Az La2 vagy kapcsolatban kellene, hogy működjön.

Igen, ez lenne a B opció, csak árban gazdaságosabbnak tűnik 2 dióda, csak nem tudom, mennyire szerencsés őket bekötni ilyen helyzetben.

Be lehet kötni, csak La2 nem fog teljes fénnyel világitani (ha hagyományos izzó).
Illetve a másik kettő is úgy...ahogy.
Vicces párositások és működések lehetnek.

Csak a lényeget felejtetted el megírni.
A lámpák 220V-ról mennek, vagy 12V-os egyenáramról.
Diódával csak az egyenáramú megoldásnál lehet ( érdemes ) operálni.

Ja, és a teljesítményük is lényeges ha diódát kell választani.

Illetve, ha a lámpák 220V-os led lámpák, akkor azoknak az elektronikája legtöbbször egy graetz-el indul. Akkor meg mindegy neki, hogy váltót kap, vagy egy egyenirányított feszt.

Ha így van, és 220V, akkor LA1-re és LA3-ra is 1-1 400V-os graetz, amik utána szembe köthetőek az LA2 lámpánál. Aztán vagy az egyik adja neki az egyenirányított feszt, vagy a másik. Ugyanúgy fog világítani.

Ez például.

Jogos, a 220v az fix, de más konkrétum még nincs, még nem vettem meg a lámpákat.

Köszi, akkor első körben kitalálom milyen lámpa lesz.

Szerintem tedd fel a villanyszerelős topikba, villanyszerelők gondolom tudják. Ha jól emlékszem, valami olyasmi a megoldás, hogy a két szélén váltó kapcsoló, középen pedig egy keresztváltó. De nem vagyok biztos benne.

Az, hogy legtöbbször graetz-el indul nem feltétlen igaz. Én a minap szedtem szét kb tíz ilyen rossz LED égőt és nyolcban kondenzátoros előtét volt csak, azoknál ez a diódás megoldás nem nagyon használható!

Igen, ezek másképpen nem is működnének, az előtét kondenzátornak kell lenni a graetz előtt.

Jah, kb. 1000000. Jó szerencsét!

220V-ról biztosan nem. El kellene már ezt végleg felejteni.

Én a sok éve az IKEA-ban vásárolt LED égőimet szedtem szét, miután a beígért 15000 óra helyett pár ezer óra után tönkrementek. Mindegyiknek az elektronikája ment tönkre, a led tárcsák kifogástalanok, azokból világító testet csináltam. Na azokban egy komplett kapcsoló üzemű meghajtás volt, és egy graetz-el indult, soros kondi nélkül.

Az igaz, hogy az újabb filléres, auchan led égőkben sokkal egyszerűbb a meghajtás, ott valóban van soros kondi. De azok általában úgy mennek tönkre, hogy a ledsorból kiég egy, így újra hasznosítani sem lehet.

Ha ma már csak ilyenek vannak forgalomban, akkor a graetzes ötletem felejtős.

Szia!


Akkor félreérthető volt az írásom. A kondenzátoros változatra írtam, hogy ahhoz nem jó a soros dióda.
Természetesen kapható mindkét megoldással készült változat.
Ha csak 1-2 LED megy tönkre, akkor még javítható (de a mai árak mellett megéri?), vagy a "kukorica" égők szegmensei újrahasznosíthatók.

Gondold át!
Nem járható út!

Kipróbáltam neked... (Mondjuk én is kíváncsi voltam rá )
Két L-56 BHD villogó LED 500 Ohm-mal sorba kötve 12V-ról táplálva.
Ha egyszerre indulnak el, akkor percek múlva is azonos ütemben villognak. Ha az egyiket rövidre zárom, és "pont jó fázisban" engedem el, akkor pár másodpercig össze-vissza villognak (jellemzően kisebb fényerővel, rövidebb kitöltési tényezővel), majd szépen "összeszinkronizálják" egymást, és utána már együtt villognak.
Szerintem ez azért lehet, mert amíg nem világít valamelyik, olyan kis áram folyik rajta, hogy a másikra nem jut elegendő feszültség, hogy rendesen működjön a villogó IC-je. Más lesz a periódusideje, amíg össze nem rázódnak, aztán meg azonos feszültségről egyformán villognak.
(Lehetne nézni szkóppal precízebben, de annyit nem akartam foglalkozni vele.)

Érdekes jelenség.

Köszönöm szépen.

Nem nagy kunszt, ha fel vannak téve egy lengő felületre, mint itt is. A rendszer önfrekvenciája egyezzen meg a metronómok lengési periódusával.

" A rendszer önfrekvenciája egyezzen meg a metronómok lengési periódusával. " Szerintem ez nem feltétel, csak a csatolás. Akármilyen nagy alátámasztással akárhány metronómmal működik. Ha lenne sok villogó ledem felfűzném őket kíváncsiságból.

Csatolásban vannak egymással, mikor szinkronba kerültek, jól látható az asztal mozgása. Valószínűleg egy jó vastag márványlapon ez nem működne.

Nagyon sok villogó lednél már vigyázni kellene, hogy nehogy nagy feszültség jusson egy ledre, valamivel korlátozni kellene.

Működne azon is, csak a nagy tömegű lap kilengése szemmel nem vagy alig lenne látható és a tömeg miatt jóval több időbe kerülne, amíg beáll a rendszer.

Mi lenne vele a cél?

Macskahökkentő.
Három elektromágnesen felfüggesztve egy fém golyó, amit egy lézer pointer világit meg.
A padlóra vetitett visszatükröződő fénypont már ebben az esetben is eléggé véletlenszerű (elvileg). De gondoltam, hogy sorbakötve a villogó LED-eket, véletlenszerűbb és kisebb fogyasztású lehet. Mellesleg szerintem kondenzátorral lehet hogy nem szinkronizálódnak (eredeti kérdésben benne volt).

Eredetileg PLC-vel gondoltam (ami meg is van, és sok előnye lenne), de szerintem igy sokkal egyszerűbben is megoldható...

Sziasztok!
A képen látható soros ellenállások értékét hogy kell kiszámolni ha egy bizonyos feszültségtartományban szeretném szabályozni a poti kimenetét.
A tápfesz 24V és azt szeretném hogy ha a potit nullára letekerem akkor a középső lábán 10V legyen, ha maxra tekerem akkor meg 13.5V.
A képen kb: 12V -tól 18V-ig lehet állítani a kimeneti feszt (nagyjából kitotóztam) de szeretném konkrétan számolni hogy bármekkora feszültségtartományt ki tudjam gyorsan számolni.
Előre is köszi a segítséget!

Hali!
Átgondoltad a macs szemébe vetülő lézer hatását, bármily kis teljesítményű is?
Én biztos nem tenném macskánkkal. Kézből lehet esetleg játszani vele, nagyon vigyázva hogy a macska elé menjen a fény...

Sziasztok.
Melyik téma lenne a megfelelő? Szeretnék tanácsot, tapasztalatokat meghallgatni crimpeléssel kapcsolatban.
Még a csatlakozó rendes nevében sem vagyok biztos (SM-2.5 ?), de képről felismerhető biztosan.
Köszi.

Hello! Tudod a poti felső és alsó kívánt feszültség értékét. A különbsége esik a potin. Így a poti árama (ami közös) számítható. Már csak az ellenállásokra jutó feszültséget kell kiszámolni és az árammal az ellenállás értékeket.

Köszi, de nem teljesen értem. Próbáltam számolgatni de valahogy sehogysem jön ki.
A fenti példánál maradva a poti alsó és felső állasa közti feszültségkülönbség 3.5V. 1K poti esetén az áramerősség 3.5mA. Amikor a felső állásba tekerem akkor a GND felőli ellenállás értéke ha 13.5V-ot szeretnék akkor 13,5/0,0035= 3857 Ohm
A felső ellenállás értéke 3500 Ohm. Ezekből az értékekből levonom a poti 1K értékét, így 1000 Ohmmal kevesebb lesz, de sehogysem jönnek ki a feszültség értékek. Mi az amit nem jól számolok?