Sziasztok!

Hogyan lehet egy 3.3V-os DCF77-modult illeszteni 5V-os rendszerhez, mondjuk egy PIC-hez? Esetleg ha kapcsolási rajz is volna, az sokat segítene.

A régi típust már nem gyártják, pedig az 15V-ig is működött! Ami ma kapható, maximum 3.3V-ig jó. Úgy tesznek, mintha csak Arduino létezne a világon.

A segítséget előre is köszönöm!

A bemenettel sorbakötött dióda "eltolja" a feszültségeket, ezt programozáskor figyelembe kell venni, egyébként működhet a dolog.

A PIC simán működhet 3,3V tápfeszültséggel.

Nem jó, mert a készülék 5V-ról működik. Tehát ez a kérdés, nem az, hogy a PIC mennyit igényel.

Hát, ha képes vagy fordítva bekötni (és bármelyikünk is képes rá, csak tagad ), akkor inkább diódahidat (graetz) köss az áramköröd elé. A pozitív sarkát pozitívra, negatív sarkot negatívra, kívülről pedig a váltakozóáramú lábakon táplálod. Teljesen mindegy lesz neki, melyik madzagot melyik váltakozóáramú lábra kötöd, odabent mindig polaritáshelyes lesz -mindez nagyjából 1-1,2V feszültségesés árán.
egy graetz

Nézd meg Topi cikkét a Logikai szintillesztések-ről. Ott megtalálod amit keresel.

Ez a graetz híd elég tuti megoldásnak tűnik...
1V esés pedig nem probléma ha statikus, mert tudok vele kalkulálni, és a mérésnél automatikusan hozzáadom ezt az értéket.

Köszi a tippet!

A graetz nem lehet megoldás, ha a föld közös.

jogos... akkor legfeljebb a közös GND-t megszüntetem...

Van egyáltalán jelentősége? Egy tápról megy az egész áramkör. A feszmérő megy az Arduino egyik analóg lábára, itt a teljes tápfesz jelen van.
Az áramkör többi része egy fesszabályzóról megy, ami szintén ugyan arról a tápról megy.

A két áramkör (feszmérő + minden más) GND-je össze van kötve, de ha leválasztom akkor is mennie kell, ugye?

A maximális üzemi áramnak annyi kell, hogy legyen amit tartósan, melegben is elbír. Mint írtad egy Amper. A feszültségtűrése vagy kétszer annyi, mint amit a táp ki tud adni.
A feszültségesés ugyan kis mértékben áram függő, de ha azt írják nulla egész ötvenhárom-század Volt, az biztos névleges terhelésnél és az több nem lesz. Rémlik valami csatlakozóval egybeépített dióda, de megteszi akár egy húsz Forintos, vagy bontott, három Amperes Shottky. A szuperbiztonságért az áramkörrel párhuzamosan is egy, de természetesen záróirányban.

Még egy amatőr kérdés (hiszen amatőr vagyok , soha nem tanultam elektronikát ) a diódát így érdemes bekötnöm a két szálra?

Illetve továbbra is kérdésem, hogy a közös GND-t megszüntethetem-e?

Köszönöm válaszodat! Elolvastam Topi cikkét. Viszont nem tudom, hogy ebben az esetben van-e jelentősége az invertáló, vagy nem invertáló megoldásnak. Csak annyit tudok, hogy a régi típusú vevő kétfajta kimenettel rendelkezett és a PIC az invertáló kimenetről kapta a DCF jelet.

Másik kérdésem, mivel ez egy rádiós eszköz, hogyan oldjam meg 5V-ról a 3.3V-os vevő táplálását, hogy abból ne legyen káros interferencia?

Köszönöm!

Szerintem más topicban is elférne a kérdésem...

Kezdenek "elterjedni" az elektromos kerékpárok, megjelennek a piacon a hozzájuk tervezett kiegészítők, egyebek... természetesen drágábbért, mint a hagyományos cuccok

Mérésem szerint "csak" annyi az eltérés a generátoros hagyományos kerékpár világítási rendszere és az e-bicaj világítása közt, hogy az utóbbi egyenáramot küld a lámpák felé.
Ha a generátorhoz tervezett (egyenirányítót és pufferkondit is tartalmazó) ledes lámpát a másik gépen az egyenáramú rendszerben használom, mi veszteség érhet ?

-generátor névleges feszültsége 6 VAC (gyakorlatban inkább több 7-9 V)
-villanybicó világítás köre 5.95-6.00 VDC

Ha a régi az invertált jelet használta, akkor itt is egy invertáló megoldást kellene alkalmazni szerintem.

A modul fogyasztása minimális, így inkább egy lineáris Low Drop Out stabilizátor IC-t javaslok, pl: LP2950 (ebből van 3 és 3,3V-os is)

Ha a szükséges áramerősség is stimmel, akkor használhatod...

Legfeljebb némi teljesítményveszteség lehet. Ha szét mered szedni, az egyenirányítót esetleg ki lehet hagyni, akkor nyélgázon mehet, ha nincs belső szabályzó. Látni kéne a belsejét.

Teljesítmény-veszteség ?
Nem 30 lumen világít a led csak 28 ?
Akkor semmi gond

Az egyenirányitón keletkező feszültség-esés miatt volt némi aggodalmam...

Köszönöm a gyors választ...

Sziasztok!

Segítséget szeretnék kérni:

Jól azonosítom be a képen levő kondenzátort: 680nF /10% / 400V ?

Hálózati feszültségre kapcsolódik, egy trafó nélküli pici tápegységben van. (Ez a kondenzátor, egy ellenállás és egy Zener dióda alkotja a tápot)
https://www.tme.eu/hu/details/r523i368050p0k/x2-y2-polipropilen-fol...kemet/

A linkelt típus jó lehet helyette?

köszönöm

Nem lenne jobb inkább ez?
► R46KN368000M2K
Mégiscsak 275VAC és 560VDC

Nincs nekik raktáron.

Szerinted ez megfelelő lenne helyette?
https://www.tme.eu/hu/details/f862dp684k310zlh0j/x2-y2-polipropilen...kemet/

Olyant keress, ami min. 400V- (DC) van feltüntetve, ha már az eredeti is olyan.

Köszönöm!

A 275V AC vagy 310V AC a jó választás. A 400V DC kicsi oda, hiába is volt olyan eredetileg, tönkre is ment.

Legyetek szívesek véleményt mondani, mert lehet hogy rosszul tudom. Egy hobbyvasutas csoportban valaki feldobta azt a témát, hogy a kapcsoló üzemű tápok életveszélyesek, mert nem adnak leválasztást a hálózatról. Szerintem ez nem igaz, van bennük trafó, külön pr és sec tekerccsel és a visszacsatolás is optoval van megoldva. Még a nyákon is látszik az a vonal ahol a nagy és kisfeszültségű rész el van választva. Mikor ezt leírtam, beszóltak, hogy rosszul tudom. Szerintetek? Vélemény? Üdv! Pisti

Mi a kérdés?
Majdnem mondtam, hogy igazad van, de akkor megköveznek...

Jól tudod. Ha netán valaki előjönne azzal, hogy a primer és a szekunder részeket összeköti egy kondenzátor (vagy máshol van ilyesmi), akkor nyugtasd meg őt is, hogy annak érétke oly kicsi, hogy attól nyugodtan aludhat. Annak a kondnezátornak a minősítése is igen extra, tehát nem kell tartani tőle.

Küldd át ide az illetőt, írja le a kétségeit, és megnyugtató korrekt magyarázatokat fog kapni.
Biztosan hallott ezt azt. Van olyan konverter is, amiben nincs galvanikus leválasztás a bemenet és kimenet között. Pl. a kisebb step down, step up konverterek. De a hálózati kapcsoló üzemű tápok ebből szempontból biztonságosak.

Ők tudják rosszul. A trafó a hatásfok érdekében nem osztott csévés, de átgondoltan elszigetelt a primer a szekundertől. A cséva nnincs teljesen végig tekercselve, hogy ezzel is javítsák a sorszigetelést. Még egy elektromos árnyékolás is van köztük, testre kötve. A kimeneten megjelenő feszültség a védőföld hiánya miatt van. (Van, hogy gyárilag nem is lehet földelni.) A panelon a két oldal alkatrészei között szélesebb üres sáv van és az optocsatoló alatt légrés a tuti miatt. Az az egy...kétegész-kettőtized nF nem enged át veszélyes mértékű áramot, de a zavarszürés fontos eleme. Ezek a fogások minden hálózati kapcsoló ü. tápnál megvannak. Vagy van egy másik módszer, kis teljesítményeknél, hogy nem optocsatolós, hanem külön tekercs van a visszacsatolásra, ami legalább úgy szigetelt, mint a primer.

Vannak AC és DC dugasztápok, kivétel nélkül mindegyik trafóval kezdődik, tehát a leválasztás meg van. Egyszer találkoztam olyan AC "táppal", amiben csak egy szimpla trafót találtam, mikor szétszedtem, semmi mást.
A lényeg az, hogy a dugasztápok trafója biztosítja a hálózattól való elválasztást, ami (általában) elégséges mértékű

Régebben csak szinte trafósak voltak. Aztán terjedtek el a sokkal könnyebb, precízen beállított kapcsoló üzemű kis vackok. Sok olyan kütyü volt, ami eleve csak egy letranszformált váltó feszt kért, és dobozon belül volt az egyenirányítás. Még ma is sok van használatban, régi otthoni adsl modemek például.