Fórum témák
» Több friss téma |
Mérési eredmények:
5V - 5,02V 12V - 11,91V L7812CV in lábánál - 20,8V ~ - 17,1V Úgy néz ki, jó irányba haladunk A 12es kondiját picivel nagyobbra kéne cserélni?
Na, alakul a történet, ha nehezen is
Ha van nagyobb kondi, mehet, de szerintem a 0.1 V eltérés már nem olyan vészes, én legalábbis ennyit "elnézek" a stabnak, ha pl. nem proci elé rakom (de 0.05 V-on belül már végképp nem szokott érdekelni egy tápvonal, annál pontosabban csak referenciának kellhet).
Találtam 470µF/24V-os elektrolitot. Kipróbálom vele.
Nem ment följebb a fesz, 11,91V maradt.
Visszarakom a 100µF-t azt jó lesz úgy. Nagyon szépen köszönöm a segítséget!
Helló mindenkinek!
Egy kérdésem lenne csak. Akarok rendelni egy KIT-et, de mivel ezekhez nincs kapcsrajzom és elég csekéj leirást nyújtanak a megrendelés előtt és ott a táphpz csak ennyi van leirva: +25V/-25V - ez miért igy van irva? Nem kell neki test? És kb. milyen teljesitményű trafó kéne egy 2*100 W-os erősitőhöz +25V/-25V-al. Egyébként az erősitő TDA 7250-nel és BDX33, BDX34 tranzisztor parral van megoldva. Előre is köszönöm!
Szia! Már hogyne kéne! A testhez képest van a +, és -25V, tehát összesen 50V. 2X100W-hoz legalább 300W-os trafót kötelező tenni, de lehet nagyobb is, persze, az ésszerűség határait betartva.
Egyébként 2X25V-al nem fog kijönni a 100W.
Sziasztok!
Egy apró kérdéssel fárasztanálak titeket. Van műszerem,meg fogyasztásmérőm,csak időm nincs Hátha ti tudjátok már a választ Az a kérdésem,hogy egy trafó,ha üzemmeleg...avagy melegebb...akkora hiszterézis és egyább(disszipációból adódóan) veszteségei is nagyobbak? Tehát pl most értem a kérdést arra,hogy elég sok kis trafós kütyű megy nálam/nálunk(internet...stb)...és ha hűteném ventilátorral őket,akkor több volna a felvett áram,mintha hagynám melegedni? Köszönöm! Ui.: 5%-os változástól már megérné változtatnom,mert kb annyit ennének a ventilátorok.
Kb. azt az 5%-nyit emelkedhet a trafó rézvesztesége a magasabb üzemi hőmérséklettől. A vasveszteség pedig csökken, mert emelkedik a vasanyag elektromos ellenállása, ezért kisebb az örvényáramveszteség. Szóval szerintem nem éri meg hűteni. Ha megérné, akkor a nagyobb (100kW-100MW) trafókat is hűtenék ventilátorral.
Köszönöm! Valahogy én is így emlékeztem,de nem mertem régi emlékekre hivatkozni
Viszont az ipari trafókról meg azt hallottam,hogy azok túl vannak biztosítva,így azért nem melegednek a környezetnél melegebbre...két különböző szakirányban végzettől hallottam...Okosabbak,mint én,ezért nem feltételeztem szakhiányukat Indokként az egyik tanáromtól azt kaptam,hogy jobban megéri megterhelni a hálózatot jobban az esetleges áramszünet utáni üzembehelyezéssel(tudod a lágyindításról beszélek ),mint,amennyi bajuk lenne a melegedéssel.(azaz sok hőtágulásos gondokkal)
Azért a villamosipari trafókat is kell hűteni. A veszteségek erősen függenek a konstrukciótól, és a kiviteltől egyaránt. Az áramszolgáltatóknál üzemelő nagy/középfeszültségű trafók hűtésére 3 módszer kínálkozik. A legjobb kivitelűek esetén a hűtőközeg (trafóolaj) természetes áramlással szállítja a hőt a radiátorokba, amit a természetes levegőáramlás hűt. Gyengébb minőségű (leginkább Ganz) trafóknál 10-12 ventilátorral áramoltatjuk a levegőt a radiátorok lapjai között, de létezik (szerencsére már csak kis számban) szivattyúkkal áramoltatott olajhűtés is, amely az autóhűtőkhöz erősen hasonlatos, szintén ventilátorokkal átszellőzött hőcserélőn adja át a környezetnek a meleget. Nagyjából 20-80kW a veszteségük, mérettől, és kiviteltől függően. Tehát, Potyo fórumtársunknak is üzenem, hogy: bizony a nagyobb trafók ventilátoros hűtése egyáltalán nem ritkaság.
Idézet: „Tehát, Potyo fórumtársunknak is üzenem, hogy: bizony a nagyobb trafók ventilátoros hűtése egyáltalán nem ritkaság.” Perszehogy nem ritkaság, amikor már természetes léghűtéssel nem lehet értelmes hűtőborda vagy radiátorméret mellett elszállítani a hőt. De hacsak lehet, kerülik a ventilátort, hiszen zajt kelt, karbantartást igényel és energiát fogyaszt. A hőtágulás szerintem nem olyan vészes, hiszen ezeket a trafókat nem kapcsolgatják ki-be naponta. Ha minden rendben van, akkor esetleg évente vannak lekapcsolva néhány órára. Ha nem melegednének a környezettől melegebbre, akkor nem fészkelnének be madarak a radiátorbordák közé.
Szia Potyo!
Kicsit OFF-olunk, de végülis nem szakadunk el a villamosságtól. A hálózaton fellelhető transzformátorokat szinte sosem hűtik mesterségesen (közép/kis feszültségűek), azonban a hálózat betáp pontjain még néha fojtótekercset is ventilálnak. Az utóbbi időkben beszerzett (főleg SGB) transzformátorok már eleve nem rendelkeznek ventilátorokkal, de a régebbi Ganz trafók - amelyek cseréje folyamatos, de igen költséges program - már jóval a névleges teljesítmény alatt is igénylik a mesterséges hűtést. És azért még elég sok van belőlük, jóval 50% felett. Abban igazad van, hogy a hűtés jelentős zajjal jár, ezért a frekventált helyeken kezdték el az egységek cseréjét. Probléma volt egyébként (szintén a Ganz trafók) igen hangos búgása is, amely ellen ugyancsak cserével lehet csak védekezni. Meglepő, hogy mennyivel csendesebben is el lehet ugyanazt a munkát végezni. Abban is egyet értünk, hogy nem kapcsolgatják(juk) ki naponta a nagy transzformátorokat, ezért inkább évszakos jellegű a hőingása. (A napi terhelési görbe. ill. az éjszaka mutatkozó külső hőmérsékletváltozás azért természetesen ad neki 24 órás ritmust is.) Régebben a kezelőszemélyzet kapcsolta a ventilátorokat, ma már ezt automatikák végzik (már nincs kezelőszemélyzet). A madár befészkel a 120kV-os szakaszoló porcelán szigetelőjébe is, pedig azt tényleg csak a nap melegíti.
Sziasztok ! Egy egyszerű kérdésem lenne. Van egy tápom, ami néhány tized V-tól 30V-ig szabályozható, a kimeneten max. 7A-t tud kiadni magából. Ehhez szeretnék egy egyszerű, de működő beállítható áramkorlátot, mint a labortápokban szokás. Teszek az előlapra egy potmétert és pár milliamper és a 7A között tudok beállítani egy maximális kimenőáramot. Esetleg még kéne bele egy LED, hogy lássam, ha működik az áramkorlát. Sajnos nem találtam leírást CSAK áramkorláthoz. Nagyon köszi a segítséget előre is.
Azért nem találtál, mert az nem külön áramkör, hanem része az egész kapcsolásnak. Gondold el, hogy egy tápba hogy tudsz beavatkozni. Úgy, hogy a soros áteresztő tagot befolyásolod (ami egyébként a feszültséget is szabályozza, és egy bizonyos áram elérése után, vagy letiltja a tápot (reset gomb), vagy egy sokkal kisebb áramra áll be, és önműködően visszaáll, vagy áramgenerátoros üzemre vált.
A tápegységed topológiáját nem ismerjük, tehát fogalmunk sincs róla, hol lehetne beavatkozni az áram határolása, vagy a túláram megszüntetése céljából.
LM338K hajtja a tápot, a gyári alapkapcsolásban. Nekem bármilyen fajtájú beállítható áramkorlát megfelel, csak egyszerű legyen. Még mielőtt valaki leintene, sose foglalkoztam ilyen mélységében tápegység gyártással, de most szükségem lenne erre a beállítható áramkorlátra. Ha valaki tud segíteni, azt megköszönöm.
Hát, így meg főleg része a kapcsolásnak. Ez az IC 5A magasságában határol (max7A), ezzel nem nagyon tudsz mit kezdeni. Sajnos át kell építeni beállítható áramkorlátosra, akár IC-s, akár tranzisztoros kivitelre.
Azért tedd fel ezt a labortápos fiúkak is, de nem valószínű, hogy evvel a kialakítással eredményt lehetne elérni.
Köszi!
Mindketten jókat írtatok Oké,akkor maradnak így...nyáron azért figyelem műszerrel,ha felmennek 50-60fok fölé,akkor nincs mese,kapnak hűtést... Írásodból következően kíváncsivá tettél Ha nem ütközik szabályokba a melóhelyeden,akkor egy-két ilyen ipari trafóról kiemelsz nekünk egy-egy képet? Eszembe jutott egy kis szakmai kérdés: A napokban vezetékeztük újra az egyik építendő házat..plusz áttetük a villanyórát...és új föld..stb... Ehhez az lenne a kérdésem,hogy mióta/mikortól és miért ltt állítólag szabvány,hogy még az óra előtt összekötik a védőföldet a nullával. Természetesen ÉV relé mentes építményről van szó. Nálunk minden szoba és a főbejövő is földfigyelős..úgyhogy ezért nem értem. Köszi!
Kis hazánkban az érintésvédelmet elég komolyan veszik. Nagy általánosságban elmondható, hogy a házak villamosenergia felhasználása az utóbbi időben megnövekedett. Ennél még fontosabb, hogy a fogyasztók egységteljesítménye is jócskán megemelkedett, pl mosógép: '60-as évek--->300W, manapság--->2kW. Ez magával vonja az 1. túláram védelmi szerv ( az óra előtti kisautómata ) értékének a növelését, 6-10A-ról akár 32A-ra is. Egy olyan hatékonyságú védőföldelést készíteni, amelyik képes a 32A-es kismegszakítót igen rövid idő alatt kikapcsolni (ez közel 100A-os áramot jelent), nagyon nehéz feladat, és nem feltétlenül időtálló. Áramvédő kapcsoló alkalmazása nélkül hatékony megoldás csakis az lehet, ha a testzárlati áramokat fémes kapcsolattal vezetjük le.
A képen látható ipari trafónak a színesfém tolvajokkal gyűlt meg a baja. Az egyik transzformátorállomáson már éppen a cserét tervezték, mikor az éjszaka leple alatt a jól felkészült csapat lecsapott rá. Mivel még nem került üzembe, a "lemészárlása" nem volt életveszélyes. Viszont okoztak az áramszolgáltatónak száz millió HUF nagyságrendű kárt, a trafót sem sikerült elvinni (felgyújtani sikerült, lángvágóval), és jó nagy környezetszennyezést is sikerült okozni.
Pontosan...ezt jól látod/tudod
Csak nekem fúrcsa volt a dolog,mert ugyebár a többszörös túlvédelem (ÉV relé) arról szól,hogy bármely vezető szálon (fázis,nulla,föld) egy grammal is több(szabvány érték szerint 10mA-től,ha jól emékszem) áramo folyik a másik szálhoz képest,avagy a föld vezetéken áramfolyás indul meg,akkor azonnal oldjon a szerkezet (ÉV relé) (Kirkhoff csomóponti törvény elmélete szerint) Így nekem az a reális,ha a föld,az a neve szerint is föld (belvárosban egyestett földelés) és a nulla pedig a kék,tehát a nulla vezeték. Fázis,pedig a fázis. És ez mindhárom külön,de egy ÉV relében. Hát igen És akkor itt jön vasat kéregetni és akkor ne legyenek előítéleteink róla.... hát én nem is tudom ilyenkor mit mondjak... Ma képzeld! Ugye mindig van rossz szomszédság a háttérben,mint ahogy az rendjén is van...de csendes környék...nincs látszólagos gond....de kérem szépen...ha valakinek velem van a baja,akkor miért azt a szerencsétlen macskát rúgják szilánkosra? Esküszöm,ha megtudom ki volt az,akkor elhagyja a települést akarata ellenére is....nekem jöjjön az ilyen és ne egy ártatlan macskának,aki vissza se tud ütni....A saját gyerekét rúgdossa így,ne a macskákat. Idézet: „mert ugyebár a többszörös túlvédelem (ÉV relé) arról szól,hogy bármely vezető szálon (fázis,nulla,föld) egy grammal is több(szabvány érték szerint 10mA-től,ha jól emékszem) áramo folyik a másik szálhoz képest,avagy a föld vezetéken áramfolyás indul meg,akkor azonnal oldjon a szerkezet” Nem jól írtad !( ha jól is gondoltad ) A hibaáram érzékelő (FI) csak a nulla és a fázis(ok) egyensúlyát figyeli, a föld ebbe nincs bevonva, különben nem működne! Tilos a FI-be bekötni a földet!
Az áramvédő relét nem írja elő a szolgáltató. Ha akarsz - saját biztonságod növelése érdekében - szerelhetsz fel, de ebből az is következik, hogy sok helyen nincs felszerelve. Ezért ettől független megoldást kellett találni, ami ennek hiányában is biztos lekapcsolást eredményez.
Miskolc térségében a 120kV-os oszlopok elérhető merevítő gerendáit szerelték le. Az első komolyabb szélnél kidőlt pár vasszerkezetű oszlop. A MÉH-nél kapott összeg több ezerszeresébe! került a helyreállítás. Szomorú, hogy sok macskánk tűnt el nekünk is, nyomtalanul. Előfordult már kutya mérgezés is. Itt tartunk, sajnos.
DJgyuri - gondolom - azt feltételezte, hogy a hibaáram oka az, hogy a földelővezetőn is folyik áram.
Ezért írtam a : " ha jól is gondoltad " mondatomat. Csak - szerintem - törekedjünk arra, hogy ne legyenek félreérthető mondatok. Hidd el nincs kötekedhetnékem !
SZia!
Igen...már a mégregtől azt se tom mit írok.... Két szál megy be...az órán viszont a 3 szál külöm megy...mivel ha lekötöttem régen a földvezetéket a földe dugott oszlopról,akkor onnantól rázott minden masinánk... És nem oldott le semmi,mert kevesebb volt a minimálisnál...ekkor jött az elmű és betett FI,ÉV kinek mi tetszik reléket minden leosztóra...de gyakorlatilag beépített,de ehhez már nem értek,csak így mondták. A lényeg,hogy miután megfogtam ezekután a készülékeket leoldott az óra....viszont érdekes módon,hogy a földvisszakötés után(amit az elmű nem javasolt,de hát akkor is rázott minden,csak perszeleoldott minden,ha megfogtad)...tehát visszakötöttem és most már nem ráz. Eleinte volt gond,hogy magától leoldott az óra,mert túlment a 10mA. Nah ez már hosszú nekem így idegesen...tehát...kijött újra az elmű és rájöttek,hogy az év relék vagy fi relék..mindegy felszerelése után nem kötötték vissza az órába a földet...így valahogyan is,de szivárgott áram...de most már bent hagytam a saját földemet is. Minden jó....és gigantikus áramkorlátunk van Köszi Imi65 Kinyomozom....
Sok fejtörést képes okozni, hogy éppen hol szivárog. (Teljesen ép hálózat, és készülékek esetén a védőföldelés "csak ott van".) Az már egy másik kérdés, hogy a nullavezető, és a tőle elkülönített helyi védőföld között potenciálkülönbség van. Ezért nem lehet alkalmazni feszültség elven működő relét. Marad tehát az áramvédő relé. Egyébként nem értem, mi a frászkarikának raktak minden elosztási irányba ilyen relét (biztos sok volt nekik), elég 1 db a fővezetékbe.
Azért az erősen elgondolkodtató, hogy készülékház érintésre leoldás... Az úgy nagyon nem korrekt. Ott valami nem egészen gömbölyű...
De MJ-és típusú tranzisztort nem gyártanak nem?
Valamivel helyettesíteni kell, de mivel?
Biztos magasabb fokon gondolkodtak ezek az egyének,mint,ahogy megfejthető lenne
Annyit kifelejtettem,hogy amikor megnyílt a fodrászüzlet alattam(családiház),akkor a főbejövő biztosítót cserélték át ÉV/FI relésre. De amperhiányunk volt és egyúttal túl nagy áramrázás esetén oldott csak le a biztosítórelé. Amikor megkaptuk a nagyobb ampert,akkor kezdet poenciálisan rázni a készülékek. Csakhogy nem vezeték hiba volt,legalábbis nem a mérőn kívül. Mert akkoriban még nemigen voltak kapcsüzemű tápegységek. Ma szinte bárhol megyek szervízelni (új/régi házba), mindig ha bebújok a video,dvd.,stb mellé,mindig kifejelek egy polcot az ugrástól,amikor hozzáér az arcom vagy ilyenek. Tehát a potenciális rázás a nagyobb amperek után jöttek. Az elmű meg telepakolta a dobozt év/fi relés biztosítókkal. (elfértek benne) De nem oldódott meg...és erre írtam,hogy ismét kijöttkek és nem volt visszakötve a mérőbe a föld. Ennél több részletet nem tudok Annyit tudok,hogy óracsere lesz,mert nem eu-s...de most a gépem UPS-ről megy(4 éve),így a lakásban még potenciális áramütés sincs,sem potenciál külömbség. A kapcsüzmű tápokra nem mindenhol vannak felkészülve...Sőt ez hűlyén hangzik,de kismillió helyen járok javítgatni,és minden kapcstáppal vannak rázási gonok. Földelés-ide,földelés-oda
Hello!
Csak olvasok és olvasok, és számomra elég érthetetlen az egész dolog, amit írsz. Áramütés, csak akkor lehet, ha potenciálkülönbség van. Ha szabványosan szerelnek, akkor nem lehet! Igaz, hogy számomra, konkrétum még nem hangzott el, csak az, hogy láttam aki hallotta... A leírások alapján az derülki, hogy senki nem ért semmihez. Nem akarom elhinni. Egy nullázott védelem nem lehet ennyire komplikált!! üdv! proli007 Idézet: „A leírások alapján az derülki, hogy senki nem ért semmihez.” Ezt maximum Isten jelenthetné így ki. Szerintem.
A ELMÜ-re gondoltam és a kételkedésemet szerettem volna kifejezni.
|
Bejelentkezés
Hirdetés |