Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok.
Készüléképítés esetén szeretném a transzformátar által felállított ll. Érintésvédelmi besorolást megtartani. Viszont a készülék fémházas lesz. Mi a teendő a hálózati iec aljzat és a transzformátor primer vezetékével? Megerősített szigetelésnek a módszere megfelelő lenne, ez a gyakorlatban mit jelent? Az alábbi irományt találtam a témához kapcsolódóan: Idézet: „ Védelem II. év. osztályú gyártmányokkal A kettős szigetelésű gyártmány magának a testzárlatnak a fellépését akadályozza meg azzal, hogy meghibásodás vagy rendellenesség következtében feszültség alá csak az alapszigetelés ás a kiegészítő szigetelés közötti közbenső fém szerkezeti rész kerülhet, az ember által hozzáférhető szerkezeti és tartó részek nem. Az ilyen szendvics szerkezetű villamos szerkezet külső vezető anyagú részét „definíciószerűen” éppen azért nem is nevezhetjük testnek, mert meghibásodás során se kerülhet ki rá veszélyes potenciál. Az alapszigetelés ás a kiegészítő szigetelés közti fémrész beépítése teszi lehetővé a két szigetelési ellenállás független mérését, jóságának megítélését. Ugyanilyen biztonság elérhető oly módon is, hogy az alapszigetelésre — a közvetett érintés elleni védelem szempontjait szolgáló — további kiegészítő szigetelést helyezünk el, amelynek így együtt ún. megerősített szigetelés lesz a neve. (A kettős szigeteléshez képest a különbség Csupán annyi, hogy most csak az együttes szigetelési ellenállás mérhető meg.) Jó példa erre az egyes vasaló típusoknál alkalmazott vezetéktörést megakadályozó — gumiból vagy műanyagból készült — „törésgátló” felhelyezése, amely a fémház biztonságos elhagyását biztosítja a csatlakozóvezeték számára. Az ilyen gyárilag előállított, a rájuk vonatkozó termékszabványok biztonsági előírásait teljesítő kettős, ill. megerősített szigetelésű „II. érintésvédelmi osztályú” villamos szerkezetnek nevezik. II. év. osztályú villamos szerkezetnek számít a gyárilag előállított teljesen szigetelt villamos szerkezetek együttese. Itt azokra a gyárilag előállított kisfeszültségű kapcsoló berendezésekre utalunk, amelyekben csak teljesen szigetelt villamos szerkezeteket alkalmaznak, de amelyek együttese (a kapcsolóberendezések összeállításának végtelen számú változata miatt) nem esett át típusvizsgálaton. Megengedett azonban az is, hogy villamos berendezés helyszíni szerelése során a csak alapszigeteléssel ellátott villamos szerkezeteken kiegészítő szigetelést alkalmazva, vagy a szigeteletlen aktív részeken megerősített szigetelés alkalmazva annak biztonsági szintjét egyenértékűvé tegyék a II. év. osztályú villamos szerkezetekével. Egyenértékű megoldást jelent az is, ha a működésre készre szerelt villamos szerkezetet, amelynek vezetőképes részeit az aktív részektől csak alapszigetelés választja el, legalább IP2X vagy IPXXB védettségi fokozatú, — emberi ujjal történő behatolás ellen védett — szigetelő burkolatba helyezik el. Azaz a helyszínen kialakított burkolással alakítsák ki ezt a védelmet. ”
Egy külön műanyag dobozba teszed a hálózati feszültség alatt lévő részt a dobozon belül. Szerintem, ezzel megoldottad.
Ha a vezetékezés kettős szigetelésű (pl. szigetelt vezeték + zsugorcső) és az IEC aljzatra is rámelegítesz egy megfelelő méretű zsugorcsövet, kb. készen is vagy. Természetesen a trafó csatlakozó pontjai is megfelelően szigetelve, plusz a vasmag se érjen hozzá a házhoz.
Az IEC aljzat önmagában elég jól szigetelt, azzal nincs teendő.
Köszi a válaszokat!
Toroid transzformátorról van szó, nincs szabadon vas. Közepe kiöntve és úgy rögzítve (hivatalos papíros trafó). Gondolom a csatlakozónál ugyanígy kell eljárni értelemszerűen. A hozzászólás módosítva: Feb 16, 2020
Szia!
A 230V rámegy a panelre? Mert akkor azt is szigetelten (műanyag távtartóval ) fogasd fel.
Szia, egyelőre nem. Bár később ha kigondolom, hogy legyen-e lágyindító, akkor jól jön ez az ötlet. Köszönöm
Sajnos már eltelt 2 hónap, de még mindíg nem tudtuk megállapítani a hiba okát. Annyit találtam, hogy az egyik szekrényben a nulla sorkapocssor nem volt közösítve a többi nullával (más sorkapocs elem méretek miatt). Így tehát pont a gyár nullájához nem csatlakozó nullára volt kötve a fenti hálózatrész: kb 370V-ot mértem a nullán, azaz a két külön fázisról megtáplált ventilátor nulla vezetékei ugyanazon sorkapocs elem egyik és másik pontjához mentek, ami viszont nem csatlakozott a gyár nullájához, mert lefelejtették a szerelők a közösítő jumpert.
 A hibát megoldottam, már 0 Volt (pontosabban kb 10 VAC) van a nullán, de az egyfázisú tápegységek továbbra is felrobbannak, míg a ventilátorok elkezdtek működni. Tehát a probléma részben meg lett oldva, részben nem.
Sziasztok
Elég sűrűn találkozok mostanába ilyen 3 fázisú relékkel: ABB BC6-30-10-p Horror áron van, közbe tök simán szétszedhető, az érintkezők kihúzhatók, simán lehetne cserélgetni őket. Logikus kérdés: lehet ehhez valahol rendelni érintkezőket? Üdv
Nem hiszem. Ha megég és még mechanikusan nem kopott szét, akkor nem jól van méretezve a terhelésre.
Hurok- és vonalellenállás mérésekkel könnyen megtalálható lenne a hiba, legalábbis nem tartana hónapokig.
Nem hogy megég, összegyógyul, gyári konfig egyébként.
Tök érdekes, mert pár száz watt a motor, hasonló teljesítményű 220-as változatoknál a sima mezei átlátszó 10A-es relével kimegy a világból, ez mennyivel nagyobb, komolyabb relé és pár ezer ciklust bírjon.... Miért bírnak ilyen keveset? Attól mert 3 fázisú?
Ha a mechanika viszonylag lassan zár/nyit, akkor az a baj. Vagy nem számoltak a bekapcsoláskori impulzusokkal, esetleg nem elég az érintkezőket összeszorító erő.
Nem a teljesítményen van a hangsúly hanem a fogyasztó jellegén, ami nem ohmos hanem induktív a motor esetében. A reléről meg csak van valahol adatlap, hogy vajon az induktív fogyasztók kapcsolgatására is alkalmas-e.
Szia!
Nemrég küzdöttem én is hasonló problémával csak én a "relé kérdés" topicban vetettem fel. Szintén gyári konfig, sajnos mint írták ha méretezve jól is van induktív elengedéskor tud rúgni. Én szilárd test relére cseréltem. Hogy miért megy hamar tönkre? Talán hogy a szerviznek is legyen munkája
Köszi a tippeket, 0,3kW a motor, tutira nincs szétkopva a mechanikája, tényleg furcsa, hogy 220-as társai ennél nagyobb teljesítménynél is bőven túlteljesítenek nem is esett le egyből mi a hibája, mert egyszerűen nem föltételeztem hogy össze van égve
Szétszedtem, az összes érintkezőt kiszereltem és felcsiszoltam (most ezért biztos megköveztek) világosszürke anyag (nem tudom mi) elég lágy ami az érintkezők anyaga, bőven van belőle, nem koptattam le a rézig. Meglátjuk mit bír. Üdv
Adatlap biztos írja milyen ötvözet ha nincs kráteresedve akkor csiszolás ideig óráig működhet de a motor drágább lesz
Nem lehet, hogy forgásirány váltás van, és összezár "véletlen" a két "relé"?
Sziasztok!
Lenne egy érdekes kérdésem. Valaki ismeri behatóbban / tapasztalati úton a Tracon motorvédő kapcsolóit? 3 fázisú keringető szivattyúkhoz építettünk be vagy 8 darabot . A szivattyúk maximális áramához vannak igazítva a védők. Egyikkel elkedtem játszani egy kicsit hogy alacsonyabbra vettem az érzékelési áramját a kapcsolónak de mégsem oldott le. Valószínűnek tartom hogy a motor nem volt megterhelve így nem vett föl annyi áramot mint a legkisseb amit be tudtam állítani neki. Így nem tudtam kitesztelni hogy hogyan old le. Gondolom ha gond van akkor úgyis le fog oldani. motorvédő keringető Állítólag a motorvédő a fáziskimaradásra is leold (ezt nem teszteltem le). Valaki esetleg valami tapasztalati infóval megtámogatna azt megköszönném.
Tegyél rá még valamikből (izzólámpák például) további terheléseket. Nem kell szimmetrikusan, akkor is le kell oldania, ha egy vagy két fázison nagyobb az áram, mint a beállított. Mivel nincs nulla, egy kicsit macerásabb a 400V-os vonali feszültségeket terhelni, de sorba kötött izzókkal meg lehet azt is oldani.
Idézet: „Gondolom ha gond van akkor úgyis le fog oldani.” Reménykedjél... Villanyszerelők között nem túl jó híre van a márkának.
Szia.
Ahogy előttem is írták, sorba kötött izzókkal tesztelheted. Vagy ideiglenesen több motort is rákötsz egy motorvédőre (ha egy helyen vannak). Lakatfogóval mérjél közben áramot és tekerd le a motorvédő beállítóját épp a mért érték alá. Pontosan úgysem lehet, ez csak hozzávetőleges. Amúgy meg elvileg azért oldana le fázis kimaradásra, mert a másik két fázison nagyobb áramnak kellene folynia, mert a fogyasztó "azokon próbálná meg" a hiányzó teljesítményt úgy-ahogy felvenni. Igen, ez a márka egyébként az alja a termékeknek. Még ez alá ilyen-olyan termékekben a Mixvill tud menni.
Van egy NO érintkező amit figyel a vezérlés, ha úgy marad akkor letilt mindent. Nem tud tönkremenni.
Az irányváltást nem ez csinálja, nincs is benne az a kizáró mechanika.
Szia!
A motorvédő akkor jó, ha pontos hőmása a motornak. Azaz, csak akkor kellene leoldania mielőtt a motor károsodna a túlmelegedéstől. Normál esetben a motorok rövid ideig túlterhelhetőek, hiszen viszonylag nagy a tömegük és emiatt csak lassan melegszenek fel. A motorvédők is úgy vannak tervezve, hogy valamennyi túlterhelést bizonyos ideig elviseljenek. Természetesen minél nagyobb a túlterhelés, annál hamarabb oldanak ki. Kismértékű túlterhelés esetén akár még egy óráig is képes így üzemelni.
Szia!
Szépek ezek az elvek ,de a tapasztalatok szerint; ugyanúgy leég a motor tekercselése , mintha nem is lenne ez a motorvédő az áramkörben! Azért ezeket egy kapcsoló szekrénybe szerelik be --a motor meg máshol van . A 3 fázis kimaradás védelme -meg" egy mese a nyugati technikával" is . Eddig erőműves segédüzemben láttam ,működés képeset.
Nem kétségbe vonva amit írsz, csak megjegyzésként:
A motor akkor is letud égni, ha nincs megfelelő hűtése valami miatt. Tehát nincs túlterhelve, nem folyik rajta nagyobb áram, csak egyszerűen nem tudja leadni a hőt.
Szia?
Kicsit tréfásan; Ha egészen kiváló hűtése van ! pl; egy vödör vizben megmeritve. --kőmives segédek?
Sziasztok.
Van egy kérdés, miszerint azonos keresztmetszet mellett a sodrott vagy a tömör kábelen folyik nagyobb áram? Legyen 50Hz váltó, hálózati feszültség. Azonos terhelés mellett van-e a két kábelfajta között különbség? Köszi.
Eleve félrevezető kérdés a képen látható formában, már ha nem ez volt a cél. Ugyanis a kialakult áram a feszültségforrás, a fogyasztó és az esetleges közbenső impedanciák függvénye.
Azonos forrást és fogyasztót feltételezve a skin hatás miatt a sodrott elméletileg kisebb ellenállást képvisel a nagyobb felületével (a külső, hullámos felületet tekintve) de ez 50 Hz mellett nyugodt szívvel elhanyagolható.
Ami még befolyásolhatja az az oxid réteg. Sodrottnál oxidált erek esetén a végpontok bekötési jósága függvényében változhat a vezető erek száma, így a keresztmetszet. (extrém eset, kérdés mennyire ideális kábelt kérdeztek )
Erre van a ptc.
Egy igazán drága motor mellett van fazisfigyelo rele+ptc+hőkioldó. ( de így is le tud égni) |
Bejelentkezés
Hirdetés |
