Sziasztok!

A következőben szeretnék segítséget kérni:
Szeretnék egy stup-up convertert uC-ról vezérelnél.
Az alany: LTC1871 (de gondolom ebben az sesetben mindegy milyen IC)

Ami biztosan megvan hogy a FB lábat kellene vezérelni PWM jellel egy Arduinoból.
Próbálkoztam Low Pass filterrel, és Op Amp-al is, de nem tudtam elérni a kívánt eredményt.

Szóba jöhetne még digitális poti, de ez nekem nem elég részletes, vagy egy DAC, de itt szerintem hasonlóan nem tudnám hogyan bekötni.

Előre is köszi!
Peti

Tájékoztatlak, hogy ez nem a gondolatolvasók fóruma. Szerintem ha senkinek nem árulod el mi az a kívánt eredmény, akkor segíteni sem tud senki az elérésében.

Igazából nem gondolom, hogy a feedback osztót ki lehetne iktatni, mert az az alapvető működése a konverternek.
Amit én csináltam, hogy a feedback osztó alsó tagjával párhuzamosan kötöttem egy ellenállást, amit egy FET-en keresztül kötöttem a GND-re. Ennek a FET-nek a be/kikapcsolása adta a "szabályzást".
Ezzel a módszerrel két különböző kimeneti feszültség érték között lehetett váltani.

Illetve a FET sem szükséges, mert az ott van az MCU kimenetén. Tehát az FB osztó alsó ellenállását, vagy ellenállásait az MCU lábaira lehet közvetlenül rakni. A láb vagy kimenet és L szintű, vagy bemenet és akkor lebeg. 8 ellenállással 8 biten tudja állítani a feszt. Ha egy portbankra mennek az ellenállások, akkor a portbankot közvetlenül tudja írni nagyon egyszerűen.

Igen, és még vagy 100 féle módon be lehet avatkozni a konverter működésébe. Csakhogy a témaindító elfelejtette közölni, hogy mit akar elérni, és tulajdonképpen kérdést sem tett fel.

Szerintem ez kizárt hogy jó legyen. Az FB láb nem erre való. Ezt úgy szokták csinálni, hogy a visszacsatoló feszültségosztóba betesznek egy digitálisan (általában I2C vagy SPI buszon) vezérelhető potméter IC-t, és azt vezérli az MCU.

Elnézést, lehet nem fogalmaztam egyértelműen.
Tehát a kívánt eredmény, hogy Arduino-val tudjak Step-up convertert szabályozni.
Amit kiemeltél csak azért írtam, hogy próbálkoztam, csak ez nem működött sehogy.

Bármilyen működés érdekel
Tehát Ti hogyan oldanátok meg...
(bár fura, a többi embernek megvan)

Amiket én láttam (elérhetőek) általában 8 biten configolhatóak, nekem ettől kicsit több kellene.

Nah erre nem tudtam, köszi, meg fogom nézni!

Jól hangzik, valami ilyesmire lenne szükségem nekem is, szintén köszi, ezt is kipróbálom majd!

Komolyan nem hiszem el, hogy nem vagy képes leírni rendesen még azt sem, hogy mit szeretnél, és úgy kell kérdezgetni, hogy hajlandó legyél elárulni mit akarsz !!
- Mekkora feszültségről működne a konverter?
- Mekkora kimenő feszültséget akarsz elérni? (-tól -ig, tehát a tartomány amit tudnia kellene)
- Milyen módon akarod szabályozni? PWM-el? Vagy csak pár fix érték kell?
- Mekkora áramot ill. mekkora teljesítményt akarsz kivenni belőle?

A kiszemelt IC-nek külső kompenzáló RC hálózata van, annak az értékei pedig függenek a kimeneti feszültségtől. Ha szabályozni akarod akkor nem biztos, hogy a kompenzáló hálózat a teljes átfogni kívánt tartományra jó. Tehát lehet, hogy célszerűbb olyan IC-t választani amit nem kell kompenzálni (nem fix frekis), vagy nagyon széles tartományban stabil egy adott kompenzálással. Persze lehet, hogy ezzel is működhet úgy ahogy szeretnéd, de az majd a gyakorlatban kiderül.

Tessék, PWM-el így szoktam megoldani. Ez egy TINA modell, ebben tesztelem le, hogy milyen ellenállásokkal hozza azt amit szeretnék. A felbontás a PWM felbontásától függ.

V1 az MCU tápját jelképezi, a kapcsoló a PWM-et.
Vref a DCDC konverter referencia feszültsége.
A 4db ellenállás a konverter visszacsatoló hálózata, a kondi a PWM-et szűri.
A kapcsolóval tesztelhető m ilyen határok között fog szabályozni a PWM.

Persze ez tovább bonyolítható, ha mondjuk méri is az MCU a kimeneti feszültséget, és szükség esetén szofveresen korrigál. De mondjuk pl. egy hűtés/ventillátor szabályozására ennyi már bőven elég.

Amit a step-up tud, és az ardnio még műküdik, számít ez?


Szintén, előző.


Mint írtam PWM, és hogy pontos legyen.


Szintén első.



Javíts ki ha tévede, de azt gondoltam ennyi infóból amit leírtam, szerintem eldönthető mit szeretnék. (nem megbantani akarlak, de mindenki másnak sikerült)

Folyt köv....

Pontosan, erre van szükségem.
(kb el is jutottam, de valamit rontottam, közbe lehalt az IC is)
Este megnézem step down-al.



Pontosan ez lenne a cél.

Drónt aksi (12v) töltése power bankról (5v).

Igen számított volna, pl. segíthettem volna méretezni, vagy ajánlhattam volna megfelelő(bb) IC-t, de ha nem, hát nem , majd megoldod. Néha magamat sem értem minek strapálom magam.

Lájkokat gyüjtesz, én is azt szoktam kapni amiatt, hogy sokat jár itt a szám.

Akkor foglaljuk össze:
1. Van egy szabályozott feszültségátalakítód (a powerbank), ami valahány voltból csinál öt voltot. Ebben a fokozatban van teljesítményveszteség.
2, Van egy akkupakkod, (feltételezhetően lítium alapú), aminek a töltési végfeszültsége, vagy a névleges feszültsége (a kémiai felépítéstől függően) 12V környékére esik.
3. Van egy töltőáramkör, ami az ismeretlen akupakk töltését vezérli. Itt is van teljesítményveszteség.
4. Van egy Arduino, ami szintén fogyaszt valamit, és semmi lényegest nem csinál. Az akkupakk töltését általában az akkupakk töltője vezérli, és a legtöbb esetben magasan tesz a töltőfeszültségre.

Konkrétabb feladatdefiníció kell, hogy ki lehessen választani az optimális megoldást.

Nézd el nekem!
Én még csak ez ebay-es tápokkal találkoztam, azoknak pedig mind hasonló feszültségosztós FB bemenetei voltak, így fel sem merült bennem hogy létezik másfajta.
Pl: amit mondtál, hogy megeszi a PWM jelet is.

Csak ér valamit hogy strapálod magad
Köszi!

Igen, powerbank, de ezen a ponton nem fix a feszültésg, mivel egy Redmi 20A powerbankom van, ami pedig támogatja a QC 2.0, így tud nekem adni 12v-ot is.



Ez így van, Mavic air drón aksi, 12v fesz.



Ez így van. Viszont nem tolhatok rá egyből a max töltő feszt, mert akkor baromi nagy áramfelvétel lenne. Mivel ez egy "smart" battery, így nem is engedné.

MI ÉRTELME ENNEK???

Power bank 74Wh = 7eFT
Drónk aksi 23Wh = 20eFT
A nagy igénybevétel miatt 100, de max 200 töltésnél már kb kuka a drón aksi.
És am se repüli ki az ember a 100%, ideális esetben 20% körül már leszáll az ember, tehát olyan ~5Wh mindenképp marad benne.

De ha 0-ra lemerül a drón aksi, akkor is majdnem 3-szor fel lehet tőlteni a bankról. (ez inkább 4-5)
Persze van veszteség, de ha QC 12v-al működik (kérdés a powerbankban hogy van megoldva), akkor feltehetőleg nem olyan sok.

Viszont volt már hogy cégnél sima, mezei PC USB-ről akartam tölteni: ami max 5v/500ma (nem volt nálam hálózati töltő)

Talán ami még ettől is fontosabb, meg szerettem volna érteni hogyan működik a FB lába, és hogyan használhatom későbbi projecteimben.

Így már elég részletes voltam?

Egy valamit nem értek , minek a powerbank ? Amikor még modelleztem mi a töltést az autó aksiról oldottuk meg , ez legtöbbször kéznél van (szivargyújtó csatlakozóval ) És arról akárhányszor tölthetsz ...

Mert compact, az egész mindennel együtt (drón, táv, aksik, powerbank, stb) befér egy kis dobozba, amit túrázás, kenuzás, stb közbe csak bedobod a táskába, a sör, kaja, víz mellé.

Kocsi aksi sajnos nagy ehhez.

Általában amikor reptettünk autóval értünk a helyszínre , de ha túrázáskor is viszed akkor már bérthető .

Szerintem újra kellene nekifutni a projektnek. Ha túrázás (=gyalog cipelt) áramforrás a végcél, akkor a legkisebb súly a nyerő. A szituációt némileg árnyalja a kenu, ahol (talán) a térfogat is számít valamit.
Egy (tapasztalati) ökölszabályt említek meg: minél kisebb árammal terhelünk egy akkumulátorcellát, annál több energiát nyerhetünk ki belőle, tehát a nyerő megoldás a töltést biztosító áramforrás feszültségének növelése. Itt figyelembe kell kell venni a célfeszültséget és áramot biztosító áramkör korlátait. Konkrét típus keresése nélkül, -véleményem szerint- meg kell keresni a legjobb hatásfokot biztosító megoldást.
Pontosan 12V feszültségű akkumulátorpakk nincs. Lítium cellákból össze lehet állítani közel hasonlító csomagot, de a technológiai korlátokat nem hagyhatjuk figyelmen kívül. Egy lítium alapú cella (kémiai szerkezettől függően) 3,2V és 3,8 V volt közötti névleges feszültéget produkál, míg teljesen feltöltött állapotban 3,6V és 4,35V közötti feszültséget kapunk. Röviden: a 12V nem 12,000 V, hanem több. Ezért a drón akkupakk optimális töltéséhez nagyobb feszültség szükséges.

Megoldható, hogy az utazókészlet "dobozát" ennek megfelelően állítsd/építsd/szereld össze? Ha nem, akkor adj egy negatívot, és eldugulok.

A topic indító "titokzatos" projectje lassan ki lett derítve.
A kezdetkor is megírhatta volna, akkor előbb kap ötleteket és nem kell másnak találgatni.

(nincs negatív, nyugodtan oszd meg az ötletet, vevő vagyok rá )

"Sajnos" ez egy gyári aku a drónhoz. Pontosan: DJI Mavic Air (sima, nem kettő, és nem 2S!!!)
Így nagyobb rongálás nélkül nincs esély más aksit belerakni. (a drón beszélget az aksival, még azt is megmondja hogy ha nem jól van bepattintva)

Így B megoldásként maradok az aksi-aksi megoldásnál (tudom mennyire nem hatékony, de hát még így is olcsóbb és egyszerűbb)

Azt tudom hogy az aksi nem 12,000, és nem is ennyivel kell tölteni, szépen meg akarom csináljni hozzá a CC/CV töltést, csak ennél a résznél akadtam meg.
(volt már egy előző töltő, step-up, és current limit beállítva, de itt volt pár gond)

A cél egy kisebb doboz összeállítása táskába, persze elférne még mellette több dolog is, de minek hogy ha így is megoldható olcsón és relatív hatékonyan?

6 válaszból 4 tudta mit szeretnék, 2 pedig ugyan az az 1 ember volt, de lényeg a segítőkészség...

Bocs, de ennek a hozzászólásnak sincs értelme, maximum hogy beszólj...

Az a gond, hogy még mindig nem vagyunk képben. Van egy drón akkumulátor, töltő nélkül, amit powerbankről szeretnél tölteni?
Ehelyett javasoltam, hogy a dobozba legyen beépítve valamennyi akkumulátor, feszültségcsökkentő, áram, és feszültségszabályzott konverterrel.
Nehéz úgy komoly javaslatot tenni, hogy nem látjuk mit kell összepásszítani mivel? Nem tudjuk, mennyi a tényleges töltési feszültség, miyen cellák, milyen kapcsolásban? A tárolandó energiamennyiség is ismeretlen, naponta van-e utántöltési lehetőség, vagy az egész túrára kell cipelni az energiát?