Fórum témák
» Több friss téma |
- Ez a felület kizárólag, az elektronikában kezdők kérdéseinek van fenntartva és nem elfelejtve, hogy hobbielektronika a fórumunk!
- Ami tehát azt jelenti, hogy a nagymama bevásárlását nem itt beszéljük meg, ill. ez nem üzenőfal! - Kerülendő az olyan kérdés, amit egy másik meglévő (több mint 17000 van), témában kellene kitárgyalni! - És végül büntetés terhe mellett kerülendő az MSN és egyéb szleng, a magyar helyesírás mellőzése, beleértve a mondateleji nagybetűket is!
Azon rágódok, nem lenne-e jobb két érzékelő, a radiátor bemeneti és kimenő csövére.
Köszönöm a megtisztelő válaszodat, de továbbra is kétséget érzek.
A FI-relék válaszideje 20 ms, ami egy teljes szinuszhullámot jelent. Így a kikapcsolásig kétszer fordul elő a csúcsfeszültség. (egyszer plusz, egyszer minusz) Ez miért nem számít?
Még egy átfolyásmérő, és kész is egy hőmennyiség mérő. Egy vita kapcsán utána jártam, van ilyen készen is, csak piszok drága, a radiátor thermoszelepével van egybeépítve, a másik hőmérséklet érzékelő pedig az alsó elzáró szelepbe.
Valamiből érzékelni kell az elfolyó áramot nem? Különben honnan tudná szegény FI relé, hogy dolga van. Ha épp rajtad folyik a hiányzó áram peched van, jól megráz ugyan, de meghalni nem fogsz, és ez a lényeg. Ha pedig valami testzárlat miatt van az áramhiány, neked jelzi, hogy dolgod van, megkeresni a zárlatot.
A napkollektor rendszeremhez csináltam ilyet. A két érzékelő hőmérséklet különbségével, meg a folyadékárammal mérem a szolár bojlerbe betermelt energiát. Egy szobai radiátor leadott energiáját lehetne mérni ezzel, csak a folyadékáram meghatározása lenne macerás. Én feleslegesnek tartanék ilyet magamnak. De más meg azt tarthatja feleslegesnek, amit meg én csináltam a napkollektoros vezérlésemmel
![]() Én inkább a helyiség hőmérsékletét mérném esetleg. De annak is akkor lenne inkább jelentősége, ha lehetne vezérelni a helyiségek fűtését külön-külön.
Köszönöm szépen mindenkinek a hozzászólást. Tulajdonképpen "egyszerűbb" dologra kell a mérés. Mivel minden szobában termo szelep van, ezért ezzel szeretném kicsit pontosabban belőni a szobák hőmérsékletét. Tehát kb. annyira kell, hogy éppen fűt vagy nem fűt. Ezen kívül van egy szobai hőmérséklet érzékelő, ami pedig a szobában lévő jelenlegi hőmérsékletet méri. Arról szeretnék "statisztikát", hogy melyik szobát mikor mennyi ideig fűtötte. A legjobb olyan szelep lenne, amelyiket ki/be tudom kapcsolgatni, de egyelőre arról lemondtam, mert azt valami motor hajtja, ami állítólag "hangos" és ugye a hálóban nem lenne jó, ha éjjel elkezdené tekergetni a szabályozót.
![]()
Majd hosszú távon ezt szeretném elérni. Egy kicsit okosabb egyelőre buta otthoni vezérlést csinálok.
Nem tudom mennyire drága, de láttam olyan újabb építésű társasházat, ahol a házközponti fűtés számláját ilyen hőmennyiségmérő alapján osztották el.
Nem teljesen értem a kérdést, sem az összefüggést.
A Fi-relék érzékenysége, a kismegszakítók névleges árama, a vezetékek terhelhetősége stb. mindig effektív értékben értendő. Ez az az érték, ami a váltóárammal megegyező munkát végez azonos időtartam és azonos terhelés mellett. A Fi-relé kioldási idejébe a mechanikai reakciódiő is bele van számolva/mérve.
Válaszoltam, ugyanazt, mint Bakman fórumtárs.
Az egy korrekt dolog, nem úgy, mint egy szimpla fűtőtestre ragasztott hőmérő.
Amikor keresgéltem a megoldást (szintén házközponti fűtésű társasházban), több tízezer volt darabja. 4 - 5 radiátor esetén szép summa lett volna, és csak ennek alapján történő szétosztás nem is igazságos. Egy társasházban mindig vannak közös területek, amik "fűtődnek", valamint, ha valaki spórolási célból elzárja a fűtést, annak lakását valamilyen mértékben a szomszédok is fűtik, tehát legalábbis részben náluk jelentkezik a nemfűtött lakás számlája. Ezenkívül vannak szélső lakások is, ahol magasabb a fűtésszámla. Ezért van az, hogy a közös fűtésszámla szétosztását csak valamekkora részben lehet a tényleges fogyasztás szerint szétosztani, és akkor már nem éri meg a viszonylag drága beruházás.
Amiről én beszéltem, ott lakásonként volt egy bemenő és egy kimenő fűtéscső, szóval lakásonként 1 kellett belőle. És nyilván célszerű egy szorzót alkalmazni arra, hogy melyik lakás mennyire van körbefűtve.
Én egyébként jó szigetelésű társasházi lakásokban mindig csak minimálisan fűtöttem, vagy épp semennyire. Most pl. a fürdőben egy 30 centi széles radiátor van minimálisan megnyitva, az is csak azért, mert ott jól esik egy kicsit melegebb, ha nem vagyok túlöltözve. De máshol letekert fűtéssel is simán van 21-22 fok, ami nekem pont ideális.
Természetesen új lakásoknál már gondoltak ilyenre is, de a strangos radiátor fűtésnél szükség van mindegyik radiátorra rátenni. A fűtésköltség elosztás módját SzMSz -ben szabályozni kell.
Igen, az LCD kijelzőre csatlakozik
Nem tudom eldönteni a műszer most a pontos eredményt mutatja vagy ilyenkor mi van?
Szia!
Az első képen a vezetékek szórt kapacitását látod. pF értékű kondiknál nem kéne mérőzsinórt használni mert plusz kapacitást visz a mérésbe. Üdv.
Ha a két mérővezeték nem lenne egymáson keresztbe, valószínűleg kisebb értéket, vagy 0-t mutatna. Jelenleg méred a két vezeték egymáshoz viszonyított kapacitását is.
A panelra csatlakozásnál melegítve és -nem éles szélű- fémmel pld.: csavarhúzóval közben rányomva lassan végighúzogatva esetleg visszaragad jól. Az LCD csatlakozásnál már kritikus, az nem melegíthető annyira ami ide kell, tönkremegy az LCD. Próbáld meg csak a panelon, hátha.
Húzd ki a két mérővezetéket, ha kevesebb, akkor azok okoztak valamennyit. Ez 10pF, ennyi a belső részben is van, mire a csatlakozókhoz ér. Más műszereknél is.
Sziasztok,
adott egy régi Pentium 1-es proci, amin megsérült az egyik kondi, miközben a 20 éve rászáradt alu hűtő lett leszedve. Kérdésem az lenne, szerintetek használható ez még így? Köszi előre is. A hozzászólás módosítva: Jan 19, 2020
Szerintem cserélhető, de kis szerencsével nem is zárlatos. Ez utóbbi esetben lelakkoznám.
Ilyen kis kapacitások méréséhez használj 2 banándugót műanyag nélkül. Átfúrod 1-1.5 mm-es fúróval a végüket és oda dugd be a kondik lábait. Kicsit elfordítod mindkettőt, befeszülnek a lábak és így már sokkal pontosabb lesz a mérés.
Teszteld le csak a csupasz dugókkal, 0 lesz-e.
Hogyan oldanátok meg?
Adott egy szobatermosztát. amikor fűteni kell bekapcsol. Amikor nem kell kikapcsol. A kimenete egy relé On/Off. Egy egyszerű áramkörre lenne szükség ami ezt az On / Off jelet átalakítja 0,5 sec impulzus / 0,5 sec impulzusra. A kapcsolandó készüléktől van visszajelzés egy LED. Világít, ha be van kapcsolva. Feladat: Fűteni kell, relé On, LED nem világít, 1 impulzust ad. Fűteni kell, relé On, LED világít, impulzust nem ad. Elérte a hőfokot Fűteni nem kell, relé Off, LED világít, impulzust ad. Fűteni nem kell, relé Off, LED nem világít, impulzust nem ad. A hozzászólás módosítva: Jan 19, 2020
Sziasztok!
Még csak most kezdtem el komolyabban foglalkozni az elektronikával, de már most sok kérdésem lenne. Érdekelne, hogy kezdjek neki egy egyszerű áramkör tervezésébe. Az alapok, mint feszültség, áram, ellenállás, kondenzátor, diódák és tranzisztorok megvannak, de hogy hogyan alkalmazzam őket egy áramkör megtervezésénél, azt nem tudom. Egy egyszerű példa. Szeretném a hálózati feszültséget leredukálni 12VDC 3A -os kimeneti feszültséget készíteni. Hogyan kezdjek a számolásnak, milyen áramköri elemek kellenek hozzá? Ha könyvet vagy digitális anyagot tudtok ajánlani, amiből megtudom tanulni az alapokat, azt megköszönném.
Az elején csak törpefeszültséggel vagy elemmel/kis akkuval foglalkoznék a helyedben.
A hálózati feszültséget redukálni 12V-ra legegyszerűbben egy dugasztáppal lehet ![]() Ha ragaszkodsz az építéshez, akkor a transzformátorral érdemes megismerkedni, valamint diódahíd és pufferkondenzátor. De az elektronikát szerintem nem szerencsés a hálózati feszültség macerálásával kezdeni, mert túl veszélyes.
Hello! Néhány dologról megfeledkeztél.
- Miről és mekkora feszültségről fogod táplálni az áramkört. - Egy impulzus kimenete lesz, vagy kettő külön-külön. - A kimenet(ek) relét fognak működtetni? Ha nem milyen impulzusra van szükség + vagy -. - Hogyan érzékeled hogy a Led világít vagy sem? Be tudsz-e a Led áramkörébe csatlakoztatni valamit, vagy sem? Vagy fényérzékelősre gondoltál? Mert az működés szempontjából necces lesz.
Sziasztok!
Nem tudom, hogy hol lenne a legjobb megkérdezni, de kezdő kérdésnek gondolom, remélem annyira nem lövök ezzel mellé. A mellékel képen látható kapcsolási rajzon látható kondenzátor után csupán ledek következnek, ugyanolyan polaritással (párhuzamosan vannak kötve a kondenzátorral). Kérdés az, hogy ez a kondenzátor (3300 uF) tudna-e olyat, hogy az utána következő 60 db LED-et fokozatosan halványítsa el a tápfeszültség megszűntekor? Elég lenne-e ez a kapacitás, vagy nagyobb kéne? |
Bejelentkezés
Hirdetés |