Nem, rosszallásból jegyeztem meg, hanem egy leginkább elhanyagolt tényezőről. Leht, említettem, Kb 5-6 évvel ezelőtt egy 500kw-os, német gyártmányú apríték-fűrészpor, ...stb kazánon cseréltem vezérlést, mert 87' környékéről volt a szegényke, és nem igazán akaródzott a hardware környezet és a vas újra együtt működni. Kaptam az alkalmon, egy okos exel tábla számolótáblázatot készítettem magamnak. 60-s 2.6, vagy 2,9 falú csövek voltak benne 122 db kb 1800-1900 mm hosszúak. ezek a paraméterek mindent elárulnak. Egy ökölszabály...!!! 1kw 8dm2 felület, ezt köbe vésett adat! a 800-900C fokos tűz leadja a hőt kb 150-170C -re. no most már mindent elárultam. levegő/tűz kb 3x ekkora tényezővel számolnak. A számoló táblázat tetszőlegesen hizlalható zsugorítható, bármekkora arányra. A sláger jónevű vasaink mennyit is tudhatnak?...A jó égés valóban magas hőmérséklettel jár, ha az oxigéntöbblet 8-10% körüli. Ezért használnak egy ideje ide is lambda szondát. Ha több az oxigén (levegő) csak "elhűti" a kazánt/kályhát. Ezt gyünyörűen megmutatja a füstgáz hőmérséklet mérés is! A jó tűzelőanyag is fontos, amivel elő lehet állítani. Fa és származékai, apríték, pellet...stb a nedvességtartalom minimális legyen. Ha 12-13% fölötti akkor szinte hatványozottan rontja az energiakihozatalt, ugyanis a víz elpárologtatása, elgőzöltetése halmaz állapotváltozással jár, hőelvonás.
A egy halom pénzt kidobtunk egy valamilyen vasra, úgy lehet talán gazdaságosan üzemeltetni, hogy a fűstgázt 150-170 környékén tartjuk. tehát egy 30-40kw-os kazánt a fele teljesítményen járatunk... A puffer mint olyan, az végtelen módon testesülhet meg! Pl a ház tégla fala, kerámia anyaga, vagy a padló szintén kerámia anyaga, a kazánvíz, mennyisége, a puffer tartály, víztömege. a radiátorok, víztömege, vagy a régebbieknél, a vasanyag tömege,..stb, samott,...a kazán/ kályha esetén változó formában. Azért emelem ki a kazánt, A kályha ellenében...mert, ez sokkal jobban szabályozhatóAzért tartom ezeket a dolgokat fontosnak, mert egyre kevesebb az a jól hangzó "kocsma szlogen" hogy szeretjük a meleget, a "fater vagy a tesó" az erdészetnél dolgozik kerül telenként 3-4 kocsi fa...Napi 1-2 talicskára való...

Ez így lehet akármibe vésve, nagyon hiányos adat!! Olyannyira, hogy én hiretlen nem is értem!

Ezt magyaráz le nekem légyszíves!

Hőcserélés:
két közeg, mindkét közeg belépő és kilépő hőfoka, és a felület!
Ez 5 adat, nem kettő, ezzel lehet leírni, érthetővé téve a hatásfokot.
Ebből bármelyik adat változik, változni fog az aktuális hatásfok, az átvitt teljesítmény is.

Aki esetleg nincs a témában otthon az nézzen utána, az egyik legelterjedtebb hőcserélő paramétereinek, a radiátoroknak!! Ott is előremenő, és visszatérő és léghőmérséklethez adják meg az átvihető kW-ot.

Egyébként egyetértünk!
A régi kályháink, kazánjaink alapjaiban rossz konstrukciók...

A sutára sikeredett információ amit a hőcseréléshez említettem, arra akart utalni, van néhány tervezési konstrukciós adat, amit állandónak, közel konstansnak vesznek a hagyományos kazánokat gyártó cégek, illetve ezek konstruktőrei, mint tapasztalati értékeket. Az alacsony hatásfokkal"megáldott jószágok" ezen paraméterei köszönő viszonyban sincs a megfelelő eredmény produkálása felé való törekvéssel. Ez leginkább anyagtakarékosság/ és vagy gyártási takarékosság, vagy (zárójelben jegyzem meg) tudatlanság együttes eredménye!
Említettem előbbre,voltam látogatóban egy m.o-i gyárral is rendelkező német gyártó kinti és itthoni üzemében is legalább fél-fél napot, többnyire mindenki más-más szempont alapján tájékozódott. Én már említettem fentebb egy két tényt erről a vonalról... Nem egy "szorgalmas", lelkes, jókor jó helyen volt, becsvágyó, akarnok emberünk adja ki magát kályhagyárosnak, vagy kazángyártónak, általában nem "műegyetemi" docensek szánják rá magukat erre. A piac "becumizza" az eredményt, Tudnék mesélni, de nem ennek van itt a helye, a pazarlás az hatalmas, ennek "politikai szaga" lenne, akkora a kár a pazarlásból éves szinten... Nemrég egy-két kárpítos vázakat gyártó cég telepén annyi felhalmozott hulladékot láttam, amit megfelelő állag és megfelelő tüzelőeszköz, továbbaprító eszköz hiányában egyszerűen eldobnak, burkoltan "megsemmítenek"...Pedig tovább aprítani, minimális energia befektetéssel lehetne Pedig állattartó telepek,kertészetek, még tartályos gázzal is fűtenek. Nem "sz@runk a kutba csak a szélére és onnét piszkáljuk bele, az máshogy hangzik. Napelemet 10 éves hitellel az nagyobb "vagányság", meg hosszútávú befektetés...A felszámolónak és végrehajtóknak is kell munka. Ezek mind valós esetek keresztmetszete a vidékről...vagy akár Bp. valamelyik régi gyártelepének bérbe vett termelő csarnokából...jó reggelt! Bocsánat az útszéli hangnemért..van még mit "hobbyzni" a témában...is...

Engem is kinevetnek folyamat hogy spórolni akarok. Fát akarok ültetni igaz csak 1200 csemete(fűtésre szánom és oszlopfának), a fűtéssel is így vagyok, rakéta kályha, puffer tartály, napelem ami nem termel vissza a hálózatra. Sokkalta olcsóbb mint a visszatermelés és minimális papírmunka. Átmeneti időszakban is lehet árammal fűteni napelemről nyáron meg a klíma megy róla. Például faipari hulladékot vettem fűtésre. Tiszta tölgy kb 5 köbméter 88.000ft szállítással. Hasogatni minimálisan kell és nagyon gyorsan lehet fűrészelni is. Jól ég és tartja a parazsat. A kályha még meleg volt hajnali 5 kor pedig este 10 óra felé raktam rá utoljára. Tehát az átlag emberek is megvennék ha tudnának róla.

Egy választ én is várok, amire jómagam sem tudok magamnak választ adni...Egy "bizonyos gyártó által forgalmazott kazán, vagy legyen kályha...stb az áll a hatásfok mező alatt megjegyzésnek...88-93% ...a felhasznált tüzelőanyag "típusától függően" No, ez hogyan is van?
Ha valaki tudja a választ, ne tartsa magát vissza! Köszönöm... Eddig azt hittem, hogy, egy hatásfok, az egy konstrukció, mechanikai, gépészeti megoldás eredménye!?

Azt tudnám elképzelni, hogy egyes anyagoknak másak az égés közbeni tulajdonságai.
Mondjuk a füstben leadott hő/sugárzott hő arány eltérő lehet szén és fa esetében.
Na most a kazánnak konstrukciójából adódik valami "hatásfoka" sugárzott hő cseréjére és füsthőcserére. Ha valamelyikben erősebb/gyengébb, akkor nem lehet mindegy, hogy milyen anyagot tüzelsz (ellobban vagy hosszan parázslik).

Nem!

Ez egyedül a marketing osztály eredménye!! És semmi köze nincs a valósághoz! Oka: Úgysem tudod bebizonyítani, hogy nem igaz!! Valami szépet meg hazudni kell, hogy megvegyék!

Ezt ajánlom mindenkinek aki még nem olvasta!
Fűtőérték

Az valójában marketing... Részben igen , meg érzelmi,..és egyéb "hasznos dolog" eredménye,
Én vettem a fáradságot és egy "gyenge pillanatomban"vettem egy hőmennyiségmérőt.
Pontosabban, a fűtőberendezés körén átáramló vízmennyiséget méri, (Pl: a kazánvízét) a kilépő, és a visszatérő hőmérséklet függvényében meghatározható a leadott hőteljesítmény. Ugyanis, 2, azaz kettő db precedens esetem volt ebben az ügyben, Egy "állami érintettségű cégnél kellett biomassza tűzelőanyag elszámoláshoz hőmennyiségmérőt beépíteni, ez meg is történt. A valóságban 6,5 MJ/kg körüli érték jött ki anyagkihozatalnak. Ez a valósághoz erősen közel is volt nyílván, Több ok miatt... Kérték hamísitsam meg, Fel kellett vázolnom a lehetőségeket, Kamuztam egy két dolgot és betettem a visszatérő Pt100-hoz egy 0-ohmot "csikosat", azt mondtam, hogy 5-10% várható eredmény lesz. De nyílván semmi sem lett, Pár hónap múlva terepjárós, PICKUP-os barátunk odébb ált, Szerencsére Ennyivel megúsztam... Egy másik ilyen dolgot érintett esetnél szintén elvárták tőlem majdnem ugyanezt, de egy drasztikusabb paraméterekkel!!! A 0 öhm itt is dolgozott, A két mérési paraméter valójában ugyanaz volt, de látszólag csináltam valamit, nehogy a barnalábú fiúkat rámküldje az illető ...
Ez aztán a marketing osztály a javából, folytatásként kb 4-5 kárvallott indított, kártérítést,... felszámolást már,,, Ez az igazi marketing! F.a. a cégnév után, mindössze 20-25kg vas megspórolása miatt, Ez M.o... egy a sok közül?
Hőmennyiségmérő, Kb 90eFt Ultrahangos áramlásmérővel, majd teszek fel képet nemsokára róla, A..ex..ss...Cn (TUF2000 Flow/ Heat meter,) Ez elvileg megmondja a várt vagy vélt J/Kw-t

Egy másik tény, ha mérésre szánjuk rá magunkat, a tüzelőanyagunk, Pl fa, pellet, apríték..stb nedvességtartalát is határozzuk meg illetve mérjük meg, ez ugyan a leadott teljesítményt és a várt hatásfokot nem kellene, hogy befolyásolja.

Egy fontos adat, mérésére kérek ötletet, ezt hamarosan meg is valósítanám.
A fa vagy más biomassza tűzrevaló nedvességtartalmának mérése. Egy infravörös elven működő cuccot építettem be egy osztrák gyógyszeripari alapanyag szárítóba...Azt ők vették és sok ezer euro volt az ára. A Plc, csak menedzselte a folyamatot vele. Valaki "lő hozzá" valamit egyszerűbb gyakorlati szinten? Kinai portékát is keresgéltem, de az szintén 6e dollár volt, ettől hobbi szinten még szédül az ember... Annyit tudok az említett kütyüről, hogy bizonyos alapanyagokhoz kalibrálni lehetett, vagy kellett... A folyamatos " fém szita szalagon" haladó alapanyagok szárításánál máshol is használják, de most "pelletálás" alapanyagát kellene vele mérni. Itt is kulcs paraméter a nedvesség tartalom. Ugyanis meguntam a favágást, a fahulladék meg rengeteg...

Jó lenne tudni, mi a mérés metódusa! Én így nekifutás nélkül passzolom a kérdést!

A préselésre szánt pellet alapanyag, szükséges nedvességtartalma 12-13% kell hogy legyen, ezt tartani kell a folyamat során, hogy jól tömöríthető legyen a darálék, illetőleg a fűrészpor. Nemrég, tettem látogatást egy folyamatnál, ahol, tapasztalati értékek alapján csánálták a rendszert, Szárítást is alkalmaznak, továbbá fontosnak tartják a nedvesség tartamot...saját hővel forrő levegővel fűtik...

8% vagy alatta.

Ettől még mindig nem tudom, hogyan mér az infravörös...
Ami meg biztos hogy nem érdekel, az a fűrészpor pelletálása!

Szia, nem értek hozzá, de itt a gyártó "naggyon részletesen" leírja a müködését. Nagyjából infra fénnyel megvilágítja az adott anyagot és itt 3 tulajdonságot ír, az IR fény egy részét a vizsgált anyag átereszti, elnyeli és visszaveri. Sejtelmesen elárulja hogy a titok az elnyelt fény mennyisége lesz. Gondolom hogy valamilyen kép analizálásos módszerrel kapják meg az eredményt, nem tudom hogy kivitelezhető e lenne led + fototranzisztorral +-0,1% hibahatár, de lehet tévedek.

NIR szenzorra kell rákeresni. NIR spektroszkópia.

Amiről én kezdtem beszélni "meter" az érzékelője/ adója és vevője egy 60-100mm körüli infra led csoport mátrix volt, ha jól emlékszem minden apró részletére...Egy 15-20W nagyságú led fényforrás lap infravörös kivitelét juttatja eszünkbe. Működés közben azt a hatást keltette, mintha hangyák mászkáltak volna szorgalmasan a felülelén...

Információt keresek, Egy sved származású (?) dél Magyarországon "terített," főleg kertészeti és egyéb mezőgazdasági érintettségű telepeken fellelhető fa apríték, pellet... kazánról van-e valakinek használható infója? (Akron-ABB...) 400kw, köszönöm...