Előzmények a fölhurkos topic-ban.

Hangtechnikával soha nem foglalkoztam, ezért is irányítalak a kimenő trafósokhoz.

Mennyire számít perverziónak ha nem egyetlen, hanem frekvenciában két sávra bontva két transzformátorral oldanánk meg a leválasztást?

Csak bonyolítás lenne szerintem.

Amíg nincs meg az adott vasmag addig csak elmélkedés van. Ha megvan, kerítesz valami kellően vékony (0,1 körüli) huzalt, nemrég árult valaki az apróban hasonlót. Kiszámolod kb. mennyi menetszám fér a csévébe, és hogy annak mekkora DC ellenállása lesz, és a primert-szekundert összefogva feltekered.
A vékony huzal és a nagy menetszám azért kell, mert néhányszor tíz ohm DC ellenállással nem lehet megterhelni a forrást mert az kb. rövidzár lesz neki. Ha egy osztott kimenővel el lehet érni akár 60-70kHz -es átvitelt is, akkor ez sem lesz rosszabb, sőt. A primer-szekunder közti kapacitás pedig a hangfrekis átvitelbe nem fog beleszólni.

Úgynéz ki ez a mag lessz a választásom tárgya.

Akkor azt mondod hogy bifillárisan tekerjem tele és csóközön?

Kb. igen, ettől a megoldástól jobb számolgatva sem nagyon lesz, de ez majd a végén derül ki ha megméred majd az átvitelét, aztán a mérésből majd lehet következtetéseket levonni. Néhány deka huzalnál több úgysem fér rá, szóval nem költségben nagy a dolog inkább munkában.
Mivel nincs igazából nagy feszültség, szerintem a soronkénti szigetelés is elhagyható és csak simán tele kell tekerni a csévét.

A bifilláris tekerést azért szoktuk választani, hogy a primer- és szekunder közötti szórási induktivitást minimalizáljuk. Miután ez a trafó nem fog komolyabb teljesítményt átvinni, vagyis alig folyik áram, a szórási induktivitáson sem fog csak minimális feszültség esni. Szerintem nincs értelme a bifilláris tekerésnek.
A primer-szekunder közötti kapacitásnál már más a helyzet. Normál körülmények között valószínű nem okozna problémát, de ne felejtsük el, hogy ez a kapacitás nem csak a tekercselés két végpontja között van, hanem valahogyan eloszlik a tekercsek között. Tehát, ha bifilláris a tekercselés, akkor ez a kapacitás nagy. Ha azt nézzük, hogy a primer és a szekunder közös pontra van kötve, akkor ez az "elosztott" kapacitás mindenképpen valami alulátersztő szűrőt fog alkotni a meghajtógenerátor kimeneti- és a fogadó oldal bemeneti ellenállásával. Tehát, lesz némi magasvágás. Kérdés, mekkora frekvencián lesz a töréspontja?
Ha nincsenek galvanikusan összekötve a primer-szekunder egyik kivezetése sem, akkor is valamennyi szerelési kapacitáson keresztül látják egymást a tekercsek. Ennek valószínű nagyon kicsi a hatása hangfrekvencián, mert nem nagyon van gyorsan változó feszültség. Ez akkor jelenthet problémát, ha nagyfrekvencia van a primer oldalon ( mondjuk négyszög ). Ilyenkor már számottevő áram indulhat meg a tekercselés szórt kapacitásán, ami átmegy a szekunder oldalra és már kész a zavarforrás, téves működés, stb.
Nem feltétlen kell vékony huzalból tekerni, mert a trafó felvett árama szinte csak az üresjárási áram lesz. Nem szabad magas indukciót ( fluxust ) megengedni a vasban, akkor kicsi lesz a mágnesezőáram, a B-H görbének csak a nulla szűk környezetében lesz mágnesezve a vas, tehát csak kicsit fog beleszólni a torzításba.
Vasmagnak a Permalloy, Supermalloy, Mumetál meg ilyenek lennének jók. Jobb lenne a nanokristály, meg az amorf is, mert még kisebb a B-H görbe területe, de azok toroidok.
Meg kellene nézni, hogyan van megtekerve egy gyári trafó. Mondjuk egy mikrofonhoz való. Talán az EAG, vagy BEAG-nak voltak ilyen gyártmányai.

Ennek a vasmagnak kék az oldalán a festés? Nagyon a régi Permalloy-C-re hajaz. Akkor ez biztosan jó lesz.Még arról is megismered, ha szétszeded akkor a lemezek nagyjából fényesek.

Én ránéztem a fentebb általam is említett LTR110 Monacor trafóra, nem bifilárisan, hanem "közönséges" trafó módjára, elszigetelt pr/sec.

Igen a lemez egyik oldala kék színű.A másik oldal fényes.

Na, akkor már meg is van a vasmag.

Hurrá jahh. Sajnos tekercseléshez nem vagyok semmivel felkészülve.
Még drótot csak-csak szerzek de olyan vékony dróttal mire megtekerem megőszülök.
Vagy elviszem és megtekertetem géppel csak akkor meg tudni kellene miként.

Valószínű nem kell olyan vékony drót, jó lesz a 0,2 mm-es is, azt már lehet könnyen tekerni.
Csinálj egy rajzot a trafóról, minden méret legyen rajta, kiszámolom én egy perc alatt. Meg add meg a primer, szekunder feszültségeket.
Én mindig kézben tartva tekertem a trafókat. Még az EI130-ast is. Nem egy nagy szám, csak oda kell figyelni.

A mag külső méretei 30mmx30mmx10mm.
Csévetest belső méret 11mmx7,5mmx19mm. Gyanítom ez 10mmx7mm lessz legalábbis a lemez ami belemegy középen 7mm-es.

Primer / szekunder feszültség meg audio trafónál nemtudom mennyire lényeges de kb 10v körüli jelet kell átvinnie.

Vékony vezeték kell, kb. a 0,1mm megfelelő. Vastagabb vezetékkel nem fér rá elegendő menetszám. Kevés menetszámmal nem lesz elég induktivitása, ami a mély átvitelét lerontaná.

Lehet, hogy 0.1 mm-essel 5-600 (4-500?) Ohm lesz az ohmos ellenállása? Elég lesz?
A jelentéktelen szórás (lmf comp.) miatt lehet egymásra tekerni a két részt.

Nem a DC ellenállása a lényeg, az induktivitása fontos.
Bifilárisan tekerve jobb csatolás, szerintem ide jobb megoldás.

Nem az induktivitása fontos. Az a fontos, hogy mondjuk 20 Hz-en ne legyen még túl nagy az indukció a vasban. Ha ez mondjuk 0,1 T, akkor szerintem jó. Nem az induktivitásra kell méretezni egyetlen trafót sem, hanem az indukcióra.
Hogy az induktivitása mekkora lesz, az elsősorban a vasmag anyagától függ azonos menetszám esetén.

Miért, ha csak 10 ohm az ellenállása, akkor mi történik?

A szórás nem lesz jelentéktelen, csak a szórás hatása.

Rajz nélkül ezt nem értem.

Mekkora a pakettvastagsága a vasnak? Vagyis, ha a lemezeket egymásra teszed, az a köteg milyen vastag lesz?
A lemezek belső nyelvének a szélessége akkor 7 mm? Ez megy bele a csévetestbe?
Most még azt mérd meg, hogy ahova betekerjük a drótot, annak mekkora a területe? Ez az ablakkeresztmetszet. Talán 19 x xx?

Szerinted nem, szerintem egyik legfontosabb követelmény.
Néhány Hy vel nem lesz jó mély átvitel.

Ha a lemezeket egymásra teszem akkor 10mm.

Bocsánlat kissé móricka rajz.

A tekercseléshez van hely 5mm x 17mm. Persze ez körben a csévében mindenhol.

Ma beszéltünk a fiammal a trafós leválasztásról. Nemrég volt ilyen gondja, aztán most került szóba ismét. Ő azt gondolta, miért is romlana a minőség, vett a neten valami leválasztó egységet és...
Minőséget, mint olyant, el lehet felejteni.

Jó. Akkor mond meg nekem, hogy milyen összefüggés van az induktivitás és a mélyhangátvitel között? Ha lehet, valami képletet mondj, mert az semmit nem jelenet, hogy " nagy ".


Amit én mondtam, nem zárja ki, hogy nagy lesz az induktivitás és azt sem, hogy jó lesz a mélyhangátvitel.

Te egy gyakorlati tapasztalatból indulsz ki, hogy nagy induktivitás kell. Rendben. Mekkora? Mitől függ, hogy mekkora legyen? Mekkora menetszám kell Dioda trafójára, hogy szerinted jó legyen? Ugye az elég sledriánul hangzik, hogy amennyi drót ráfér...

Kell a 10V-os feszültség? Ehhez sokkal nagyobb vasmag kellene. Most kb. 32000 menet kellene, ha 20 Hz az alsó határfrekvencia. Így kb. 0,1 T ( Tesla ) lenne az indukció a vasmagban.
Ha növeljük az indukciót ( fluxust ) akkor kisebb menetszám jön ki, de a korábban említett mágnesezési görbén már nagyobb nemlinearítások miatt nagyobb torzítások jelentkeznek.
Attól függ, mire használod. Egy Hányendbe nem biztos, hogy jó.
Vagy lehet növelni a mélyhangok frekvenciáját, mondjuk nem 20 Hz-től, hanem 30 Hz-től fog átvinni. Ez nem jelent feltétlen bajt, csak annyit, hogy mondjuk 20 Hz-en nagyobb indukció lesz a vasmagban, tehát, nagyobb lesz a torzítás is. Nem biztos, hogy ez hallható.
Elsősorban azt nézd meg, hogy mekkora csúcsértékű feszt kell átvinnie. Nem elég a vonalszint?

Leválasztó egység? Úgy hívják mondjuk, hogy szigetelt erősítő. Nem hi-fire való, az iparban használatos.

Hi-fire még mindig a trafó a legjobb. van már lehetőség is, de iszonyat drága és nem is hiszem, hogy igazán jó lenne.

Na itt agonizálok én is már egy ideje .
A keverő képes kiküldeni a 10v jelet.
Ezt mindenképp le kellene kezelnie.
Az átvihető freki annyira nincs kőbe vésve hisz pa használatra lessz. Persze ha picit azért attól jobb az sosem baj.
Igazat megvallva még 40hz -től is lehet számolni az is bőven mély.
Magas frekire sem kell 20khz-re számolni.
Bőven elegendő ha 15k-ig fölmegy.
Ergo nem "hájend" használat lessz.

Fel kell rajzolni a transzformátor helyettesítő képét, ami egy négypólus lesz. Akkor láthatod a bemeneti impedancia elemeit. Ezzel a kívánt lezárások között meghatározható a bemeneti kör impedancia menete, (és átvitele) aminek a töréspontja lesz az alsó határfrekvencia, és az átvitel másik oldalán a felső határfrekvencia. (Bode diagram)
Bővebben: Link