Nincs számottevő különbség. Persze minél kisebb legyen az a "légrés".
Vastag huzallal egyébként is így kell tekercselni, azaz, kör-keresztmetszetre. (Lásd ipari méretű transzformátorok.)

Üdv!

Tudnátok magyar nyelvű szakirodalmat ajánlani transzformátorok méretezésével kapcsolatban? Minél magasabb szintű és részletesebb annál jobban örülnék neki.

(Antikváriumban, könyvtárban vagy az interneten biztos rátalálok, ha valami régebbi szakkönyvről van szó.)

Mi a célod pontosan? Nekem a Magyari féle zsebkönyv van meg. Ami kell az benne van.

Áts Illés: Kistranszformátorok, van egy sokkal jobb, de orosz nyelvű, gondolom az nem jó...
Ezt kifelejtettem: Günter H. Domsch: Híradástechnikai transzformátorok

Pár hete feltettem kb. két oldalt a transzformátorok méretezéséről. Keresd meg, ha komolyabban érdekel. Ha nem, akkor van egy nagyon egyszerű, általános képlet, szinuszos feszültségre.

Köszönöm az ajánlásokat, némelyiket meg is találtam a neten.

Szeretnék elektromágnesekkel kísérletezni és közben szeretnék elmélyedni az elektromágnesek és állandó mágnesek elméletében.

Sziasztok!
Ezt a békebeli akksitöltő trafót néztem ki magamnak áttekercselésre. Hogy tudom kettészedni a magot? Valami sötétszürke kemény ragasztó van a két fél között.
Köszönöm!

Szia! Jól látom hogy műanyag a csévetest?

Pedig elvileg a meleg sz segít szétszedni. Bár akkor megolvad a csévetest.
Elmondom én mit csinálnék.
Betenném a sütőbe,hogy kezdjen kicsit meglágyulni a ragasztó. A csévetestet meg legyártanám ha elolvad.

Köszönöm! Az asszony nem engedte a sütőbe tenni de hajszárító is elég volt

Akkor siker.
A melegítés nagyon sokféle ragasztóanyag stabilitását kicsit megváltoztatja és így már jó esetben sérülés nélkül bonthatóak.

Ha a ragasztó tényleg a felületek között ( is ) volt, tüntesd el a nyomait, hogy fémtiszta legyen mindegyik. Különben az üresjárati áram sok lehet.

Üdvözlet mindenkinek!

Szovjet hipersil tarfó ügyben kellene segítség!
Reszursz töltő trafójáról van szó. A tölt ő régen elpusztult, a trafót használnám másra. Pillanatnyilag a két szekundere összesen 19 V-os, a töltő elvileg 10 A-es. Akkor a trafónak tudnia kéne minimum 200 VA-t. Én 32 V 5 A -t akarnék rátekerni. Ennyinek rá kell mennie. Valaki tudná méretek alapján azonosítani a trafót, hogy ez melyik szovjet vasmag? Az összefogott "O" betű magassága kb 101 mm, az "O" betű mélysége kb. 41, és a szár vastagsága 21 mm. Olyan 8 cm^2 körül adódik a vaskeresztmetszete. Remélem, értelmezhető a móricka rajz, amit csatoltam.

Szia, A HE1993/7-es számában volt kapcsolási rajz, ahol a megadták a tekercs adatok:
primer 845 menet átmérő 0,56mm
szekunder: 60+8 menet átmérő 2mm

Ez alapján 3,67 menet/volt kell, azaz kb 118 menet a 32V-hoz.

A 2mm-es huzal keresztmetszete 3,14mm2 amiből 10A-nál kb 3,18A/mm2 áramsűrűség jön ki.
Ebből számolva az 5A-re 1,57mm2 keresztmetszet azaz kb 1,4mm átmérő kell.

A vasmag egyébként hasonló paraméterekkel rendelkezik, mint a SM102b (52,5x17,5mm 103mm magas), csak abban 2db van a 300VA-hez, szóval ez inkább olyan 160VA-es trafó lehet.

A 102b keresztmetszete egyébként 2x 7,78mm2 ez meg kb. 8mm2.

?

Talán négyzet centi akart lenni.

Igen cm2 akart lenni, de legalább így nem lankad a figyelem

Úgy van. Figyelni is kell, meg gondolkodni is. Egyébként fel kel tekerni (összerakott magnál befűzni) vékony huzalból 5-10-20 vagy bármennyi menetet, és megmérni rajta a feszültséget. Kis matek segítségével máris megvan a voltonkénti menetszám.
Huzal átmérőt lehet mérni akár szabócentivel is, mindössze fel kell tekerni például fúrószárra 2-5 cm hosszan szorosan menet-menetmellé a huzalból. Az általános iskolai matek ide is elegendő. Gyakorlatilag 60um-es huzal átmérőjét is meg lehet így mérni.

Így van. “Egy jóra való műszerész mindent megold!” Engem erre tanítottak.
Üdv.

Sziasztok!
Ugye jól gondolkodtam abban, hogyha ki akarom deríteni egy trafón levő tekercsnek a menetszámát, (ez egyébként a primer) akkor tekerek rá egy adott menetszámú tekercset, és megmérem a rajta fellépő feszültséget. Eddig rendben is lenne. Na most mivel lusta vagyok visszalemezelni a vasat (akkor majd szedhetem szét ismét a megtekercseléshez) arra gondoltam hogy az áttételi viszonyok elvileg nem változhatnak a vas miatt csak az induktivitásuk, de ebben az esetben egész jó közelítő értéket kell majd kapjak. Ugye?

Vas nélkül nincs indukciós közeg (csak a levegő, ami kb. mintha ott se lenne), pillanatok alatt elég a primer ha feszültséget adsz rá.

Nem egészen értem...
A primert a vaskeresztmetszet alapján ki kell számolni, a szekundert szoktam én úgy kitalálni, hogy próba tekercset készítek (főleg ismeretlen anyagú vasnál).
Be kell lemezelni! Nem szükséges váltakozva: egyszerűen betolod az E-lemezeket egy oldalról, az I-ket összefogod és satuval hozzászorítod. Így már el tudod végezni a terheléses mérést, látod a feszültség-esést, meghatározod a pontos szekunder menetszámot.

Neked teljesen igazad van ebben. Nem akarom bekötni a 230 voltos hálózatra, csak egy másik trafóról adnék neki úgy 10-20 voltot a mérés idejére. Úgy talán még nem lesz baj a vashiány miatt.

Szia!
Valamennyi vas kellene bele, mert légmagos tekercsnél a szórás akkora lehet, hogy a tekercsek közti csatolás tökéletlensége miatt nem a menetszámok arányában osztódik el a tekercsek feszültsége. Ez pedig hamis eredményt ad.
Ha van kéznél egy "C" mag pár, akkor azt be lehet tenni átmenetileg, vagy néhány darab lemezt vissza lehet tenni az eredetiből. "EI" vasaknál az "E" lemezből akár csak a felét is elég visszatenni váltakozva, még az "I" lemez sem kell. Így 10-20V-ról meg tudod hajtani a primert, ami a méréshez már elég.

Nem nagyon fog menni ez a módszered sem. A levegő µr -je 1, a (belemezelt) vasé nagyjából 7000.
A légmagos tekercsnek is van induktivitása, azt mérheted pl. LCM3 -al. Jóval magasabb frekvencián, érzékenyebb műszerrel, vagy más impedancia mérő módszerrel. A mérési eredményekből számolható ugyan a menetszám, De kellenek némi matematikai alapok.
Bővebben: Link
Lehet becsülni is a menetszámokat, megméred a primer ellenállását, ebből kiszámolod a tekercselő huzal hosszát. Ezután megméred a közepes menet hosszát amilyen pontosan csak tudod, és a kettő hányadosa a menetszám. A közepes menet a menetek kezdeténél mért huzalhosszának körbe a csévetest körül, és a legkülső menet hosszának körbe a csévetest körüli átlaga.
De szerintem is egyszerűbb visszalemezelni, és szekunderként visszatekert ismert menetszámú tekerccsel mért áttétel alapján számolni.

Szia! Köszönöm. Ettől féltem.egy kicsit hogy hamis mérési eredményem lesz. Akkor visszateszek néhanyat. Sajna nem EI hanem M lemezek. Majd keresgélek hatha talalok valami EI magot a méréshez. Bem tudom hogy minek volt a trafója de a primer az 210 - 230 voltig megy leagazásonként a szekunder pedig 150 volt. Mi d ez M56 ös vason aminek a lemezei 0,35 mm vastagok de nem 27 mm a pakett vastagság, hanem 35 szerintem ez valami olyasmi módosítás mint az M102a meg az M102b közötti lehet.

A szórási induktivitások csak akkor fogják a szekunder feszültséget befolyásolni ( csökkenteni, méghozzá vektorosan ), ha a trafó meg is van terhelve, vagyis, ha áram is folyik.
Kell pár menet a szekunderre, amit nem kell megterhelni. A primerre meg kell kötni kis feszültséget, ahol még a primeren átfolyó áram nem okozhat csak minimális ohmos feszültségesést.
Nem kell bele vasat tenni. A kapott szekunder feszültség alapján számolható a primer menetszám. Ami így kapható eredmény, bőven elegendő pontosságú.

Mindenkinek nagyon köszönöm a hozzászólásokat ötleteket. Tulajdonkép mindenkinek igazat kell adjak, mert minden összefügg kicsit mindennel. Pont annyira hogy hibás legyen a mérés. Végül tegnap este bontottam egy hideg sört, és visszatettem majdnem minden lemezt. Az volt csak a macera vele hogy ezek M lemezek. kicsit nehezebb visszarakni mint az EI-t.
Na nem baj. Az eredmény az lett hogy felment rá 30 menet próbának. Így kiderült hogy kb 1900 menet lehet a primer oldala. Tulajdonképen valamikor kimenő lesz belőle, csak azt akartam tudni hogy kb hány menet lehet rajta, mert először csak próbatrafó lesz a végpentóda anódkörében. Csak úgy provizórikusan. Ha majd összeáll minden akkor rendesen méretezek rá menetszámot és megtekerem. 4 és 8 ohmos kimenetre.

Sziasztok!
Egy kérdés:
ÚJ trafólemezhez hol lehet hozzájutni?
Ha pl. szeretnék 100db egyforma trafót készíteni, akkor nem játszanak az "egyéb" források...

Itthon szerintem sehol, bár van még egy két cég aki gyárt megrendelésre, körbe kell nézni. A német waasner gyárt többféle lemezt (anyag és méret) de ők közvetlenül nem adnak magánembernek, csak cégen keresztül tudsz vásárolni tőlük. A lágyított lemezük nagyon kelendő a csöves építők között, van aki 50 kilós csomagokban (tételekben) rendel, én 9 kilót vettem mert annyi volt a min. rendelhető mennyiség.

Köszi, utánanézek...