Fórum témák
» Több friss téma |
Tiszta ügy. Vesd össze az alkatrészeket a két panel között, hátha kibukik valami különbség.Ha ez nem segít, marass új NYÁK-ot és tedd át az alkatrészeket! Nemrég futottunk olyan hibába, hogy a NYÁK hordozó anyaga nem volt kellően tömör és visszamaradt benne egy kis vezetőképes maratószer. Ezen csak az ecetes olló...
Semmi gond. Most kicsit elcsüggedtem, tulajdonképpen az van, hogy ha a sok hozzászólást nézem, szét kellene szednem az egész erősítőt, mármint a dobozolást. Ezt nem fogom, mert egy csomó pénzt beleöltem már. Nem volt olcsó a hűtőborda, az alulapok, a toroid sapka, kábelsaruk, a diófa káva, amit asztalossal csináltattam. Tudod azon bosszankodom, hogy van egy gond, a búgás, amivel nem bírok. S ennek kapcsán az egész eddigi munkát kidobatnák, mert a borda nem jó irányba áll stb. A design marad. Ezen kívül minden mást amit írtak, megcsináltam. Kicseréltem a BD139 eket, de semmi. Megcseréltem a végtranyókat, de semmi. Átkábeleztem az egész cuccot mármint ahogy Reloop Úr javasolta, de semmi. Búg! De a másik oldal nem búg! Kipróbáltam úgy is, hogy a meglévő erősítőmből ami tökéletesen müködik, kivettem a végfokokat, és betettem ezeket. Itt is búgott!Betettem a jó végfokokat ebbe a készülőbe, és nem búgott! Vagyis annak a nyamvadt panelnak van valami baja, de képtelen vagyok rájönni, hogy mi. Nem a kábelek, a május-1 felvonulásra váró kondikkal stb van baj. Legalábbis szerintem. Ezért fordultam hozzátok segítségért.
Én is arra gondoltam, hogy kiszedem a panelt, készítek egy másikat, és a félvezetők kivételével minden mást újat veszek, és abból építek egy végfokot. De ezt az összemérést valahogy nem gondoltam, ezt még megcsinálom. Magát az alkatrészeket mérjem? Vagy hogy gondoltad? Az asszony már most is elég gyanúsan nézegeti, hogy min ügyködök.
A jó és a rossz panel összevetését szemrevételezéssel gondoltam.
Mivel a panel egyenáramúlag működik, a munkaponti feszültségeket gondolom ellenőrizted és jók, ezért esetleg valamelyik 1nF-os kondi lehet szakadt (vagy a hozzávezető fóliaszakasz!). Talán a BD139 bázisára csatlakozó 100R értéke nem annyi...elképzelhető, hogy emmiatt gerjed extrém nagyfrekvencián az erősítő.
TJ. A hozzászólás módosítva: Jún 21, 2020
Sikerült orvosolni a bajt. Érdekes volt. Egyszer cserélni kellett a c3 as 100µF os elkót, amit ha megérintettem búgott. De ez csak javított a helyzeten. Ha a fotókat megnézitek, van a végfokon egy kék MKT kondi. Nos, az meg szakadt volt. Az egyetlen alkatrész volt, ami bontásból származott! Annak a cseréje hozta meg a Medvecsalád bosszús távozását. A tápvezetékek vissza lettek kötve eredeti poziciójukba, és így is csend van. Szeretném mindenkinek megköszönni a segítségét, nélkületek nem jöttem volna rá a hiba okára. Volt, amikor ingerült voltam, ha valakit megbántottam volna, attól bocsánatot kérek. Most nekiállok a relés bemenetválasztó megtervezésének. Van esetleg valakinek a tarsolyában ilyen terv?
Lenne egy elég béna kérdésem. Létezhet olyan, hogy a beszerelt hangpoti olyan nem szimmetrikus, hogy az egész oldalszimmetriát megöli? Ma szereltem be a hangpotit, és amikor beindítottam a cuccot, azt tapasztaltam, hogy az egyik oldal kis hangerőn alig szól. Nagyobb hangerőn megjön ugyan a hangja, de szimmetria akkor sincs. Eddig direktbe volt kötve az iPad-de, és ott ilyent nem tapasztaltam.
Az sem tetszik, hogy a BD139 re hűtőt kell tenni mert igen meleg. A korábbi vég fokban bc211 volt, és az nem volt forró ennyire. A táp ész annál terhelten 28 volt 1.2 A nyugalmi mellett. Ez 31V terhelten, és 1.3 A nyugalmi. Okozhat ez ilyen különbséget? Hanggal nincs gondom, nagyon szépen szólnak.
Szia! A potenciométer együttfutását ohm-mérővel ellenőrizheted. A kritikus állásban nézd meg a csúszka és a test közötti ellenállásokat.
A végtranzisztorok bázisaihoz kapcsoló tranzisztor akkor melegszik jobban azonos tápfeszültség és nyugalmi áram esetén, ha végtranyóknak kisebb az áramerősítési képessége.
Köszönöm, holnap megmérem. A tranyó melegedése ezek szerint normális jeleség.
Lenne még egy kérdésem. Szeretnék erre az erősítőre fejhallgató kimenetet is szerelni. De ugye a fejhallgató kimenete nem 8 Ohm, hanem ha jóll emlékszem 330 Ohm. Ez nem okoz kárt a végfokban? Kell valami plusz ellenállás az ajzatra?
A 330 Ω-os fejhallgatót közvetlenül az erősítő kimenetére kötheted ezzel a tápfeszültséggel.
A rendszeres használat viszont elég gazdaságtalan, 70 W-ot elfűtesz 100 mW kivett teljesítményhez.
A lehetőséget akarom, hogy ha kell, tudjon így is működni. A normál üzemmód hang falakkal lesz, de mondjuk ha asszony alszik, vagy sorozatot néz, akkor legyen erre is lehetőség.
Kinéztem ezt a potit:https://www.inshop.hu/poti-stereo-alps-log-50k, de elbizonytalanodtam, hogy 20% a türéshatár. Most ez sok, vagy okés? Esetleg nézzek valami másikat?
Az együttfutás ettől még lehet tökéletes. A tolerancia csak a végértékre jellemző paraméter.
köszönöm. Értem.
Neki álltam mérni, de kiderült, hogy egy hidegforrasztás okozta a hibát. Bosszantó! Köszönöm a segítséget.
Már csak egy hangerőpotit, meg egy bemenetválasztót kell az elejére varázsolni (gombok a potira úton vannak Kínából) Aztán készen is vagyok az erősítővel. Fél napos járatás után a bordák hőmérséklete 58 C, a tranyón mérve 66 C, az alulap 42 C, a pufferkondik 36 C. Tápfesz terhelten 32V, nyugalmi áram 1,3A. Ja a trafó hőmérséklete 55C. Végfok tranyók TIP3055, A meghalytó BD139, a bemeneti pedig BC556. Érdekes egyébként ez az erősítő, mert összevetve a már pár éve üzemelő társával, ennek a hangképe teljesen más. A régi erősítőm olyan, mintha a basszusa ki lenne kissé emelve, a középtartomány pedig visszafojtva. Nem tudom másként definiálni. Ennek az újnak a basszusa egyenértékű a régiével, nagyon szépen részletezi a hangszert, ám a középtartománya ennek érzésem szerint rendben van, nyitott, tiszta. Mintha az egész végfok sokkal lineárissabb lenne mint a régi végfok. A tépfeszek, nyugalmik mind a két erősítőn pontosan ugyanazok. De a régi erősítőnek a pufferei valami Jamikron márkák voltak, az új cuccban pedig Rhodestein (ROE) típusuak vannak. A régi erősítőnek mondjuk a tranyói is mások, BC212 BC211 és TIP35 ha jól emlékszem. Ez okozhat ekkora különbséget? Brummot hála az égnek semmit nem hallok.A doboz végül nem diófa lett, hanem mocsári tölgy.
A hozzászólás módosítva: Aug 8, 2020
Gratulálom, igényes munka.
Hangzás: ( a kicsatolót is lecseréléted???) Igen, a többi alkatrész a maga "szintjén" okozhat ekkora hangzás beli különbséget. ( SZERINTEM, de ez nem kinyilatkoztatás csak EGY vélemény) A hozzászólás módosítva: Aug 9, 2020
Nem, az ugyanaz a típus mind a kettőnél. Ha jól emlékszem talán Sanken?
Sikerült egy pár Heybrook HB1 és hangfalat vennem, csak az a bökkenő, hogy 6 Ohmos a hangfal, a vég fok pedig 8 Ohmra van állítva. Mehet így, vagy pedig állítani kell a vég fokot? Ha igen, milyen paraméter a jó?
A hozzászólás módosítva: Aug 20, 2020
Szia! Elvileg 8/6-odára kéne növelned a nyugalmi áramot, hogy elérd a legnagyobb kivezérelhetőséget, de ez a növekmény az észlelt hangnyomásban elenyésző.
A képletem (Iq=0,36Ut/Zh) szerint 0,36*32/6=1,9 A-ig kéne fokoznod az áramerősséget. Az általad beállított 1,3 A-hez képest ez további 20 W elfűtését jelentené csatornánként. Ha módodban áll, csökkentsd a tápfeszültséget! 10 W-hoz 6 Ω-os hangsugárzó esetén 25 V elegendő.
Köszönöm! Ez elég brutális változás lenne. Akkor inkább maradok a régi HS280 falaknál.
A HB1 egy sokkal hallgathatóbb doboz....
Nyugodtan feljebb léphetsz a jobb HB1 hangfalra, a jelenlegi 1,3A -el tíz wattig lesz "A" osztályú működésed (P=I2×R).
TJ.
Nyugodtan ráköthetsz az erősítőre akár 4 Ohm-os hangsugárzót is, sőt a kimenet rövidrezárása sem hozza zavarba.
Mi is történik az áramkörben? Ezekre a pozíciószámokra fogok hivatkozni. Az R6+R9 ellenálláson nagyjából a tápfeszültség fele esik és az értéküktől függő áram folyik rajtuk. A C4 kondenzátornak köszönhetően az R9-en eső feszültség az erősítő vezérlése közben sem változik jelentősen, így az egyszerűbb érthetőség kedvéért tételezzük fel, hogy állandó az R9 árama. A T2 tranzisztor feladata ennek az áramnak az elosztása a két végtranzisztor bázisa között. Ha T2 lezár, az összes áram T3 bázisába folyik, míg nyitott T2 esetén R9 árama kizárólag T4 bázis felé. Nyugalmi állapotban a végtranzisztorok kollektorárama megegyezik, A T2 úgy osztja az áramot, ahogy a végtranyók áramerősítési tényezője ezt megköveteli. Ha létezne két teljesen egyforma erősítésű végtranzisztor, akkor az R9 áramának egyik fele T3 bázisába folyna, a másik pedig T2-őn keresztül T4 bázisába. A valóság ettől kicsit árnyaltabb, de remélem így elképzelhető az áramkör működése. Az egyensúlyi állapotot, azaz T4 kollektorán a féltápfeszültséget az R7 visszacsatoló ellenállás biztosítja. Ha a kelleténél magasabb a kimeneti feszültség, akkor az R7-en keresztül növekszik a T1 emitterárama, ami eljut T2 bázisára. T2 a növekvő bázisáramtól jobban nyit, több áramot vezet T4 bázisára és kevesebb jut T3-nak. Máris csökken a kimeneti potenciál, egészen az egyensúly beálltáig. Innen már viszonylag könnyen belátható, a legnagyobb kimenti áram nem lehet több mint R9 áramának és az adott végtranzisztor áramerősítési tényezőjének szorzata. Ebből következi, hogy a legnagyobb kimeneti áram nem lehet több a nyugalmi áram kétszeresénél. Lásd a T2 két szélsőséges állapotát. Ideális végtranzisztornál, melynek erősítési tényezője nem csökken a kollektor áram növekedésétől és a kollektor-emitter feszültség csökkenésétől, érhető el a nyugalmi áram kétszerese. Esetedben az 1,3 A nyugalmi áram kétszerese, a 2,6 A a 6 Ω-on ugyan 15,6 V esést hozna létre, ezzel csaknem maradéktalanul kihasználva a féltápfeszültséget az adott félperiódusban, de a félvezetőink sajnos elég messze állnak az ideálistól. Hogyan is tudjuk az adott hangsugárzó és félvezetőkészlet birtokában a nyugalmi áramot egzakt módon beállítani? A hangsugárzó impedanciáját vagy elfogadjuk a névleges értéken, vagy megmérjük például egy Arta-boxszal és az impedanciamenet minimumát vesszük alapul. Olyan hangsugárzónál ahol az igen megtévesztő 4-8 Ω felirattal találkozunk a mérést ajánlom. A mért, vagy névleges impedanciának megfelelő műterhelést állítunk össze és azt kötjük az erősítő kimenetére. A bemenetre 1kHz-es szabályozható nagyságú jelet adunk. Az eredményt a kimenetre kötött oszcilloszkópról olvashatjuk le. Enyhe túlvezérlést állítunk be, a szinusz teteje határozottan vágva legyen! Ha elkezdjük tekergetni a nyugalmi áram állító potinkat megfigyelhetjük, mi az a pont amitől kezdve hiába fokozzuk az áramot, nem nő a kimeneti jel amplitúdója, itt megállunk. Amennyiben állítható a kimeneti csatoló kondi előtti pont egyenfeszültsége, azzal szimmetrikusra vehetjük a klippelést. A nyugalmi állapotban beállított féltáp túlvezérelve is jó eredményt szokott adni. Ha állítunk rajta az elviszi a nyugalmi áramot és vissza kell térnünk a kiinduló pontra. Mivel a tranzisztor paraméterei a hőmérséklettől is függnek, a beállítást félóra üzemeltetés után célszerű megismételnünk.
Köszönöm a kimerítő választ, most már értem. Ha jól értelmezem, csak akkor lenne gondom a végfokkal, ha azt csutkóra kivezérelném. De az a helyzet, hogy még fél hangerőig sem tekerem fel, mert asszony kitépné a kábelt a végfokból. No meg a hangfalakat sem akarom széthajtani. Gondolom normál felhasználs mellett sem a hangminőség, sem pedig a hangkép nem szenvedi meg a kisebb impedanciát.
HS280 jelentősebben befolyásolná a kapott hangképet negatív irányban, szerintem HB1 lényegesen jobb...
Sziasztok!
Leginkább a "ki mit építettbe" raktam volna de mégiscsak itt a helye szerintem. Anno "hihghand" fórumtárs javasolt itt a topikban egy apró módosítást, amit ki szerettem volna próbálni. Ezzel a módosítással nagyobb teljesítmény vehető ki az erősítőből kisebb nyugalmi árammal úgy, hogy közben megmarad az eredeti hangzás. Nemrégiben felhívta a figyelmünket, hogy már külföldi aukciós oldalakon, is kaphatók ilyen kittek. Igy hát rendeltem belőlük egy párat, kipróbálás gyanánt. Az elkészült példányt meghallgatva megállapítottam, hogy valóban tudja az eredeti hangzásvilágát. Olyannyira, hogy még az eredeti mélyvágását is ugyanúgy produkálja. Ebbe már szándékosan nagyobb kimenőkondikat raktam, hogy biztosra menjek. Az eredetiben anno 20.000µF volt, ebbe 33.000µF került, a bemenetre pedig 10uF, de sajnos 40-50hz től lejjebb a mélyek már megszűnnek létezni. Viszont 40Hz-től felfelé valami elképesztően szépen szól, ugyanúgy mint az eredeti, mindezt 50mA-en és jó 20-25Watt teljesítménnyel. A hűtőbordákból szerintem egy is elég lett volna, ezek éppen, hogy csak langyosak, egész napos használat mellett. A kittben egész jó alkatrészeket küldtek: IRFP448 végFET-ek TIP41C és 2SA1015-ös meghajtók. Aki nem szereti a forró erősítőket, annak érdemes kipróbálni, kisebb hangfalakon még a mélyhiány sem lehet zavaró.
A tanulmányozáshoz megmutatnád a vásárolt csomag linkjét is?
Igen. Bővebben: Link
A hozzászólás módosítva: Aug 23, 2020
|
Bejelentkezés
Hirdetés |