Ami jó, az jó. Ha már ba...ogatni kell, akkor "lehugyozott sóskifli az egész"

Amikor az ember épít egy csövest bármilyet. Ha jó, akkor úgysem állja meg, hogy időnként ne nyúljon hozzá és buzerálja. Mert ez ezt mondta, az azt mondta, hogy ha így teszem ide ezt, azt mg oda, kicserélek ilyet olyanra stb. akkor mégjobb lesz. Ez egy örök dolog, ami sose múlik el és a végén már nem lehet összrakni, mert kirágják a csavarok a meneteiket az untig babrálástól. Nagyon nehezen állom meg, hogy ne matassam az enyémeket!

Azok a fránya termosztátok

Én amikor már negyedszerre szedtem szét az enyémet akkor döntöttem úgy, hogy a fenéklapot nem is teszem vissza vagy 1 évig, mert mondom így csak felbillentem és bele tudok nyúlni bármikor bármi okból, nem kell szétcincálnom a csavarok fészkeit.

Nem olvastam azt az írást amire utaltál, de amit leírtál abból az derül ki, egy végfokozat komplexebb beállítási módjának leírásáról szólhatnak. Szerintem, a végfok beállításához nem csak a bias tartozik hozzá, hanem az erősítés is, a bias csak statikus beállítás egy ajánlott katódáramnál (mint tudjuk). Akármennyire párba/quadba válogatottak is a végfokcsövek vagy főleg ha nem, csak mondva vagyon van köztük erősítésben is eltérés, ezt az eltérést a meghajtófokozatban lehet általában(pl. ARC balance trimmer) állítani, ennek a mérését legjobban az anódkörben lehet mérni, de messze egyetértve sturbi mesterrel, jobb ha ezt is a katódellenálláson "tapogatjuk ki". Az anódkörben történő méréssel nekem is erős fenntertásaim vannak, mégicsak ez már nagyfeszültség(400v táp esetén, 600-700V csúcs), könnyen életveszélyes is lehet.

Nem kell nagyon riogatni ezzekkel a nagyfeszültségekkel. Aki csövesekkel dolgozik, az tanulja meg ennek kezelését. Ha nem megy, vagy fél, ne foglalkozzon csövesekkel.
A csöves tápok belső ellenállása nagy, általában összemérhető a test felület ellenállásával, ritkán alakul ki életveszélyes áramütés. A testen, pontosabban a szíven áthaladó áramút a veszélyes, ez meg némi gyakorlattal, ügyeskedéssel elkerülhető, különösen, ha jobbkezes az ember.
A BRG M5 -ös magnója olyan kíváló konstrukció volt, hogy amikor az ember a kávából ki akarta szedni magát a magnót, alányúltál a lemeznek, jobb kéz alatt ott volt a puffer elkó lábakkal felfelé. 10 esetből legalább nyolcszor megrázott keményen, és námi ima kíséretében vissza is engedted a helyére.
Ezért a csöves készülékek feszültségei megrázó élményt tudnak nyújtani de távolról sem olyan veszélyes, mint egy nagyságrendekkel kisebb belső ellenállású hálózaté. Az az előny viszont megvan, hogy közvetlen visszajelzést kap az ember, ha hülyeséget csinál.
Szóval nem kéne túllihegni ezt az áramütés dolgot, a helyén kell kezelni.

Ha már túlélte az elején, a többi már könnyen mehet.
Engem az évekkel ezelőtt 300V-os szekunderű kistrafó is megkönnyeztetett.

Én még nem hallottam olyat, hogy valaki rádió, vagy TV javítása közben meghalt volna, inkább sok történetet. Ha pedig el tudta mondani, mégsem volt halálos.

Enbelőlem még sose hozott ki a nagyfesz. könnyeket.

Sokat számít hogy ilyenkor valamennyire fel vagyunk rá készülve . Sokkal veszélyesebb mikor teljesen váratlanul éri az embert áramütés .

pucukának egyébként ebben teljesen igaza van. Bizonyára ismeritek azt a feliratot amit a gyári erősítőkre rábiggyesztenek: ( Vigyázat...! sok szöveg, és avégén: Bízza szakemberre a javítást!) Úgy gondolom a szakemberek mi lennénk!? Másik gyakorlati példa a nem túl régi időkből, aki javított csöves TV-t az tudja, hogy úgy néztük meg, jól van-e bedugva a "dugóakonektorba", majd megnyálaztuk ujjunkat és hameg...ott akkor megfordítottok a dugót és tettük a dolgunkat. De már nem szertem a megrázó élményeket, ezért értek egyet sturbi mesterrel, inkább a katódot tapogatom.

Nem riogatni akartam, csak egy kis óvatossággal megközelíteni ezt a kérdést, ha ugyanazt megtudom mérni a katódkörben, akkor inkább azt választom.

Ebben a topikban többször is előfordult figyelmeztetés a magas feszültségre vonatkozóan. Csak épp a Te hozzászólásodra válaszoltam végül is, hogy nem kell riogatni, mert közvetlen életveszély nincs, de óvatosnak, és szakszerűnek kell lenni.

Pontosan. Közel 100 éve feltalálták.

1 ohm 1w is is jócskán túlméretezett egy fix -Ug beállítású cső katódkörében, ha anódáram mérése használjuk. Nem kell 5W-os, hacsak nem a cső munkapontot állítod be a katódellenállással... Esetünkben nem.
Tehát olcsóbb kategóriában is lehet kutakodni.
Nem értem a visszacsatolás kérdését, katódban egy darab drót és 1 ohm bekötése nem igazán okozhat zavart az Erőben. Ami zavaró lehet, és SOHA nem alkalmaznék:

Anno az ARC alkalmazta, katonai minőségű alkatrészekkel. A manapság kapható csatlakozók erre alkalmatlanok.

Én sem alkalmazom, ötletet adtam egy felvetődött kérdésre, nem gondoltam, hogy ezen bárki megsértődik..
Többet nem fog előfordulni, megígérem!

1234? Zavar van az erőben..

?????

A Conrad-Johnson végfokaiban 10ohmos ellenállás van a végcsövek katódjaiban. Az ezen létrejövő feszültséget egy komparátor hasonlítja össze egy referenciával és egy LED-et vezérel. Így mérés nélkül is beállítható a munkapont. Kivezérlés közben a LED-ek néha néha felvillannak...

Némelyikben.

Az általam ismertek mindegyikében.

Utánanézek. Holnap.

Egy példa a dologra. Itt 20 Ohmmal operált a cég. A megkívánt nyugalmi áram határára állítva a komparátort LED csendben marad. A zene kivezérlése, dinamikája folytán a LED megvillanhat - kilépés az "A" osztályból - ilyenkor.
A további érdekesség az anód biztosíték kiégését jelzés és a tápegység CLC kialakítása, a fojtó hangolása.
A tápban nem használtak elkókat.

Nem kizárt szerintem, hogy a végfok visszacsatolásában hiba van a kréta körül. Kérem a helyes megfejtőket az áttekintésére.

Mi? Milyen Kréta???

Lehet semmi. A kötések határozott rajzolása helyett csak úgy mennek a vonalak, megtévesztő, hol van kötés, hol csak kereszteződés.
Az első cső katódjában a rajz megtréfált azt gondolom, jobban megnézve.

Ahogy elnézem, tényleg itt 20ohm van. Ezek szerint még ez sem okoz problémát. Én mondjuk ezt kihagynám belőle, és inkább kivezetném az ellenállás végeit banánaljzatokra, vagy egyéb mérőcsatlakozóra...

Annyi van csak, hogy a két bemeneti párhuzamos csőfélnek külön munkapont beállító katódellenállása van, és ezek egy közös visszacsatoló ellenállásra vannak kötve. Kicsit meg van fűszerezve egy kompenzáló kondenzátorral, ami a kimenő trafó magas frekvenciás fázistolását semlegesíti.

Hááááát az imént jobban belepillantottam a rajzba, én meg nem építeném. A végfok még csak-csak, de a tápja??? Az a temérdek tranyó, meg az a fél maréknyi zéner? Atáp több zajt termel, int a végfok maga. Ha ütnének se tenném. Amúgy ki lehet szépen nagyítgatni itt-ott és lehet azon látni hogy hol is lenne a kötéspont. Egyik másik műszaki cikk szervízrajza se különb, sőt! Én el tudok rajta igazodni, oda kell figyelni.

Két dologra gondolok a sok a zeneres dologra.
1, A Cég előtt borult fel a (máshova szánt) zénert szállító csőrös amerikai kamion. Két napig a mérnökök szívlapáttal dobálták az udvarra a zénereket.
2, Olyan régi a konstrukció, amikor ez volt kézenfekvő. Vagyis menjünk vissza néhány évtizeddel, ezt akkor és nem napjainkban készítették, mondjuk a '80-as években. Ki, hány éves volt akkor...?
Én se építem, építeném meg és nem is erről szólt a szó.

@mcc
Mindenképp kicsit nem megszokottnak tűnt a felépítése, de megállta a helyét az idejében...
Más:
Találós kérdés: A képen az újonc tekercselő Cég miből készült csavarokkal fogatja össze a trafóját? Fogadok, ezek olvasnak bennünket,,előtte kapupánt csavarokkal dolgoztak, meg ácskapoccsal...