Tudom , de gyors. Nincsenek nagy áramok.

Így néz ki jelenleg a próba kapcsolásom. Még az is lehet, hogy le tudom valahogy szimulálni. Egyelőre az LTSpice nem találja a libraryt. Holnap nem leszek számítógép közelébe. Köszönöm a tanácsaitokat.

Tegyél az R1 helyére egy 22 kohm ellenállást és onnan menj lefelé egy 10 kohmos trimmerrel, R2 helyére és a csúszka menjen R3 felé. Állíts be pl. 3 volt környékét.
Az Isense lábra pedig egy 1 kohmos potival ( csúszkában sorban pár kohm ) vidd rá egy cerkaelem pozitívját ( negatív a gnd-n ).
Be tudod játszani, milyen beállításoknál tiltódik le a kimenet a két feszültségtől függően: elegendő szekunder fesz vagy túláram a ( majdani ) fet körben ( feszültség a fet source ellenálláson ).
Ebből már sok mindenre következtethetsz.

Üdv! Szerintem azért nem működött mert a te rajzodon a táp ellenállása R1, 56kohm,az eredeti rajzon meg 5,6 kohm 8W. Magyarul nem volt meg az ic alsó feszültség szintje sem.

15V-os zenernél 14,5V -ot mértem. 18V-os zenernél pedig 17,5V-ot. A tokba beültetés előtt mindig ki szoktam mérni a tápfeszültséget. Egyébként áramban ez jelenthet különbséget. Ezt észben tartom.
Ezután breadboard-on összeállítottam a két hozzászólással feljebb lévő próbakapcsolást és abban se működik 3db. IC-ből egy se. Most ferci tanácsa szerint tovább kísérletezek.

18 voltos táppal dolgozz. Ha nincs kimenet, van pár dolog, amit még nem teszteltél le ezzel a kapcsolással..

Árammal teljesen más lesz ott a feszültség! Akkor mérj tápfeszültséget, ha benn az IC, egyébként hamis eredményt kapsz, mivel ellenálláson keresztül kap villanyt az IC.

"Egyébként áramban ez jelenthet különbséget. Ezt észben tartom."

Tudom. Két hozzászólással feljebb azért írtam ezt. A nagyáramot akkor veszi fel az IC, amikor már működik és meghajta a FET-t. Az 56KOhm-os ellenállást egyénként már használtam két IR2153-al készült tápegységnél és működött.

Ahogy ferci is írta, az optocsatoló rosszul van bekötve. Emlékeim szerint az opto kollektorát a Vref-re kell kötni, az emittert meg a Vfb-re. Mondjuk azt sose értettem, hogy mit szeretnek az olyan megoldásokon ahol egy melegedő előtét-ellenálláson keresztül kap tápfeszültséget a vezérlő IC. Sokkal korrektebb a trafóra tenni egy plusz szekundert, ami az IC-t táplálja, vagy egy kicsi step-down segédtápot használni (pl. TNY255-el).

Más kapcsoláson is így van bekötve, ahogy Danyk-nál. Az orosz állítása szerint nagy mennyiségben gyártotta. Csatoltam Most már megyek enni. Ferci segítségével sikerült beüzemelni próbapanelen az ST gyártmányú UC3842-at. Szóval nem selejtek.

A Danyk-féle rajzon azt is meg kéne ám nézni, hogy az optó diódája milyen "fázisú" meghajtást kap, utána érdekes a tranzisztoré.
Merthogy "fordítva" is be lehet kötni, de akkor mindkét részét: elvenni a led áramból és így zárni a tranyót, vagy növelni a led áramát és nyitni a tranyót.
Természetesen ezért nem mindegy, hogy Vref-ről adunk az FB-re, vagy COMP-ot húzzuk gnd felé..

Igen ebben az esetben az IC belső erősítője ki van kerülve. Alaphelyzetben a FB (feedback - magyarul visszacsatolás) lábon kellene vezérelni az IC-t, ezen a lábon van egy invertáló erősítő, aminek ki van vezetve a kimenete a COMP lábon, ami eredetileg a belső erősítő kompenzálására (és az erősítés beállítására) szolgál. Ha a feedback láb GND-re van kötve, akkor a belső erősítő a max. kimenőfeszültségét adja (gondolom a ref környékén). Ezek szerint ezt beterhelve az optocsatolóval, szintén megoldható a szabályozás. Ezek szerint az IC tápellátása volt a gond. Mondjuk az eredeti oldalon szereplő 5K6 8W ellenállással fűteni elég gáz, de legalább elindult a táp....

Munka közben jutott egy kis idő a hobbira is. Így szimuláltam a Danyk kapcsolását.
A V4 feszültségét emelve nő a tekercs áram. Tehát működik a kapcsolása. Nagyobb áramok lépnek fel mint gondoltam. pl. Az én trafóm esetében 6,3A-es csúcsáram kb.600uH-s primernél.

Arra gondoltam, hogy talán másnak is kedve támad a MicroCAP12 szimulátorral játszadozni. Főleg hogy ingyenes. Kiteszem a szimulációs fájlokat.

Sziasztok,
Segítségre lenne szükségem, mert egyenlőre nem értem amit látok és csak a fejemet vakarom
Sikerült hozzájutni egy Swichtech E2733 tápegységhez, amit távközlési bázisállomások tápjaként használtak. Ez 48V kimenő feszültségű, ami igazából -48V, de maga az áramkör negatív földelésű a dobozon belül. Semmi doksi nincs hozzá, így nehézkesen sikerül kitalalni, hogy mi micsoda. Amúgy egy igazi erőmű, a kimenő feszültség változtatható kb. 43 - 56V tartományban, valamint az áramkorlát is kb. 5 - 50A-ig. Ebből szeretnék 0V-tól szabályozható labortapot építeni. Már megfejtettem nagyjából a fesz szabályzását (műveleti erősítős / komparátoros, optocsatolós) és az áramkorlatot is (szintén műverősítő és alsó, testhez képesti áramsönt), teljesen analóg az egész. Hanem a problémám:
Nem tudom a feszültségét lejjebb vinni kb. 24V-nál, azaz kb. fél tápnál. Bonyolítja a dolgot, hogy nincs benne semmilyen ismert vezérlő IC, hanem az egész primer oldali logika pár 4001 CMOS kapu, komparátorok (TLC374, MC34074) és egy PLL (HEF4046)! Na ilyet még nem láttam...
Négy darab igen combos MOSFET van benne mint kapcsoló, gyanítom hogy teljes híd, és meghajtás ugyanaz 2-2 FET-nek. Meghajtó jelalakot nézve - és itt vagyok megakadva - nem PWM jelet látok, hanem 50% kitöltésű négyszög jelet, természetesen ellentétes fázisban. Mikor feszültségét szabalyzok (az optocsatolóval húzom a PLL VCO bemenetét test felé --> fesz növelés, VCO a tápja felé --> fesz csökkentés), a kapcsoló jel kitöltése nem valtozik, csak a frekvenciája. Amikor csökkentem a frekit, akkor emeli a táp a szekunder feszt. Maximális húzásnál kb. 120kHz, minimális kimenőnél kb. 400kHz. Ehhez a 400kHz értékhez tartozik a 24V körüli szekunder feszültség.
Na innen nem jutok tovább gondolatban. Logikám szerint akkor végtelen nagy frekvencia kellene a 0V szekunder feszültséghez. Vagy valahogy leállítani az oszcillátort, de arra még nem jöttem rá, hogy hogyan lehet (úgy, hogy minden FET zárjon persze).
A kérdéseim:
Ez milyen fajta táp? Rezonáns lenne?
Lattatok már hasonlót? Hogyan tudnám leszabályozni 0V-ig?

Szeretnék építeni belőle egy combos labortápot, de egyelőre megakadtam. Itt egy pár fénykép, semmi konkrét, csak ahogy kinéz...
A második képen a segédpanel is látható. Igazi alkatrész temető az egész..

Előre is köszönöm a segítséget.

Üdv,
Dezső

Előszabályozónak jó lesz. A szabályozás módja nem pwm hanem pfm, azaz nem a kitöltés hanem a frekvencia van változtatva. Szabályozáshoz (feszültséget tartani a terhelés függvényében) ez ugyanúgy jó, de nulláig nem fogod tudni leszabályozni még elvben sem, hiszen akármilyen nagy frekit választanál (ami eleve korlátokba ütközik) a kimeneten akkor is lenne feszültség, hiszen a trafó ugyanúgy átvinné a négyszögjelet csak töredéke lenne a gerjesztése.
Cserébe, jóval kevesebb zajt termel mint egy pwm táp.
Jó lenne az egész kapcsolást visszarajzolni, mert érdekelne hogy valósították meg, végfokhoz pl. jó kis szabályozott tápokat lehetne belőle csinálni, jóval kevesebb zavarral.

Köszi a gyors választ. Megpróbálom visszarajzolni, de el fog tartani egy jó ideig
A segédpanelt már elkezdtem, de csak azokat a részeket rajzoltam ki, amik a fesz és az áram szabályzásában játszanak. Azon kívül még van rajta egy csomó más funkció (riasztások, boost, ráadásul több ilyen tápot párhuzamosan lehet kötni, van egy közös vezérlőjük és kibalanszolja a terhelést a tápok között)
Elég masszív cucc, nem mai, dátum szerint 98-ban készült.
Akkor azt mondod, hogy ebből nem lesz labortáp?
Érdemes lenne átépíteni valamilyen PWM vezérlőssé? Meghagynám a FETek meghajtását, de kapna új vezérlést. Nomeg meg kellene nezni, hogy milyen a kapcsoló rész is...

Fázistolós PWM még lehet belőle. (pl Texas UCC3895 vagy hasonló vezICvel.).
A Főáramkört mindenképpen vissza kell rajzolni.

Sziasztok!
Szeretnék építeni egy kapcsolóüzemű tápegységet. Egyenlőre ott tartok, hogy keresgélek a neten kapcsolási rajzok után. Körülbelül olyan 250-300 watt teljesítményűt szeretnék +/-39 volt vagy akörüli kimenettel végerősítőhöz. Találtam is egy kapcsolási rajzot amivel egyenlőre ismerkedek és fel is töltöm.
Az egyik probléma az, hogy nincs oszcilloszkópom.
Ismertek-e olyan kapcsolást ami egyszerűbben reprodukálható oszcilloszkóp nélkül?

Induktivitás mérőd van? Szkóp mellett még arra lesz szükséged.
250-300W-ra már inkább félhíd - a rezonáns cikkekben szereplők is ilyenek - vagy 2T forward ajánlott. Az utóbbit UKT néven megtalálod a cikkek között.

Nincs az sem. Annak folyamatban van a beszerzése.

A hestore-n található DSO138-ASM oszcilloszkópot érdemes megvásárolni kapcsolóüzemű tápegység építéshez?

Semmiképpen sem, hacsak nem 1kHz-en működő kapcsolóüzemű tápegységed van. Bár, a tranziensek, meg a felfutás meredekségének a vizsgálata még akkor is korlátokba ütközne.
Kapcsolóüzemű tápokhoz minimum 10MHz sávszélességű szkóp kell, vagy hasonló digitális, vagy PC alapú aminek a mintavételi sebessége 100Ms/s. A DSO138 1Ms/s mintavételi sebességgel rendelkezik.

Ezt a kapcsolást felejtsd el végfokhoz, ahhoz találsz rezonáns félhíd elrendezést itt a topikban vagy a cikkek között.

Tehát minimum 100Ms/s mintavételi sebességű kell.

A megy/nem megy kérdés eldöntésére elég kevesebb is, de a hogyan megy vagy miért nem úgy megy ahogy kellene kérdésköréhez már kell akkora.

köszönöm szépen

E cikkben szereplő kapcsolás könnyen megépíthető. Kimeneti feszültsége tetszés szerint változtatható. Részletesen le van írva az építés, élesztés menete. Nálam elsőre indult. Szkóp azért kell hozzá. Sok sikert.Bővebben: Link

Sziasztok

Inverterhez keresek rajzót. 90-120V bemenettel és 400-500V kimenettel. 2-300W már elég lenne.
PC táp alkatrészekből kivitelezhető lenne az lenne a legjobb.

Senkinek nincs rajza amiből kiindulhatnék?
Szél generátorhoz kellene, lehet nem is teljesen jó, amit akarók.