Tévedsz! Ahogy feljebb compozit is pedzegette, egy négyszög mindig nagyobb amplitúdójú szinuszt tartalmaz, semmint a négyszög amplitúdója! De ez csak akkor látszik, ha levágod róla a felharmonikusokat. Amikor a sávszélesség vége felé jársz, akkor ez megtörténik automatikusan, és már jóformán csak az alapharmonikust látod. Megnövekedett amplitúdóval... Ezért hibás a négyszög jellel történő sávszélesség mérése, mert a kiinduló szinusz amplitúdója valójában nem a látott négyszögé!

Ezért számoltam ki úgy nagyjából, hogy a négyszögjelből mekkora alapharmónikus adódhat Ge Lee első képén. ( 521mV ). A 200 MHz-es képen valóban egy "megnövekedett" amplitudót lehet látni ( ezt megnézem majd szimulátorban, mert nagyon gyanús ), ha úgy nézzük, akkor két szinuszunk van, erre írtam, hogy 200 MHz-et valószínű tud. Nyilván, ez csak sacc/kb. Pontosítani úgy lehetne, hogy az első kép az 10 MHz-es négyszög lenne, hiszen Ge Lee első képén már eleve egy néhány feharmónikusától megszabadított négyszöget látunk. Ennek kiszámolva az alapharmónikusát és összehasonlítva azzal a ( már szinusz ) feltekert ( mondjuk 200 MHz-es ) jellel, már sokkal pontosabb eredményt lehetne elérni.

Egyébként az, hogy 200MHz, vagy 320 MHz, nem olyan nagy különbség. Ekkora hibát bőven lehet elkövetni.

Felesleges szimulálgatni..., az alapharmonikus lecsupaszítva kb 1,2x-ese a négyszög amplitúdójának! Az első páratlan felharmonikusé pedig kb 0,4-e a négyszögének...

Ha nincs mihez viszonyítani a bode diagrammot, akkor értelmetlen paraméterekről beszélni. Ha pedig elfogadjuk a -3dB alapot, akkor korrekt méréssel kapunk egy eredményt! Na itt nem mindegy, hogy 200 az a 200, vagy 320?!! Meg kell érteni, hogy mérő műszerről beszélünk, nem saccológépről! Ha nem tudjuk, mit mutat, akkor hogyan tudunk ez alapján vele mérni?! Sehogyan... És ennek semmi köze nincs ahhoz, hogy látszik e még rajta mondjuk az 500MHz, és még a trigger is működik...

Az nem 1,2-szeres, hanem 1,27-szeres. Ha már kerekítünk, akkor az 1,3. Egyébként: 4/Pi.


Hidd el, az itt jelenlevők pontosan tudják, hogy mi a különbség a saccográf, meg a műszer között. Teljesen felesleges ezt állandóan kihangsúlyoznod.

Ezért írtam a kb-t!

Na ne nevettess... Ha így lenne, akkor most nem beszélnénk erről!
Amikor arra alkalmatlan eszközökkel, hiányos szakmai alapokon próbálnak egyesek műszereket lemérni, és az alapján ilyen vagy olyannak kikiáltani gyártók termékeit, na ez azért nem az a kategória, amit feltétlenül szó nélkül kell hagyni!

Hát, te nem hagytad. MeredjünkMaradjunk ebben.

Itt már az is számít, hogy az 50Ω lezárás bent a szkópban, vagy külső, a bemeneti bnc-n van. Apróságnak tűnő körülmények is bezavarhatnak.
Biztos csak a tiszta stabil amplitúdós szinusz megfelelő minőségű kábellel, 50 ohm lezárással, lehetőleg szkóp belső lezárással ha van.

Ez pontosan így van!

A neten hihetetlenül gagyi méréseket is lehet látni, önjelölt "szakértőktől"...

FFT-vel kell nézni a jelet és mindjárt irreleváns, hogy ott van-e a felharmonikus vagy sem.
Vagyis a mérés folyamata (többször csináltam több szkóppal is, több módszerrel ellenőrizve):
szkóp beállítása: FFT, jel max megjelenítése (pl. dBm-ben).
Itt a jelet az időtartományban max. csak azért érdemes megnézni, hogy az ADC-t ne vezérelje túl.
A jelgenerátorral (pl. ADF4351) meg kell egy lassú sweep-et csinálni (én SPI interface-en vezérlem).
Az FFT pontok számát nem érdemes túl nagyra venni ui. akkor a sok bin miatt a sweepnek túl lassúnak kellene lenni ami csak a folyamatot lassítja, de nem lesz tőle jobb.

Nem állítom, hogy minden tartományban működik a dolog (spektrum analizátorral lehet ellenőrizni), de nem írnám le, pláne nem azzal az érveléssel amit leírtál.
(Ha 1 adott chippel nem működik akkor még mindig ott van, hogy más hasonló Fractional PLL chippel jobb lesz).

Sőt ennél jobb módszer csak az, ha meg tudod nézni RF jelgenerátorral (ilyenhez vsz. nagyon kevés embernek van hozzáférése az ára miatt), annak tényleg stabil a kimeneti szintje.
Spektrum analizátor TG része sem a legjobb mert változik a jel frekvenciájával a szintje (mert ugye amire tervezték ki lehet normalizálni a hibát).
Széles spektrumú zajgenerátornak megint ez a gondja (a jel szintje nem konstans még az alacsonyabb frekvenciatartományban sem, egy 2GHz-es verziót néztem, de lent sem volt jó).
Ami még jó a waveform generátor, de ott meg eléggé korlátos a felső frekvencia amit el tudsz érni (és ilyenhez is kevés embernek van hozzáférése).

Röviden: Én már körbejártam ezt a témát párszor, sok esetben meglepően jó eredménnyel lehet használni azt az ADF4351-et (vagy valamelyik fejlettebb variánsát), pláne az árához képest.

Nagy különbség van ott, hogy az egyes frekvencia komponenseket külön vizsgálgatva vonod le a következtetést(pl FFT-n keresztül), vagy egy komplex függvény amplitúdójából indulunk ki! Pont ez a lényeg, vagy gondoskodsz arról, hogy csak szinusz jelet adj neki, és akkor nézheted az amplitúdó ábrát, vagy spektrumra bontva, tetszőleges jellel tudod vizsgálni azt...
Ha FFT-n keresztül nézed, elég egy széles spektrumú zajt beadni neki, és az FFT képernyőjén láthatod közvetlenül is a bode diagrammját....

Ennek a szkópkategóriának az FFT-je magasabb frekvenciákon szerintem csak sacc. Bár az itt szóban forgó Siglentté eléggé jó a -kategóriájában- többihez viszonyítva, de 1Gs/s mintavételi sebesség párszáz megáknál már nem biztos eredményt ad.

Igen ez a módszer is ott van az opcióim közt van mint fentebb is írtam, de értelmezhető áron nincs olyan zajgenerátor amivel pontosabb eredményt hozol mint a fractional synthesizer chipekkel.
De ha durva eredmény is elég akkor persze az FFTvel piszok gyors lehet a zajgenerátoros módszer.

Az FFT-t meg használni kell ha már van és tapasztalatom szerint jó az az FFT (OK 1 kategóriával feljebb meg még jobb), csak tudni kell mikor és mire érdemes használni. Nem helyettesíti a spektrumanalizátort, de van ahol versenyképes vele.

Igen. Rigol DS1054Z 50 Mhz szkópot bemértek, és -pontosan nem emlékszem- de valami 300-400 Mhz körüli frekvenciahatár jött ki. Én csak felfutási sebességet tudtam mérni, az kb.: 150Mhz felső határt adott. Az biztos, ha a felfutás ott határol, nincs több, csak ad valamit.
A max. 1Gs/s mintavételi sebesség sem fog normális jelalakot kihozni 300-400 Mhz-ből, a matekozás fog valamit adni. Igaz, hogy elvileg 2.5 pontból kirakható a szinusz periódus, határeset, nem mérésre alkalmas. Tek szkópjaim 5 pont/periódusból is csak ingatag szinuszt tudtak.

Sziasztok!
Egy oszcilloszkópra szeretnék beruházni, de tanácstalan vagyok mégis ilyet/melyiket.Legfőbb felhasználási cél amire első körben használnám hogy analóg erősítőket mérnék vele a bemenő és kimenő jelet egyszerre.Kinéztem egy típust amin megakadt szemem.Fontos számomra hogy legyen generátor kimenetje. Szerintetek alkalmas lehet számomra,vagy még sok is? A tipus: Voltcraft DSO-1104
https://www.conrad.hu/hu/digitalis-tarolos-oszcilloszkop-fueggvenyg...3.html

Szerintem jobb az ha külön van a függvénygenerátor és az oszcilloszkóp. Nem ismerem az ilyen oszcilloszkópokat de ha éppen ahhoz van kedved, hogy gombnyomásra küldj egy basszus jelet az erősítőnek, akkor vajon az oszcilloszkóp része látható marad? Mennyire zavarák egymást a funkciók?

A Conrad-nál kb. minden drágább mint egyéb boltokban, nézz szét jobban, hátha van kedvedre való eszköz, olcsóbban.

Ha azt akarod nézni mennyit változik a jel az erősítőben, a bemenő és kimenő jelek közötti kis különbség ezen a pixeles kijelzésen nem látható. Sőt még kisebb különbségek semelyiken sem.

Hogy mi??
Nyilván, ha kisebb, mint egy pixelt vagy kisebb mint a vonal szélessége változik a jel, az semmin nem fogod meglátni. Ahogy 3,5 digites multiméteren 1000V-os méréshatárban nem fogod látni a mV-os változást.
De ekkor rossz a mérési összeállításod és/vagy beállításod.
Vagy nem értem, hogy mit akarsz ezzel mondani.

Igen, ez így van.

Generátornak az FY6900-at javaslom, nekem 31 ezerért hozták tavasz elején. Mindent tud amire szükségem van. És még többet, amire nincs. Sok fajta van.

https://www.banggood.com/FY6900-30MHZ-Dual-Channel-DDS-Function-Arb...use=CN

Szkópnak meg valami sokkal olcsóbbat, nézd meg a Siglenteket.

https://www.foldertrade.hu/kategoria/154_Siglent?gclid=Cj0KCQiA2af-...Lw_wcB

Nem a Foldertrade-nél kell megvenni, mert vannak olcsóbb helyek is. Külföldről sosem vennék szkópot, mert az lehet, hogy talán olcsóbb, de ha garanciális problémák lesznek, akkor azt elég macerás lerendezni. A Conradnál semmit nem vennék, kissé túlárazottak.

Egyébként, olvasd el ezt a topicot mondjuk a felétől a végéig. Okosabb leszel...

Egyetértek az előttem szólókkal. Jobb ha külön veszel oszcilloszkópot, és külön jelgenerátort. Olcsóbban jössz ki, és jobb eszközeid lesznek. A VOLTCRAFT cuccait nem nagyon ismerem, de simán el tudom képzelni, hogy más gyártónál is elérhető ugyanez a szkóp (más név alatt) olcsóbban. A 64 kpts memória meg manapság nevetséges, a modern szkópokban Mpts nagyságrendű memória szokott lenni.

Ha egy erősítő különféle torzításai szkópon látszanak, az már nagyon gyenge erősítő.

Pontosabban kellene tudni hogyan akarsz mérni. A bemenő és kimenő jelet egyszerre, azaz egymásra fektetve? Ez nem biztos, hogy megoldható.

Nem erő az, ha nem egy torzító!

Persze hogy nem, lesz közöttük fázistolás is, semmi értelme nem lenne. De az már értelmes mérés, hogy egyik sugáron a bemenet, mondjuk négyszögjel, a másikon meg a kimenet. Mennyi holtidő lesz a kettő között? ( Az élváltozásoknál )
De szerintem csak nézegetni kell a két sugár, jó az ha van.

Azért ezt nem mondanám, mert lehet, hogy vágásig nincs is torzítás, de ha vágásba megy, akkor már van. Addig viszont lehet nagyon jó egy erősítő.

Igazad van, vannak ilyen mérések is ahol kell a két sugár.
Bár vannak amelyeknél eltolhatók időben egymáshoz képest a csatornák. Olcsó kategóriában is.

Nem Bakman szeretne generátoros oszcilloszkópot venni, bugyi680 szorul tanácsra, neki kellene visszaolvasni a topikot...

Nekem nem probléma, bugyi680 meg majd összerakja a mozaikokat.

Az újabb Siglent szkópok USB-n keresztül tudnak vezérelni Siglent generátorokat. Így együtt a kettő alkalmas bode diagram rajzolására is. (amplitúdó és fázis is). Ez elég hasznos tud lenni ha erősítők frekvencia- és fázis menetét, sávszélességét vagy stabilitási határát akarod vizsgálni.

ITT olvastam róla.

Üdv.
Nem teljesen a témába illő kérdés, de a szkóp vételnél lehet hogy valakinek segítség lesz a válasz.
Találkozott már valaki olyannal, digitális szkópnál hogy a vizsgált jel bezavart valahogy a szkóp érintő felülentének?
Nemrég jött meg Banggood-ról az akku töltőm "FOXSUR™ 12/24V 8A/4A" a tesztek szerint a repair funkciója használható. Gyorsan ránéztem a Micsig TO1104 Plus ommal "rossz aksin", hogy hogy is néz ki. Hát ahogy ráakasztottam, hírtelen bekönnyeztem "sajnálom a tönkrement és javíthatalan készülékeket", azt hittem hogy a szkóp tönkrement a sok állásban. Két másik kisebbet használom ha lehet.
Olyan volt mintha valaki össze vissza tapizná a kijelzőt, ha valahova odanyúltam, pl az időalapot akartam állítani akkor csinált egy gyors mentést illetve volt hogy beragadva maradt a virtuális fine gomb és elkezdte a triggerpontot felfele eltolni.
Lekaptam róla és minden helyreállt, teszteltem másik jelforrásokkal is ott minden rendben volt.
rádugva az egeret ugyebár tíltja a tapikijelzőt, úgy nagyából lehetett használni, habár mivel valamit érzékelt, kicsit laggolt.
viszont a töltő úgy tűnik nem kamu, mint a legtöbb. kis aksin működött, nagyon majd még kipróbálom. ami érdekes hogy Repair és sima töltő funkciónál is produkálta a szkóp a hibát.
képet később teszek fel, csak még lekell merítenem egy aksit. A repair-t leállítja, ha jónak érzékeli.

A zavaráramok érdekes dolgokat tudnak produkálni. Nekem van egy saját készítésű hegesztő inverterem ami vagy 10 éve teszi a dolgát, viszont nincs benne semmiféle zavarvédelem, se közös módusú szűrő, se Y kondi se semmi. Egyszer valamiért bele akartam mérni a kimenetébe miközben a DSO egy primitív négyszöginverteren (szünetmentes) lógott. Nem csak a szkóp hülyült meg, de a hegesztő is abban a pillanatban elkezdett sercegni és visítani ahogy rátettem a mérőfejet.
Másik érdekesség, műszer híján (amit épp az orrom elől vettek meg ) próbálok házilag teraohmokat mérni, azon az egyszerű módon, hogy a mérendő ellenállást sorba kötöm egy 1 GΩ-mal, rájuk kapcsolom a mérőfeszt, és az 1 gigán lévő feszültséget mérem egy 10 GΩ-os belső ellenállású műszerrel. Ha a mérőfesz nem akkuról van előállítva hanem szintén a hálózatról amiről a műszer is működik, nincs értékelhető feszültség a feszültségosztón, mintha az áram valahova máshova folyna el. Ha akkuról állítom elő a mérőfeszt működik a dolog.