Terhelés hatására az egyenáram eltűnhet a kimenetről? :o
Hangszóró van (bár nem pont ezekkel az értékekkel), de azzal nem kísérleteznék, esetleg ötlet, hogy mit kössek rá, mi lehet megfelelő? (kifejezetten terhelő ellenállásom nincs )

Lehet nem írtam érthetően, tegyél rá 4,7 és 8,2 ohm közötti ellenállást, terheld le a kimenetét. Eredetileg azért írtam a 4,7 ohmot, mert az van közel a névleges 4 ohmos hangszóróhoz.

Bocs én nem értettem meg (van még mit tanulni )
Folyamatban.

Csak 46 ohm-os ellenállást találtam. Ez nagyon sok?

Egyelőre az is elég. Tedd rá, majd mérj rajta feszültséget!
Elképzelhető, hogy a nagy belső ellenállású műszered miatt mértél féltápot eddig a hangszóró helyén.

(A kimeneti kondenzátor szivárgó árama csapott be eddig.)

:o
1-0,8mV
Ez már jónak számít? Vagy kerek 0-nak kéne lennie? És kérdés*, hogy miért?

Mi a kérés?


Korábban megírtam.

"(A kimeneti kondenzátor szivárgó árama csapott be eddig.) "


Igen, ez jó érték.

Erre voltam kíváncsi. A terheletlen kimenet miatt mértél hibás értéket. Nyugodtan ráteheted a hangszórót.

Értem
Nagyon köszönöm a segítségeteket!!!

Sziasztok,

Újabb segítséget szeretnék kérni.

Pár éve nem működő tápban kicseréltem a rossz állapotban lévő kondenzátorokat, ami után a táp működött, de pár perc után kénytelen voltam kikapcsolni égett szag miatt.

A bal oldalt látható valami (talán dióda) égett szét....Nem tudom milyen típus vagy mivel lehetne helyettesíteni, egyáltalán mi a szerepe...
De leginkább a kérdés, hogy mitől éghetett szét? (Lehet hogy párszor elhajlott a szerelés során)

Az eredeti kondik 2x 10V 1000µF helyett csak 2x 16V 1000µF tudtam beszerezni.
A másik kettő cserélt kondi teljesen azonos a régivel.

Köszönöm

No offense, de az ilyen típusfeladatokat pont úgy kell megoldani, ahogy azt a tanáár elvárja. Én kaptam ZH-n 0 pontot egy tökéletesen megoldott feladatra, amit nem úgy számoltam végig, ahogy a tanár leadta. Szóval...

Igazad van, de egy ötlet azért várok, hogy legalább jól gondolkodom-e. Engem az megnyugtatna, hogy mindent megtettem.

A panel aljáról is tehetnél fel képet. Én úgy nézem, hogy az egy védődióda lehetett, és fordított polaritással volt bekötve a káros "visszahatások" meggátlására tehették bele. De azért a szekunder oldali egyenirányítókat megmérhetnéd, hátha valamelyik zárlatos lett. Nem lehet, hogy forrasztáskor valamit rövidrezártál?

Én venném mindkét multiméter adatlap szerinti pontosságát, kiszámolnám a mért értékre, hogy mi lehet minimum és maximum. Tehát multiméter A mért 2.00A-t, akkor az lehet mondjuk 1980-2020mA. Multiméter B mért 2.05A-t, akkor az lehet mondjuk 2030-2070mA, majd a lehető legrosszabb eshetőséget figyelembe véve adnám meg az eredő mérés eredményét, ami az én hasraütésszerű esetemben 4010-4090mA (mivel nem tudjuk, hogy a multik milyen irányba csalna!). De, csak ha számolgatnom kellene. A való életben szerintem nem sűrűn történik számolgatás...

Sziasztok!

Van egy-kettő kisebb méretű transzformátorom különböző elektronikai eszközökből, amelyeken csináltam egy csomó mérést azt vizsgálva, hogy fix primer feszültség és különböző mértékű szekunder oldali terhelések esetén hogyan alakul a szekunder oldali feszültségszint.
Azt tapasztaltam, hogy bizonyos trafóknál a szekunder oldali feszültségszint igen jelentős mértékben függ attól, hogy mekkora a terhelés, más trafóknál pedig kevésbé (nagyjából fix a kimeneti feszültségszint).

Namost abban kérnék tanácsot, hogy merre felé kell keresgélni, ha szeretném tudni egy-egy trafónak a terhelés-feszültség görbéjét? Sem trafógyártók honlapján, sem pedig trafót forgalmazó áruházak honlapján nem találtam erre vontakozó specifikációkat.
(Másképp megközelítve, hol keresgéljek, ha olyan trafót szeretnék, amelyik fix feszültséget produkál, illetve hol keresgéljek, ha olyan trafót szeretnék, amelyik nagyobb terhelésre kisebb feszültségszinttel reagál.)

Hello! A trafóknak, mint minden más valóságos áramforásnak van belső ellenállása. Terheléskor a terhelőáram ezen feszültségesést okoz. Így a kapocsfeszültség csökken.
A belső-ellenállást többek között a trafó vesztesége is befolyásolja. Általánosságban elmondható, hogy nagyobb teljesítményű trafók vesztesége kisebb.
Továbbá a trafó alkalmazása szerint határozzák meg a gerjesztését. Ez is meghatározza a veszteséget. Műszerben alkalmazott, vagy tartós üzemű trafó gerjesztése kicsi, vezeték választott áramsűrűsége is kicsi, így a réz ellenállása is magasabb. Ha a trafó gerjesztése a telítése közelében van, akkor a feszültségesése kisebb. (Hiszen ezen pont felett a fluxus már nem nő, vagy is nem változik.)

Kis trafóknál nem láttam még ilyen adatot. Ez lényegében mondhatnánk belső ellenállásnak is. A nagyobb teljesítményű trafóknak általában kisebb a belső ellenállása, a kisebb teljesítményűeknek pedig nagyobb. Ez összefügg azzal is, hogy a kisebb teljesítményű trafók hatásfoka is jóval kisebb, mint a nagyobb teljesítményűeké. De ez méretezés kérdése is, mert pl. a hegesztőtrafó elég nagy teljesítményű, de leegyszerűsítve mégis úgy viselkedik, mintha nagy belső ellenállása lenne. De ez a hegesztőtrafó sajátos mágnesköre miatt ilyen.
Nagy teljesítményű trafóknál meg szoktak adni olyan paramétert, ami a terhelés hatására létrejövő feszültségcsökkenésre utal. Ez a drop, a rövidzárási feszültségből és a névleges feszültségből számítható százalékos érték.
Néhány trafó paraméter, köztük a drop mérése.

A trafó tekercset tartalmaz. Ennek a tekercsnek van ellenállása (hossza és keresztmetszete). Ez határozza meg, hogy mennyire változik a feszültség terhelésnél. Ha vastag drótból van pár menet megtekerve, akkor alig fog változni.
Ez vonatkozik a primerre és a szekunderre is!

Köszi mindhármótoknak a választ.
Különösen a trafók működéséről szóló doksi tűnik tartalmasnak. Átolvasom és megpróbálom megérteni. De a többi infó is hasznosnak tűnik.

@Kovidivi
Annyit megjegyzek még pluszban, hogy az egyik trafómnál biztos vagyok benne, hogy nem a tekercs hosszából és keresztmetszetéből adódó veszteségről van szó.
Egyrészt azért, mert korábban olvastam, hogy bizonyos trafókban a vasmag formáját szándékosan alakítják ki úgy, hogy leessen a feszültség nagy terhelés esetén. (Talán rövidzár elleni védelem céljából.)
Másrészt pedig azért, mert megmértem, hogy 10Kohm-os terhelés esetén 15.4V, 10ohm esetén pedig 4.3V szekunder feszültség mérhető anélül, hogy felmelegedne vagy tönkremenne a trafó. Namost ez olyan nagy különbség, hogy nem adódhat rézveszteségből.

Rátapintottál a lényegre, ugyanis a válaszadók éppen a leglényegesebb dolgot hagyták ki a felsorolásból. Ha két, közel azonos teljesítményű trafót veszünk, akkor is előállhat olyan jelenség, hogy ugyanakkora terhelésre az egyiknek alig esik a feszültsége, a másiknak meg nagyon. Ennek kevésbé van köze a tekercsek ohmos ellenállásához, hiszen azon közel sem esik akkora feszültség, annál nagyobb köze van viszont a tekercsek csatolásához, azaz a trafó szórásához.
Van olyan 220/220V-os trafóm, ráadásul toroid, hogy simán rövidre zárhatom a szekunder tekercsét anélkül hogy bármi galiba történne, olyan laza a primer/szekunder tekercsek csatolása. Mivel az áram egyik tekercsből a másikba folyik (képletesen), fizikailag minél messzebb van a két tekercs egymástól (lásd hegesztő trafó) annál jobban fog a szekunder feszültség esni.

Mégegyszer átnéztem a forrasztásokat, de úgy látom nem zártam rövidre semmit.
Feltettem pár képet, remélem azt mértem meg amit javasoltal, ha nem akkor legy szíves bökj rá az egyik képen, hogy mit kellene megmérni.

Cseréljem ki a kiéget védődiódát? Milyenre ? 1n4448 jo lenne?

Köszi az eddigieket.

Ketten is írtuk, hogy a tekercs ellenállásán kívül mástól is függ a feszültségesés. Proli007 a gerjesztés hatásáról írt, a hegesztőtrafó (mint kivétel a nagy teljesítményű trafók közül) pedig az én hozzászólásomban szerepelt. A hegesztőtrafóban mellesleg nem a tekercsek távolságával, hanem a mágneses fluxus valamilyen módon történő elterelésével változtatható a rövidzárási áram.

Nem mondod. Nem tudom láttál-e, esetleg tekercseltél-e már hegesztőtrafót, de azoknak a többsége úgy néz ki, hogy van a vasmag, rajta a primer tekercs, mellette meg a szekunder tekercs. Vajon mily módon tudnád onnan a luxust elterelni, és mivel?
Létezik mágnese söntös is, de a kérdező kérdésére adott válaszhoz annak éppen nem sok köze van... Ugye, egy nyáktrafóban vagy egy kisebb méretű leválasztó trafóban nem sok mágneses sönt van. Van ellenben vagy 4 féle tekercselési módja egy ilyen pici trafónak.

11. és 12. oldal

Szerintem akkor egyezzünk meg annyiban, hogy valamivel több hegesztőt javítottam és készítettem nálad. Ebből a sokból egyetlen egy volt olyan, amilyennek szerinted az összesnek lennie kéne.

Itt már megint szerszám méregetés történik, és nem pedig angelshark fórumtárs kérdésére történő értelmes (tudás szinthez igazodó, és épülésre szolgáló) válasz adása.
A belinkelt oktatási anyag mellesleg élvezetes olvasmány, bár már a cimében a "segéseszközei" szemet kellett volna szúrnia a lektornak.

Most mérd meg a balra lévő diódát is!
Abban az áramköri részben lesz a hiba mert abban a körben van az eldurrant védő dióda.
Ebben a körben van a visszacsatoló ág ami vezérli a primer oldat az optocsatolón keresztül. Valószínűsítem ez az 5 Voltos ág.
Vedd ki az eldurrant dióda darabokat és pucold le a panelt tisztára!
A kimeneti védő dióda nélkül is menni kell a tápnak, ha más hiba nincs, (szerintem).
Az 14N4148 szerintem nem jó az elrobbant dióda helyett, oda más kellhet.

Ez lemaradt:
Zener vagy varisztor.
A hiányzó " dióda nélkül csak feszültségeket mérj a kimeneteken, ne kapcsold készülékre!
Ha megvannak a feszültségek írd meg és folyt köv.

Ezt a négy forrpontot pedig forraszd át!

@Galfy @GeLee @kendre256
Szóval végeredményben azzal kapcsolatban nincs ötlet, hogy miért nem szoktak terhelés-feszültség grafikont mellékelni a trafókhoz? Igazából ez volt az eredeti kérdésfeltevésem.
Per pillanat nem tudok biztosra menni vásárlás során, ha például
A) kifejezetten rövidzárlat ellen védett trafót szeretnék
vagy ha mondjuk
B) olyan trafót szeretnék ami X és Y ohm terhelés között fix feszültségszintet szolgáltat.
A legtöbb másfajta elektronikai komponenshez (tranzisztorok, diódák, IC-k, stb) részletes specifikációt szoktak mellékelni a gyártók. Miért kivételek a trafók?

@GeLee
Azt például különösen érdekesnek tartom, hogy toroid transzformátorból is létezik olyan, amelyik elviseli a rövidzárlatot, ha ez tényleg igaz. Van némi fogalmam arról, hogy hogy szokták kialakítani a mágneses söntöket, de arról még nem hallottam, hogy toroid trafó is képes lehet ilyenre. Hol lehet ilyet venni?