Okos a más kárán tanul. Én valóban sokat olvasok, tudom másnak is
ajánlani.
Hogy nem tudtad jól megcsinálni? A hiba az Ön készülékében van - ferdítve a régi szlogen.

Keress HEXFREDET kisebbe - nincs.

Itt megint ferdítesz. Az általad linkelt probléma nem a vegyes: csöves-diódás graetz egyenirányítás zajával foglalkozik, hanem a hagyományos 4 EGYFORMA diódával felépített graetz hídnál fellépett problémával és annak megoldásával.
Ezúttal a hiba nem az én készülékemben van, hanem valakinek a fejében...

Megint "érdekes" dolgokról megy a vita. Az enyémben egy teljesen hétköznapi graetz kocka van, se hiper szuper ultra(ló)fast diódák, se kondik nincsenek rajta, mégse hallok se zajt se búgást. És egyáltalán nem biztos hogy ez csak azért van mert nem tetróda hanem trióda van a végén.

A helyzet az, hogy ha valami normálisan józan paraszti ész szerint meg van csinálva, akkor a siker borítékolható. Mily érdekes? Tim De Paravicini az egyik legkiemelkedőbb motorja az audiofil világnak, isszák a szavait ezrek az előadásain. Mégse tett egy elektronikájába se egyetlen megveszekedett árva, vagy akár kvartett szupergyors diódát, de még shottky-t seegyenirányítani.

A Paravicini dolgait sosem hallottam, de úgy általában az egyszerűbb dolgok sikerre szoktak vezetni, persze vannak kivételek, mert pl. az ARC-nek állítólag nem az egyszerű hanem a bonyolultabb kapcsolásai szólnak szebben.
Nekem mondjuk nagyon nem tetszik az SE hatásfoka, meg az a tény, hogy ha csak 2x0,5W-ot veszek ki belőle, akkor is elfűti a 80W-ot, vagy a nagyobbak még többet, akár 100W-ot/cső.
Na de mi van egy ilyenben amit el lehet rontani? Három dolog, a végcső, a kimenő, meg a tápszűrő és hidegítő kondik, mert döntően ezek határozzák meg milyen lesz a végső hangkép, az összes többi dolog (ellenállások, csatolókondik) csak másodlagosak ebből a szempontból (lehet rajta vitázni, attól még így van).
Az ilyen shottkys dolgokra meg csak azt tudom mondani, hogy én dolgoztam velük elég sokat kapcsolóüzemben, meg próbáltam őket máshova is használni, és akkor jöttem rá hogy nem kell, mert azt arra kell használni amire gyártva lett. Nem csöves erősítőbe tervezték, nem is oda való, igazából sehova máshova nem jó, mint a kapcsolóüzemű dolgokba (részemről ez sem vita tárgya).
Nézegettem ilyen sok ezer dolláros kütyük rajzait, azokon sem soknál láttam pl. kondikat a diódákon, persze ettől még nem vitatom, hogy xy éppen olyan erősítőt fabrikál otthon, ami meg nem jó ha nem teszi bele. Bár én ott is inkább azon kezdenék el agyalni, hogy vajon miért nem jó ha azt nem teszem bele.

Aki akar tegyen rá, aki nem az ne tegye. Láttam már mindkét változatot csövesben is, de tranyósban is. Az a négy kondi nem oszt nem szoroz. Többnyire kerámiát, vagy kék tárcsa kondit szoktak odabiggyeszteni a diodákra, ahogy felfedezni véltem. De sose láttam pár nanónál nagyobbakat rajtuk.

"lehet rajta vitázni, attól még így van"

Köszönjük ezt a bölcs vitaindítót! Halkan jegyzem meg, hogy egy tökjó erősítőt is teljesen el lehet cseszni egy rosszul megválasztott 20centis darab tápkábellel.

Az biztos.

Pláne, ha a bemenetet átkötöd vele.

Vagy ha szőlőkötöző drótból fon betáp kábelt

Ezt bővebben is kifejtenéd?
Épp a minap jártam egy "kábelboltban", a választék zavarbaejtő volt, az árakról nem is beszélve. Miután kijöttem a boltból azon tanakodtam magamban vajon mi alapján lehetne eldönteni, melyiket is válasszam, mert sajnos semilyen támpontot nem adott a kábelekről szóló leírás/marketingszöveg.
Előre is köszönöm, szerintem sokak nevében, a válaszodat.

Hát ez egy nehéz ügy. Sajnos ez is csak úgy megy, hogy minden lehetseges jelöltet meghallgat az ember, de talalkoztam mar olyannal, hogy vettem 14awg ezüstözött habia vezeteket, amibol betettem egy erositobe 2x20centit. 3perc mulva mar forrasztottam is ki, annyira karcos, idegesito hangja volt. Jaratassal talan javult volna, de ennyit nem lehet javulni. Van viszont pl egy masik egyeres, vastagon ezustozott habiam, ami meg marhajo. Az alapelv, hogy minel kevesebb ér, jó alapanyagból, jó szigeteléssel. Alap, hogy a kinait nem, silány, igénytelen minőségben gyártanak nagy átlagban. A jó anyag az vagy legyen sima réz, vagy ezüstözött, de nem mindegy hogyan. Mostanság galvánfürdőzik az olcso ezustözött kábelt. Az kuka, semmire sem jo. Régebben azt a réteget is húzták a rézzel együtt, van ahol most is. Javaslom a VDH MCS-1000 vezeték leírását végigolvasni. Illetve van még a tiszta ezüst, állítólag az sem jó mindegyik, próba szerencse.
A szigetelő is fontos. Az olajos pamut vagy a teflon a legjobb. Utana jonnek a kulonbozo nem pvc-k. Es vegul a pvc, ami allitolag tönkre teszi a hangot. Többen is mondtak, valoszinu igaz. Masik gond a pvc-vel, hogy atengedi az oxygént, amitol idovel eloxidal a vezető. Ha szerzel valami brutál régi fűnyíro vezeteket, errol magad is megbizonyosodhatsz. Ennek ellenere tudok egy baziolcso közepesen jó hangu vezeteket. Prysmian (magyar) cég gyart merev rezvezeteket pvc-be huzva. Az pl elégjó, legalábbis egy darabig biztosan. 50Ft/m. Némelyik audioquest-nel siman jobb. Hqelektronikanal beszerezheto. MCU-ra kell keresni. Arra ügyelni kell, hogy elegendő vezető felület legyen. Ugyanis az egyeresnek 3-4-5-öde a vezető felülete csak a sodorthoz kepest. Ha nincs elég felület, nem lesz mélyátvitel. Lehet több ér egyeres, de mindegyiken maradjon a szigeteles. Ne erintkezzen csak a végeken. Ezért gyártanak különben szalagszerű vezeteket is. Ugyanis az elektronokat nem érdekli a keresztmetszet, csak a felület. Neotech és a duelund is gyart ilyeneket. Neotechnek van franko teflon szigetelesu belole, csakhát megkérik az árát.

Pontosan mit ertesz tapkabel alatt? Mi es mi kozott megy az a 20 centi?

Belső vezeték. Trafótól megy a tápcsatlakozóig.

Ez a resz nekem tovabbra is inkabb ezoterikus.
Az egy dolog hogy nem hallom (ezernyi oka lehet -kezdve a satnya fulemtol- nem feltelen a kabel) de elkepzelni is nehezen tudom.
Miert a csatitol a trafoig? Es a fali csatlakozotol a keszulekdobozig? Esetleg a bejovo kapcsoloszekrenyig?
Kovetkezo emasz (elmu akarmi) trafo? Paksig?
Egyszeruen nem ertem hogyan hat(hat) ez a rovid kabel ezen a szakaszon.

Ezek a hálózati csatlakozók/vezetékdarabok valójában "szűrők", hiába van Paks messze, az utolsó méter is "számít"
TJ.

A tápkábel alulméretezés okozhat teljesítmény csökkenést ezenkivül a hangra a befolyása = 0
Jelkábelnél már más a helyzet.

Sok esetben valóban ezoterikus, én inkább úgy mondanám hogy pszichés hallása van az illetőnek (azt hallja amit hallani akar). Azt mondjuk én is megfigyeltem, hogy a tömör ezüstözött kábel (a szigetelés nélküli) jót tesz a hangnak, jobbat mint a nyáklap, de amikor ilyeneket olvasok hogy a nagyon jó hangú valamiben kicserélek 1db ellenállást és egyből nagyon rossz hangja lesz vagy fordítva, na az biztosan sántít, mert nekem ilyet soha, semmilyen eszközön, semmilyen ellenállással nem sikerült még produkálnom, de nem is nagyon olvastam talán 2-3 embertől összesen. Ha ilyen mégis van, akkor ott valami konstrukciós hiba is húzódik a háttérben, vagy kb. az van mint a "matricákat kell ragasztgatni a hangszóróra és megjavul a hang" esetében. Ha az illető hallani akarja a matricát akkor hallani is fogja.

Igen ez az egyik lehetőség. A másik, hogy aki nem hallja annak nem elég transzparens a rendszere ahhoz, hogy számítson. Ti egy sokol rádióba pl mindegy, hogy szárítókötelet vagy duelund ezüstöt raksz.

Én személy szerint a végfokjaimat tömör 1,5-es rézdróttal (villanyszerelési) vezetékeztem, a másikat pedig a börzén vett kék teflon szigetelésű 2,5-es ezüstözött sodrott vastag elemi szál erezetűvel. Elvileg rádiós adóköri magas frekis vezetékelésre találták ki. Nekem felettébb jót tett ahová beépítettem, még hangfalaimat is átvezetékeltem ezzel belől. A hangfalkábel is ez a végfok-hangsugárzó közt.

Egyébként nem kell megérteni, elég csak kipróbálni is. Két gyökeresen eltérő konstrukciójú kábellel. Nekem is minden ilyet eléggé nehezemre esett elhinni szakirányú végzettséggel, de a hír sajnos igaz, ahogy mondani szokták.

2x20cm? Dobozon belül ilyen hosszú hálózati vezetékelés szerintem rossz tervezésre utal.

Epp ez a bajom, hogy kiprobaltam
Harom kapcsolo, harom vezetek es a baratno aki kapcsolgat, igy en nem tudtam melyik mukodik epp.
Bevallom semmit nem hallottam. Lehet nem volt eleg hosszu a kabel, vagy mashol volt valami gyenge lancszem, vagy ahogy irtam nincs eleg jo hallasom hozza. Vagy nincs hatasa.
Erdekes modon a gyari, zavarszuros es a sima mezei tapcsatlakozo kozott hallani veltem kulonbseget. De csak veltem, mert abbol nem csinaltam vaktesztet, anelkul pedig magamnak se hiszek. ¯\_(ツ)_/¯

Vannak akiknél hit kérdése. Van egy roppant egyszerű módszer (szerintem az egyetlen értelmes) amivel nagyon könnyen ki lehet ugrasztani a nyulat a bokorból, és le lehet leplezni a magukat feltűnően jó hallású embereket, ez pedig a vakteszt. Egyetlen ember van aki tudja mi történik, a hallgatóság pedig semmit nem tud, csak hallgatja felváltva A és B készüléket.
Az a legjobb amikor van 2 teljesen egyforma erősítő, egyik változatlan marad, a másikban pedig történik a cserebere, kondi, ellenállás, drótok. Ami még ennél is jobb, amikor a cserebere is meg van variálva, és néha nincs. Na ilyenkor szoktak jönni a meglepik.
Voltam egyszer egy ilyen szeánszon, csávó ilyet szól, ő még a csatolókondi típusát is megmondja egy csere esetén csupán a hangzásból. Meg is mondta, csak az a baj hogy 5-ből 3 esetben rosszul.
De nekem a legjobban a teszt azon formája tetszett, amikor nem történt semmi. Tehát a teszt vezető babrál, mintha cserélne valamit, de nem cserél semmit, csak a hallgatóság hiszi azt. És nem egy ember akadt, aki meghallotta a semmit!!! 5-ből 4 alkalommal azt mondta hogy szerinte ellenállás lett cserélve, mert így meg úgy változott a hangkép, miközben semmi sem lett cserélve! Na ehhez kell ám fül!
Ugye, a hallást nem a fül, hanem az agy csinálja. Ha nekiállsz kicserélni egy alkatrészt, az agyad eleve úgy fogja módosítani a hallásodat, hogy neked akkor is hallanod kell valami különbséget, ha az egyébként nincs is (lásd matricázás).
Ennél jóval brutálisabb példákat láttam már az életben arra, hogy az emberi elme mire képes. Középkorú (40-50 körüli) emberke életében eljött a pillanat, hogy teljesen feleslegesnek érezte az életét, hogy mi okból nem lényeg. Mi történt néhány év leforgása alatt? A test követte az elme parancsát, és brutális módon elkezdett leépülni fizikailag is, csontok, ízületek, emésztőrendszer, egyebek. És az ellenkezőjére is láttam példát, nem egyet, amikor azt mondták a kórházban a páciensnek hogy van még hátra 2-3 hónapja, de ő másként gondolta, mert számára fontosnak tartott dolgai voltak még ebben az életben. Azóta is él.

Azért akinek van 2 teljesen egyforma erősítője, nyugodtan szervezhetne egy ilyen "ki mit hall meg vagy nem hall meg vagy csak úgy hiszi" szeánszot, kíváncsi lennék annak is a végeredményére.

Á, a gond ott van(lesz ), hogy nincs két teljesen egyforma erősítő.

Sok mindenben egyet értünk, de nem mindenben.
Például a kecskét is ki lehet ugrasztani a bokorból, nemcsak a nyulat.
Az emberi test csodáival nem sokat foglalkoznak, csak ha baj van. Maga a hallás és a zene kapcsolata fejlődésünk eredménye (ellentétben az örökös telefonnyomkodással).
De nem vagyunk egyformák!
Nem várható el valakitől az azonos vélemény, máséval, hallásügyileg sem. A legrosszabb ez ügyben, hogy ki mit hall. Én azt mondom ez egy kicsit olyan dolog, mint a szerelem.....
Az a lényeg benne, hogy a résztvevőknek jó legyen, és mért kellene ezt másnak tesztelni.
Csinálja mindenki saját örömére. És mért ne mondja el valaki, hogy neki mi volt jó valamiben....
Az érdeklődő, ha azt kipróbálja, és neki nem fekszik, hát csinálja másképp, és ne vitassa.

A vaktesztekről az a véleményem, hogy az abban résztvevők biológiája is eltérő. Más az odaérkezéskori állapotuk. Eltérő lehet a hallásuk pillanatnyi kondíciójuk alapján magukhoz képest is. Nem beszélve az addigi napi terhelés alapján, idegrendszerük állapotáról, mert ugye agyunk a véleményünk processzora.

Igaz is. A delikvens azthinné, hogy egyformák, közben meg mégsem. Stb. stb...

Látom nem sikerült megfogni a lényeget. Az ilyen teszteknek pont nem az a lényege, hogy minden résztvevőnek ugyanazt kell hallani, épp ellenkezőleg. Mindenki azt hallja amit hall, aztán hogy kinek mi és hogyan tetszik az már más kérdés, nem arról szól a teszt hogy kié a jobb vagy a rosszabb. Hanem a lényege éppen az lenne ennek, hogy ha kicserélek az egyikben valamit, akkor azt hallja-e mindenki vagy sem, még inkább mi van akkor, ha nem cserélek ki semmit, a delikvens meg mégis cserét hall. Ez utóbbi ugye elég érdekes jelenség, aminek a halláshoz már nem sok köze van...
Szóval nem beszéltem azonos véleményről, egyáltalán nem, meg arról sem hogy kinek mi tetszik vagy sem! Arról beszéltem, ki milyen változást hall meg, ha meghall egyáltalán. Menj el egyszer egy ilyen szeánszra, nagyon tanulságos, önmagadra nézve is.
Sőt, még az sem igazán kell hogy 2 egyforma erősítő legyen, szimplán lehet csak A meg B, aztán hogy melyikben és mi van csereberélve az megint részletkérdés.

Meg kell, hogy mondjam, hogy Te értesz a kecske csalogatáshoz.
Számomra a lényeg, ha csinálok valamit, annak valami oka van.
Az a véleményem, hogy a hangzás értékeléséhez nem árt ha az illető erre gyúrja magát, ami nem kevés idő, és munka. Ahhoz, hogy valaki reálisan hallja egy teszten a próbákat ahhoz tapasztalatok kellenek. mondjuk mint a gondolatátvitelnél. Akkor vagy vételkész, ha nem a saját elmédet hallod. Amiről Te írsz az ehhez képest zavaros, áttekinthetetlen, ha egy valós mérőpontot hajhászunk, hiszen kevés adott rendszerben az azonosság, hogy a változót kizárhassuk azokat általánosíthatónak véve.
Egyszer, kétszer voltam csöveseket meghallgatni, kíváncsiságból, viszonyításért. Taglaltam az emlékeimhez képest, próbáltam elhelyezni az én élethű hangzás ideámhoz képest. Magam jelenleg FET párti vagyok, és audiofilben építek. Azonban ez olyan, mint a vallások, ki mit érez magához, zenei szokásaihoz közelebb állónak. Nem igazán mennék a részletekbe, mert épp eleget volt ez taglalva a fórum topicjaiban.
A hallás szerintem olyan, mint a látás.... Van aki látja a részleteket, van aki nem. Addig semmi baj, amíg aki nem látja, nem tagadja a részleteket, és nem kiállt boszorkányságot.