A felső érték 10-es osztóval értendő, az alsó 1:1-es fejnél...

Én is igy számoltam. A vicc csak az, hogy a szonda csak 400 V-s.

A kisebb kínai gyártók mindig szeretnek trükközni a paraméterekkel! Pl a mintavétele sem natív 1Gsps, hanem csak a fele. A többi szoftveres interpolálás benne!

Nemcsak a kinaiak trükköznek, szinte mindenki a piacon, csak gyakran 10x olyan drágán mint a nagy fal mögött. Amugy már uton van, jobb mint az eddigi kis hordozhato szkopom, a nagy TEK464 meg elmegy nyugdijba - de megmarad etalonnak, ha esetleg ez nem hozza azt, amit várok töle. Mindenképpen felszabadul egy hatalmas tér a mühelyben amit eddig a TEK foglalt el.

Teszteredménnyel várjuk vissza!

Valoszinüleg nem vagyok az elsö akinek itt már van ilyen müszere, de majd beszámolok ha lesz miröl.

Itt az volt inkább a lényeg, hogy a 100Mhz Siglent mérőfeje azonos lehet-e a 200Mhz változatéval. A mért felfutási sebességből ítélve nagy valószínűséggel lehet azonos is.

Egy (legalább)300MHz-es fej nem egy olcsó mulatság! Biztos lehetsz benne, hogy olcsó szériatartozékként nem adnak egy alsó kategóriás szkóphoz sem ilyet! Ellenben nagy valószínűséggel az egy 150MHz-es fej, ami már elég olcsó, és még némi megszorításokkal jó lesz az 200MHz-es szkóp mellé felkiáltással kerül bele a csomagba!

Egyébként kb. 100 MHz-ig nagyjából bárki tud mérőfejet, meg szkópot gyártani (dobjunk be egy minden sarkon kapható 1GSa/s AD-t, egy Xilinx zyncet, meg egy LCD-t és kész az olcsó szkóp). Ugyanez a fejekkel. A nagy tudás utána következik. Ráadásul, ahogy haladsz előre a frekiben, egyre inkább jeletkeznek az impedanciaillesztési problémák. Számold, ki, hogy mondjuk egy 10pF/10Mohm impedanciájú fej mit jelent 300MHz-en. Kb 50ohm! szóval már messze nem igaz, hogy minimálisan avatkozik be a mérésbe. Persze, ha digitális jelet nézel, akkor akár mindegy is lehet, de egy analóg mérésnél nagyon nem. Aktív fejekkel még el lehet menni egy kicsit tovább, azok pár pF-t jelentenek, de árban nem feltétlenül amatőr kategóriák.
Szerintem, ha csak lehet pár 100MHz felett, ha csak lehet el kell felejteni a fejeket és közvetlenül 50ohmos rendszert használni és koax mindenhova. Persze akkor jön a következő dolog, hogy van-e 50Ohmos lezárás a szkópnak, ha nincs, akkor az aliexpresses 50ohmos átvezető működik-e 500Megán (általában nem...). Szóval amint kezdünk belépni a nagyobb frekikbe, onnantól vagy nagyon drágán kell beszerezni garantáltan precíz segédanyagokat, mint koax, lezárás, csillaptó, iránycsatoló, vagy vakrepülés az egész mérés.

A másik dolog meg az, hogy kinek kell ma már 100 MHz felett szkoppal mérecsgélni. Ebben a frekvenciatartományban már szinte teljesen eltünt az analog (idöalapu) modulácio, amit ugy ahogy még a szkoppal vizsgálgatni lehet, minden ujabb jel ezekben a frekvencia tartományokban egy egyre komplexebb digitális mérés.
A vezetö müszergyárak már jo 15 éve fel is hagytak a müszereikben a szkop funkcioval ( idöarányos eltérités az X tengelyen) és egyre komplexebb mérési eljárásokat vezettek be akár az 5 GHz-s sávig. Annak az elenyészö kis csoportnak, akik még igényt tartanak a >100 MHz feletti frekvenciák szkopos mérésére meg meghagytak egy high end müszert ( jo árban) és az ahhoz tartozo méröfejekkel meg tisztességesen kezelt bemeneti impedanciákkal.
A mai világban ezekben a >100 MHz frekvenciasávokban uj fogalmakkal találkozunk mint a heat map stb. mert egyszerüen mérhetö jel nem fejezhetö ki az idö dimenzioban ( amit pl a szkop mérni tudna).
20-30 éve az ember ha bement egy ilyen munkahelyre szinte minden asztalon ott volt a bekapcsolt szkop és a müszerész azzal dolgozott, ma ugyanazon a munkahelyen a munkapadon vagy egy különleges célmüszer van meg egy computer, a szkopot meg valamelyik rejtett szekrényböl kell elökotorni, ha még egyáltalán van.

ööö hát, azért nem teljesen. Valahol minden analóg. Attól, hogy valami modnjuk QAM256 modulációval van, attól még analóg, és pont, hogy itt baromi fontos a helyes jelalak és minden más "analóg" jellemző.

Más kérdés, hogy ezt nem direktben y=f(t) formában nézegetjük, hanem konstelláció diagramban, meg hasonlókban. De az alapelv ugyanaz, a jelet ditializálod és feldolgozod. Pont ezért nagyon fontos a pontos jelalak, mert ha mást látsz a AD bemenetén, mint ami valójában van, akkor akármit dolgozol fel digitálisan, semmi értelme nem lesz.

Persze házilag ilyet nem csinálsz, mert ezek nem az amatőr feladatok. De még amatőr szinten is fontos lehet, hogy lássad, hogy egy ditiális vonalon van valami túllövésed, elcsúszásod, hasonló, mert ezek simán okozhatnak gondot. Manapsg amatőr szinten is valós, hogy több 100MHz-el dolgozol, fgpa-n, stb.

Meg a sok sok GHzes szkópok ára is izgalmas. Ha jól emlékszem a Keysight tartja most a rekordot 110GHz-es valós sévszélességgel, nyilván valamiért megcsinálták és nyilván nem mi vagyunk a célközönség a millió dollláros vételárral.

110GHz-es analóg sávszélességű szkóp?! Ez még mintavételben is igen sok egy szkópnál.... Tudnál linket mutatni?

Ez igen erős kijelentés volt részedről! A 100MHz-es jelek vizsgálata otthoni körülmények között is az alap ma már! Inkább a 200 a használhatóbb kategória. Előrehaladottabb felhasználóknak még több kell, határ a csillagos ég, de min 200-500MHz szokott lenni az igény. Viszont főleg ez utóbbi már nem egyszerű kategória..., passzív fej max aranyárban van hozzá, az is tele van korlátokkal... Aktív fejjel kicsit jobb a helyzet, de nem sokkal... Az 50Ohm pedig messze nem mindig lehet opció egy mérésnél! Viszont, sok választás már nincs ilyen frekvenciákon....

Megnézve az adatlapot a PP510-es fej 3,5ns-es valójában! Ez azért elég messze van az általad mért 1ns-től....

Ugyan mit vizsgálhatsz 100 MHz-s jeleken egy otthoni mühelyben, hacsak nem fogöalkozol igen nagy frekis berendezésekkel? Hol fordul elö egy modern elektronikai cuccban ami az otthoni mühelyekben van 100 MHz-nél nagyobb freki és ugyan mit lehet esetleg azon a szkoppal vizsgálni?
És ahogy a már elöttem is irták már elvben a 100 MHzes frekihez megfelelö illesztés kell, amit ugye semilyen szonda nem tud garantálni.

Bővebben: Link

Ugyan mit? Mondjuk egy FM rádió fokozatait?! Vagy egy nagyfrekvenciás erősítő paramétereit?! De még hosszan sorolhatnám ezt...
Az illesztés nem a fejhez kell, hanem a kábel végére! Ha az 50Ohmos kábellel van megoldva, akkor arra..., ha hagyományos fejet használsz(passzív), akkor nincs lezárás, "csak" kompenzálás az osztójában! Az remélem megvan neked, hogy itt alapban min 10-es osztóról beszélünk, mert 1:1-es fejek 5-15MHz-nél meghalnak már....?!!

Az 10,7MHz......a többi fokozatot valoszinüleg a szonda elhangolná....

Azért ez nem semmi!!! Azt hittem ekvivalens mintavétele lesz ennyi, de nem! És mindezt tudja 10biten, 60mV érzékenység mellett...

...Hja kérem..., mérni tudni kell!

Ugyan mit tudsz megmérni a QAM256on a szkoppal? Probáltad már?. A konstellácios diagram az már nem szkop!!!! És igen ott látsz egyet s mást, de az nem szkop, és már a QAM is lassan a multté.!
Arra is marha kiváncsi vagyok, hogy pl mit tudsz kezdeni az áramkörrel ha tüllövést látsz, föleg olyan esetben amikor jel dekodolásának semmi köze az amplitudohoz, és kizárolag az nullátmenet hordozza az informaciot.
Épp most készülök egy elöadásra mit is lehet mérni pl egy COFDM jelen? Mert arra még az sem elég, ha a müszer felismeri mind a 4000-8000 vivöt, és a rendszer mégsem megy jol! Persze akik ezt használják már évtizedek ota nem dolgoznak szkoppal, hanem valamilyen célmüszerrel.

Tessék: Keysight UXR1102A

110GHz sávszélesség, 256 GSa/s, 2Gpts memória, 10bit ADC.
Félelmetes. És azt hiszem kilóg kicsit ebből a topicból

Lehet az messze, ha mást mérek.
Most fértem hozzá ismerős szkópjához, lefényképeztem, itt van csatolva. A kábel nem Siglent most nincs nálam, hanem Owon 100Mhz szkóp 100 Mhz kábele, ami hasonló vagy gyengébb mint a Siglent PP510. Két kép kábel jele, másik kettő képen közvetlenül kapja a szkóp a jelet. Ehhez hasonlítható a kábelen keresztüli jel alakja. Ez bizony 1ns a szkópon. A szkóp felfutása 1 ns, a mérőjelé 350 ps, elvileg még gyorsabb a kábel, a szkóp határol.
A generátor kábel 50 Ω lezárással ahova a mérőfej csatlakozik, illetve a szkópba csatlakozásnál is, nincs belső 50 Ω, képen látszik. A mérőfej 1/10 osztású, végén a kis test tapintó van testcsatlakozáshoz.
Mi nem stimmel a méréssel?

Az én tapasztalataim szerint ezek a bnc T-k csapnivaló illesztetlenséget mutatnak. Birtokomban még nem volt használható példány. Szakmán kívüli vagyok, így nem tudom jobban szebben megfogalmazni.

T elosztó = általában játék kategória, Hangfrekvenciákon még elmegy, de 1 MHz -nél nagyobb frekvenciákon igencsak megfontolandó a használata. Alkalmazása biztos illesztetlenséget okoz, minél nagyobb frekvencia annál nagyobbat. Használatánál igencsak figyelni kell a lezárásokra, illesztetlenség esetén nagyon nem mindegy a csatlakozó kábelhossz sem.

Mit tud az a szkop?
Már multkor volt rola szo, hogy egy 100 MHz-s analog szkop egészen másképp viselkedik mint egy 100 MHz-s DSO. Ezt figyelembe kell venni! Az analog szkopon a frekvencia határt a jel 3 dB-s csillapitásánál álapitják meg, viszont a bemeneti fokozatok a jelet továbbra is feldolgozzák csak éppenséggel már nagyobb veszteséggel/csillapitással - a roll off görbe igen lapos.. Azaz a 100 MHz-s analog szkop még akár a 200 MHz-t is mutatja csak a szint nem fog stimmelni.
Ugyanez a 100 MHz-s DSO-n egész más lesz. Ott látni fogod a jel 100 MHz-ig levö komponenseit, de csak nagyon keveset vagy semmit a 100 MHz feletti komponensekböl. ( a roll off görbe min. 80 dB kel, hogy csillapitson a mintavételezési freki felénél - Nyquist)
Az általad mért jel meg még bonyolultabb, hiszen rengeteg harmonikusa van, és az A/D bemenetére csak az alapfreki jut és azon mérik a felfutási sebességet. Miután hiányoznak a gyorsabb komponensek (felharmonikusok) ez az él is lassubb lesz. ( függ a mintavételezési frekitöl, meg egy sor algoritmustol ( minden gyár többnyire a magáét használja), hogy hogyan jeleniti meg a jelet. Itt elég sok eltérés lehet, hiszen ez beavatkozás a jel valos bemutatásába, igy valoszinü sok eltérés lehet a müszerek között. ( mindenki szeretné hitelesen bemutatni azt, amit csak részben vagy alig lát). Már itt irta valaki, hogy még a mintavételezéssel is manipulálnak meg természetesen a képalkotással is, hiszen a képernyön látott kép sok ezer mérés eredményének a müvi ábrázolása. Itt sok mindent lehet büvészkedni - többnyire a felhasználo javára, hogy mégis csak valami olyat lásson, amit megszokott ill. elvár egy ilyen méréstöl.

A 60 -as évek végén kaptunk egy 2 GHz -es HP szkópot. Akkoriban egy 100 MHz -es szkóp is már elég ritka, drága jószág volt. (mikor a mikrósok megtudták, lerohantak, hogy megnézzék az oszcillátoraik jelét, volt szörnyűlködés)
Mintavételes volt, de nem digitális. A mintavevő a mérőfejben volt, mögötte egy analóg szkóp, ami a mintákat szépen kipöttyözte a képernyőre. Azért volt rá szükség, hogy vizsgálni lehessen a magasabb szintű PCM mux kereteket, amikben már ECL logikák dolgoztak.
Gondolom, ez is hasonló megoldást takar, 110 GHZ -nél már a koax sem működik, csőtápvonalba kell szondaként dugni a mérőfejet, gondolom. De hogy ilyen frekvencián mit lehetne szkópolni, fogalmam sincs, hasznosabb egy spektrum analizátor.

Sajnos és a BNC extra vacak. Szinte mindegyiknek 4-500 MHz-n akkora beszakadása van mint a Grand Canyon. Probálták javitgatni, de nem tul sok sikerrel. Ilyen frekiknél már minden csati a balhé alapja, legyen az bármilyen. Ezért is tünnek lassan el a tömeges használatbol.

Söt ma már a spektrummal sem mész sokra, hiszen rittka az olyan jel ami egyetlen vivöt használ azaz a spektrumon is csak egy szénakazalt látsz, ha egyáltalán - OFDM-nél még azt sem....

A legjobb BNC, N csatlakozó is csak max 18 GHz -ig használható. Ennél nagyobb frekikre találták ki a mütyüri csatlakozókat SMA, SMB, és társait.
Úgy 10 -15 GHz felett már amúgy is csőszerelés folyik