De igen félre értettél ,nekem ez nem jön be csupán egy kiállitásra készitettem bemutató példányként hogy a fiatalok ilyet megtudjanak nézni mint érdekességet,nekem egészen más az izlésvilágom jlh is épitettem több példányt is ténylegesen az is jó ,

Csend van, felszívódott mindenki, úgy látszik munka van, dolgos hétköznapok köszöntöttek ránk ezért felhasználva ezt a kis időt megint készítettem két képet, ha megnézitek az előző oldalt, ott már raktam fel gyári karakterisztikát mellé rakva az általam készítettet, de a gyárinál lényegesen kisebb 3-5mA-es méréshatárban, most ebben a verzióban mutatnék meg egy párost.
Sokat nézegettem már ARC-ék D50/70 készülékének előerősítőjét ECC83 -al, furcsaértékű munkaellenállásával(301k) és nagyon kiváncsi voltam rá miért is idetették a munkapontot, most sem lettem okosabb, de talán valaki ismeri az okát.

Két kép hogyan is van beállítva: Ut 300Volt, anódfesz 90-110V, katódfesz, 0,5-0,7Volt, munkaellenállás, 301k

Az szerintem 300 kΩ akarna lenni, de az Ε96 -os (1%) sorban ez van, 300 kΩ nincs. Nem hiszem, hogy más oka lenne.

Látod ez teljesen elkerülte a figyelmem, megint megnéztem a rajzot és mellé is van írva hogy 1%, csak arra koncentráltam minek is használnak ilyen fura értékeket mint(4,99k, 2,21K, 3,01k), ritkán látni, hogy kommersz készülékben 1% -os ellenállást használjanak.
Én inkább azon lepődtem meg, miért rakták ilyen alacsonra az anódfeszültséget, ez ECC83 nál, úgy tudom elég kicsinek számít, vagy rosszul gondolom?

Lassan a végére érek ennek a kis kütyünek az építésében, persze még sokmindenen lehetne változtatni, módosítani, javítani(rontani), de ezt majd egy összegzésben szertném leírni. Persze még lehet, hogy sok-sok karakterisztikával kitapétázom még ezt a fórumot, ha nem veszitek rossz néven.

A végére hagytam egy lényeges, de elsősorban a szoftverhez kapcsolódó kérdést, a mérési beállításokat.
A szoftver készítése során derült ki, hogy minden mérni kívánt cső különböző beállítást igényel ezt kézzel, vagy mérés előtt "csak úgy egyszerűen" beállítani nehézkes volt. Kicsit ellesve a hagyományos csővizsgáló műszereknél alkalmazott megoldást, ahol ezt kártyákkal oldották meg a könnyű és tévedéseket/elkötéseket elkerülendő. A megoldás pedig az lett, hogy egy adatállományba ezeket a paramétereket rögzítettem és bármikor a mérés kezdete előtt egy listából előhívható módon tettem hozzáférhetővé.
Mik ezek az adatok, nem kell egy nagyon kiterjedt állományra gondolni, csak olyan adatokra melyek az adott cső méréséhez szükségesek, max. anódfeszültség, max. katódáram, max. teljesítmény, lépésközök, méréshatár,... a többit itt nem részletezem, mert felraktam egy képet és azon minden pontosan leolvasható.
A paraméterek két csoportra oszthatóak, egyik a csőfüggő, pl. max. teljesítmény, másik a csőfüggetlen pl. rácsfeszültségmérésnél alkalmazott lépésköz.
Az adott elektroncső típusához tartozó paramétereket csak egyszer kell felvinni az adatlapjából, vagyis ha egy olyan típusú csövet akarunk mérni amit először mérünk, akkor ennek adatait felvisszük és hozzáadjuk az állományhoz, ezzel bővítve a csövek listáját.
A paraméterek másik csoportját nem kell felvinnünk, mert egy új típusú cső esetén a tipikus beállítások kerülnek betöltésre és ezek bármikor a mérést megelőzően igényeink szerint módosíthatóak. A módosítás pedig a mérés indításával elmentésre kerül, a legközelebbi mérés előtt pedig már ezek az értékek töltődnek be.

Megint egykicsit alakítgattam a megjelenítésen és hogy szembetűnőbb legyen az eltérés a két trióda között, beszíneztem a grafikonok közti különbséget, szerintem jó lett, nekem tetszik, talán másnak is, na de nem nagyképűsködöm, mert megint le leszek teremtve,... még ki kell csinosítani, de a lényeg látszik.

Az anódfeszültség karakterisztikához is készült kettő kép:

Profi! Végcsövek vizsgálatára is alkalmas lesz? Tervezed leközölni a végleges - akár után építhető változatot?

Köszönöm, természetesen van ilyen szándékom, de most próbálom összeírni ennek a tapasztalatait, az építéséről, és a lehetséges továbblépésről. Még nem értem a végére, remélem hamarosan elkészülök vele és ebben egy utánépítési lehetőségre is ki fogok térni.

A pentódásba már egyszer belekezdtem, és egyelőre két problémán akadtam fenn, az anódáram mérésében(az anódkörben) és az anódáram értékében(két cső kb. 400mA) . Emiatt most függőben van a dolog.

A héten megint hozzájutottam két darab egészen jó állapotú csőhöz, az eladó biztosított róla, hogy garantáltan 100% felettiek a csövek és mindkettő szimmetrikus. Egyébként az eladó nagyon szimpatikusnak, segítőkésznek mutatkozott, már ez önmagában nagyon bíztató volt.

Milyeneket is kaptam, az első fűtégrafikonon látható, hogy a két trióda 100/110% ez remek, bár gyanús, hogy túl nagy a különbség a két tridóda között, a második grafikonon 103/109% -osak a triódák, ezek is teljesen rendben vannak és itt talán egy hajszálnyit kisebb a különbség, vagyis van két, statikusan nagyon jó állapotú cső.

Ezt követően elkészítettem az anód/rácsfeszültség karakterisztikákat a 105/100% -os ról, íme:

És elkészítettem a 100/110 -es karakterisztikákat, sajnos itt már egy kis kellemetlen meglepetés ért, mert ahogy látható ennek a szimmeriája, függetlenül, hogy egy jó kondiban lévő csőről van szó, nem az amit elképzeltem. Természetesen olyan áramkörbe építve ahol a szimmetria nem követelmény, ott remekül fog működni, de ahol viszont fontos, ott komoly gondjaink adódnak vele.

íme a képek:

Milyen nyelven irtad a pc feloli reszt? (Lehet emlitetted csak elkerulte a figyelmemet)

Visual Stúdióban dolgozom, nekem ez jött be, és C++ ban készül a program.

C++ vagy C# ?

C++, a másikat (C#) nem ismerem annyira, hogy használni is tudjam, de az sem rossz választás.

Jelen pillanatban mindegy, az a jo amivel gyorsabban (konnyebben) tudsz haladni
En old school vagyok meg 90-es evek elejen tanultam a C++-t igy jobban is szeretem. A C# csak szimplan popularis mert a Microsoft minden elkepzelheto forumon nyomja. A fiamek tanultak kozepiskolaban es csak azert tudtam segiteni neki mert mar majdnem Java
(Nem vagyok Java fejleszto csak kellett neha hasznalnom )

és emelem a nem létezó kalapom is.

Szerintem érdekes lenne egy olyan mérés is, hogy ugye most megméred a dobozos csövet, beépíted, majd valamennyi idő után ismét megmérni, hogy a kiindulási adatokhoz képest mennyit-merre változnak az értékek.

Lehet, hogy nem figyeltem, egy görbe az mennyi pontból áll össze?

Köszönöm a bókot,

Arra, hogy egy cső időbeni változását mérni lehessen, látod erre nem gondoltam, Azt hogy a mért adatokat el lehessen menteni arra készült egy mentés funkció, de még az sincs kidolgozva rendesen. Azt hiszem ezzel végül is megoldható lenne, ha megfelelően/később is előkereshetően beazonosíthatóak lennének azok a mérések(és a csövet sem keverjük el) amiket elő akarunk bányászni és 3-6-12 hónap múlva össze akarjuk hasonlítani az aktuális paraméterekkel. Jó ötlet!

A mérések a választott mérési paraméterek alapján számolt pontokból áll. Ezt a max. anódfesz, a mérésközök és a karakterisztikák száma adja ki. Az anódfesz max értéke: 300V lehet, lépésköz 1-2-3-4-5-10 volt lehet, karakterisztikák száma max. 20 lehet. Ebből amit gyakrabban használni is szoktam: 3V/6 karakterisztika, ez a teljes mérés esetén 600 mérés,
és kb. 15 másodpercet vesz igénybe, amit gyors méréshez használok az a 5V/6 karakterisztika, ez 300 mérést jelent és kb. 8 másodpercig tart.
Az anódfesz karakterisztikához pedig a rácsfeszültséget 0,1Volt lépésenként választhatjuk, ott max 10 lehet a karakterisztikák száma. Jóval kevesebb mérési pont miatt ez valamivel gyorsabb is, kb. 5 másodperc. Természetesen nem a sebesség a lényeg, csak tájékoztató jelleggel jegyeztem meg.

Csináltam is három képet amiken be vannak pöttyözve a mérési pontok, szerintem a 3Volt/mérés mind időben, mind pontosságban tökéletes választás.

Laikusként, ha megengeded, még pár gondolat.

Van olyan erősítő, ahol a kettőstrióda egyik felét az egyik oldal, kásik felét a másik oldal használja. Érdekes lenne azonos majd eltérő vezérléssel felvenni a görbesereget. (Egyiknél alulról másiknál felülről indítani a mérést.)

Kettős/külön fűtésű csöveknél, ha mégse használom a másik felét, akkor mikor jobbak a paraméterek? Ha be se fűtöm, befűtöm és valamilyen statikus állapotba teszem? Van-e áthatás?

Persze, nem a sebesség a lényeg, de belátható, hogy ez sokkal kényelmesebb és gyorsabb, pontosságról nem is beszéve, mint más egyedi módszerek.

Mielőtt újra megkapnám valakitől privátban hogy trollkodom, ismét nem! Ha erre nem gondoltál, akkor mi értelme van a grafikonok rajzolgatásának? Egy ilyen grafikonsereg (csőparaméter rajzoló) 3 dologra jó:
1. csövek összehasonlítására, válogatására,
2. adott cső, adott munkapont(ok)ban történő mérésére, adott helyre, feladatra,
3. a cső öregedésének a nyomon követésére (későbbi mért görbe összehasonlítása a cső új korában felvett görbével)
Egyébiránt a cső tényleges állapotáról semmit nem mond, mivel az új csövek paraméterei is nagyon nagy mértékben szórnak, ezt magam is meg tudom erősíteni. Külföldi oldalak több helyen is foglalkoznak ezzel, hogy sokan tévesen ítélik meg egy cső állapotát egy ilyen méréssel, mivel (helytelenül) úgy gondolják, hogy ha az egyik eltér mondjuk 40%-ot a másiktól, akkor az már rossz. Nem rossz, az újak között is vannak olyanok, amik ettől jóval többet eltérnek egymástól (holott mindkettő új, és emisszióra mindkettő tökéletes), ha nem így lenne, szükségtelen lenne válogatni őket. Ezért volt régebben 2 típusú csővizsgáló, az egyik csak paramétert mért, a másik meg állapotot, aztán jöttek olyanok mint pl. az Amplitrex AT-1000 ami egy gombnyomásra mindent, emissziót, gázosságot stb.
Az emisszió mérésre sehol nem találtam korrekt leírást, én statikusan szoktam mérni, de azt olvastam több helyről is hogy az úgy nem az igazi, mert dinamikusan kellene (AC 50 vagy 60Hz-en szokták), de inkább impulzussal, és nem csak 1 adott ponton hanem csökkentett fűtőfeszültség mellett is.

Én sem gondolhatok mindenre,....

De a hozzászólásaim végefelé egyre több képet raktam fel a grafikonokról, szándékaim szerint azért, hogy alá tudjam támasztani, ahány cső annyiféle érték és annyiféle jelleg azonos típúsu csövek esetén, új és használt esetén, gyenge(60% vagy alatta) és erős(100% vagy felette) esetén. Azért kell ezeket a grafikonokat rajzolgatni, mert nagyon fontos, de talán a legfontosabb szempont, hogy milyen következtetésekre juthatunk egy-egy cső esetében a minőségét vagy egy adott áramkörben való használhatóságát illetően, ha csak háhány mért adatra hagyatkozunk szinte biztos, hogy tévedünk.
A gyári grafikonok az ideális cső paramétereinek megfelelőek, ezek arra alkalmasak, hogy egy áramkör tervezéskor a szükséges alkatrészeket értékeit kiszámoljuk.
Az hogy egy konkrét csőnek mik a konkrét paraméterei és mennyiben tér el az ideálistól azt ezekkel a mérésekkel tudjuk pontosítani, tök mindegy hogy 15 másodperc alatt uControllerrel, vagy két nap alat kézzel, de hogy ezek mennyire pontosak és ebbből milyen következtetésekre jutunk az az igazán lényeges tényező, mert a hivatkozott külföldi oldalak is biztosan ezt érzékelték.

Mivel az itt jelenlévők többsége erősítő építésében érdekelt a csövek szimmetrája kiemelkedően fontos, mert leggyakrabban vagy a két csatorna egyik-egyik oldalára, vagy az egyik csatorna szimmetrikus jelútjába kerülnek, hosszasan lehetne írni az okokat, hogy ez(a szimmetria hiánya), miért okoz problémát.

Azt próbáltam érzékeltetni, hogy persze, jó dolog a grafikon, én is elteszem a paramétereket későbbre, mert egy válogatáshoz lényeges. De ennek úgy van igazán értelme, ha már új korában is meg lett mérve az a cső. Mert ha nem lett, akkor nem tudom hogy amit mérek, mihez viszonyítsam. Az adatlaphoz nem lehet, mert az csak iránymutató, attól jelentős eltérések is lehetnek felfele és lefele is.

Most két olyan mérést írtál le ami sajnos a jelenlegi változatban nem valósítható meg, ezt a közös anódfeszültség zárja ki, ugyanis ha változtatom az anódfeszültséget akkor mindkét csőnél egyformán változik, nem lehet külön szabályozni. Ahoz, hogy ezt el lehessen végezni két anódtápra lenne szükség, egyelőre ebben nem terveztem változtatást.

Mikor a deszkamodellt befejeztem, az addigi állapotnak megfelelően készítettem el az áramköröket, (ezeket tettem fel akkor ide a fórumra) és elhatároztam, hogy időközben nem változtatok rajta, csak ha elvi problémát okoz valamely hiba. Erre azért volt szükség, hogy a programozás során ne kelljen az ebből adódó változtatgatásokkal foglakoznom. De hogy most a „végére” értem a munkának az időközben felmerült hibákat/hiányosságokat javítanom kell, hogy kerek legyen a történet.

Milyen megoldandó feladatok lennének?

1.- Az anódfeszültség értéke jelenleg 300V ig szabályozható, az első hozzászólások egyikében írtam, hogy ilyen trafó volt a fiókban, és kétszerezővel csináltam belőle 300-320Voltot, ezt szeretnén 400 -420V-ra felemelni.
2.- Valószínüsítem, hogy ehhez kapcsolódó probléma, hogy elég nagy brummfeszültség van a görbéken, ez ugyan mindössze csak szépséghiba, de mindenképpen javítandó.
3.- Anódfeszültség terhelhetősége nem megfelelő, illetve max. terhelésre (2x40mA) már az elvártnál nagyobb értékű csökkenést mérek, ez egyértelmű hiba és javítandó.
4,. A rácsfeszültség értékét sajnos csak -15V ig tudtam változtatni, ennek oka hogy egy műveleti erősítő kimenetéről veszem ezt, és ez a maximum. A mérések során ez nem jelentett különösebb hiányosságot, de legalább -30 - -35V ot el kellene elérni.
5.- A rácsfeszültség másik, már kicsit zavaróbb hibája, hogy 0 - -1V közötti tartományban volt egy kis linearitási hibája, szintén javítandó, de talán a +1V értékig elkellne menni, hogy a nullátmenet is mérhető legyen.
6. - A nagy igyekezetemben készítettem ezt a felfűtés diagrammot, ez hosszú ideig(30 sec a mérés ideje) jelentős disszipációs teljesítményt jelent a csöveknél, ezt egy olyan csőnél amit szeretnénk a jövőben egy erősítőben használni nem biztos, hogy meg kellene engedni.

És még sok apróság ami javításra vár. Joggal kérdezhetnétek, akkor hogy működött? Csak azt válaszolhatom: egész jól.

Mint már jeleztem, végére értem ennek a kis műszernek a fejlesztésében, hosszú de nagyon izgalmas volt, ha azt kérdezitek az anyagiakat és a ráfordított munkát figyelembevéve megérte-e? A válaszom, nem, De ha azt kérdezitek, hogy szakmailag, az időtöltés hasznosságát, elektroncsövek megismerését és az elért eredményt vagy célt illetően megérte-e? Akkor a válaszom, igen, és megint igen. Ahogy haladtam a dolgokkal és jöttek a pozitív eredmények és visszajelzések, már biztos voltam benne, hogy jó az irány amiben többen meg is erősítettek, és most már csak a szerzett tapasztalatok alapján el kell végezni azokat a változtatásokat amikről kiderültek, hogy tényleges hibák, vagy kisebb-nagyobb hiányosságok. Hogy ezeket végrehajtom-e, még nem döntöttem el, de ha tovább szeretném vinni a fejlesztését mindenképp meg fogom tenni. Most egy kis lazitás következik részemről, de ha találok érdekesnek tűnő új mérést/karakterisztikákat, azokat természetesen megosztom a jelenlévőkkel.

Beleölt energia nem veszik kárba, ha írsz róla cikket.

Miért is nem vész kárba? Még nem írtam cikket.

Akkor biztosan nem fog...

Még mindig a régi, de egy kicsit okosodott a kütyü. Több esetben megjegyeztem, hogy ugyan nem egyformák egy cső esetén a grafikonok, de párhuzamosak. Ebben az esetben nagyon könnyű a rácsfeszültséggel/katódellenállással a szimmetriát beállítani. Mivel ezt már nagyon régóta tervezem most beépítettem egy olyan funkciót, hogy az egyik vagy másik triódának állítható az induló rácsfeszülsége, vagyis fel lehet venni úgy a mérést, hogy az "A" trióda esetén, 2-4-6-8 voltos, a "B" trióda esetén, 2.15-4.15-6.15-8.15 voltos lépésekkel történik. mellékelve egy példa.

A "rácsfesz1_000" kép az alapmérést mutatja,
A "rácsfesz1_015" kép pedig azt, amikor minden mérés 0,15V -al el van tolva.
A mérés beállításánál a -5V os görbét vettem alapul, hogy azok legyenek közösek a két triódánál.

A következő két képen egy olyan cső mérése látható amelyik esetén a nagyáramú tartományban majdnem létrejön a szimmetria, de a kisebb áramú tartományban van egy kevés eltérés. Nézzük ennél mi történik.

A "rácsfesz3_000" kép az alapmérést mutatja,
A "rácsfesz3_015" kép pedig azt, amikor minden mérés 0,15V -al el van tolva.

Ebből nagyon jól látható, hogy ugyan a középtartomány nagyon szépen szimmetrizálható, de a széleken az eltérést csak megfeleztük.