Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Csöves erősítő készítése
Ne feledd betartani a fórum viselkedési szabályait, és a topik megmaradásának feltételeit. [link]
A téma átmenetileg fagyasztva lett, hozzászólni nem tudsz!
Húú, hát erre nem nagyon tudok válaszolni. Sztereó 6c4c vonatkozásában a 150 VA-es hálótrafót csak akkor tartom elégnek, ha külön fűtőtrafó is van, egyébként keveslem. Ez persze saját vélemény, azonban bizonyítva látom (tapasztalat), hogy durván túlméretezett tápegység sokkal jobb hangot eredményez (SE-nél is, és AB osztályú PP-nél is), mint a számolás alapján kicentizett. Hozzáteszem, nem építettem 6c4c-el semmit eddig. Úgy vélem, a legvastagabb huzalt érdemes használni, ami még ráfér úgy, hogy a fluxus a szigorúan a vasban marad (nem szór, tudom ez "nesze semmi , fogd meg jól").
Mégis mekkora trafó kellene annak a szegény 6c4c-nek? Most tényleg nem kötekedni szeretnék, csak kíváncsi lennék, hogy ha egy kétszeres túlméretezés sem elég (nem tudom miért ne lenne) akkor vajon hányszorosra van szükség. A 6c4c még annyit sem fogyaszt mint az én 6h13c-im. Ez 80W-ot vesz fel kereken a hálózatból (mérve), és 160VA-es a trafó benne. Ez ugye dupla túlméretezés.
Tehát akkor újra a kérdés. Hányszoros túlméretezés szükséges, háromszoros, négyszeres, tízszeres? Egy 1kVA-es trafó esetleg már megfelelő lehet annak a 2db 6c4c-nek?
Mellesleg a 6C4C jóindulattal tud leadni tán 4W-ot, vagy még annyit se torzítás nélkűl.
BA 157 gyors, szerintem jobb lehet (de ilyenekkel nem szoktam foglalkozni).
Csak azért kérdeztem mert van nekem mindkettő. Viszont ha BA157 kerül bele és tennék rá kondit párhuzamosan az meg lassítaná?
BY133 nagyobb zárófeszültségű, inkább azt tedd bele.
A hozzászólás módosítva: Jan 8, 2020
Elég a 150 VA-es trafó, sőt a 120-as is, de jó a 180 vagy 200 VA-es is (KVA-ekről rajtad kívül senki nem beszélt). Szerintem a saját véleményemet mondtam el, nem kérdőjeleztem meg senki más álláspontját, pláne nem szakmaiságát (a Tiédet sem). Amikor 150 W-os trafóról beszélünk egy készülő erősítőnél úgy, hogy egyelőre üres vasunk van, akkor az mire kész lesz, lehet hogy csak 130 vagy 120 W-os lesz (nem biztos, csak lehetséges). Hasonló erősítőket különböző trafókészletekkel meg lehet csinálni. Példának említem (hogy gyárit mondjak) a Beag AE 110 illetve a Beag AE 211-et. Mindegyik ECL 86 PP erősítő. A 110-esben a kimenőtrafó 5,6 cm2 a 211-esben meg 16 cm2. Ettől nem lett rosszabb a 211-es, hálótrafónál is hasonló a helyzet (nem hiszem, hogy azért raktak bele ilyen bazi nagy vasat mert a kicsi elfogyott, vagy mert egyszerűen hülyék voltak (ezt sem ellened írom)). A 057-esben mekkora a hálótrafó...? Én tiszteletben tartalak téged, sehol nem vontam kétségbe a tudásodat, nem is tudnám (de ha tudnám, sem tenném). A tisztelet nekem is kijár, még ha hülye vagyok is hozzád képest. A topik is csak úgy tud normálisan működni, ha az itt lévők tisztelik egymást (ez emberek között, nem attól függ, hogy ki mit tud.
Kész lettem a csévékkel. A legfelső réteg szalagot csak sikerült meggyűrni nehogy jó legyen az összkép. És ilyenkor légbuborék is marad alatta, ami aztán ki nem jön onnan sehogy se. Ez most teljesen el fogja nekem itt rontani a hangképet.
Ja, a második lég (second air) tekercs ellenállása 0,8 ohm.
Van köztetek olyan akinek van gitárhoz való csöves erősítője? A lakóhelyemhez közel keresek valakit akinél meghallgathatok egy másik verziót. Ez lehet gyári vagy épp házi. Habár már van egy működőképes nekem is biztos vagyok benne, hogy tudnék ettől jobbat is.
Szia!
Ez nagyon szép lett. Szerintem nemsokára rám is valami ilyesmi munka vár. Az lesz az első PP kimenőm.
A belseje valahogy így fog kinézni. A hálózati még nincs áttekerve.
Jelenleg a táp paneleken 47µF 400V Samwha kondik vannak. Lehet, hogy le fogom cserélni 68µF 400V KMG (Nippon Chemicon) kondikra.
Köszi. Hát, ha PP-hez csinálod akkor nem ilyen munka vár rád, hanem kicsit keményebb. Mert oda minimum valami ilyen elrendezés kell mint amit a képen látsz. Bár itt nemrég megaszonták hogy a primer 3-as osztása nem jó, szerintem az már jó, sok helyre jó volt, a beagnak is. Ha jól emlékszem a 211-es kimenője is pont ugyanígy néz ki, csak ott vegyes kötésben van a szekunder.
Ennek viszont ugye ránézésre is van egy hátránya, mivel a teli helyet csak fél sorok vannak az osztott sorok miatt, ezért csak félig lehet kihasználni így a csévében rendelkezésre álló helyet, és ezért kell a nagyobb méretű vas, nem azért mint ahogy tegnap írták, miszerint elfogyott a kicsi.
Megtudná valaki mondani hogy a 4654 es Tungsram végerősitő csőnek mennyi a gyári előirt élettartama? Nem találok sehol rola pontos információt. Köszi!
Szia. Ha a tápodban s kondik csak 47u-ósok akkor biztosan kevés lesz ha a tekercseid meg csak 5H-isek. Vagy a tekercseket cseréld ki 10H-isekre, vagy tegyèl be nyugodtan 10u-sokat. Ha így hagyod szinte boztos, hogy pici brumm marad. Ha LOW ESR elkókat hasznàlsz nem kell semmiféle egyébb MKP, meg olajpapír kondi velük párhuzamosan. Szépen haladsz vele, sok örömet kívánok hozzá. Írj egy privát üzenetet és ajánlok neked egy csodajó kis alkatrészt a végfokodhoz. Üdv. Attila.
Szia. Egyenlőre ezekkel próbálom ki, mert ez volt. A táp panelek már készen voltak. Ha lesz brumm, növelni fogom a kondikat. A nagyja még hátra van. Toroid kézben tekerése 2 nagy menetszámú szekunderrel, kimenő trafók...
A hozzászólás módosítva: Jan 9, 2020
Speciális csőnek speciális, de nem hosszú élettartamú. Általában csak a hosszú élettartamú ipari kivitelű csöveknél szokás megadni az élettartamot, ill az élettartam végéhez tartozó paramétereket.
Mindenesetre amikor ezt gyártották, akkor még nagy gondot fordítottak a tartósságra (valószínűleg háború előtti, Európa foglalatos), úgyhogy nem kell aggódni az élettartam miatt szerintem, ha NOS. Nagyon barátságos adatlapja van.4654
Ha már speciális, van részletesebb adatlap is:
Bővebben: Link
Van egy kis elírás az adatlapon, de érdekes az 1 % torzítás, triódás PP-ben. (a többi mind magasabb)
Olyat próbáltál már, Hogy LC-vel indulni a tápnál (fojtó után van az első kondi). Azt olvastam valahol, hogy kiváló, kis belső ellenállású, nagyon jó táp megoldás...? Más, annak idején (mikor az ECL-es PP-t csináltam), nálam a Nippon kondi nagyon bevált a tápba. Úgy rémlik Samwha-t is próbáltam (nem biztos, nagyon régen volt), de a Nippon volt a nagy ugrás.
Idézet: „Olyat próbáltál már, Hogy LC-vel indulni a tápnál (fojtó után van az első kondi).” Érdekes, egyúttal feszültség csökkentő eljárás.
Bekötöttem az erősítőmbe a kimenőket amiket tekertem, még csak ideiglenesen van összerakva, rendes csavar sincs benne, a légrés átmenetileg egy műnyomó papír. A durva torzítás határa 8W, 1V-os jellel megnéztem az átvitelt is 1kHz-hez képest, a -3dB-es pontok 16Hz-en és 42kHz-en vannak, meg csináltam egy 10kHz négyszöget.
Na de nem ez lesz a lényeg, hanem majd ha meghallgatom...
Kicsit bele piszkáltam az épített PP erősítőbe. A katód ellenállás a végfokba kapott egy párhuzamos kondit 100u (vagyis 88 a műszer szerint) értékben. Eredmény: az én korábban befordítva csendes erősítőm besípol és torzít. Ekkora változást okoz két plusz kondi?
A 8W képen látszok hogy nem egyforma széles a jel alul és felül. Az a gyanúm hogy a meghajtás csinálja ezt. Érdemes lenne ránézni ilyenkor a végcső rácsára.
Szerintem ez teljesen természetes az ő erősítőjében, mert az a 6H13C, vagy 6N13SZ amit ő használ benne már ekkor a végén van kihajtva és mivel SE, pontosítva PSE, így egyértelműen asszimetrikus a torzítás kezdete. Amúgy emelem a kalapom, hogy még 8W kicsordogál belőle és ennyire torz /csak/. Úgysem fogja odáig kihajani, sokkal halkabban hallgatja
A hozzászólás módosítva: Jan 10, 2020
Az azért van, mert nem pontosan van beállítva a meghajtás munkapontja, így valamivel előbb vág felül de ez lényegtelen mert eddig úgy sincs kivezérelve soha. Ami viszont szembetűnő a négyszögjel láttán, hogy tunerman megállapítása, miszerint aszimmetrikus az SE, mennyire messze van a valóságtól. A négyszögjel két félperiódusát simán egymásra lehetne fordítani, gyakorlatilag egymásnak tükörképei, olyan egyformák.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |