Ez nem ipari, hanem a magszakítási áram más a kettőnél.

a=e,

Resi 9, elvileg lakossági van. De ha ipari lenne az több kapcsolást bír ki, vagy ellátható távkioldóval vagy mivel okosabb?

A RESI9 kizárólag lakossági felhasználásra van szánva 4,5kA zárlati szilárdságig.
Az iK60N lakossági, általános felhasználás 6kA-ig. Ipari felhasználásra direkt nincs minősítve. Ne legyen versenytársa az iC60N-nek
Az iC60N lakossági felhasználásra 6kA. Ipari felhasználásra 10kA-ig. (katalógusban ez az adat a feszültség szinttől és a névleges áramtól még mehet felfelé is).
De hasonló a Schrack Amparo-BM sorozat. Amparónak nincs ipari minősítése.
Az EATON-nál is ugyan ez de ezt fejből most nem tudom. Az ipari minősített a PL6-PL7.
Gondolom a többi gyártó szintén.

Röviden és nagyon leegyszerűsítve:
Az egyszerű állampolgár (lakossági) az esetleg hibára lekapcsolt kisautomatát vissza akarja kapcsolni, és ezt teszi úgy, hogy a zárlat még fennáll akkor is többször meg fogja próbálni.
-> Nagyobb igénybevétel. Azaz kisebb zárlati szilárdságot engednek meg neki, hogy bírja.
Iparban általában hozzáértő kapcsol vissza és ha diszkrét „pukkot” hal nem igazán fogja még egyszer megpróbálni.
A lényege ez, de a szabvány szakszerűbben és pontosabban tárgyalja, hosszú oldalakon keresztül.
Másrészt az iparira több mindent lehet aggatni. SD, OF, MX, MN visszakapcsoló stb. és még sok minden.

Ha mindkettőnek megnézed az adatlapját, megfigyelhető, hogy nagyon sokban eltér egymástól. A mechanikai felépítése és bekötése is más.
Igen, ahogy írtad, több kapcsolást is kibír.

A fázissín bekötése, sorolása az egyiknél villás, a másiknak fésűs összekötésű.

Az egyik ilyen általam ismert társasház a 70-es évek közepén épült, sok spórolás lett, az egyik építésvezetőt lecsukták, a másik öngyilkos lett, de a hibák nagy része megmaradt és nem lettek kijavítva azóta sem. Ez a fő probléma.

Én a fázissínt simán a vezeték helyére dugtam.

Villás lenne a fázissín bekötésük de a Fi relé nem egy márka így nem egymagasan van, ezért fésűst használtam a vezeték helyére.

Azt hittem szabványosak de nem, legrand Fi relé mellé nem lehet scneider kismegszakítót rakni..

Pont ezért azonos nálam a FI relé és a kismegszakító márkája.

Tehát, akkor ezt a két képet nézd meg, mutatom, de már előzőleg leírtam, hogy más paraméter is van. Még a fázissín típusa is eltér, nemhogy a méretük és egyéb paraméter.
Azonos márka , mid a kettő C10 , már tettem fel képeket, de, hogy világosabb legyen, még 2 kép :
Ha sorolva van, a bekötésüknek azonosaknak kell lennie méretre.

Az első a képen, ha egymás mellett van 10 db, és cserélni kell, csak egyet, sokkal könnyebb, mivel két oldali oldása és rögzítése van, könnyebb kiemelni és behelyezni is. Pláne, ha mindezt feszültség alatt kell, ha mindenképp úgy adódik.

Sziasztok!
Elnézést, hogy itt kérdezek, de remélem kapok választ a kérdésemre!
Érintésvédelmi mérőműszert használ valaki a csoportból? Van esetleg tapasztalata a Sonel gyártmányú MPI-520-al kapcsolatban?

Köszönöm előre is a válaszokat!

Nézem, nézem, de ilyen van?? Hogy azonos gyártónál különböznek a bekötési pontok? Ennek semmi értelmét nem látom, de ez nem a te hibád

Igen van értelme, ahova olyan van előírva, ne lehessen a másikat véletlenül betenni és feltűnjön a különbség, akár már méretre is beszereléskor.

Valamint például egyenáram megszakításra is vizsgálták, stb.

Ez történetnek jó, de egész másról van benne szó, mint amiről én írtam.

Én erre gondoltam, utánanéztem az épületet 1971-ben építették, nincs semmilyen védőföldelése a társasháznak, azóta se. Sajnos és ez nagy baj.

Szia!


Pontositsunk .
Nem mindegy mikori a terv . Sok épületet 68 ban is 59-61 közötti tervekkel épitettek.

71 ben már biztosan volt a konyhai + fürdőszobai dugaljakban védővezető.
Ami külön földeléshez csatlakozott. (ma TT rendszernek neveznénk )
Akkoriban azért 15-20 évente volt felújitás is ....S akkor átépitették .Vagy nem ?
De ez 90 után megszünt . -Ma meg ? A lakóközüösség nem fog milliókat áldozni -e célra.
A sajátodat viszont magadnak megcsinálod/csináltatod . S akkor nincs problémád?

Nem lakom ott. Nem az én problémám. A földelés, a védővezető a vízhálózat., ami akkor épült.
Aztán felújításkor a vezeték megmaradt, vagy el lett vágva, azt nem tudni.
Ebben az esetben nem tudom, hogy akkor a terv, vagy a műszaki átadás, elektromos rácsatlakozás a szolgáltató által számít-e, de szerintem az utóbbi.

Hali!
Én, egy 1969 be épült házban lakom. Akkor 12 éves voltam. Itt már akkor, ki lett építve a védővezető . Emlékszem a villanyszerelőre is. Minden aljzatban ott van a földelés. Egy hiba volt, a 1,5 mm2 alu. vezeték. A csövezés szépen meg lett csinálva, az átfűzés gyerekjáték volt.

De a sodrott kötések alkalmazása már akkor is tilos volt ugye?


Amúgy C10-es megszakító mennyire elég egy átlagos háztartásban ahol a mosógép lesz a legnagyobb fogyasztó?

Mekkora az esélye hogy C10-et kicserélik B10-re ha egyszer jön a szolgáltató? C10 hivatalosan van fent.

Hacsak nem kéred elég kicsi az esélye. Normál háztartáshoz szerintem kicsi lesz a c10.
Az automata mosógép egymagában megeszi a 8-10A.

Üdv!

Bocs.
Az valóban nagyon ciki.

A sodrott az mindig is tilos volt, tán már a villamosság felfedezése előtt is.
Régen tönkre is ment. Kiskoromban láttam pár dobozt, ahol a vezetékről a gumiszigetelést meg a textilbeszövést könnyedén le lehetett már szakítani, a réz vezető szinte fekete volt, és ha bekapcsolták a világítást, akkor előbb ott szikrázott egyet, utána kezdett el világítani.
De a kor magyar színvonalán a többi megoldás sem volt sokkal jobb, tán ez adott erkölcsi felmentést a sodró társadalomnak, hiszen mindenki sodrott.

Nálunk a villanyszerelő az alu vezetéket spécin megcsinálta, még 30 év távlatából sem volt benne melegedős ( igaz 5-6 cm volt a legrövidebb sodrat) . Több helyen láttam jól kivitelezve, mint rosszul. Akkor kezdődtek a bajok, mikor a "hozzáértők" már a réz vezetőt is rá tekerték.

A vezetékek sodrása soha nem volt szabványos.

Még is tanították az Ipari iskolában is!

Fura egy iskola lehetett. Ez a pár sor itt az 1975-ben 3. kiadást megért szakmunkásképzős tankönyvből való.

A kuprox előtti időkben volt sodrás, minimum három menet, és maximum négy ér. Ilyen szabályokra emlékszem, meg valami széthúzás elleni módszer is volt...