SZia

pl itt nincs egy bevált?Bővebben: Link

Ez egy aktiv hangválto nekem nem az kellet volna de lehet hogy megépítem elég jonak tűnik!
kőszi

HY

jaaa...passzívan szeretnél maradni?
Arra egy progit tudok adni....
Bővebben: Link

Szerintemmaradj az aktívnál...kisebb a veszteség és szerintem könnyebb megcsinálni,mint tekercselni hangváltót.

de arra is adok egy képet:
Bővebben: Link2

Helósztok

Én egy laikus vagyok ilyen téren, és van egy házilag öszerakot mnc hangfalam de viszont a hangváltó ami most van hozzá az csak olyan amit találtam itthon és elég csúnyán szól vele
,de most szeretnék venni hozzá egy tiszteségeset mert az öszerakáshozz nem értek
a hangszóró:http://mnc.hu/index.php?tld=hu&page=product_table&category=car&product=03_08_Sunflower
itt található a 10"-os
hangváltók vagy keresztváltók vagy mik elvileg itt vannak hozzá:http://mnc.hu/index.php?tld=hu&page=product_table&category=accessories&product=01_02_X-Over
ha valaki hozzá értő meg mondaná hogy milyet érdemes hozzá venni vagy tudna ajánlani vallamit konkrétan ami csak a mélyet nyomja azt nagyon meg köszöném

előre is kösz

Jo,de ferit magos tekercshez van progi amivel lehet számítani vagy hogy tudom számolní

Amikor megveszed a boltban a ferritet, rá van írva hogy mekkora az Al értéke. Lehet pár száz és több ezer.
L=Al*n^2 Ebből a képletből könnyedén kiszámolhatod a szükséges induktivítást.

Alacsony frekin amit átenged a tekercs nem lesz rajta eső feszültég. Viszont a vágási freki felett a bemenőfeszültség nagy része a tekercsen fog esni. Ez gerjeszteni fogja a vasmagot, és ha kevés a menetszám akkor azt telítésbe is viszi. Mivel B=(10000*Utekercs)/(4,44*n*f*Ae) értelemszerűen a telítést több menet felhasználásával kell meggátolni.
Viszont ekkor túlságosan nagy lenne az induktivításunk értéke. Éppen ezért csökkentjük a vasmag AL értékét, méghozzá légréssel. Lehet akár légréses magot is venni, de az is jó ha beteszünk a ferrit illesztési pontjai közé papírlapot.
Minél vastagabb a papírlap, annál nagyobb légrést képvisel és annál kisebb lesz az AL érték.

Tehát ez a házikészítésű ferrites hangváltó akkor kivitelezhető, ha van otthon induktivításmérő, vagy egy szkóp.

vagy vesz egy ismert induktivitású tekercset. még mindig.

hello!! nekem egy 8ohmos 3utas 2-300W-os hangváltó terve kéne ha megoldható hogy a magas-közép 8ohmos de a mély 4ohmos

Sziasztok.
Mitol fugg az hogy a hangvalto mennyi wattot bir? A tekercseken levo drot vastagsagatol?

Meg attól hogy hány voltosak benne a kondik.

Valamint attól s hogy esetleg a tekercs vasmagja mikor telítődik. De ez ritkábban fordul elő.

Ezt már nem tudom, de azt igen h a somogyinál a 300as mélyhangváltóba 50v-os a kondi és kinyílik. Azóta nincs a ládámba mélyhangváltó.

Ertem. Milyen vastag drot kell ahhoz hogy birjon 600-800 wattot, es milyen kondik?

Szerintem már ekkora teljesítménynél jobban jársz ha aktív váltóval vágsz.

Hy! a passzív váltók készítése sokkal bonyolultabb dolog,mint elsőre látszik.pl amikor a labirintdobozomhoz tákoltam a crossover-t,sokfélét kipróbáltam,ezek mind elméletileg számított/méretezett értékek voltak.(másod,-és harmadfokú)de szubjektíve nem igazán tetszett.egyik verzió sem.ugyan nem szólt rosszul,és voltak előnyös vonásai,de folyton olyan érzésem volt,h nem hozza ki a MAXIMUMOT a meghajtókból.bármilyen használható hangváltó készítésének alapfeltétele,h a tekercseket tudjuk mérni.vagy legyenek gyári,kész(bemért!)tekercsek,ez viszont nem olcsó.ez alapvetés,mivel a tekercs valós értékét saccolni lehetetlen.az induktivitás NEM a menetszámmal lineárisan növekszik!sztem a legjobb módszer,h elméletileg kiszámított értékekkel meg kell építeni a váltót,majd meghallgatás alapján finomítani rajta,-ha nem meggyőző az eredmény.viszont a szubjektív tuninghoz meglehetős gyakorlat szükséges.s mindenképp kell egy viszonyítási alap,egy etalon hangzás",vagyis egy jóhangú doboz,aminek ismerjük a hibáit/erényeit.erre újra és újra rá kell hallgatni kontrollképp,különben könnyen "bevisszük magunkat az erdőbe".velem is megesett már és "jóhangú"váltót nem egy szombat délutáni üres félórába lehet összehozni.sok idő kell hozzá.

Mert a tankönyvi képletek csak egy részét jelentik a hangváltó méretezésének (csak az elektromos oldal, konstans impedanciával számolva), sok fontos részlet azokban a képleteben nem szerepel (akusztikus tulajdonságok, frekvenciafüggő impedancia), ezért is lesznek hibásak az így számított értékek. Másképp kell csinálni, ma már elég jól lehet modellezni egy hangváltó viselkedését, csak megfelelő adatokból kell kiindulni, ehhez szükséges a hangszórók dobozban, végleges helyzetben mért átvitele, és impedanciája.

De hasraütve azért elég nehéz hangváltót kitalálni, ezt a megoldást nem is ajánlanám senkinek. Ha már úgyis a maximumot akarja kihozni....

A hangsugárzókkal az a baj.h akár akarjuk,akár sem,mindenképpen rendszert alkotnak,tehát"rendszerben kell gondolkodni".ha egy hegedűt nem'xy'hanem'z'fából készítünk el,teljesen más hangja lesz uolyan mech.méretek mellett is.ha az egymáshoz passzoló hangszóró/doboz/hangváltó viszonylatán belül bármit megváltoztatunk,"borulni"fog rendszer,de legalábbis komolyan módosul a hangzás.erre egy érdekes történet:vagy 8évvel ezelőtt vettem egy pár B&W DM302-es dobozt.mivel igen jól szólt,pár hónap múlva barátom is vásárolt ilyet.szétszedve láttuk,a váltóban a mélykörnél vasmagos tekercset alkalmaztak.mivel köztudott,h a légmagos tekercs adja a legjobb hangot,adódott az ötlet:váltsuk ki légmagosra.készítettünk egy sokmenetes csévét,majd az eredetit kivéve mérőhídba kötöttük a két tekit,s menetenként bontva lefelé állítottuk be egyformára az értéket.meghallgatva az eredmény lehangoló volt.a kis doboz minden addigi basszusát elrontotta az új tekercs,úgy,h közben az értékük hajszálra egyezett!vagyis a tervezők pontosan tudták,miért kell bele a vasmag,s ebben az állapotában egy összehangolt rendszert alkotott,mi pedig ebbe nyúltunk bele.végkifejlet:másfél óra töprengés után-vasmag ide vagy oda-visszaépítettük az eredeti tekercset... hmm... több,mint érdekes.

Hát ez az!!megfogalmaztad a lényeget.csakhát ezen a ponton meg is akad a dolog,mivelhogy a legtöbb barkácsolni szerető egyén,-mint jómagam is-nem tudja kivitelezni ezeket az igencsak bonyolult méréseket.ezért marad a próbálkozás-jobb híján.a TL-dobozom váltóját közel másfél éven át(!!)finomítottam,szem előtt tartva a kiszámított értékeket.mostmár rá merem fogni,úgy 98%-ban ki van hozva belőle a hangszórók minősége.kb a maradék 2%lenne a mérés.ha végképp nincs más támpont,lehet próbálkozással is váltót készíteni(én is követtem el ilyet régen),de nagyságrenddel több időbe telik,és a fatális szerencse sem árt hozzá.házi körülmények között célravezetőbb megoldást nem tudok javasolni.

Én passzív váltóba már éppen ezért nem is merek gondolkodni.

En igen: ki kell epiteni egy hazi merorendszert. Sokan ezt valami nagy dolognak gondoljak pedig nem az. Kell egy megfelelo mikrofon kapszula, egy illeszto erosito es egy szamitogep egy jobb minosegu hangkartyaval na es persze megfelelo szoftver. Maris kesz a hazi merorendszer. Persze ezt hasznalni is tudni kell. Nyilvan senki nem szuletik ugy hogy kapasbol tudja a hasznalatat, de meg lehet tanulni. Ennyi az egesz es maris jobb lehet az eredmeny, mintha csak a fuledre hagyatkozol a valto tervezesnel/epitesnel.

Pedig az aktiv valto sem jelenti a nirvanat! Esetleg annyi elonye lehet, hogy konnyebb a vagasi frekvencia erteket valtoztatni, illetve nagyobb meredeksegu szurot egyszerubben el lehet kesziteni. De problemak ott is vannak dögivel.

nem nem egyezett a két tekercs minden értéke. Talán az induktivitásuk igen, de az egyenáramú ellenállásuk biztosan nem. Ez volt a pont, ahol hibáztatok.

"mivel köztudott,h a légmagos tekercs adja a legjobb hangot,"
Ez meg szerintem egyáltalán nem igaz, lehet jó ferrites, vagy vasas tekercseket készíteni is.

Tudni kell használni, és főleg értékelni a kapott mérési eredményeket....

Kb. így van, az aktívval pont ugyanannyi hiba követhető el, mint a passzívval.

Valóban nem volt egyforma...a mi tekercsünk kétszer(de inkább háromszor)vastagabb drótból készült.ebben már csak az az érdekes,h a tankönyvi elméletek szerint a mélykörnél mindennemű járulékos ellenállás káros.és az IDEÁLIS tekercs éppen nulla ohmos... s nálam is minden esetben az jött ki,h a plusz ellenállás,(pl.vékonyabb hangfalzsinór!)minden esetben gyilkolja,de legalábbis limitálja a mélyhangokat.a rejtély továbbra is rejtély marad.
az audiofilek biztosan esküsznek a légmagra,más esetben viszont figyelni kell a keresztmetszetre.egy 10mm-es ferrit könnyen telítésbe mehet nagyobb tranziensnél,s innen kezdve torzíthat.én így tudom...

Én inkább megveszem a kész tekercseket,mert így már nem kell a számolással annyit bíbelődnöm...Utána megtervezem a nyákot,beültetem az alkatrészeket és jöhet a próba

Igen, van amit jól tudsz, pl. a mag telítődhet (bár tranzienstől nehezen) de ez önmagában nem jelent semmit (csak azt, hogy figyelembe kell venni váltókészítésnél. ).

Aztán hiába vastag a drót, a DC ellenállás nemcsak a keresztmetszettől hanem hossztól is függ.

olyat viszon nem lehet kijeneteni, hogy az ideális az volna, ha a tekercseknek 0 ohm körüli DC ellenállása lenne.. Ez egyáltalán nem igaz, sokat lehet játszani ezzel a paraméterrel is, egy újabb eszköz váltókészítésnél.

Oke, de egyenlore en azt szeretnem tudni hogy milyen vastag drot kell hozza, arra meg sajna senki nem valaszolt.


Amugy en azt hittem a ferrit meg a vas ugyanaz, mivel a vas vegyjele FE es angolban is ferrite core a vasmag.

Tényleg 600W-hoz elképesztően vastag. ilyen 2,0-ás huzal kb. De 0,4 ohm fölött ez is kevés talán.

ferrit: http://www.kislexikon.hu/ferrit.html[Link][/url]

Szerintem több előnye is van. Könnyebben tudod beállítani a külömböző dobozokra menő teljesítményeket, hangszinteket. Üzem közben, vagy utólagosan tudod változtatni a freki, teljesítmény,vágási meredekség, paramétereket. Könnyebben készíthetsz univerzális(majd mindenhez jó) keresztváltót vele. Ma már nagyon jó ME. és passzív elemek kaphatók olcsón. Egy 10-esből már jó váltót lehet összerakni. Egyetlen hátránya, (ami részben előnyös, mert jobban illeszkedik a végfok alacsony néhány tized Ohm-os kimeneti impedanciájához a hsz. Plusz válogathatsz a minőségibb magas, ill. mély végfokok között) a végfokok száma.