Azért ez túlzás. Sokadszor jártam kint, mire egyáltalán rendőrt láttam.

Te nem, de a svájci hetente kapja a csekkeket! Ök nem a publikum elött dolgoznak, ezért terjednek az ilyen tévhitek.

Én nem, de akihez kijárok, 10 évnél hosszabb tapasztalattal rendelkezik, még mondja, hogy hemzseg a rendőr. Bár előfordulnak furcsaságok, mint feljelenti az autós saját magát, hogy a háza előtt, közterületen parkolt.

Ha ö ezt nem teszi, akkor megteszi a szomszéd, de az dupla annyiba kerül.....

Ez csak elméleti feladat. Se havi költség nincs beleszámítva, se infláció, se semmi. Ha ilyen egyszerű lenne az élet, mindenki gazdag lenne (vagyis senki...).

Egyébént sokan ezt sem tudják.

Bocs, nem voltam itthon.
Tehát: évi 5% a kamat, az első évben 1,05 Ft-ja lesz Józsi bácsinak a számláján. (tekintsünk el a számlavezetési díjtól és egyéb költségektől, meg az inflációtól). Minden év végén tőkésítik az adott évi kamatot, így a 10. év végére már több, mint 1,6 Ft-ja lesz. (nem röhög). Nézzük meg a 100. év végén, ekkor már tisztességes 131,5 Ft. És a 300. év végén? 22.273.996 Ft. Na, ha így belejöttünk, akkor tekintsük meg mennyi pénz lesz a számlán az 1.000 év végén: 1,564x10²¹ Ft. Ez már azért szép summa, erre nem gondolt senki a 100. év végén.
Ugye ezek könnyen kiszámítható értékek, de ahhoz, hogy meg tudjuk határozni hány évre akarta Józsi bácsi elhelyezni a kicsi, de nem sértő összeget a bankban, először ki kell találjuk, miért mondhatta a kockázati osztály vezetője, hogy ők ezt nem tudják vállalni, és mi köze van ehhez a fénysebességnek. Ugye a fénysebesség egy olyan állandó, ami a mai tudásunk szerint egy kemény korlát, tehát anyagi valami nem lépheti túl, még 3/2-es törvény hatására sem. Mi tud itt fénysebességgel mozogni? Miért van megadva a 20.000 Ft-os térfogata. (vonatkoztassunk el a tényleges értéktő, hogy 5, vagy csak 0,5cm³, nyilván ez hatással lesz a végül kiadódó értékre, de talán nem is a pontos érték, hanem a logika a fontos)
Na, hagyok egy kis időt, aztán fellebbentem a fátylat.

Szegény Einstein - forog rendesen....

Mely okból csinálna szegény ilyet?

782 000 000 000 000 km magas oszlop lenne, ha a 20000-esek fél milliméter vastagok (nem a térfogattal számoltam). Ez 0,082 fényév. Remélem jól számoltam.
Térfogatra 391 000 000 000‬ m³, ha maradunk az 5 cm³-nél, jó nagy hegy lenne.
De én is várom a megfejtést.

A fénysebesség ott jöhet a képbe, hogy amikor kikérné a pénzt, annak a mennyisége már olyan mértékben növekedne, ami meghaladná a fény sebességét, vagyis nem tudnák a kupac tetejére tenni a kiszámolt adagot, mert mire a kupac tetejéhez érnek, addigra eltelik egy év és már többet kellene tenni rá. De ha 1.000 év esetében még "csak" 0.082 fényév a magassága (nem számoltam utána, ahhoz lusta vagyok. ) pár év, és meghaladja azt.

Tulajdonképpen igen, jó a gondolatod, logikus levezetés.
Viszont ami nekem még hibádzik, az a térfogat említése. Na azt miért. Mert köbméterben nem annyira sok, bár már inkább köbkilométert kéne használni. Gravitációs összeomlástól még messze van a kupac...

Nincs annyi papír (ahhoz alapanyag, vagy egyáltalán anyag) a Földön?

Ha köbkilométert vesszük alapul, akkor a méret elenyésző, van annyi anyag.
Hosszában lenne túlméretes.
Érdekesség, ha négy ember vörösvértestjeit egymás után tennénk láncba, akkor a Földtől a Holdig érne. Igaz, látni nem lehetne szabad szemmel...

Két ember is elég.
Néggyel már visszafelé is meglenne

Van baj...

Ha bő vérűek.

Lapjával kell tenni a sejteket a példámhoz

Egyébként a matematikusok képtelenek normális feladatokat adni. A megoldásoknál rendre kiderül, hogy Péter 45.65 tonna krumplit vitt haza a szatyrában, a kapitány -3.12 éves lesz akkor, ha a hajójánál húsz évvel fiatalabb és hasonlók.
Ez a pénzes példa is mennyire nem életszerű. Miért nem lehet mondjuk pajzstetvekkel, azok hetente szaporodnak. Vagy baktériumokkal, azok meg óránként.
- Nézze, itt van ez az egy forint. Igen, Kovács Béla névre. Úgy négyezer év múlva benéznék és rózsaszín postazsákokba kérem a pénzem, a felét ötforintos címletekben. Köszi, viszlát!

Ez a feladat egy absztrakció eredménye, arra próbál rávilágítani, hogy kicsi pénz, kicsi kamat, hosszú idő, és már fizikai korlát jelentkezik a korlát.
Az jó ötlet volt, hogy a 20.000 Ft-osok térfogatát km³-ben kellene kifejezni, ami eleinte olyan kicsi számot ad, hogy azt a mérnök hajlamos elhanyagolni, csakhogy idővel borzasztó nagy lesz.
A feladat megoldás logikája az, hogy eljön az az idő, amikor a kifizetendő 20.000 Ft-osokat egyenletesen eloszlatva a Föld felszínén, a Föld sugara (beleértve a felszínen lévő bankjegyeket is) gyorsabban kellene növekedjen, mint a fénysebesség (feltéve, hogy egy év alatt ki is nyomtatják azokat). Nyilván nincs annyi papír, meg lehet, hogy a civilizáció is ki fog halni addigra, de ezek csak földhözragadt kifogások, hiszen ez egy gondolat kísérlet. Azt lehet ebből tanulni, - többek között - hogy az R³-től egy idő után az (1+kamat)^X (vagyis az exponenciális) nagyobbá fog válni.
Ezekkel az adatokkal (plusz a Föld sugara:6371 km, fényév: 9,46x10¹⁵ km) nekem 3.021 év "jött ki". Ha nem 5 cm³ a húszezres térfogata, hanem csak 0,5, akkor még 47 évet várni kell.
Csak gondoljunk bele, ha Józsi bácsi kr.e. 1.000-ben próbálta volna ezt, akkor manapság már "baj" lenne.
Ezt a feladatot annak kapcsán idéztem fel, hogy a vírus után minden gazdasági előrejelző azzal van elfoglalva, hogy megmondja, jövőre, meg azután milyen növekedés lesz, illetve mekkorának kellene lenni, hogy a gazdaság jól működjön. Illetve a politikusok szoktak éveket mondani, amikor egy fejletlenebb gazdaság utol fogja érni, sőt meg fogja haladni a jelenlegi fejlettebbet.

A sakkjáték feltalálója már elvégezte ezt a dolgot (a legenda szerint).

Akkor az ujjnyi pálinkát is a feltartott mutatóujjamhoz méretezzék

Így van, bele akartam írni a hozzászólásomba, de aztán letettem róla, mert, így is hosszú lett.
De, hogy ne csak matematikai feladadTot írjak, álljon itt egy fizikai (fizikus fiam ajánlotta), teljesen hihető, valószerű.
Van egy kutya, aminek farkán van egy csengő, ami 60 másodpercenként megszólal. A kutya Budapestről indul és légvonalban Moszkvába tart (1569 km). Az indulási sebessége 1 km/h, amikor a csengőt meghallja, akkor a sebességét megduplázza. Kérdés: mekkora sebességgel érkezik Moszkvába. Remélem ez már nem hüjeHÜLYE matematika feladAt.

Hát, azért a majd' kétszeres hangsebességgel közlekedő kutya, hát izé

Mindig is szerettem az életből vett feladványokat.

De az. Miért a FARKÁN van a csengő? Miért nem digitális ütemadó? Melyik kutya tud légvonalban közlekedni? (falak, folyók, stb?)
Miért nem rakétavonat vagy inkább robotrepülő?

Egyébként úgy számolnék, hogy minden percben megtesz a sebessége/60 km-t.
tehát az első percben 1/60-adot, másodikban 2/60-adot, utána 4,8,16,32,64...60-adokat.

A teljes táv 1569*60 , azaz 94140 hatvanad kilométer. A duplázásoknál a 2^16 a 65536, tehát 15. lépés után az összeg min.65535 ezért ez után fogja meghaladni majd. Így kb. 16 perc után ér be, amikoris a sebessége 65536km/h. De az utolsó percet nem is használja ki teljesen.
Lehet, hogy meg sem érkezik Moszkvába, mert az első szökési sebességen túl van

Ha meg megérkezik akkor satufékkel olyan lassulást ér el, hogy nemcsak az ebédjét köpi ki

Sose érne Moszkvába, elégne a súrlódástól

Milyen sebességig hallja a csengőhangot, ez lehet a lényeg nem ér a füléig a hang. De én nem számolom, mert nem tudom. Talán egyszeres hangsebességig, de azelőtt is egyre nő az idő, míg a füléhez ér a csengőhang.

Azért, hogy egyszerű legyen a számítás, direkt nem a menetidőt kérdeztem.
Szerintem ennél jóval kisebb lesz a sebessége. (nem a légellenállás miatt)