Fórum témák
» Több friss téma |
Fórum » Oszcilloszkóp vétel, mit gondoltok?
Ezzel lehet igazán. Idézet a mérési lehetőségekből:
Idézet: „Up to 12 parameter measurements: VPP, VP, Vmax, Vmin, Vavg, Vrms, frequency, Duty+, Duty-, Time+, Time-, Period.”
Engem csak a rajta levő FNIRSI felirat aggaszt. Mégpedig azért, mert korábban ugyanezzel a névvel megjelent szkópot 100MHz és 1Gs/s paraméterekkel árulták, bár kedvező áron, csakhogy a valóságban ezeket a paramétereket közel sem tudta. Már akkor is leírtam, hogy szimpatikusabb lett volna, ha annak ellenére, hogy a valós paraméterei sokkal gyengébbek, de legalább valós adatokat adtak volna meg róla... Namost, innentől bármilyen paramétert is adnak meg erre a mostani szkópra, gyakorlatilag egyetlen szavukat sem hiszem el. Ha majd lesznek értelmes tesztek róla a neten (tehát amik nem a gyártó reklámjai, hanem valós tesztelés) akkor el lehet dönteni, hogy érdemes-e pénzt adni érte - de addig eszembe nem jutna.
Erről a kínai oszcilloszkópról volt szó korábban. Gyakorlatilag már néhány MHz-es jelek korrekt megjelenítése is problémát okoz ennek az elvileg 100Hz-es oszcilloszkópnak. Ha ez nem jelent problémát, akkor semmi gond - de engem speciel eléggé zavarna a dolog. Ezek után pedig milyen alapon bízhatnék meg egy másik , de ugyanilyen "márkanévvel" készült oszcilloszkóp bármilyen, a gyártó által megadott műszaki adatában?
A hozzászólás módosítva: Máj 20, 2021
Köszönöm a válaszokat! És ez a másik amire gondoltam.Erről mi a v
éleményetek? https://www.aliexpress.com/item/1005001845215723.html?spm=a2g0o.det...%23708
Nemrég volt itt az apróban hasonló (vagy ugyanilyen?) szkóp eladó. Azt kellene megkérdezni aki megvette. De a FNIRSI-nél biztos, hogy sokkal jobb.
TME-nél 60eFt + ÁFA, számlával, garanciával. Bővebben: Link Tehát nem biztos, hogy érdemes kínából rendelni.
Sziasztok!
Kinéztem magamnak egy Siglent SDS1104X-E Szkópot. 100MHz-en, 4 csatornával ez tűnik a legjobb választásnak. Van valakinek tapasztalata vele? Vagy a márkával? Én még nem hallottam róla.
A megjelenítési tulajdonságai nagyon jók!
De a GUI-ja csapnivalóan gagyi kinézetű...
Az a 2C10 bruttó 76-ért újan boltból talán most a legjobb ár/érték arányú szkóp, pár évvel ezelőtt egy ilyen még álom volt ennyiért, akkoriban a duplájába került. Úgy 90 alatt semmilyen asztali DSO nem volt, az is csak fele mintavétellel meg 32k memóriával. Ebben meg van 4M memória meg még protokoll dekóder is.
Az olcsó kategóriában szerintem ez a legjobb márka, nekem 1202X-E van. Persze egyik sem tökéletes, de állítólag a tízszer, hússzor annyiba kerülők sem azok. Nekem csak egy gondom van vele, értem én hogy spórolni kell, már egy nyamvadt kapcsolóval is (mert ezekből már a hálózati kapcsolót is kispórolták pedig a helye ott van a nyákon), hogy ha már ott van az a nagy doboz üresen, ha nem is tesznek bele akkut, legalább felkészíthették volna rá, hogy aki szeretné az tudjon tenni bele utólag. Gyakran mérek akkuról, ezért tartok egy Owon-t is mellette.
A Hantek DSO5102P és DSO2C10 ugyanaz a szkóp, csak az utóbbin van protokol analizátor szoftver is?
Erre korrekt választ csak a gyártó tudna adni, kevésbé korrektet meg az aki folyamatosan olvasgatja a szkópos blogokat (pl. eev) vagy nézegeti a jutubon a teardown-os videókat amikben ízekre szedik őket. Szerintem egyébként teljesen más a kettő, csak a doboz és a kezelőszervek ugyanazok, de ki tudja...
Azért olvass utána (nagyon sokat) mert pl. itt írják hogy szeret fagyogatni, és a gyártótól kapott szoftverek és instrukciók után is megmaradt a probléma, így az illető visszaküldte. Vegyél inkább Siglentet, az se tökéletes, meg drágább is, de nincs velük közel se ennyi baj.
az 5000-es sorozat 2013-as model a másik meg 2019-es. Így teljesen más a kettő. Az újabb több memóriát, több feature-t és valószínűleg több hibát is tartalmaz ...
Tudom nem pont ide vág, de pár éve vettem egy oszcilloszkópot. Eljuttam oda, hogy most már hálózati eszközöket is szeretnék mérni, amihez viszont leválasztó trafó illik. Beszereztem egyet, bekötöttem, de értetlenül állok előtte.
A transzformátor egyik oldala 0/230V/+5%/-5%-ra van feliratozva, a másik oldal pedig 0/230V-ra. Feltételeztem, hogy az első a primer, második a szekunder oldal, bár hiába kutatokodtam ez a +-5% célja nem igazán világos. A 0/230V/+5%/-5%-os oldal 0/230V-os érintkezőit rákötöttem a hálózatra és a földet pedig a vasmagra. A nálam szekunder oldalnak hitt kapcsokra rámértem a földhöz képest. Egyiken kb. 60V-ot mér a multiméter, a másikon meg kb. 220 V-ot. Megnéztem érintésmentes fázisceruzával is a kapcsokat, sikít, hogy feszültség alatt van. Megnéztem egy ilyennel is: Benning Duspol Voltage Tester. Ez meg azt mondja nincs földhöz képest egyik csatlakozón sem feszültség, csak egymáshoz képest. Teljes tanácstalanság, mit nem értek, valamit nem kötöttem be jól? Segítséget köszönöm
A leválasztó trafó szekundere elvileg földfüggetlen, lebeg. Mérj rá a két kivezetésre egymáshoz képest, ne a földhöz.
Tegyél fel képet a trafóról. Ha a védővezetőt a vasmagra kötötted és az be is van a konnektorban is kötve, akkor ahhoz képest a szekunder oldalon akár multiméterrel, akár fázisceruzával csak kapacitív áramot mérsz, mert hogy a primer/szekunder tekercsek közt kapacitás van, aminek 50Hz-en váltakozóáramú ellenállása van, azaz áram folyik rajta. Meg a szigetelésnek magának is van ellenállása, azon is folyik áram, mondjuk azon jóval kevesebb. A szekunder oldalon csak a két szál drót között kell meglennie a 230V-nak, hogy mit mérsz a vasmaghoz képest az lényegtelen, már amíg azt egy mezei multiméterrel méred.
Azt nem értem, hogy multiméterrel miért tudok feszültséget mérni a szekunder oldal bármelyik kapcsa és a föld között. Elvileg annak fölfüggetlennek kellene lennie. Mondjuk az sem világos miért egyik kapcson 60 V körüli értéken mozog a másikon meg 220V a feszültség. Miért nem szimmetrikus?
Sőt az értésmentes fázisceruza is ordít, hogy agyon csaphat az áram. Az a bizonyos Benning Duspol Votage Tester meg nem mutat feszültséget. A szekunder oldalon a 0 és 230V kapcsa között mindegyik műszer kijelzi az elvárt 230V-ot. Képet csatoltam a bekötésről. Miért mondjátok, hogy a vasmaghoz képest tök mindegy mit mérek? Ha nem lenne az földelve, akkor érteném. Így sajnos nem.
Nincsenek ideális áramköri elemek, a transzformátor szekunder tekercse kapacitív csatolásban áll a primerrel és a vasmaggal is. Egy szövevényes, parazita kapacitásokból álló kondenzátort alkot. A kondenzátoron pedig áram folyik, ha váltófesz.-et kapcsolnak rá. Tehát tulajdonképpen nem földfüggetlen a kimenet, ezen a kapacitáson keresztül záródik az áramkör a föld felé.
Viszont a kapacitás is kicsi, meg a hálózat frekvenciája is, tehát a kondenzátor impedanciája nagyon nagy lesz, így a rajta keresztül folyó áram nagyon kicsi. A multiméter, vagy a fázisceruza viszont ezt a kis áramot is meg fogja mérni, mert a bemeneti impedanciájuk nagyon magas (~10Mohm). Feszültségosztót alkot a parazita kondenzátor és a fesz. mérő belső ellenállása. Ha alacsonyabb ellenállású mérővel méred, akkor a "kondenzátoron" leesik a feszültség, lényegében nem mérsz semmit. Ezért találták ki a LowZ állást egyes multimétereken. A parazita kapacitás nem egyformán, nem szimmetrikusan oszlik el a tekercsen, így a két végén sem lesz egyforma a mért feszültség (ami egyébként a mérőműszertől is függ... sőt, lehet, ha a primert fordítva kötöd be -fázis/nulla- akkor is változni fog a mért érték). Ez a jelenség okozhatja a "mérési anomáliát", de nyilván messziről nem tudjuk megmondani, hogy tényleg jó-e trafó szigetelése. Idézet: A multiméternek jóval nagyobb belső ellenállása van, mint a feszültségtesztelőnek. Utóbbi alacsonyabb belső ellenállása képes kioltani a keletkező, egyébként ártalmatlan, feszültséget.„Azt nem értem, hogy multiméterrel miért tudok feszültséget mérni a szekunder oldal bármelyik kapcsa és a föld között. ... Az a bizonyos Benning Duspol Votage Tester meg nem mutat feszültséget.” C1 kondenzátor az, ami "keletkezik" attól, hogy a tekercsek közel vannak egymáshoz.
Nagyon szépen köszönöm mindenkinek a részletes magyarázatot.
Idézet: Ha csak kézzel megfogod a multiméter mérőpontját, akkor is mutat valamennyi feszültséget. „Azt nem értem, hogy multiméterrel miért tudok feszültséget mérni a szekunder oldal bármelyik kapcsa és a föld között.”
Söt, valamikor az volt minden voltméternek az egyik legfontosabb minöségi mutatoja, mekkora volt az adott méréshatáron a belsö ellenállása. Ezt korábban kOhm/V adattal szokták megadni. Még megvan az elsö akkori drága „csucsvoltméröm“ 1kOhm/V belsö impedanciával és kis koffer méretével, de tükrös, nagy skálával).
A mai DVM világban ez az adat már majdnem teljesen eltünt, és a voltméterek bementi ellenállása a 1-10 MOhm tartományba vándorolt, igy elvben még a sztatikus feszültséget is méri. Ezért a villanyszerelöknél majdnem tiltva van a DVM használata, náluk kötelezö a Duspol tipusu müszerek használata, amik kis belsö ellenállással a valos feszültséget mutatják a hálozatban.
Még egy apróság: érdemes lehet kipróbálni, hogy a trafó melyik tekercsének kisebb a kapacitása pl. a vasmaghoz képest, mert lehetséges, hogy a maradékfeszültség amit a műszerrel mérsz, primer-szekunder felcserélése esetén az egyik esetben kisebb. Másként fogalmazva a két tekercs szigetelése ill. kapacitása nem biztos, hogy egyforma - ebből kifolyólag az sem biztos, hogy egyformán jó leválasztást biztosít mindkét irányba - simán lehet, hogy az egyik irányba jobb.
Ezért szoktak régen a primer-szekunder közé egy árnyékoló sort tekerni, aminek az egyik végét lekötötték a vasmaghoz illetve a védővezetőhöz.
Ezzel csak olyan szempontból vitatkozom, hogy a szekundert szokás pár százalékkal nagyobb menetszámmal tekerni, hogy a veszteségek miatt teljes terhelésen legyen meg a kb. 1:1 áttétel.
Ebben igazad van, de ennek ma már talán kisebb a jelentősége, mert a hálózatról működő készülékeink 90%-a 80-270V AC között üzemképes. Tehát ha az egyik irányba jobb leválasztást ad, akkor úgy használnám, függetlenül a pár % többlet, vagy éppen kevesebb feszültségtől.
Ráadásul a kérdezőnek van 5% korrigálási lehetősége a fotói alapján.
A két tekercs közti szórt kapacitás kb. állandó, legyen bármi köztük jelen helyzetben. Mitől lesz jobb a helyzet egyik irányból hajtva, mint a másikból?
Igazad van, a kép elkerülte a figyelmem.
Vigyazz, azokban nem mezei trafok vannak a mezei trafo nem tud ekkora tartományban egy tekerccsel ( primerrel) müködni.
Azok a készūlékek, amik átkapcsolás nélkül müködnek 80-270V tartományban kapcsolo táppal dolgoznak. |
Bejelentkezés
Hirdetés |