Szia!
Mindenképpen nyitott lemezelt vasmagra tekerjél ( egyenes vagy U alak ).
Méretezni ne nagyon akarjál.. a huzal bírja el a max áramot. A vasmag méretétől függően 2 sor biztos elég lesz rá.

Fojtónak min. a fele keresztmetszetű vas kell, mint a főtrafó (maradék "I", vagy akármi trafóvas). Nem szabad zártnak lenni. Azonos keresztmetszetű huzallal min. a fele sec.-menetszám.
Adnék 10 kilót is, ha épp nem lennék 200 km-re tőle. Meg azt se tudni hova kéne.

Köszönöm Neked és ferci-nek is!

Van trafólemezem, bármilyet tudok csinálni
A problémám az, hogy le fog esni a feszültség ha hinni lehet a szimulátornak.
220V-ról az alábbi beállításokkal 178V-ra esik vissza.
1H-re állítva az induktort már csak 150V viszont a az egyenáram már szép sima.
Jó lenen azt is tudni mekkora ellenállása van az AWI ívnek.

"Zavart érzek az erőben" Mi esik le, hol?

Jól van azt hiszem nagyjából sikerült beállítani az értékeket.
Az ív ellenállása két képlettel is számolva 1 Ohm vagy inkább az alatti, de ennyienek is kell lennie kb 50A áram esetén.
A lényeg, hogy 10mH körüli tekercs már szépen kisimítja és alig esik a feszültség.

Az zavart meg, hogy a max feszültséget írta ki a szimulátor, ami persze visszaesik ha simul az áram. Az átlag nyilván marad ugyan annyi

AWI-nál az ívfeszültség alacsonyabb, mint MMA (pálcás) hegesztésnél. 10-25 V közötti. Azaz az ív ellenállása inkább 0.2-0.1 Ohm, Ez az áramtól is függ, nem ok nélkül hívják dinamikus ellenállásnak. A fojtót meg a szekunder oldalra kell tenni, nem a 230 V-ra. Írták is, hogy a szekunder áramra kell méretezni.
Alumíniumot ne akarjál DC-vel hegeszteni. A váltakozóra átalakítás meg nem olyan egyszerű. Kell hozzá egy FET-ekből álló hídkapcsolás, ami kibírja a hegesztőáramot, megfelelő vezérléssel.

Szerinted, lehet transzformálni az egyenfeszültséget? Ugyanis azt rajzoltad le.

Ha szimulátort használsz, azt tudnod kell, hogy a benne levő transzformátor modell ideális, tehát sosem megy telítésbe, nincs ohmos ellenállása, droppja,stb. Ha a valóságot akarod közelíteni, akkor ezeket a paramétereket külön meg kell adni.

Uh... tényleg! Mondjuk a programot ez nem zavarta, a DC-t is letranszformálta

Nálad ott nem egyen van hanem lüktető egyen, ami (mivel kétutas egyenirányítód van) 120Hz frekvenciájú "félszinusz" (a nulla és a pozitív csúcs között változik) ergó tekinthetjük "váltónak" is. Mielőtt bárki megkövez nem véletlen az idézőjel. Ez transzformálható, de felmágnesezi a vasmagot. A szimulátor megeszi, ott működni fog, mert az ideális transzformátor nem mágneseződik fel és nem is telítődik mint ahogy erre compozit kolléga is utalt.

De, felmágneseződik az ideális trafó is, vagyis periódusról periódusra nő benne az indukció, hiszen nincsen negatív feszültség-idő terület, ami visszamágnesezné. A szimulátort ez nem zavarja, hiszen ilyen a modell, az őt leíró egyenletben nincs semmi, ami korlátozná az indukció nagyságát, vagyis az nő a végtelenbe a számítási idő függvényében. " Érdekes módon " még áramfelvétele sincs az ilyen ideális trafónak. Ebben a kérdésben lehet óriásit bukni a szimulátorok használata során.

Közben találtam egy hasonló esetet. Az illető meg is nézte a hullám alakját. Kevés szerintem a menetszám de írja is, hogy nagyon induktivitással még jobban el lehetne simítani.
Bővebben: Link

Akkor valahogy így a mellékelt kép szerint jó lehet ugye?
Hozzávetőlegesen egy 6mm átmérőjű vezetékkel 30mm átmérőjű henger vasmagra kb 20 menetet tekerve kb 15 centi hosszú tekercs jön ki. Ehhez 2 méter kábel kell. Vas maggal 12mH, acéllal 16mH.

Ez már annyira nem lenne rossz? Vagy lenne optimálisabb elrendezés is?

Nem tudom, hogy ez a számítás miből jön ki, de egy ilyen tekercs legfeljebb néhányszor 10 uH lehet.
Nem tudom, hogy mekkora áramhullámosság engedhető meg a hegesztésnél, ugyanis attól fog függni a tekercs induktivitása.

Tudtommal az iparban nem nagyon használnak vasat sima formájában, hanem valami ötvözetként. Mondjuk szénnel ötvözik. És acélnak hívják, amiből rengeteg fajta van.

A transzformátoroknál ez csak egy elnevezés, hogy " vasmag " Egyáltalán nem biztos, hogy vasból van, csak arra utal, hogy nem légmagos a tekercs. Tehát, hogy 12, vagy 16 mH teljesen érthetetlen. Még nem láttam tekercsbe tett acélt, nem oda való.

Hasraütésre azt mondanám, hogy egy odavaló tekercset trafólemez felhasználásával kell megcsinálni, természetesen légréssel. Olyan 3...5 kiló tömegűre gondolnám, 50A-re.

De kérdezd meg granpát, vagy pucukát, biztosan megméretezik neked ezt a fojtót.

Végül is leírta csak meg kell értenem
'Fojtónak min. a fele keresztmetszetű vas kell, mint a főtrafó (maradék "I", vagy akármi trafóvas). Nem szabad zártnak lenni. Azonos keresztmetszetű huzallal min. a fele sec.-menetszám.'
Van trafólemez, akkor I alakokat vágok ki belőle. Viszont vastagabb vezeték kell, mint a sec. menetben van, mert ez már egyenáram.

Tig hegesztésnél felejtős az "I" mag, az csak MIG-MAG hegesztésnél vélhat be. TIG hegesztésnél közel a főtrafó méretével közel egyező méretű vas kell, E-I vagy M típusú, és légréses. A menetszáma kb. annyi mint a trafó szekunder menetszáma(vagy több), és huzalkeresztmetszetben is azonos kell legyen. Ez az átka az 1-2 fázisú trafós TIG gépeknek, hogy igencsak nehezek a brutális méretű fojtó miatt. TIG üzemmódban az alábbi képlet szerint számolódik az ívfeszültség: Uív=10+(0,04*Iív) ez 50 A esetén 12V. Tehát a főtrafónak is ennek megfelelő szórással kell rendelkezni, vagy ezt elektronikusan kell biztosítani, pl. tirisztoros szabályozással.

"Viszont vastagabb vezeték kell, mint a sec. menetben van, mert ez már egyenáram."Csak akkor kell vastagabb, ha kétutas együtemű az egyenirányítás, ha graetz, akkor az kétutas kétütemű, tehát a negativ félperiódusban is folyik áram a szekunder tekercsben.

Szóval ilyesmiben gondolkodjak?
Bővebben: Link

Méretében talán nem-ismerve a TIP 150"képességét"- és lehetőség szerint kivitelben sem támogatnám a láncszem típusú magot. Ha mindenképpen ilyen alakú magot szeretnél, akkor mindkét oszlopot használni kell, és akkor kissé kevesebb huzal is elég lesz rá. A TIP 150 talán 30-35 cm2 -es trafólemezből van, tehát fojtónak sem kell nagyobb.De a légrést mindenképpen kaplkuláld bele, mégpedig úgy,hogy lehetőség szerint a vastagságát állítani lehessen.

Köszönöm a segítséget! Ilyen elven működik az áramszabályzás a trafóban. Ilyesmi megoldásra gondoltál a folytóra is, mint állítható légrés?

De jó, nem bonyolítom túl. Nem az a kérdés, hogy milyen sima áram a megfelelő, hanem csak egy kicsit szeretnék javítani rajta I alakú lesz, mert könnyebb kivagdosni a lapokat

EI magnak az E részére is rakhatod a tekercset és nem teszed rá az I-t.
Egyébként a rajzod nagyon rossz. Nem így néznek ki a használható trafók.

Ezen a képen rajta van minden. A trafó mag keresztmetszete 2800mm2.
Ami pedig rajta van eg mikróból bonott E mag 2000mm2 keresztmetszettel.
A trafó szekunder tekercsében 3,5mm átmérőjű vezeték van, ebből nem tudom mennyi a szigetelés. Elmegyek ma a kevdenc tekercselőüzemembe és veszek vezetéket hozzá.

Az a mikrosütő mag lehet hogy elég is lesz,bár eléggé kevés menet fog beleférni az ablakába. Ezt úgy tudod orvosolni, hogy két "E" magot szembefordítasz egymással és hagysz közte 2-5 mm közötti légrést, ezt kísérletileg kellene beállítani.

Köszönöm a segítséged!
Sok példát találtam neten ha "welder choke"-ra kerestem.
Vettem tekercselőüzemben 2,8mm-es zománchuzalból 10 métert. Biztos jobb, mint a vastagon szigetelt kábel. Akár 75 menet is elfér. Keresztmetszete 6,15mm2 de tekerhetem két szálal párhuzamosan is nem?
Másik trafóm nincs éppen de az I részével pont ez volt a tervem. Különböző vastagságú műanyag lapokat teszek majd közéjük.

Teheted duplán a huzalt, ahhoz a T.I.P trafóhoz elég is lesz az a keresztmetszet amit kapni fogsz.

Elkészült a tekercs. Még egy kérdésem lenne, kérlek segítsetek!
A - vagy + ágra tegyem vagy igazából mindegy?

Igazából mindegy. Általában a test kivezetés elé szokták tenni, tehát MIG-nél a negatívra, TIG-nél a pozitívra.

Hű ez iszonyat jó lett!!!!!!!!!! Köszönöm mindenkinek a tanácsokat!
Lényegében nem is kell odaérinteni az elektródát, megközelítve a munkadarabot már elindul az ív! így semmi tapadás sincs, azonnal lehet hegeszteni.
A TIG felírat 1,6mm-es elektródával a lehető legkisebb teljesítményre tekerve készült. Pont ezt akartam, hogy tudjak vékony rozsdamentes csöveket összetoldani. Szép lassan olvad fel a vas.
Kb 2cm-re eltávolodva is megmarad az ív!!!
Amint látjátok egyenlőre nem tettem távol az E és I részt, összehúzattam csavarokkal. Legközelebb kipróbálom nagy teljesítményen is meg réssel E és I között.

Gratulálok, így lehet egy igazából nem sokra való gépből használható masinát csinálni.
Örülök a sikerednek.

Még egy gyors kérdés. Lenne lehetőségem kölcsönvenni egy EMG 1568/2A oszcilloszkópot. Soha nem használtam még ilyet de megtaláltam a szervizkönyvét. Segítene ha ezzel figyelném a kijövő áram alakját és így állítanám be a magtávolságot?

Egy hagyományos módon működő DC áramforrásnál teljességgel felesleges bármilyen szkópos mérés. Ott minden paramétert meg lehet mérni hagyományos műszerekkel. Egyébként is, a szkóppal történő mérésnek csak akkor van értelme, ha pontosan tudod hogy mi az amit mérni akarsz, és amit az ernyőn látsz, az milyen információval bír e tekintetben. A te áramforrásodnál nincsenek tüskék, túllövések, gerjedések, aminek a jelenlétét vizsgálni kellene. A tegnapi fotóid szerint a géped jó, ezt csak elrontani tudod azzal,ha olyan hibát keresel ami nincs is.