Én sem mondtam mást, a működésével pedig tisztában vagyok, köszönöm.
A mondanivalóm erre a mondatra vonatkozott: "A régi forgótárcsás fogyasztásmérők nem áramot, nem feszültséget hanem". Méri tehát a feszültséget is és az áramot is, ebből lesz a teljesítmény "számolás".

Tehát sem feszültséget sem áramot nem mért..

A 12:33 kor írt példában mennyi a cosfí..?

"Tehát sem feszültséget sem áramot nem mért.." Mármint mi nem mérte?
A 12:33-kor írt példában nincs cos φ. Ott szimplán egy mérési impulzus van, ha jól értem soraidat, bár nálam ez véleményes, mint már többször kiderült.

A mai elektronikus "villanyórák" mérik a valós és meddő fogyasztást, sőt képesek a valós és meddő kitáplálás mérésére is. Ki is jelzik. Bár a meddő felvétel ill. kitáplálás nem változott, mióta feltették az új oda-vissza mérő órát a napelemes rendszeremhez. Igaz, azóta kétszer cserélték, de más okból.

Kedves Fórumozók!

Gépész vagyok és segítséget szeretnék kérni. Van egy 3fázisú folyadékhűtő, aminek kiadták, hogy meg kell mérni felvett villamos teljesítményét tájékoztató jelleggel.

Addig eljutottam, hogy adott terhelésnél megmértem az áramfelvételeket az egyes fázisvezetékeken lakatfogóval, illetve fázisok között a feszültséget.
De a tudományom itt megállt, és a közeli villanyszerelő kollégákat hiába kérdezem.

P=gyök3*U*I*cosFi

Jól értem, hogy az U és I, az csak az egy fázison mért értékek? A mért értékek kis eltéréssel de azonosak pl 17A, 18A, 17A, ugyanígy a feszültség is 402V, 403V, 404V.
Jól értem, hogy a három fázis teljesítményét nem kell összeadni?

A cosFi-t honnan tudhatnám meg?

Egyáltalán jó e a képlet amit alkalmazok?

Előre is köszönöm a gyors segítséget!

Egyszem lakatfogóval valószínűleg nem fogsz tudni háromfázisú teljesítményt mérni.
Elébb olvasd el ezt a kis szösszenetet, aztán kérdezz.
Bővebben: Link
De mérheted háromfázisú fogyasztásmérővel is, méred X ideig, és a mért értéket osztod X -el. Ha olyan, mutatja a cosφ -t is.

Ha nincs teljesítmény mérőd, akkor mérhetsz három voltmérős módszerrel fázisonként, aztán összeadod.
A fázis vezetőbe beiktatsz egy ellenállást (mondjuk 1 Ω -t) Ezen mérsz feszültséget (UR), méred a hálózati feszültséget (UH), és méred a terhelésen a feszültséget (UT) egyidejűleg.
Akkor:
P=U_H² - U_R² - U_T² /2R
A fázisszög:
φ=U_H² - U_R² - U_T² / 2 U_R * U_T

Bocsánat, a képletben a φ helyett cosφ értendő. Az UR, UH, UT helyett pedig U_R, U_H, U_T.
Ui. Már nem tudtam javítani.

Most akadtam rá véletlenül, hogy a E*ektor 2008/01-ben tesztelte a "háztartási fogyasztásmérők"-et. Az eredményt és az induktív terhelés hullámformáját mellékeltem.

A referencia egy Fluke 434 Power Quality Analyzer volt.

Szinte mind elvérzett kis teljesítményen, illetve az induktív terhelésnél is sokan.
A Conrad-os Voltcraft Energy Monitor 3000 egész jó eredményt adott.

Sziasztok!
Az a fura ötletem támadt (miután elég bonyolult feszültség/áramviszonyok vannak a kapcsolóüzemű eszközök betáplálása körül, amik mérése-számítása körülményes, amire ez a topik is született), hogy mi lenne ha "csak összehasonlító" mérésként egy sorosan bekötött, kapcsolóval kisöntölhetô (kiiktatható) huzal-ellenállást (vagy ellenálláshuzalból készült ellenállást), azon egy hômérôt rögzíteni (az egész beszigetelhetô is lehet), és vagy meghatározott (pl.: 1perc, 2perc) után felírni (itt néhányszor-tíz fok eltérésre gondolok), vagy ha logolós a hômérô az még jobb, görbét felvenni. Elsônek egy pár rezisztív fogyasztóval (izzó) referenciákat felvenni, és ezután a vizsgálandó kapcsolóüzemû eszközt ráereszteni. Az ellenállás melegedése nyilván a felvett fogyasztással arányos lesz. (Hasonló elven mûködik az ipari-lézerek kimenô teljesítménymérése is, volt ilyenhez szerencsém)

Az nem jó ha adok egy 1F fogyasztásmérőt?
Forgótárcsás elég jól kiátlagolja a "kacifántos" jelalakotat is...

Köszi de nem, abban mi a kihívás? Meg ugye az nem megismételhetô másnak, csak számomra megoldás

Attól függetlenül hogy milyen a felvett áram jelalakja mondjuk egy PC esetében, az értéke viszonylag konstans, egy analóg műszer egész jól kiátlagolja. Egyszerűbb és pontosabb eredményt kapsz mint a hőmérséklet mérésével.

Már egy másik topik-ban irtam neked, de talán elkerülte a figyelmedet:

Az analóg deprez műszerek nem effektív értéket mérnek, hanem abszolút közép értéket, de effektív értékre vannak skálázva. A kettő között 1,11x szorzó van szinusz esetén, amit forma tényezőnek neveznek. Ha nem szinuszost mérsz vele, akkor a kijelzett értéket ennyivel osztva megkapod az abszolút közép értéket, de ebből a hullámforma ismerete nélkül nem lesz neked soha pontos effektív értéked. A formatényező négyszögnél 1, háromszögnél 2/gyök(3), stb.

Lásd még: Link

Megjegyzem, hogy a nem TrueRMS digitális áram mérés is így megy. A műszer abszolút közép értéket mér, de szinuszra számolt effektív értéket jelez ki. De mindegy is, mert, ha meg lenne az áram effektív érteke, mondjuk egy TrueRMS műszerrel, akkor sem tudnád egy egyszerű szorzással kiszámolni a a hatásos teljesítményt a fázishelyzet ismeret nélkül. Azaz csak látszólagos (VA) és nem hatásos (W) teljesítményt tudnád mérni ezzel a módszerrel.

Sajnos nincs analóg mûszerem már vagy huszon-sok éve. A Ganzuniv-2 volt talán az utolsó, abban álltában ment tönkre a mûv.erôsítô IC valamiért többször is, meguntam. Viszont digitálisak vannak egy fióknyi, van hômérô is, ezért jutott eszembe, meg mert épp kezembe akadt egy pár guriga ellenálláshuzal.

Érdekes megoldás lenne, sok sok korláttal. Először is lassú, ha változik a fogyasztás nem tudja követni elég gyorsan. Sok külső tényező befolyásolja a mérés eredményét. (ellenállás hőfokfüggése, környezeti hőmérséklet, légáram, előző mérés által okozott hőmérséklet emelkedés) Manapság már inkább az erre a célra készült cél IC-ket, vagy cél készülékeket érdemes használni.
Talán összehasonlításra vagy erős saccolásra jó lehet.

Volt itt a számítógép hiba topikban egy dilemmám, ott TRMS galvanikus, és TRMS lakatfogós mûszerek, meg régebbi (Metex) mûszer szerint is irreális áramokat mértem egy 0-perces tápon (de minddel közel azonosat), egy kicserélten már reálisat. Ott felvetôdött a hibás mérés lehetôsége (az eltérés több mint dupla volt), de ezt már nem tudjuk meg mert nincs meg a táp. De a dolog továbbra is foglalkoztat, mert a kézzelfogható méréseknek jobban hiszek mint egy "biztosan jó mert ez van az adatlapján" infónak. Ezt fenn tartom az ilyen cél-IC-k és a konnektorba dugdosós fogyasztásmérôk esetén is, amik többsége valamiért pár év alatt kimúlik (nekem is, és másnak is olvastam itt hogy így járt)

Itt van egy jó írás arról, hogyan kell értelmezni a True RMS feliratokat a műszereken: Bővebben: Link.

Attól az analóg műszer még tudja a fizikát. Ez a PC-m árama, ami a hálózati dugó előtt van mérve egy 0R22 ellenálláson. Ha a csúcsot visszaszámolod szinuszos effektív értékre, majd azzal arányosan kiszámolod a két effektív érték (szinusz kontra ez a jelforma) közti különbséget, meg hozzáteszed a szorzót, akkor az analóg műszer ugyanazt fogja mutatni amit számoltál, nem nagyon tehet mást.

Kiváncsi vagyok, ezt hogyan számolod ki a fenti jelnél?

Sehogy, megteszi helyettem a szkóp, még ki is írja.

Rendben, akkor nézd meg az alábbi ábrákat.

Szinuszos jel egyenirányítás után abszolút közép és effektív érték között 1,11 a szorzó.
Az analóg műszered 4,0157V-ot mér, de ennek 1,11x-esét jelzi ki, ami helyes.

A második ábra egy egyenirányító után egy kondi töltése, ahol az Avarage=1.0869V RMS=2,6347V

Az analóg műszered 1.0869V-ot mér, de ennek 1,11x-esét jelzi ki, ami 1,2064V. Az effektív értéked meg valójában 2,6347V. A kettő olyan messze van egymástól mint Makó Jeruzsálemtől.

Szia!
Az eredeti ötlet legfeljebb az áram effektív értékének a meghatározására lenne jó. Van arra is analóg műszer, a lágyvasas műszer, de te teljesítmény felvételt szeretnél meghatározni, amihez nem elég az áram effektív érték, a feszültséghez képest a fázis is számít.
A nagy felharmonikus tartalom és adott esetben rossz fázis tényező mellett nem egyszerű a teljesítmény mérése. Vagy a régi mechanikus mérőt mégis elfogadod, vagy készítesz egy digitális mérőrendszert, ami a feszültséget és az áramot mintavételezi, visszaszámolja az alap-harmonikusokat, és azokból meghatározza a hatásos teljesítményt. Lehet hogy van rá cél IC, de én nem tudok róluk.

Viszonylag nagy a választék, pl.: Bővebben: Link.

Egy szóval nem mondtam, hogy a valós értéket fogja mutatni az analóg műszer, azt mondtam, hogy ugyanúgy kiátlagol bármilyen jelformát. Nem emlékszem már rá mert régen volt, de, valami ilyen arányok voltak, hogy amikor a jel csúcsértéke 240mV a szkópon a számolt RMS meg 95mV körül, akkor az analóg műszer mutatott 40-45mV körül. A szkópon a csúcsérték és az általa számolt effektív érték a szinuszjeleshez képest adott egy 2-2,5-ös szorzót (ennyivel kevesebb az adott jelforma effektív értéke attól mintha szinuszjel lenne, legyen csúfnevén formatényezős szorzó). Ha ezzel a szorzóval meg az 1,1-gyel megszoroztam amit a műszer mutatott, akkor pontosan ugyanaz az érték jött ki mint amit a szkóp számolt. Volt egy kollégám, ő filccel rajzolt egy plusz skálát ehhez a saját analóg műszerére, és néhány százaléknál többel nem szokott eltérni az így mért eredmény attól amit a gyári fogyasztásmérők mutattak.

Az egész onnan indult, hogy teljesítményt szeretett volna KBal76 mérni, erre javasoltad az analóg műszert mint megoldást, ami a táppal sorba kötött ellenálláson mérve a feszültséget, szerinted alkalmas erre a feladatra, mert az "analóg műszer egész jól kiátlagolja".

Az analóg műszer tényleg teljesen jól kiátlagolja az ellenálláson áthaladó töltések mennyiségét, azaz középértéket mér, de ugye ez köszönő viszonyban sincs az effektív értékkel ami legalább valamilyen szinten arányos lenne a hatásos teljesítménnyel.

Azután eljutottunk oda, hogy szkóp-on nézted mi lehet a formatényező, meg át kell skálázni a műszert, az így megállapított formatényezővel.

Itt megjegyzem, hogy az általam adott példa egy sima greatz után puffer töltése, majd arra egy terhelő ellenállás volt. Egy fix terhelésre itt megállapíthatod, hogy mi a formatényező a szkóp-pal. De a rossz hír az, hogy az áram hullámformája terhelés függő, így a formatényező is. Példaképpen megnéztem, 300 Ohm-os terhelésnél 2,59, 150 Ohm-osnál pedig 2,19-re adódott a formatényező. Szóval jelentősen függ a terheléstől. Meg a táp kezdődhet sima pufferrel, passzív PFC-vel, aktív PFC-vel. Mindegyiknél eleve más lesz a formatényező. Nem tudod úgy átskálázni az analóg műszert, hogy az bármilyen mérésre alkalmas viszonyban legyen az effektív árammal. (És a fázis viszonyok miatt legkevésbé a hatásos teljesítménnyel.)

A lényeg, hogy mindegy hogyan mérsz otthon, de szerintem többet ne javasold az analóg műszeres megoldást senkinek sem a PC tápjának a teljesítményének megmérésére, mert arra ez a fentiek miatt teljességgel alkalmatlan.

A megfelelő méréshez inkább venni kell egy fogyasztásmérőt, vagy ha nagyon akar valaki, akkor építsen cél IC-vel sajátot, pl. ATM90E26-tal, ami kapható itthon, és kb. 600Ft, és akkor még az építés öröme is megvan.

Azzal egészíteném ki, hogy eddig egyetlen hozzászólásomban sem (a másik topikban sem) írtam hogy teljesítményt akarnék mérni. Fogyasztást akarok mérni. Kizárólag az érdekel mennyire "tekeri" valami a villanyórát. Ez az amit nem látok mert a digit villanyóra egész KWh -t mutat, ráadásul 3 fázisra mér, és nincs lehetőség csak egy fogyasztót rajtahagyni a hálózaton. És a "biztosan jól mér" nekem a "higgy neki hisz zsaru" kategória.
Nem akarok gyorsan változó értékeket mérni, pl. egy alvóba küldött, vagy tétlen PC általi fogyasztás nem igazán ingadozik, így megfelel egy több perces mérés átlag eredménye. Annyi számomra nincs ebben hogy erre tervezzek egy komplikált mérôrendszert, (kb. az "összedobom a sámlin"-ra gondoltam).

Pont az összedobom a sámlin-ra írtam, hogy a műszerrel sokkal többre mész mintha disszipációt próbálnál hőmérővel mérni és abból számolni (inkább csak következtetni). Ha van akkus szkópod akkor olyat össze tudsz dobni a sámlin amit mutattam. De egyszerűbb venned egy célműszert, egy teljesítménymérőt, aztán hogy azok közül melyik mennyire mér valósan vagy sem, meg hogy az árukból menyire lehet erre következtetni azt csak az tudja aki abban otthon van. Régebbiekről találsz teszteket a neten, csak azok már nem kaphatók, ami meg kapható az ki tudja milyen.
De ha pár ezer forintért tudsz venni olyat ami még korrektül is mér, akkor az a megoldás, még a sámlin összedobásnál is jobb.

Kölcsönkapok ha megtalálja haver az övét, ami nekem volt belehalt a tétlenségbe. Fekete öves sámlin összedobó bajnok vagyok amúgy. Tepsi kijelzôs OWON szkópom van, de akku az nincs benne, és azzal nem mennék neki a kettôhúsznak.
Vegyük inkább át, miben tud egy saccométeres ellenálláshuzal tévedni, milyen fizikai erôk nem hatnak rá amik a vele sorosan kötött tápra hatnak?