 170 cm antenna az 17 cm akar lenni. szerintetek érdemes a linkelt megoldást megépíteni és ha 40-50 MHz es kristályt teszek be akkor elérem a 140-150 MHz -s tartományt ? és a kb 500 m es vételi lehetőséget ? köszönöm

A linkelt leírásodban egy 100 MHz körüli (ahogy sikerül) frekvenciájú jeladóról van szó. Ennek a hullámhossza 3 m. ebből következik, hogy az antennája λ/4 es estén 75 cm (+ rövidülési tényező) vagy λ/2 esetben 130 cm (+ rövidülési tényező. A hullámhossz felének megfelelő antenna hosszúsággal jobb sugárzási, illesztési viszonyok érhetők el.
A 100 MHz körüli frekvenciának előnye, hogy közönséges műsorvevőt használhatsz a kereséshez, bár azok erre a célra meglehetősen érzéketlenek. (hatótáv csökkenés)
A fogyasztása azért alacsony, mert az adója rövid ideig, periodikusan működik, és a "kitöltési tényező" aranyában csökken a felvett átlag teljesítmény.
A képen látható megoldás jobbnak tűnik, bár a kapcsoló tranzisztorral megvalósított ki-, be kapcsolgató áramkör részlet számomra kicsit zavarosnak tűnik, de ki kell próbálni.
Az 50 MHz körüli kristályok eleve felhang kristályok, a további háromszorozást egy lépésben nem biztos, hogy tudják, ezt is próbálni kell.

A kép egy biológiai iratból származik https://jeb.biologists.org/content/208/21/4063 itt részletesen leírja miről is van szó csak nem nagyon értem még. 50 métert ír növényzetben ez nekem teljesen megfelelő. Akkor szerinted is ezt próbáljam megépíteni picit nagyobb alkatrészekkel első körben ?

Megpróbálhatod utánépíteni, ha 150,98 - 151,16 MHz közé választod a frekvenciáját max 100 mW_ERP kisugárzott teljesítménnyel, akkor jó lehet.
Ezen a frekvencián madárkövetőket szoktak használni, akár műholdas követéssel is. Lehet, hogy ilyet be is tudsz szerezni készen is.

Megpróbálkozom vele hátha sikerül. Tudom hogy lehet venni de vagy nagyon drága vagy az alkotás öröme marad ki ... 30.000 ft ot kicsit sokallok egy 1 db ért kiadni amikor az alkatrész költsége nincs 1500Ft sem ..

Lehet, de ha vásárolsz, azzal biztos nem bux meg. Adót (sugárzó rádiós eszközt) építeni műszerek nélkül, nem egyszerű feladat.

Nem bonyolult az, csak legfeljebb kicsit szelesebb spektrumban ad...

Bonyolultnak valóban nem bonyolult, csak épp nem tudni mit készítettél.
Azért 150 MHz -en beletalálni abba a 180 kHz -es résbe, és benne is maradni, nem piskóta dolog.

Megteszem amit lehet ha nem megy keresek egy szakembert a közelemben ...

Én is erre gondoltam.

Sziasztok!

Egy kis érdekes témafelvetésem lenne. Érdekes módon az "Incandescent light bulb" című viszonylag terjedelmes Wikipedia oldalon sem fejtik ki ezt a kérdést.
Állítólag egy 120V-os hálózatra tervezett 60W-os (hagyományos) volfrámszálas izzóban a volfrámszál hossza 58cm, az átmérője pedig 0.046mm.
(Ezt az értéket amúgy le lehet vezetni, amennyiben 0.000000687ohmméter üzemhőmérsékleti fajlagos ellenállással számolunk.) Ez volt az egyetlen izzótípus, amelyhez megtaláltam ezeket a paramétereket az interneten.

Namost, azon gondolkodtam, hogy vajon az ennél kisebb illetve nagyobb teljesítménnyel rendelkező izzókban hogyan alakulnak a volfámszál méretei?
Szerintem laikusként könnyen gondolhatná azt az ember, hogy "a fényesebb izzóban biztosan hosszabb a volfrám szál (hogy nagyobb hosszúságon keresztül tudja leadni a fényt), vagy esetleg vékonyabb a szál (hogy jobban fel tudjon izzani)". De ezzel szemben, ha egy picit belegondolunk, akkor rögtön be kell látnunk, hogy mind a volfrámszál vékonyításával mind pedig a hosszúság növelésével az ellenállás növekszik, és ennek következtében a teljesítmény csökken (P = U^2 / R). Az pedig köztudott, hogy a kisebb teljesítményű izzóknak kisebb a fényereje...

Szóval, van bárkinek ötlete, hogy hogyan módosul a volfrámszál méretezése a különböző teljesítményű izzók esetén?
(Maximálisan megfelelne az is, ha tud valaki linkelni olyan - akár angol nyelvű - oldalt vagy publikációt, amelyben a fent említett egyetlen 120V/60W-os példán kívül lenne még pluszban egy-két más konkrét példa is felsorolva.)

Rossz helyen keresgélsz. Nem az interneten, hanem a szabadalmi hivatalokban kéne keresgetned.
Az izzószál kivitele az egyszerű wolfram száltól a (még) ma is használatos izzószálig egy fejlődési folyamat vezetett, igen sok kísérletezéssel, próbálkozással.
Úgyhogy nem nagyon valószínű, hogy a méretezésről bármit is találnál.
A nagy teljesítményű nagy fényerejű izzók izzószála dupla, vagy többszörös tekeréssel készülnek, a rázásnak kitett jármű izzók megint más technológiával készülnek

Hát valóban az lenne a legtisztább, ha hivatalos vagy félhivatalos patamétereket sikerülne találnom.
De ha ezek védett adatok, akkor örülnék annak, ha legalább a fizikai alapelveket sikerülne tisztáznom a téma tekintetében.
Elvégre évszázados technológiáról és a kereskedelmi forgalomból részben bevont (elavult) termékekről beszélünk, továbbá feltételezésem szerint egy drágább mikroszkóp segítségével ezekhez az adatokhoz könnyen hozzá lehet jutni.
Egyébként már a 120V/60W-os izzókban is duplán tekercselt izzószál van -- bár relatív értelemben a 60W is "nagy teljesítménynek" számít.

Minél több párhuzamosan kapcsolt wolframszál van, annál nagyobb teljesítményt fog az izzó felvenni, annál nagyobb lesz a leadott fénymennyiség is.

Tudom, hogy ez így működne, de a valóságban szerintem nem ez a megoldás (általában)
Egyrészt a Google-ben fellelhető képtalálatok alapján mondom, másrészt ha ez így lenne, akkor csak 25/50/75/100/125 stb wattos izzó lenne.
Meg azért sem gondolom, hogy így oldják meg, mert az angol nyelvű wiki oldal kitér arra, hogy a nagyobb teljesítményű volfrámizzók esetén jobb a lumen/watt arányérték (bármi is legyen az oka).

Ha ki szeretnéd számolni, akkor meg kell ismerkedned a villamos teljesítmény, a villamos munka, és a fajhő fogalmával, és hőtani ismeretekkel.
Egy ellenálláson keletkező teljesítmény a rajta eső feszültségből és az átfolyó áramból számolható. A W (teljesítmény) az az egységnyi idő alatt elvégzett munka, azaz 1 W= 1 joule/sec. A fajhő megmutatja, hogy egy Kelvin fok emelkedéshez hány joule munkát kell végezni. Ebből, ha ismerd a kívánt hőfokot, akkor kiszámítható, hogy az izzószálnak mekkora ellenállásúnak kell lenni az elérni kívánt hőfokon. Eddig nem annyira bonyolult, de jön a neheze.
A helyzetet bonyolítja, hogy nem mindegy milyen anyag veszi körül az izzószálat, annak mennyi a hőelvonó képessége. Ismerni kell az izzószál hatásos felületét, a hő sugárzási veszteségét. A
Gondolom ezeknek a közelítő számítása, meghatározása a kísérletek, és a szabadalmak tárgya.

Köszönöm a részletesen kifejtett választ.
Nem gondoltam volna, hogy még az ún. fajhővel is kell kalkulálni.
Azt hittem, hogy a fogyasztó felmelegedésének mértéke mindössze a ráeső feszültségtől és az ellenállásától függ (magyarul a fogyasztástól).
Mindenesetre nekem a tippem az, hogy lényegileg abban különbözik egy 40W-os izzó egy 100W-ostól, hogy az utóbbiban vastagabb a volfrámszál, a többi (amiket leírtál) pedig a finomhangolás része. De majd megpróbálom ezt szemrevételezni később, ha kezem ügyébe kerülnek ilyen izzók.