Fórum témák
» Több friss téma |
Sziasztok!
Sikerült egy fm rádiót elhangolnom, a forgókondival párhuzamosan kötött 27 pF-ot vettem ki. Sok dolgot nem fogtam, az első szerintem a rádiótelefon. A másodikat nem tudom mi, ez érdekelne. A Harmadik FM műsorszó, vagy annak felharmónikusa.
Egy rövid kérdés!
Arra gondoltam régebben hogy a bs170 elterjedt fet, lehetne egy komutatív mixer kapcsolóeleme. Teljesen hasonlóan viselkedett nekem mint a cd4066 egy kapcsolója. Be és kikapcsolási ideje is kedvező, egy gond van, hogy a source-gate (?) kapacitás túl nagy. Akár 60 pF is lehet. Ha jól emlékszem, ez 10MHz-n kb 200 ohm. Ha biztosítani tudom a kellő oszcillátorteljesítményt, akkor esetleg használhatom e ezt a fet-et mixerként, vagy egyébb probléma fog fellépni? Esetleg hosszúhullámhoz, pl(77KHz) még használható lehet?
Igen, gyártják, de SMD-ben egyszerubb beszereznim pl. Budapesten a ret-nél PMBFJ309, PMBFJ310, Vácon a bajielektronika.hu-nál lehet kapni U310-et, ami a J310 ipari változata.
Régóta gondolkozom, cd4066 -al hogy lehetne olyan kapcsolómixert
építeni, amely az oszcillátor frekvencia kétszeresén jár, úgy mint a polyakov mixer. Sok ötletem volt már. -Talán első, hogy ferritgyűrűből 3 tekercses tranzformátort készítek. Első tekercs fogadja az osc. jelet a másik kettő vezérli a cmos kapcsolókat. A polaritásuk ellentétes, ezért amikor az egyik nyit, a másik nem, majd fordítva. A kapcsolók persze nincsenek egyszerre nyitva, mert szinuszhullám vezérli őket. -Második ugyanez bipoláris tranzisztorokkal, megoldva, pl fázisfordító, és nem fázisfordító erőssítékkel vezérelni a két kapcsolót. - Harmadik, cmos logikai ic vel, inverterrel. Ha nagyon gyors lenne a 4066, ez nem is tudna működni, mert két kapcsoló közűl az egyik mindig be lenne kapcsolva. De se az invertereket tartalmazó ic, se a 4066 nem kapcsol azonnal, ezért szerintem lehetséges a duplafrekvenciás mixelés. Ezt már mas meg is valósította. https://www.qsl.net/va3iul/Homebrew_RF_Circuit_Design_Ideas/RF_Swit...66.gif Nemrég találtam itthon egy cd4053-as ict. Ennek 3 kapcsolója van, amelyek egyenként képesek egy lábat hol egyik, hol másik lábhoz kapcsolni, annak megfelelően hogy magas e vagy alacsony a vezérlőjel. (Bilaterális kapcsoló ??) A kapcsolás analóg, olyan mint a cd4066-nál. Hogy használhatnám ezt az ic cd4053 kétszerező mixerként, esetleg a 4066-os
Polyakov könyve, az 54. oldalon a FET-es mixer...
Szia!
Köszi a segítséget! Egy ilyen mixer felépítése is tervben van, de az vele a gondom, hogy ferritesre tekert transzformátort kellene csinálnom, amitől egy kicsit tartok. Milyen ferritre, hány menetet stb. Ferritgyűrűm van néhány, de azok nem tudom jók e. TVbalun is van az nagy valószínűséggel jó.
Már írtam korábban(szerintem pont neked), hogy a Polyakov keverő nem sima kapcsoló üzemű keverő!!! Ott pontosan belőtt jelszintekkel, és kizárólag szinusz meghajtással működik csak úgy, ahogy meg van fogalmazva!
Amit te találtál, annak semmi köze a dupla frekis keveréshez, az egy sima kapcsoló üzemű keverő, amit tonnaszámra találhatsz a neten... Ezen a trifilárisan tekert transzformátor semmit sem változtat, azt simán ki lehet kerülni...max nem érdemes! De amit konkrétan belinkeltél amúgy sem szerencsés megoldás, mivel sorbakötött a meghajtás vezérlése, így egy HC kapunak megfelelő késleltetéssel kell számolni, ami már elég jelentős fázishibát visz be...ha nem csak középhullámú vételre akarod használni! Ezt helyesen pl XOR kapukkal lehet megvalósítani...
A szélessávú balunok kritériuma, hogy a legalsó frekvencián is jól illeszkedjenek az áramkörhöz. Ferritek esetén ez esetben azonban kompromisszumot kell kötni, mivel a frekvencia növekedésével ezen anyagok veszteséget visznek be. Olyan permeabilitású magot kell választani, aminek a csillapítása magasabb frekvenciák felé is elfogadható. A kereskedelemben beszerezhető magok többsége sajnos 3MHz felett nem alkalmasak erre.
De konkrétan: Ezek a keverők, viszonylag alacsony impedanciájúak, illeszkedve az antenna bemenethez. Így 50 ohmos antenna esetén, a rajz szerinti 1:4 áttétellel 2x100 ohm terhelés mellett az XL = (2*PI*F*L) = 100ohm -> L=5,3uH. Ha jól emlékszem a sárga TV balun kb 10nH/me2 Al értékű, azaz 3x23 menet-et kellene feltekerni. Szélessáv esetén a felsőbb sávokhoz, a kevesebb menet megfelelőbb lehet. E mellett a TV balun rövidhullámra nem ideális, nagyobb Al érték mellett egyenletesebb átviteli csillapítás figyelhető meg, persze ennek is van határa. A fentiekhez szeretném a tévedés jogát fenntartani,mivel nincs fejben a balun AL értéke, illetve a keverőt terhelő egyéb adatok után sem néztem utána. Az elkészült áramkör, illetve a balun minősítéséről, adatairól méréssel célszerű meggyőződni.
A CD40xx széria nem alkalmas nagyfrekvenciás keverőnek, a túl lassú kapcsolási idő mellett a csatornaellenállásuk is magas. Helyette a 74HC(T)4066, 74HC(T)4052, 74HC(T)4053, FST3253 alkalmazható, illetve az LVC széria, bár ezek DIP tokban nem fellelhetőek.
A frekvenciatöbbszörözéssel az alapfrekvencia instabilitásai is sokszorozódnak. Röviden, a stabilnak tűnő alacsony frekvenciás oszcillátorod többszörözve már nem lesz az! A hozzászólás módosítva: Aug 4, 2020
Idézet: „Már írtam korábban(szerintem pont neked), hogy a Polyakov keverő nem sima kapcsoló üzemű keverő!!! Ott pontosan belőtt jelszintekkel, és kizárólag szinusz meghajtással működik csak úgy, ahogy meg van fogalmazva!” itt csak a frekvenciakétszerezésre gondoltam, azt tudom hogy a kétdiódás polyakov nem kapcsoló keverő! Idézet: „Amit te találtál, annak semmi köze a dupla frekis keveréshez, az egy sima kapcsoló üzemű keverő, amit tonnaszámra találhatsz a neten..” Mi a funkciója annak, hogy a 4 kapcsolóból egyszerre 2 majd ahogy a osc. jel vált a következő 2-t kapcsolja be? (Innen gondoltam, hogy kétszerező) Idézet: „A CD40xx széria nem alkalmas nagyfrekvenciás keverőnek, a túl lassú kapcsolási idő mellett a csatornaellenállásuk is magas. Helyette a 74HC(T)4066, 74HC(T)4052, 74HC(T)4053, FST3253 alkalmazható, illetve az LVC széria, bár ezek DIP tokban nem fellelhetőek. ” Én most 74HC(T)4066 -t használok, nem alap cd4066-ot. Idézet: „A frekvenciatöbbszörözéssel az alapfrekvencia instabilitásai is sokszorozódnak. Röviden, a stabilnak tűnő alacsony frekvenciás oszcillátorod többszörözve már nem lesz az! ” Lehet, de most az oszcillátorom olyan, hogy a frekvenciamérőn a tizes helyiérték változik, hogy egyet fel majd le vált. Nagyobb változás ritkán fordul elő. Régi osc.al az instabilitás miatt rossz volt az ft8 vétel. Az új franklin vfo-m nagyon stabil kb 12 MHz-ig. (a tizes hz helyiérték ingadozik csak) Ha 14 MHz-re váltok, ott már jóval nagyobb az instabilitás. Ezért szerintem megérné a kétszerezős mixer, vagy frekvenciakétszerező alkalmazása.
Ma kipróbáltam egy ferrites trafót. 1 cm átmérő a gyűrü kb 2 mm vastag.
( menet van rajta kb .3 mm es zománcozott huzalból. 3 ér van lazán megcsavarva, és a gyűrűre tekercselve 8 menettel. Oszcilloszkóppal azt tapasztaltam, hogy 7mhz környékén, ha nem terhelem a szekundert,(csak a műszer) akkor a Vpp 4.2 V. 1 Kohmal terhelve 3.6v. (ha jól emlékszem.) Beraktam a vevőbe, (osc, és mixer bemenete közzé )nagyon jó nem volt a vétel, de tarfó nélkül se. (Most valami zavar van)
A balun esetében azért nem lehet Al értékkel találkozni, mert eredetileg nem transzformátor vasmagjának készült.
A balunba szimmetrikus tápvonalat tekernek, és a szimmetrikus tápvonal rövidülési tényezője (terjedési sebessége) a tápvonalat körülvevő anyag dielektromos állandójától függ. Esetünkben ez az a ferrit anyag, ami a ferrit két lyukába beletekert szimmetrikus tápvonalat körülveszi. Ennek megfelelően sokkal rövidebb tápvonalra van szükség a λ/4 tápvonalhoz, (amiből a balun trafót készítik) mint levegő dielektrikum esetén. Ez a módszer a mikrohullámú tartományokban általánosan használt eszköz, a méretek csökkentésére. A cirkulátorok, izolátorok, hibridek ferrit anyagra gőzölögtetett fémből készült tápvonalakból készülnek, ahogy a strip-line technikában is. Hogy mennyire válik be más alkalmazásban azt nem tudom, láttam már szűrési célokra pár menetet beletekerve. Egy 1963 -as Siemens Siferrit katalógus szerint A balun trafók ferrit magjait négyféle anyagból készítették, U17 (250 MHz -ig) K1 (400 MHz -ig) K12, és U60 (1000 MHz -ig). Au U60 különleges anyag lehet, mert csak külön rendelésre gyártották, a katalógus szerint. Hogy ezek ma milyen anyagokat takarnak, azt nem tudom, az EPCOS ferrit katalógusban nyomát sem találtam. Idézet: „De konkrétan: Ezek a keverők, viszonylag alacsony impedanciájúak, illeszkedve az antenna bemenethez. Így 50 ohmos antenna esetén, a rajz szerinti 1:4 áttétellel 2x100 ohm terhelés mellett az XL = (2*PI*F*L) = 100ohm -> L=5,3uH. Ha jól emlékszem a sárga TV balun kb 10nH/me2 Al értékű, azaz 3x23 menet-et kellene feltekerni.” A rajzon tényleg van az antennakimeneten trafó. Én a sajátomban nem így használnám, én az oszcillátorjel fázisfordítására használnám !: Eltérés az is, hogy az én antennám nem 50 ohmos, csak egy hosszúdrót+ földelés, ami nagyobb impedanciájú, de ez nekem kedvező.(Szerintem) A hozzászólás módosítva: Aug 4, 2020
Idézet: „Mi a funkciója annak, hogy a 4 kapcsolóból egyszerre 2 majd ahogy a osc. jel vált a következő 2-t kapcsolja be? (Innen gondoltam, hogy kétszerező)” És az nem tűnt fel, hogy a Polyakov féle keverőben antiparallel van kötve a két dióda, míg itt csak jobb oldalukon közösítettek a kapcsolók, bal oldalról ellenfázisú jelet kapnak! Ennek az oka pedig mindössze a kétutas egyenirányításban keresendő! Olvass utána, az micsoda...és megérted talán a kapcsoló üzemű keverés elvét is....
Arra gondoltam, hagyom azt a dolgot egyelőre, hogy a 4066-ict frekvenciaduplázós
(szubharmónikus?) mixerként üzemeltessem. Visszatértem egy régebbi elgondolásomhoz, hogy frekvenciakétszerezőt csinálok. Breadboardon már ez ment, 500 KHz-ból ment az 1Mhz, sőt 1MHz -ből 2MHz-is. Egy kis panelra összeraktam az áramkört, a rezgőkör 10uH-s induktivitásból és 10 pF trimmerből áll. 14 MHz-re nem hangolható be a 10uH-s induktivitással, 6-8MHz között rezeg. Az usb oszcilloszkópom jelgenerátorával max. 1MHz-s jellel tudom meghajtani, kipróbáltam hogy viselkedik. A mulkor amikor 1MHz-t sikeresen kétszereztem, a végeredményben minden második hullám alacsonyabb volt. Ezeket a 2 MHZ-s rezgőkör hozta létre a 1MHz-s rezgés hullámainak energiájából. Legjobb hasonlat szerintem, egy hinta amit egy adott helyen álló ember minden második lengésekor meglök. A frekvenciaháromszorozás esetén minden harmadik lengéskor. Az a lengés ahol a lökés történik, a legmagasabb a mások lökés nélküli alacsonyabb. A harmadik lengés szintén lökés nélküli ez még a második lengésnél is alacsonyabb(Az amplitúdó csökken) A következő lengésben az ember megint meglöki a hintát, és újra egy magas lengés jön. A rezgőkörömet 7Mhz-re hangoltam, a sokszorozandó frekvencia pedig csak 500 KHz. A kimenő hullám egy tipikus "csillapított rezgés" hullámforma. Olyan ritkán lökik meg a hintát, hogy teljesen megáll. De nem frekvencia 14x szerezni akarok, hanem 2, esetleg 3 szorozni. Ez még működhet.
Bevallom, nem kerestem sokáig, hogy igazából mi a célod? Bár a hobby projekteknél a cél nagyon extrém is lehet, de most ezt hagyjuk. Ha jó, és egyszerű vevőt szeretnél, a kapcsolóüzemű mixer jó irány. Nézd meg YU1LM weboldalát.
Egy sereg rádiót alkotott 4066-ból, és annak gyorsabb változataiból. Ill. tipikus az FST3253 használata. Az alapelv az, hogy készít egy IQ direkt konverziós kapcsolóüzemű keverőt. Az alapsávi IQ jelet SDR vevőre viszi: Software defined rádió lesz. Ha neked ez nem elég "HW", akkor fázistolóval - egyszerűvel, CW, bonyolutabbal SSB vevő készülhet. A konstrukciónak egyetlen nehézsége a négyfázisú órajel. Magas (4x-es) frekvenciájú oszcillátor szükséges. Ha jó vevőt akarsz, akkor stabil kell, hogy legyen a lokál oszc. Lehet játszani LC VFO-val, de: Manapság könnyű "bármilyen" frekvenciát szintetizálni: Si560, Si5351 használatos amatőr konstrukciókban. Előnye még ezen kapcsolós keverőknek, hogy az antenna illesztésre kevésbé kényes. [A klasszikus "diódás-trafós" DBM-ek pontos (impedancia)illesztés mellett adnak jó eredményt. ] Ezen alapelemekből sok amatőr, de jó minőségű konstrukció született. Például eredménye a R928 transceiver is, ami egy lenyúlása egy amatőr -Chris Atanassov, M0NKA -konstrukciójának. M0NKA
A célom áramkörök tervezése, és építése. (Nem túl magas szinvonalon)
Az elmúlt években már szinte csak rádió vevőkkel foglalkoztam. 2019 tavaszán már építettem (szinte saját ötlet alapján) egy dfc77 vevőt, a hosszúhullámon a gyenge jelet sikeresen vette. ezt 19 nyarán átalakítottam rövidhullámra. Elhagytam az rf erősítőt, meg lecseréltem az oszcillátort. Ezzel 19 őszén több alkalommal is vettem USA-ból morze jelet. Az ft8 hoz nagyobb stabilitású oszcillátor kellett ezért 2020 tavaszán építettem egy LC Franklin VFO-t. 20 méteren is ment , de ft8-hoz nem volt elég stabíl. Ezért akartam "kétszerezős mixert". Tegnap inkább frekvenciakétszerezőt csináltam, amivel a stabil 7MHz -ből gyártanék viszonylag stabíl 14MHz-t. Persze célom a 18,21,24,28 MHz-s vétel, ha bírja a 74hcf4066, és erősebb lesz a napfolttevékenység.
Leginkább a könnyen elérhető, elterjedt alkatrészeket kedvelem, gyakran használok
bontott dolgokat. Ic-nél a dip tokot, már a breadboard miatt is. A hozzászólás módosítva: Aug 6, 2020
Most nézem, az lemaradt, hogy a dcf77 vevő is 74hcf4066-al ment.
Kipróbáltam az egytranzisztoros frekvenciasokszorozót, aminek a kollektorában egy
rezgőkör van. Sajnos a gyakorlatban egyelőre nem működik. Csináltam még egy transzformátoros 2 diódás kétszerezőt, ami lényegében egy kétutas egyenirányító, de ezzel sem lehetett a 7MHzt 14 -é alakítani, úgy hogy jól hajtsa a mixert. Lehet hogy a megoldás a már általam régebben használt diódás polyakov mixer, vagy a fet-es polyakov mixer lesz. A hozzászólás módosítva: Aug 11, 2020
Diódák helyett rakjál bele tranzisztorokat. Majd a tranzisztorok BE diódái fognak dolgozni mint kétszerezők.Több energiája is a kétszeres jelnek mivel aktív elemekkel 2szerezel.
Másik ami kimaradt a diódás kétszerező utáni tranzisztoros erősítő fokozat, ami jobb esetben hangolt be és kimeneti körökkel rendelkezik.
Lemaradt
teljesTRX A tekercsek részben kondik értéke igazodjon az induló vég frekikhez kicsit nagyobb kell . A triffilaris az részben szélessávú ... az kb 3*8-10 menet elég lesz. Persze vas anyag függő.
Mondjuk én nem találtam meg, hogy pontosan mi lett megépitve, de az általad feltett rajzon a tranzisztorok "C" osztályban működnek, tehát addig meg sem nyikkan, amedig akkora meghajtó jelet nem kap, hogy ki tudjának nyitni a tranzisztorok (>1.4Vpp).
Úgy különben egyszerű, de nagyszerű kapcsolás...
Szerintem az én kétszerezőm is c osztályú
https://sites.google.com/site/interfacebus/Home/transistor-circuits...ircuit A kétutas egyenirányítóm, pedig : https://tudasbazis.sulinet.hu/hu/szakkepzes/elektronika-elektrotech...anyito Ezen a linken hálózati áramra van, de láttam rádiófrekvenciás sokszorozóként is. (ha jól emlékszem)
https://commons.wikimedia.org/wiki/File:Solid_state_frequency_doubler.png
Szerintem ez az, amit írtál. Egyébként az én két próbálkozásomat kombinálja.
Gyors ellenőrzési lehetőség, meg kell mérni a kollektor áramot. Meghajtás nélkül nullának kell lenni, meghajtással pedig "valamennyinek". Ha akkor is nulla, akkor kicsi a bemenő jel, és nem nyit ki a tranzisztor egyáltalán.
Ha elegendő a meghajtás, de nem működik, akkor a rezgőkör van nagyon félrehangolva. |
Bejelentkezés
Hirdetés |