Dehogyis. Kíváncsi vagyok ki foglakozott ilyen mélységben a kapcsolással. Eddig csak az írás részleteivel találkoztam.

Ha tudsz feltőltő oldalt fel tudom rakni az egészet

A 2. része nincs meg véletlenül?

Azt én is szeretném megszerezni.

Gondoljunk kegyelettel a nem is oly régen elhunyt rádióamatőrre!
Félő, sértené a szerzői jogokat a teljes könyv közreadása.
A felajánlásodat azért köszönöm!

Vannak feltőltő oldalak néhány napig le lehet tőlteni a felrakott állományt csak nem tudom a nevét és nem nyílvános csak akinek megadom a címet.

Nem hallottam őszinte részvétem a gyászolóknak.

http://www.toldacuccot.hu/

Végül is kapható a könyv printben, előjegyezhető antikvárban, az egyéb megoldások közreadása pedig sértené a HE írott és íratlan etikai szabályait

Nekem megvan a 2. része. Kevesebb benne a konkrét kapcsolás és építési leírás. Főként fejhallgatókkal és előerősítőkkel foglalkozik.

Üdv,
Én is meg szeretném építeni az alábbi kapcsolást, de lenne több kérdésem is. Elsőként az lenne, hogy 2x28V-os toroid trafóra gondoltam ami 100VA, (vagyis ha jól tudom egy ágra kb 1,78 Amper jutna.) ez elég lenne a stabil működéshez, ha 1 vagy 1,5 Amper nyugalmi áramot szeretnék rajta beállítani?
Emelett egyenlőre még a bemeneti csatoló ( C1=1uF), és a kimeneti csatolóval párhuzamosan lévő kondival vagyok elakadva ( 10uF). A tudomány szerint ezek MKP vagy MKT gyártmányúak. Ezeket hol tudom beszerezni ( és itt most nem ebay-re gondolok) ami méretben és értékben is egyezne és nem 400V-os? esetleg melyik fajtával tudnám helyettesíteni?

ui: a 2200µF-os lehet sima vagy legyen az is ROE gyártmányú a jobb hangzás érdekében?

Szia! A trafó sajnos nem jó erre a feladata. A megadott névleges terhelhetőséget csak 2-30 percig (ezt fel szokták a trafó címkéjén tüntetni) viseli el túlmelegedés nélkül. A-osztályú erősítőnél a gyakorlati tapasztalatok alapján háromszorosan túlméretezünk.
Bár a rajzon 28 V-os szekunder-feszültség szerepel, azt ajánlom a hangsugárzód névleges impedanciája alapján ebből a táblázatból válaszd ki a tápfeszültséget, abból kiszámolható hány voltos legyen a szekunder.
A bemeneti csatoló Bővebben: Link
A kimeneten nálam a dupla LOW ESR vált be Bővebben: Link

Nem akarok beleszólni mert azt csinálsz és abból amiből akarsz, de ha a képen látható alkatrészekből építkezel akkor a végeredmény is borítékolható lesz. Végtranyókat pedig keress olyat amiket még a 80-as években gyártottak.

Mi a baj a képen látható alkatrészekkel? Az erősítők 99%-a ilyenekből készül.

No comment

És 99%-uk úgy is szól... Tucat (nem is audiocélra készült) alkatrészekből csak tucaterősítő lehet.

Milyen fajta alkatrészeket használsz vagy használnál?

Erre nincs jó recept, mert nem biztos hogy az ár arányban lesz a végeredménnyel. Az ellenállásokról pl. itt olvasgathatsz, írnak a gyártástechnológiákról, mit miért csinálnak úgy ahogy, természetesen a minél jobb audio élmény érdekében. Kondenzátort tekintve én pl. kedvelem az ERO-t mert ár/érték arányban nagyon jó, de olyat már csak elvétve találsz mert a gyártó már régóta nem létezik.

Még valami, amit én a mai napig nem akarok elhinni de muszáj lesz, ez pedig a kor. Ha kiveszel a fiókból egy 30-40 éve ott lévő alkatrészt az "szebben" fog szólni mint amit aznap veszel a boltban, igaz ez mindenre nem csak a passzív elemekre. Itt ott vannak még régi elfekvő darabok, én az ERO kondikat pl. ilyen helyről vettem.

Azért arra kíváncsi lennék ha beraknánk az ilyen embereket egy süketszobába, és meghallgattatnánk velük jó pár erősítőt, köztük ERO kondenzátoros hyper super minőségi alkatrészekkel épített cuccokat, és mondjuk nem annyira jó alkatrészekből épülteket ugyanazon hangfalon, ugyan megmondanák vajon melyik volt a hyper super alkatrészből készült? Szerintem van rá némi esély hogy nem.

A HighEnd világ kb. 51%-ban a pszichéről szól, és 49%-ban műszaki tartalom. Ha nem így lenne, akkor sosem találna vevőre 200 ezer-be kerülő RCA kábel, vagy szintén százezrekbe kerülő varázsdobozok ismeretlen belső tartalommal.
Sőt többszörösen bizonyított tény -állítólag-, hogy különböző mintázatú matricák felragasztgatása meghatározott helyekre szintén javítja a hangzást, és még hosszú sora lenne a teljes felsorolásnak.

Talán csak egyetlen dolog van, amiben szinte mindenki egyetért. Nincs még meg az a mérhető paraméter (vagy a paraméterek együttállása), amik alapján már előre lehetne tudni, hogy valami jól fog-e szólni, illetve ami alapján lehetne tudni, hogy A-eszköz biztosan jobb kell legyen mint B-eszköz, mert a mérés ezt garantálja. Sőt megkockáztatom a "jobb" említése is kockázatos, sokkal helyesebb lenne ebben a kategóriában a "másképpen" jelzőt használni.

Azt magyarázza el valaki, hogy miért lenne mérhető paraméter? Mi? Ahány ember annyi izlés,
életkor, valamint a genetikai adottságok a halláshoz. És akkor ott van a külső környezeti hatások. Mi az amit mérni kellene? Meg mivel? Amióta hangszóróból hang jön ki, azóta fizetett mérnökök, hobbisták, hifisták azon agyalnak, hogyan lehetne még jobb. Egy biztos, mindig volt/van/lesz, aki jobban tudja a másiknál.

Azért egy jól megtervezett/megépített erősítőt ugyanúgy megvesznek Japánban, vagy Ízlandon...és nem mondhatjuk, hogy bármiben is hasonló lenne a két nemzet múltja, kultúrája, vagy izlésvilága.
TJ.

Te már is rossz úton jársz. Itt nem alma vagy körte a kérdés, hanem, hogy az almának a kocsánya 50 vagy 70 fokban dőljön balra.

Le kell szögeznem, én csak mint a témát elviekben követő tudok nyilatkozni, tehát nekem nincsenek a finomságokhoz hangolt eszközeim.
Azt elég könnyű belátni, hogyha egy erősítő kimenetén éppen olyan a jel mint a bemenetén, csak mondjuk az amplitúdója és a terhelhetősége nagyobb, akkor azt mondhatjuk ideálisnak. De nem lehet csak egy erősítőt tesztelni, mindig kell köré egy csomó egyéb is, amik közül szerintem a hangszóró a leginkább lényeges. De mivel ez a legdrágább komponens, és szinte nulla lehetőség van a módosítására, ezért erről esik a legkevesebb szó. Ezzel szemben az erősítőt nagyon könnyű buzerálni, ezért ott szoktak ölre menni. De egy kicsivel jobb hangszóró akár sokkal többet hozhat a hangzásban mint egy sokkal jobb erősítő.
Visszakanyarodva az ideális erősítőhöz és a mért paraméterekhez, ott a huncutság, hogy egy csöves erősítő sokaknak jobban szól mint a tranzisztoros, pedig előbbinek akár több 10-szeres is lehet a torzítása utóbbihoz képest. Talán KD-mestertől ovastam valahol, hogy mi nem a hiteles tolmácsolásra vágyunk, hanem egy valamilyen torzítási kombinációt érzünk nekünk tetszőnek.
Olyasmi módszert hiányol mindenki, ahol mondjuk egy akusztikus hangszeren megszólaltatott zenét "beolvasna" egy mérőeszköz, majd ennek rögzített és visszajátszott változatát szintén beolvasná ez az eszköz, és a kettő közti különbségből azonnal megmondaná a készülék, hogy bizony az A-rendszer hitelesebben adta vissza az eredetit mint a B-rendszer. Sajnos fogalmunk sincs mi a hallott információ lényege, mitől lesz az zene, mitől tetszik jobban egyik mint másik. Nem tudjuk, ezért próbálunk paramétereket felállítani. És itt valahol igaza van tunerman-nak, mert egy jóra tervezett erősítő azért valószínűleg jobban fog szólni mint egy kevésbé igényes. De nem is ezzel van bajuk a vájtfülűeknek, hanem azzal amikor két nagyon-nagyon jóra és drágára tervezett erősítő is egészen másképpen szól.

Jó estét. A roe condi jó választás főleg ha ólcsón be lehet szerezni de sokk minden csak kisérletezésen derűl ki.A csatólt videót érdemes megnézni.
https://www.youtube.com/watch?v=LD4YPWDj0fs

Peti már megkapta a választ "reloop" kollégától. Nem kellene hitegetni hogy akkora változás lesz számára ami megéri.

Nem hitegetem oda is írtam ha olcsón be lehet szerezni egyébként próbáltad.

Igazad van, ne haragudj, elnézésedet kérem.

Köszi a videót csak kár hogy nem tudok oroszul :/
De a ROE kondin erősen gondolkozom csak nem tudom honnan tudnám jó áron beszerezni...