Nem én találtam ki. Normál fűtőfeszültség mellett az életben nem mondod meg, hogy az a cső új, vagy már van benne néhány száz óra üzemidő, netán még több. De mutatom is. Nem csak az anódáram csökkenésének a mértékét (értékét) érdemes figyelni hanem a csökkenésének a sebességét is, amikor le van csökkentve a fűtőfeszültség. Csak ilyenkor mutatkozik meg, hogy mire képes (vagy már nem) a katód. Ez éppen 2db PCL85 triódájának a katódja, az egyik még nagyon jó, a másik már az eldobandó kategória. Jó csőnél (akármilyen cső lehet) nem megy ki a mutató a zöld zónából.

Mi középiskolában úgy tanultuk laborgyakorlaton, ahogy írtam, de a cikkben is utaltak rá, hogy az oxidkatódos csöveknél tönkremenéshez vezet.

Úgy tanultátok, hogy a mérés idejéig tartó kb. 1 perc alulfűtés tönkremenéshez vezet? Nem hinném. Nálam még egy csövet se tett tönkre. Nem évekig van úgy járatva, hanem csak a mérés idejéig, az meg nem oszt nem szoroz, de ha emiatt egy 1000 órás cső csak 990 órás lesz, na bumm...
Használt csövet hirdetők szoktak megsértődni ezen az emissziós kérdésen (hogy merek én ilyet kérdezni tőlük), mert vagy lövésük sincs az egészről, vagy ha van akkor meg azért. Vagy eleve tudják hogy mit hirdetnek, vagy nem is akarják tudni, elárulni a vevőnek na azt meg végképp nem.

Ha valamiben, akkor ebben teljes mértékben egyet tudok érteni...

A használt klasszikus végfok csöveket(EL34, 6l6, EL84 stb.) láttam már, a hangmesteren is, szervíz hirdetést, "egy doboz cső ingyen elvihető" tartalommal. Feltehetőleg XY gitáros X időnként átnézeti a motyóját és újracsövezteti, (nem addig használja amíg képes megmukkanni) a régit otthagyja, hiszen mit kezdene egy zenész vele, ami aztán felgyűlik egy forgalmas szervízben hamar. Ilyen vaterás "szép állapotú, fűtésre tesztelt" méretlen csőért egy fillér is sok, feltéve ha nem valami ritka csőről van szó, amibe belefér a zsákbamacska is.

Na bumm. De miért kell megnyúzni egy drága (300B) csövet, ha nem muszáj? Meg lehet mérni másképp is, ott van az adatlapon a maximális anódáram, ahhoz képest a mért érték pontosan mutatja a helyzetet, és még benne vagy az üzemi tartományban.

1. Nem hinném hogy az az 1 perc bármiféle nyúzás lenne, annál nagyobb nyúzás amikor a disszipációs határon (vagy felette) járatják hónapokig (láttam, mértem ilyet). 2. Egy újat nyilván nem muszáj, de egy olyat, amit alig használtként hirdetnek (és az ára is azt tükrözi) azt muszáj, mert akkor derül ki hogy az az alig az jócskán, és olyankor ha reklamálsz akkor azt kapod vissza, hogy nem úgy van az, meg nem is értesz hozzá, meg miféle műszer az, ki hitelesítette és egyebek. Szóval simán átver az eladó, majd megy a hanta, a ködösítés, és még ő van megsértődve.

Azokat a csőtípusokat zenészek, meg gitárosok veszik, nekik majdnem mindegy milyen állapotban van csak szóljon, úgysem szobai audiofília a cél, nem is arra való egyik sem.

Azért a zenészek sem igénytelenek ennyire, (annak ellenére, hogy nem teliholdkor, mordorban kovácsolt óarany tüskén áll a hangfal, és nem szénből készült a hangfalkábel ami szűzlány hajjal van bevonva aminek 5000 euró centimétere) a legtöbbjük igényes a felszerelésére, rendszeresen szervizelteti és a csőcsere is gyakoribb mint hifi körökben, noha a kihajított csőnek, még egy hifirajongó simán örül, és megvásárolja a vaterán a kukásoktól. Egy normálisan kivitelezett Telefunken vagy Tesla EL34 csővel szerelt PP-s erősítő is igen szépen tud szólni HIFI-t.....

Láttam már 70 ezerért eladó hálózati kábelt, nem emlékszem milyen ötvözetből. Azt bedugja a delikvens a konnektorba ami az alumónium MM falvezetékhez csatlakozik, itt-ott összecsavarva

Ne menjünk már el megint abba az irányba, mert ezt a topikot is bezárják. Nem arról szól a dolog, hanem a csőmérésről, meg a szükségességéről. Ami meg azért van, mert már ide is beszabadultak a kontárok meg a lomisok, akik annyit értenek hozzá hogy ha cső van valamiben amit a padláson vagy az út szélén találnak akkor az biztos sokat ér, mert rágugliztak hogy a csöves dolog 10 milláért megy. Ja, van olyan is, meg olyan is, ami 40 ezerért a vakerán... Mint a Lamborghini meg a Kispolák, mindegyiknek 4 kereke van, csak a vételáruk más.
A cső korának (elhasználtsági fokának) a megállapítására pedig a legegyszerűbb és legjobb módszer az a 2 pontos emissziómérés. De honnan tudná ezt a vakerás eladó ha még a pucuka is vitatkozik vele, pedig épp maga írta le nemrég. Pont azért kell az arányos névleges és a csökkentett fűtőfesz mert olyankor kisebb lesz az elektronfelhő és akkor látszik hogy mit tud (vagy nem tud) a katód, azaz látszani fog ha netán már nagyon sok üzemóra van abban a ("NOS" ) csőben.

Ha kiírod a pontos mérési eredményt ami tegyük fel 95%-os a gyári értékhez képest, megfosztod a reménytől a "vacak", "csak" 95%-os csővel, mert lehet az a "szép állapotú, fűtésre tesztelt el84" ami a 75 éves rádióból lett bontva 100 vagy 120%-os. Ördögi kör ez
Egyébként én vettem quadba válogatott csöveket neves üzletből, aminek nem volt köze a válogatáshoz a 15% eltérésekkel. Reklamáltam, és el akarták küldeni a beszállítónak "bevizsgálásra" hónapokra, azaz se pénz se cső. Aztán hagytam a fenébe. Ezekben a gyárilag válogatott csövekben mennyi a megengedett eltérés egy "párbaválogatás" esetén, feltételezem, hogy nem 15%?

Azt a tápot amit terveztél HV-re légyszives linkeld már be, sajnos nem találom, asszem EM1-re hallgatott. Köszi

Látom már a rácsáram mérés lehetőségét is be kell raknom valahogy a kütyübe!
Mindig éreztem, hogy valami még hiányzik belőle.

Nos, utánajártam. Előbányásztam a "tudományt": Dr Tarnai Kálmán Elektronikus mérések Műszaki kiadó, Budapest 1962
Azt írja az emisszió mérésről: (22. Elektroncsövek mérése, 417 old. tól)
22-1 Elektroncsövek katódjának vizsgálata
22-1-3 Telítési áram mérése impulzus módszerrel
"Oxidkatódos csövek telítési árama több amper, amit közvetlen méréssel nem tudunk meghatározni, ugyanis a fellépő nagy áramok következtében a katód tönkremenne. Ezért a telítési áramot igen rövid nagyfeszültségű impulzusokkal határozzuk meg. Az impulzusok kitöltési tényezőjét úgy határozzuk meg, hogy a cső árama a normális értéket ne lépje túl."
A kapcsolás a 22-6 ábrán látható, (beilleszteni nem tudom) de egy cső látható diódaként kötve (az összes rács az anódon), egy nagyfeszültségű (1 kV) impulzus generátor (nyilván állítható kitöltési tényezővel) és egy átlag mérő műszerrel. Látható még a katódban egy 1 Ω -os ellenállás, amelyen a csúcsfeszültséget oszcilloszkóppal mérjük.
A kép alatti szöveg:
"Kapcsolás a telítési áram impulzus méréssel történő meghatározására. A cső átlagáramából, az impulzusok kitöltési tényezőjének ismeretében következtetni tudunk a telítési áramra. Pontosabb mérést végezhetünk a cső áramkörébe elhelyezett ellenálláson fellépő feszültségesés csúcsértékének pl. oszcilloszkóp segítségével való mérésével"

A telítési áram mérése nem egyszerű, de a fűtőteljesítmény variálásával csak wolfram katódos csöveknél lehet eredményre jutni Oxidkatódos csöveknél egy nem annyira járható út szerintem, a nagy telítési áram miatt.
A katód pontos állapotának vizsgálatához még további mérések, vizsgálatok szükségesek, pl a közbenső réteg vizsgálata, amely a katód henger, és az emittáló réteg között alakul ki. Vagy a fűtőszál vizsgálata is érdekes dolog, nem biztos hogy elegendő, a szakadt, nem szakadt vizsgálat, mert ugyanaz a jelenség fennál, mint az izzólámpáknál, merthogy fogy a wolfram szál az elhasználódás következtében. (ha már itt tartunk)

Találtam még egy érdekes műszert, ehhez mit szóltok?

Teljesen jó, de még jobb lenne ha a birtokodban lenne.

Ez jo, nem lattam meg eddig. Eleg minimalista de nekem tetszik ez a hozzaallas.

Nem nagy truváj összeütni, ha birtokolni szándékozik valaki, ezért linkeltem be. Pár cucc még el is hagyható ha normális trafót csinál hozzá az ember.

Szerintem a lehetőség a műszeredben benne van alapból, csak a progit kell kiegészítened. Az 1 (néhány) µA közvetlen mérése elég problémás, de van más lehetőség is.
Most, hogy előkerült a "tudomány" le van írva a módszer is, úgyhogy ékeskedhetek más tollával, ha érdekel leírom (kimásolom).

Válogatni az oroszok tudnak igazán, ugyanakkora rácsfesz mellett az egyik triódafél 90mA a másik 25mA. Válogatásnál nyilván minél közelebb vannak annál jobb, de mivel külön külön oda állítod a rácsokat ahova akarod igazából nincs nagy jelentősége csak közvetlen párhuzamosan kötött csöveknél.
Ez a nyák a 340-350V körüli. Ha 400V fölé akarsz menni akkor másik nyákot kell tervezned hozzá, nem csak a 400V-os kondik miatt hanem a fóliák közti távolságok miatt is (ha netán Ongaku klónt méricskélnél ahol a 211-nek 1kV az anódfesze).

Nem vitatom hogy az a módszer ne lenne alkalmas, de szerintem az jóval inkább igénybe veszi a katódot (meg a fémes kötéseket) mint egy 1 perces aláfűtés, a másik, hogy ennek az indoka teljesen érthető és a gyakorlatban is jól működik (plusz lényegesen egyszerűbb is), míg amaz indokolva sincs, vagy csak nem másoltad be. Szóval mitől lenne az jobb és miért?

Nekem tetszik, annyi csak a baj vele hogy számolgatni kell. Hiába van DSO-d benne a kurzorokkal, az nem azokat az értékeket fogja odaírni amit le kéne olvasni. Viszont abban nagyon jó hogy adott a görbesereg amit a DSO-n el tudsz menteni mérésként vagy képfájlként. De hasonlítani már nem tudod, arra megint jobb az excel tábla.

Valóban benne van a lehetőség, de ahogy írod a uA mérés mikéntje komoly problémákat vethet fel. Most egy 10k-s ellenállást kötöttem sorba a ráccsal, védelmi célzattal, de ez is kritizálható megoldás(min ahogy ezt valaki meg is jegyezte).
Az ajánlatodat köszönöm, és ha nem nagy fáradság részedről, akkor bátran "ékeskedjél más tollával".

Nyaralás okán kicsit lemaradtam az előbbi hozzászólásokról, most pótolom. Mivel készítettem nem túl régen egy karakterisztikarajzolót, ennek leírását olvashatod, kb. 6-7. oldaltól, ha érdekel, bátran ajánlom a figyelmedbe.
A kiválasztás során pedig jónéhány interneten fellelhető munkát megnéztem, többek között ezt is.
Mint ahogy a szerző is írja ez egy minimál dizájn, a maga korlátaival. A megoldás egy nagyszerű ötletet felhasználásával egyszerű áramkört kialakítva egy oszcilloszkópos kijelzővel oldja meg a karakterisztikák kirajzolását. Nekem erről az volt az álláspontom, hogy ez leginkább egy célműszerhez hasonlít. Ami a továbbfejlesztés tekintetében komoly akadályokat jelenthet.
A jó minőségű oszcilloszkóp szükségessége is adott esetben korlátozó tényezőként jelentkezhet.

Nagyon köszönöm! Ezt kerestem
DC 353V-ról szeretném "bőgetni", annak megfelelnek még a tervben található értékek?

Ezzel a hozzászólással egy ötletet adtál amire lehet már van megoldás. Hogyan mérhető össze két cső karakterisztikája egy időben egy grafikonon?

Erre a megoldásra Bővebben: Link, itt és a következő hozzászólásokban találsz több grafikont, ami két csőfél együttfutását mutatja, egyik fontos célom többek közt az volt, hogy ez nagyon egyszerűen mérhető legyen.

Végig olvastam a topicot még régebben, láttam a munkád is, melyhez gratulálok, és sok sikert kívánok hozzá, de részleteiben nem ismerem!
Én végcsöveket szoktam főleg méricskélni, és inkább a jól publikált, megvalósított, után építéshez szükséges anyagokat tartalmazó projekteket szoktam vadászni. A low-cost dolgok is sokszor ötletesek tudnak lenni.

Nem triódára hanem például pentódára gondoltam.

Pentódánál is ugyanez a helyzet, Bővebben: Link, ezen a linken pl. egy EL34-es páros mérését láthatod.