Nem tudom ezt mivel rajzoltad, de nemigazán tudom követni a rajzod.

Két kérdésem van hirtelen, első



Mi az a "volt akku"?

kettő, miért van két akku? Párhuzamosítani kell a két akkut, és egy töltőáramkört beépíteni...

Ad 2. Ha felül középen az egy DC-DC konverter akar lenni, amit a két akku táplál, aztán ennek kimenete megtáplálja a két akkutöltő áramkörödet, ami visszamegy és töltené a két akkudat,
akkor ez egy öntöltő áramkör akar lenni? Mert az akkor régen rossz...

Továbbá a felső középső DC-DC konverter egyik celláról kapja a pozitívat, másik celláról a negatívat. Ha a két cella nincs sorba kötve, akkor az a DC-DC konverter nem működik.

Viszont ha a két cellát sorba kötnéd (NE TEDD), hogy működjön a konverter,
akkor a két töltő áramkör test vezetékén keresztül rövidre zárnád az "alsó" cellát...

Tehát első nekifutásra úgy látszik, az áramköröd több sebből is vérzik.

Meg tudnád osztani a kapcsolási rajzot is? Egyszerűbb lenne azon kiigazodnunk.

Köszönöm, jó lesz.

kendre256: köszi neked is.

Ne haragudj, de ezt a pdf-et ki látja át?
Sejtésem, hogy a két lipo cella sorba van kötve, míg a töltőáramkör eleje párhuzamosan van kötve, ami óriási hiba. Ez persze nem látszik a nyákon.

Köszönöm a válaszod

Letöltöttem az EasyEDA nyáktervezőt de nem boldogultam vele.
Pedig régebben ezzel csináltam a CNC-hez az opto leválasztót a végállás kapcsolókhoz. Úgyhogy még gyakorolnom kell vele, bocsi

Nagyon sajnálom, hogy nem kérdeztelek meg benneteket. ZWCADDEL rajzolok, mert a CNC-mel ki is tudom fúrni és meg is tudom rajzolni a nyákot. Utána már csak le kell maratnom. Ez egy valós probléma megoldása lenne. A feleségemnek készült mert peritonális dialízist csinál itthon. Ha utazunk akkor kell az akkus üzemmód is és 2 lítium akkuval nagyon sokáig menne a mérleg.
A lényeg, hogy differenciál sújt mér az arduino. Eddig csak húzós mérleg volt, ez lényegesen egyszerűbb neki.
Megjegyzésként a dialízis központ is próbálta megoldani ezt, rendeltek digitális mérlegeket, de azok kb. 5 perc után kikapcsolnak.
Ha vissza kapcsolod lefut a tárázás és elvész az érték.
Na erre találtam ki ezt. Az első tökéletesen működik. Most 2 kijelzővel több infóval plusz az arduino látja az akku töltöttségét, és szól ha ideje tölteni.

Igen a két akku sorba van kötve
8.4 V
És működik a DC-DC konverter 5 voltot tartja
Azt szeretném, szerettem volna, ha ilyen moduláris megoldású lenne, tehát kész komponensekből.

Hello!
"Nagyon sajnálom, hogy nem kérdeztelek meg benneteket. "
Már miért ne lehetne? Csak amikor információ ínség van, akkor sok esetben "értetlenkedünk". Azért kérték a kapcsolási rajzot, mert így nehezen érthető ki kivel van, a "tervezői szűndékot" meg a rajz egyáltalán nem tükrözi. Vagy is hogy mi lenne az eredeti elgondolásod a működéssel.
Egyébként ha elolvasod a válaszokat sorba, akkor abban azért benne van a válasz a problémádra.

Az alapgond az, hogy a töltőáramkör be és kimenete nincs galvanikusan elválasztva. Te pedig párhuzamosítottad a bementeket és sorosítanád a kimentet. Ezt sajnos nem teheted meg.
Ráadásul a töltőáramkör olyan, hogy a töltés szabályozása a pozitív ágban van, miközben a védelmi Fet kapcsolók pedig a negatív ágban. Így igazából egyik pontot sem lehet közösíteni.
Tehát megoldás lehet, ha a két aksit párhuzamosan kötöd és csak egy töltőáramkört használsz. De ebben az esetben , a DC DC konverternek 3..4V-ból kell tudnia előállítani az 5V feszültséget. (Mint egy PowerBank áramkörnek. Lehet célszerűbb lett volna azt használni, mint modult.)
Ha soros az aksi kapcsolása, akkor pedig 2S-hez való töltőt és balansz áramkört kell alkalmazni.
Ha pedig két ilyen töltővel töltenéd, akkor a töltőhöz két egymástól független 5V-os táp kellene. De azzal is lehetne gond, ha lebont egy cella védelme alacsony vagy túlfeszültség miatt.
De én csak összeszedtem a válaszokat egy csokorba..

Léteznek kész modulok mindenféle soros párhuzamos kombinációjú akkupakkhoz. Az általad elsőre választottak nem ilyenek, egy cellához valók. Cseréld le őket, az a legegyszerűbb.

Van egy BPX25 foto tranzisztorom, ezt szeretném egy PIC AD bemenetére illeszteni.
Egy 10K-s ellenállással sorba kötve a szükséges fényerő tartományban olyan kicsi a feszültség válltozás (pár mV), hogy nehéz lenne a PIC-el feldolgozi. Nincs valakinek bevált kapcsolása ehhez?

Ha az érzékelő reakcióválasza nagon kicsi, akkor erősíteni kell, pl OPA -val vagy tranzisztorral.
De ez macerás, és feleslegesnek is tartom esetedben.
Használj ellenállásból és fényellenállásból készített feszültségosztót,
ha csak nincs valami speciális oka, hogy az említett érzékelőt használd.
A fényellenállást tetszés szerint vagy a felső, vagy az alsó tagnak építheted be.

Vagy esetleg használhatod a map() függvényt is, a bemeneti érték szélesítéséhez.

Ez van itthon!

Akkor tegyél utána egy tranzisztort még, aminek a bázisát az érzékelővel vezérled...
Esetleg elő kell feszíteni a bázist ellenállással...

Hello! Használd a collektor-bázis diódáját, záró irányban..

Sziasztok!
Egy osztott tápegységre lenne szükségem +15V, -15V-ra és nagyjából 2A. Milyen variációt ajánlanátok? Pl: toroid 100VA / 2x17V ami elérhető, van még egy 60VA / 2x12V, esetleg valami kapcs.üzemű tápegység, vagy egy 1x24V-os trafó, vagy hogy oldanátok meg?
Előre is köszi a segítséget!

Attól függ, mit hajtana a tápegység. Én első lépéskét két 15 V-os kapcsolóüzemű tápegységet javasolnék.

Háát, ettől jobbat eddig nem találtam:
https://www.arwill.hu/termekek/adapterek/fix-feszultsegu/dc-dugasz/...86740/
de ez azért nem olyan frankó. Erősítőhöz kellene.

Ha az erősítőd bírja a 2x25V -ot, akkor a 100VA toroid passzol az igényeidhez.
Ha fiókba van, teheted rá a diódahidat, a puffer és szűrőkondikat, olvadóbiztosítókat és kész is vagy.

Jobb választás mint a linkelt dugasztápod...

Igen, köszi, gondoltam. a 2x17V jobb lenne, de van még egy 1x24V-os 100VA. Ahogy számolgattam lehet hogy ez lenne talán a legjobb, de hallgatok rátok.
A 24V-ból nagyjából 34V lesz puffer után. Ha ezt leosztom (+-) akkor 17VDC-m lesz, de durván 4A-t tud a +- ágon egyszerre leadni. Ez így egész jól hangzik csak nem tudom hogy tuti jól számolok-e.

Sziasztok!
A képen látható stabilizátor hogy szabályozza a kimeneti feszültséget? Nem értem hogy hogy lehet az hogy terheléstől függetlenül állandó a kimenő fesz.
R3, R4-re miért van szükség?
C3, C4 nem túl kicsi ha nagyobb áramok folynak a körben? Pl: 2A?
Előre is köszi a segítséget!

A Z1-Z2 jelű zénerdiódákon 16V körüli feszültség lesz, mivel annyi a zénerfeszültségük. A két tranzisztor bázisára kerül ez a feszültség, a tranzisztorok meg igyekeznek az emitteren a bázisfeszültség-0,6V-ot tartani. A két ellenállás egy kisebb lapterhelést ad, hogy a stabilizátor akkor is az előírt feszültséget adja, ha nincs rajta terhelés.

JZoli:
Értem, köszi. És mi van a 100nF-os kondikkal? Az miért kell? Ha nagyobb a terhelés akkor jobb lenne nagyobb kondi, nem? Vagy itt nincs jelentősége?

Jól gondolom hogy a zéner áramát beállító ellenállás adja az áteresztőtranzisztor bázisáramát is ami állandó? Ez gondolom soha nem változik meg mivel a kollektoron a pufferelt feszültség van ami mondjuk nagyjából fix. Vagyis akármekkora a terhelés nincs hatással a zéner ellenállás párosra, csak ha a pufferkondi feszültsége hullámzik.
Így a tranzisztor teljesen nyitva van és a bázison lévő feszültség jelenik meg az emitteren, minusz B-E feszültség?
Minden esetben?

A C3-4 csak zavarszűrés miatt van... De amúgy milyen erősítőhöz kell ez a táp?
Ahhoz általában nem szoktak stabilizált tápot használni, ha a fokozat bírja a 25V -ot,
hagyd ki nyugodtan a félvezetőket és az ellenállásokat.
Inkább két biztosítékot tegyél be áganként a trafó után a diódahíd elé...

TDA2040. Max. +-20V-ot kaphat de van egy áramkör az adatlapján ahol hídba van kötve. Azt akarom megcsinálni. Meg az előtte lévő előerősítők nek is elég a 15 - 16V. A hangszín IC-nek meg 12V kell, csak hogy ne legyen olyan egyszerű

A tranzisztorok bázisán a Zener-dióda miatt kb. 16V feszültség van a földhöz képest. Amíg a kimeneti feszültség 15,3V alatt van, addig a tranzisztor nyitva van (mert a nyitófeszültség meghaladja a 0,6...0,7V-ot) és töltődik a kimeneti kondenzátort. Mikor a kimeneten a feszültség eléri a 15,3...15,4V-ot, a tranzisztor kezd lezárni. Ha tovább növekszik a kimeneten feszültség, a bázis-emitter feszültség 0,6V alá csökken és teljesen lezár a tranzisztor, nem töltődik tovább a kondenzátor. A kimeneti terhelés viszont folyamatosan meríti a kondenzátort, aminek a feszültsége így csökken. Ezzel viszont a tranzisztor nyitófeszültsége megint nőni kezd és kezd kinyitni. Vagyis pótolja az elveszett töltést. Gyakorlatilag ez egy önszabályzó folyamat, ami a kimenet feszültségét 15,4V környékén tartja.

Hmmm pech, akkor részvétem...

A biztosítókat akkor is tedd be...
És akkor tegyél be amperenként kb 1000µF kondikat is a tranzisztorok után puffernek,
a 100nF meg maradjon zavarszűrésnek párhuzamosan. De ezeket az IC -k táplábaira is teheted, legalább is minél közelebb hozzá, annál szerencsésebb...

Értem már, köszönöm.
Akkor az is gaz amit írtam, hogy tök mindegy mekkora feszültséget rakunk a bázisra, az jelenik meg az emitteren persze -0,6V.