Fórum témák

» Több friss téma
Fórum » Erősítő mindig és mindig
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd! I. A helyes tápfeszültségek megléte. II. A kimeneten van-e egyenfeszültség. Élesztés.
Lapozás: OK   2209 / 2519
(#) tothbela válasza pika75 hozzászólására (») Dec 3, 2019 /
 
A bias tranzisztor a C509 22nF-os kondenzátorral le is van lassítva, így nem tud érvényesülni a 100MHz-es sebesség. Gyakorlatilag ebbe a pozícióba csak a fizikai korlátok miatt nem kerülhet bármi. 10V-ot és max 20mA-t nagyon kevés tranzisztor nem bír.
Az ellenállások értéke ennyi toleranciát elbír, viszont arra érdemes figyelni, hogy induktivitás szegény legyen.
Az 5200/1943 jó választás. Természetesen kissé másképpen kell felszerelni, de ez nem akkora gond. Az eredeti tranzisztorok a ma már ritka MT-200 tokozás miatt drágák.
(#) zotya1983 válasza tothbela hozzászólására (») Dec 3, 2019 /
 
Nem. Itt bc556 b-k vannak, sajnos keveset pihentem, most érek majd rá csak ránézni. Figyelmetlenül ezt meg nem lehet... Én akarom megtalálni mit csesztem el. Köszi. Ha kell inkább ráindítok a másik panelre is és megnézem, ha ugyanez a hiba lép fel akkor egyértelmű hogy valamit nagyon fordítva tettem be. az is lehet hogy a Kínai bc556 ok nem jók esetleg...Vagy fordítottak de figyeltem a lábkiosztásra. Ez szinte esélytelen..
A hozzászólás módosítva: Dec 3, 2019
(#) zotya1983 válasza reloop hozzászólására (») Dec 3, 2019 /
 
Meg is van az első gond, ezeket a panelokat elbontom és újracsinálom.
Van egy fatális hiba amit nem kellett volna elkövetni. Köszi a segítséget...
(#) reloop válasza zotya1983 hozzászólására (») Dec 3, 2019 /
 
A felismert hiba is csiszolja a tudást.
(#) zotya1983 válasza reloop hozzászólására (») Dec 3, 2019 /
 
Azt még nem adtam fel A felismert hiba már magában a panelkészítésben megbújik...
Ezmiatt a nyák szakad ha egy alkatrészt kiveszek stb stb.. A felismert hiba még kérdőjel egyenlőre.
A hozzászólás módosítva: Dec 3, 2019
(#) superlac válasza reloop hozzászólására (») Dec 4, 2019 /
 
Amiket felsoroltál, mindet megnéztem és mindegyik alkatrész teljesen jó, hibátlan értékeket mutat a Metexem. A vezetési hibát is kizárhatjuk mert kiszedtem a kondit, beraktam egy vadi újat, bevezetékeltem, és így is ugyanazt a hibát produkálja a motyó, tehát az a része is jónak mondható. Más ötlet?
(#) reloop válasza superlac hozzászólására (») Dec 4, 2019 /
 
A végfok IC melegedésének járjunk utána. Terhelés nélkül, üzemállapotban, letekert hangerővel milyen DC, esetleg AC feszültség mérhető a kimeneten?
Ez a melegedés elég szokatlan jelenség ettől a TDA-tól, ha a visszacsatolás ki van szűrve. Tudnál képet mutatni a végerősítő alkatrész és forrasztási oldaláról?
(#) zotya1983 válasza reloop hozzászólására (») Dec 4, 2019 /
 
A C8 tuti hogy 100µF és bipoláris elektrolit?.. Nem nF ?
(#) superlac válasza reloop hozzászólására (») Dec 4, 2019 /
 
Uh de hülye vagyok, nem írtam oda első körben ezeket, ez volt az első amit lemértem. Üzemállapotban 1 mV egyenfesz, és 0 AC van rajta, lényegében semmi. Viszont STDBY módban, 200 mV egyenfeszt mérek, és 0 AC-t. Ilyenkor az IC nem melegszik. Csinálok majd fotót, de előre jelzem a barmolást nem én végeztem rajta :"D Egy kollegámé a cucc, elvitte "szakihoz" az jól "megjavította". Viszont ugyan azt a hibát produkálja nálam mint a "szakihoz" vitel előtt, így a gányolás nem lehet az oka a melegedésnek.
(#) superlac válasza superlac hozzászólására (») Dec 4, 2019 /
 
Még egy valami. Az IC tokja és a testpont között -33V-t mérek, azaz kint van rajta a negatív tápfesz... Kétlem hogy ez így helyes
(#) reloop válasza zotya1983 hozzászólására (») Dec 4, 2019 /
 
A kondi reális értéke a 100 uF. A gyakorlatban pár 10 mV esik rajta a beültetési rajz szerinti polaritással, tehát a sima elkó tökéletesen megfelel az üzemeltetés során. Az élesztésnél, illetve meghibásodásnál van gond, mikor az erősítő kimenete kiül valamelyik tápra. Esetedben fordított polaritást kapott, ami károsította a kondenzátort. Az R19 melegedésére viszont ez nem ad választ, a panelen lesz valami hiba.
(#) reloop válasza superlac hozzászólására (») Dec 4, 2019 /
 
A hűtőzászló a TDA7296 nyolcas lábára van kötve, tehát a mért feszültség helyes.
Azt a "barmolást" látni kéne mert, lehet a jelenlegi hiba attól van.
Az IC-ről azt tudjuk, hogy gerjedésre a túl szoros visszacsatolás - melyet ellenőriztél - mellett a táp hidegítés fogyatékossága adhat okot. Mivel az elkókat cserélted, a C105 és a C106 100nF-os kondikat érdemes ellenőrizned. Nem csak a kapacitás hiánya okozhatja a hibát, lehet szakadás a vezetősávon is. Ez gyakori hibája az aktív hangsugárzóknak.
A hozzászólás módosítva: Dec 4, 2019
(#) zotya1983 válasza reloop hozzászólására (») Dec 4, 2019 /
 
Igen azt átnéztem, már majdnem a bontás mellett döntöttem aztán úgy döntöttem túl sokat tököltem vele idáig, akkor megkeresem a bajt, idáig kb 2 ellenállás láb lógott a levegőben...
(#) zotya1983 válasza reloop hozzászólására (») Dec 4, 2019 /
 
Akkor tulajdonképpen az előnézeti képen a polaritás rosszul van berajzolva ez van ha valaki siet és nemtörődöm módon csak bepakol mindent gyorsba... Így nem árt a többit is megnézni...
(#) tothbela válasza zotya1983 hozzászólására (») Dec 4, 2019 / 1
 
Az elkók 2-3V ellentétes polaritás miatt nem halnak meg. Igaz hogy az elméleti elkó negatív fegyverzete tiszta alumínium, de azon is van oxid réteg. A pozítív fegyverzeten az üzemi feszültségnek megfelelő szigetelő réteg van, a negatívon pedig valamekkora 2-3V-nak megfelelő. tehát ebbe a pozícióba akár ellentétesen is beültethető minden további baj nélkül.
(#) zotya1983 válasza tothbela hozzászólására (») Dec 4, 2019 /
 
Ez tiszta volt idáig is. Ugye a beültetési rajzot követtem le és nem ellenőriztem le ezt a normál rajzon..
(#) reloop válasza zotya1983 hozzászólására (») Dec 4, 2019 /
 
A beültetési rajzon jó a kondenzátor polaritása, hiszen NPN tranzisztorokból áll a differenciálerősítő.
T5 bázisárama miatt testhez képest negatív feszültség jelenik meg R18-R19 közös pontján.
A kapcsolási rajz az, ami ezzel nincs szinkronban.
Bővebben: Link
A hozzászólás módosítva: Dec 4, 2019
(#) superlac válasza reloop hozzászólására (») Dec 5, 2019 /
 
Istenemre mondom, megnéztem az adatlapot, és nem találtam rá vonatkozóan írást hogy a 8-ra lenne kötve, ezért furcsálltam a mért feszültséget. Benéztem, bocsánat. Megnézem a kondikat még holnap, azokra azért nem gondoltam, mert sima kerámia kondik, nem szokásuk tönkre menni ilyen kis feszültségen. Sajnos ma már nem lesz rá időm holnap tudok reflektálni. A gányolás előtt is ezt a hibát produkálta, így én nem gondolnám hogy amiatt történik az egész, de majd fotózok ha oda jutok.
(#) reloop válasza superlac hozzászólására (») Dec 5, 2019 /
 
A nyolcas láb és a hűtőzászló kapcsolata tapasztalati úton ismert.
A vezetősáv szakadásának magam is nagyobb esélyt adok, mint a kondi tönkremenetelének, de az IC alkatrésszegény környezete miatt minden eshetőséggel számolnunk kell. A kép remélem közelebb visz a megoldáshoz.
(#) Beringer 600 hozzászólása Dec 5, 2019 /
 
Sziasztok!
Tegnap került hozzám egy Amplilux AM-2208 végfok,ami hibás volt,de már életre kelt.
Sajnos semmi infóm nincs erről a végfokrol,de a neten sem találtam.
Valakinek volt már dolga ezzel a készülékkel vagy van információja róla?
Előre is köszönöm.
(#) mek-elek válasza nagym6 hozzászólására (») Dec 5, 2019 /
 
Hűtendő felületnek a félvezető hűtőlapkáját értettem.
(#) nagym6 válasza mek-elek hozzászólására (») Dec 5, 2019 /
 
Idézet:
„legmelegebbek a borda szárnyai.”
A borda szárnyai a leghidegebbek, legtávolabb vannak a hőforrástól. Vagy valamit félreértünk.
(#) tothbela válasza reloop hozzászólására (») Dec 5, 2019 /
 
Az a nagyon ritka ha a középső láb nem a hűtőfelülettel van galvanikus kapcsolatban (szigetelt tokos triak)
(#) tothbela válasza nagym6 hozzászólására (») Dec 5, 2019 /
 
Én úgy vettem ki az írásból, hogy nem hőmérsékletet akart írni, hanem delta tét. Szóval a félvezetők felfogatása környékén a legkisebb a hőellenállás, másként értelmezve a cm-enkénti hőfok különbség. A szárnyakon viszont már lehet nagyobb.
(#) mcc válasza nagym6 hozzászólására (») Dec 5, 2019 / 1
 
Így néz ki a gyakorlatban.

temp.png
    
(#) mek-elek válasza nagym6 hozzászólására (») Dec 5, 2019 /
 
Fel raktam képeket az előzőekben illusztrációnak. Nem értem a felmerült kérdéseket, már csak azért sem, mert a kísérő szövegben is megjegyeztem, hogy a tömbrész hirtelen elszívja a félvezetőről az azon jelentkező változó hőt, mivel nem tápegységről van szó. És ahogy Zotya is írta a "hőhídon" jut egyenletesen a bordára. És a borda "szárnyai" azért melegebbek, mert csak a levegőáramlással tudják továbbadni a hőt, és a levegő nem jó hővezető. Mondhatni a végpont hőtorlódásának, amin ventilátorral lehet segíteni.
Ami a felrakott képeken látható volt, annál az erősítőnél, azok az arányok nem igényelnek ventilátoros megoldást.
(#) mek-elek válasza mcc hozzászólására (») Dec 5, 2019 /
 
Arról is írtam, hogy a késztermékekben mindenben a minimál megoldást alkalmazzák üzleti okokból. Erre jó példa a képed. Az is igaz, hogyha vihart kavarnak körülötte jobb a helyzet.
A vízszintes bordákat gondolom oldalról érkező fuvallatnak szánták, mert különben rosszabb lenne a hőleadása, mint a rövidebb oldalára állítva. Azonban én úgy látom, hogy a panelen mindegyik bordának kevés a "hőpufferje" lapos a tömbrésze, nincs meg a kellő keresztmetszet a szárnyak felé, így azokhoz nem egyenletesen jut el a hő, így a bordák hatásfoka elég gyenge mutatósságuk ellenére.
Aki kitalálta a vékony lapka két oldalán a "bokor"végződéses hűtőszászlócskát, nem semmi. Az kétségtelen, hogy érdekesen néz ki. Azonban, ahova a félvezetőt szerelik, az ugyan nem sok hőt tud elszívni, mert vékony ahhoz, de az is feltorlódik rajta, mert nem tudja intenzíven átadni a vékony élein az ott várakozó "szárnyaknak".
De megint megjegyzem, az intenzív ventilátorozás tűzoltás neki.
És persze a plusz villanyköltséget nem a gyártója fizeti.
(#) nagym6 válasza mek-elek hozzászólására (») Dec 5, 2019 /
 
Idézet:
„a borda "szárnyai" azért melegebbek,”
Ha hőmérővel mérjük, akkor a szárnyak melegebbek, mint a "tömbrész"?
Idézet:
„tömbrész hirtelen elszívja a félvezetőről az azon jelentkező változó hőt”
Itt hőkiegyenlítés lesz, ahol mindig hidegebb a távolabbi rész, a hő csak a melegebből a hidegebb felé terjed (vagy fordítva is igaz, hideg a meleg felé terjed). Ha melegebb lenne a távolabbi rész, akkor nem menne el a hő, hanem visszafelé melegedne.
Idézet:
„Mondhatni a végpont hőtorlódásának”
Ilyen ebben az esetben nincs, mintha lendületből tehetetlensége miatt menne a szárnyakra a hő, és a forráshelyén kevesebb maradna.
Túlkombinálod itt nem létező fizikai jelenség bevonásával, ennél sokkal egyszerűbb eset ez.
(#) mek-elek válasza nagym6 hozzászólására (») Dec 6, 2019 /
 
"Ha hőmérővel mérjük, akkor a szárnyak melegebbek, mint a "tömbrész"? "

Érdekes felvetés, ami további kérdéseket rejt magában.
A hőmérő rögtön olyan műszakilag pontosságot feltételez (mint irányadó). Azonban elgondolkodtató, hogy egy hőmérővel, hogy mérjük meg a hűtőtömb belsejének hőmérsékletét, beleértve a bordafal találkozási felületét is? Mert az áramlás nagyja ott történik.
A hűtés felépítésénél elég sok tényező eredményezi, az aktuális, tapintással, esetleg méréssel kapott eredményt. Alapvető a keletkező hőmennyiséghez képest a hűtőtömb mérete, és ehhez képest a hűtőborda tömbhöz csatalakozó felület nagysága, és annak szárnyinak összfelülete. És mint a hangfalnál a helységakusztika, milyen a hűtőborda szellőzési lehetősége adott helyen. Ebben benne van a polc fajtája, a bordatávolság alul a polctól, az adott telepítési hely levegőáramlási képessége, az időjárás, és.......
És ez azért nem olyan egyszerű, hogy úgy jellemezzük csupán, hogy a meleg a hideg felé áramlik.
Az áramlásról, ha haladsz egy autóval és a fékre lépsz azonnal megáll? A tengerjáróknál, ha visszafele kapcsolják a lapátokat, akkor már állnak is?
Arányok és visszaáramlás, mint írtad, ha melegebbek a szárnyak, visszaáramlana a meleg a hűtőtömbbe. Hogyan is, mert a meleg a hideget keresi? Csak van egy két érdekesség ez ügyben.
Például, amit írtam az a felületi állapot, ahogy jellemeztem adott hűtést. Azonban a megoldás a mélyben van, amit nem sikerült átlátnod.
Te is írtad, hogy a tömböt is éri levegő, vagyis belül melegebb, és azt közvetíti a borda felé, nem a felületi hőmérsékletét. És ugyanez a magyarázat, hogy a felületén melegebb szárnyak mért nem áramoltatnak hőt visszafelé dologra. Bár ott van egy kiegészítő érdekesség. Ez a végponthoz köthető. A szárnyak bejövő pontja a bordaalaplap kicsi keresztmetszetű pontja szárnyanként. Ezzel szemben a levegővel ennek sokszorosa az ahol a hőt le tudja adni. Te írtad, hogy a meleg a hidegebbet keresi. Nos ki mondja meg, hogy a tömb belül melegebb e, mint a szárnyakon a levegő. Én nem mondom, hogy valamennyi kicsi alkalmi hőcsere irányváltás nem lehetséges bizonyos egységarányok esetén, de azt szerintem kívülről tapintani nem lehet.
Mivel a szárnyaknak a tömege kicsi, a felülete nagy, így elmondható, hogy azok hőmérséklete valósabban tapintható, mint a tömbön, ahol a felülethez képest a tömeg a meghatározó.
Talán most már hihetőbb, amit a tapasztalataim alapján írtam.
(#) bogumil13 hozzászólása Dec 6, 2019 /
 
Sziasztok!
Nem javitással kapcsolatos kérdésem van.Hangfal választáshoz kérném a segitséget.
Adott egy Yamaha R-S202D tipusu erölködö,ehhez szeretnék hangfalat venni,használtan egy olyat ami passzolna hozzá.Milyen tipusok lennének jók amit tud is megfelelöen,hazékonyan kezelni?Mellékelem a specifik leirást.8 ohm-tól kellene nézelödni?Nem egyértelmü a leirás legalább is számomra...
Következő: »»   2209 / 2519
Bejelentkezés

Belépés

Hirdetés
XDT.hu
Az oldalon sütiket használunk a helyes működéshez. Bővebb információt az adatvédelmi szabályzatban olvashatsz. Megértettem