Valóban, én nem is szoktam használni az áram korlátozó funkcióját az IC-nek, ha külön FET-el kapcsolgatok, de, ha már használva van, akkor legyen jól használva. Itt éppen az a lényeg, hogy az IC az ellenállásokon eső feszültségből következtet az áramra és veszi vissza a kitöltést, amikor az eléri a határértéket. Kell kondenzátor, de csakis a Vin-re. a sönt után viszont nem szerencsés szűrni, az IC gyári kapcsolásain sem látod és nem véletlenül.

A FET nyitását-zárását akkor érdemes lassítani, amikor túl sok nagyfrekvenciás impulzus keletkezik (leginkább EMC miatt), de egy instabil áramkörön is segíthet, de úgy tűnik, hogy itt nem erről van szó, csak a kolega túlaggódta az üzemi hőmérsékletet, ami ekkora csúcsáramok mellett egyáltalán nem sok.

yodee.

Ha feljebb mész a frekvenciával a TC kapacitás csökkentésével, akkor maradhat a 100uH. Amúgy az 50°C teljesen normális, ha nem melegszik 80°C fölé, lényegében nem létező problémáról ment a diskurzus. Boost konverternél nem szerencsés a túl nagy induktivitás sem, ezesetben valahol 100-150uh között lenne az ideális.

Ha az induktivitás nem megy telítésbe, nincs jelentősége annak, hogy a tápkondi az ellenállás előtt, vagy után van. Így is, úgy is megvalósul az áramkorlát funkció, csak míg első esetben az AC-ban is hat, utóbbi csak DC áramokra reagál...kellően nagy érték esetén(kapacitás)
Szigorúan véve nem a kitöltést veszi vissza, hanem ha működésbe lép az áramkorlát, egyszerűen lekapcsolja a kimenetet! Mivelhogy ez az IC nem PWM szabályozású, hanem csomagkapcsolt rendszerű(fix impulzusok,"csomagok" számának változtatásával állítja be a megfelelő feszültséget)

Én mégis nagyobb induktivitást tennék bele, mert ha mégsem 50 mA lesz a terhelés, hanem csak pl. 20, akkor a 100 uH kevés lehet.

Ez érdekes összefüggés )

Az induktivitást "töltő" áram ideje korlátozott, adott! Azalatt bele kell tudnod pumpálni azt az energia mennyiséget, amit aztán ki akarsz belőle venni a végén... Ezt tetszőlegesen nagy induktivitással nem tudod megtenni..., ekkor jönnek a bajok...

Igen, lekapcsolja a kimenetet, így alakul ki lényegében a PWM szabályzás, érdemes szkóppal megnézni. Ha az áramkorlát reagálása lassítva van egy kapacitással, akkor előfordul pláne boost üzemben, hogy nem képes kordában tartani a feszültséget, mert egy impulzustól is már túlságosan megemelkedik, ilyenkor lesz instabil a feszültség és az áramkör is persze, és borzalmas nyüszítésbe kezd, melegszik. Persze, ha jól van megválasztva a folytó, jó a nyákterv stb. ez nem probléma, de egy gyorsban összedobott áramkörnél sokat segít.

sdrlab

Pontosan. Én annó kijelzők hátttérvilágításához csináltam boost konvertereket ilyen IC-vel (sok volt belőle..) és nagyon pontosan kellett méretezni az induktivitást, olyan is előfordult, hogy 20 perc üzem (felmelegedtek a ledek, csökkent a feszültség) után kezdett instabil lenni a kimenő áram (CC üzemmódban dolgozott), szóval nem volt egyszerű.

A PWM-nek az a lényege, hogy a kimenőfesz függvényében változtatja a kitöltési tényezőt, hogy a kimenőfesz be tudjon állni a tervezettre! Ekkor a frekvencia állandó, a kitöltés változik.
Ennél az alkatrésznél ez nem így van, itt "fix" frekvencia van ugyan, de a kitöltési tényező is az. A szabályozás alapban darabszámra megy..., addig mennek a kimenetre fix energiájú(max kitöltési tényezőjű) impulzusok, míg el nem éri a kívánt szintet! Utána x időre leáll az egész, a fogyasztás függvényében szünetelnek a töltő csomagok(ezért nem lehet szigorúen véve fix frekvenciának sem nevezni), amíg végül a feszültség értéke lecsökkenve el nem éri a komparátor ingerküszöbét. Ekkor újraindul a folyamat. Itt sehol nincs PWM jellegű szabályozás...
Ha úgy van belőve, hogy egy impulzus alatt is képes az induktivitáson az áram elérni a megengedett maxot, akkor hamarabb lelövi az impulzus szélességét, mint alapban kapcsolná ki. Ilyenkor valóban megfigyelhető egyfajta kitöltési tényező csökkenés, de ez nem igazán a szabályozás része, mint inkább a védelem következménye.

Én nem így vettem észre.

Ha megnézed tüzetesebben a belső felépítését, látni fogod hogy az ÉS kapu milyen módon vezérli az RS triggert?! Ha nincs áramkorlát, és nincs túlfesz a komparátor bemenetén, akkor az RC oszcillátor jele indítja/állítja le a kimeneti impulzust! Ilyenkor fix frekvencia és kitöltés van... A szabályozás pedig normál módon csak annyit tud csinálni, hogy ezeket az impulzusokat, csomagok formájában engedélyezi/tiltja a feszültség függvényében...

Pedig lecsippenti az impulzus szélességét is.

Csak akkor, ha az áramkorlát működésbe lép!

Akkor nyílván nem érdemes üzemeltetni az áramkorlátot.

Nyilván ezt 2 dolog befolyásolja..., a megengedhető induktivitás áram, aminél még nem megy telítésbe, és az az áram, amit még kibír a félvezető, károsodás nélkül?! A kisebbik jelenti azt az értéket, amit nem szabad túllépni a teljes impulzus alatt sem. Ez pedig a működési frekvencia kérdése is... Ha ezalatt túllépi, kell az áramkorlát! Ha nem lépi túl, úgy simán el lehet hagyni is akár...

Ebben a kapcsolásban fix az induktivitás értéke, de pl lehet olyan felhasználása is, ahol a kimeneti tároló kondenzátorok töltődése alatt az üzemi áram sokszorosa alakulhatna ki(trafós), ha nem lenne áramkorlát! Na ott kötelező ennek használata, máskülönben garantált a félvezető elem halála...

Így van, pl. gyári műszerben is, ahol a diódás változata (78S40) trafót hajt.

Hali!
egy netes számolóprogi ezt ajánlja:

Valaki próbált már ezzel az IC-vel - persze külső MOSFET-ekkel - nagyobb áramot kezelni. Konkrétan a feladat az lenne hogy 24V-ból csináljak 320VDC-t ahol a kimeneti áram 10-15A. Nem tudom boost konverter életképes-e ilyen méretekben hatékonyan.

Hali!
Szerintem nem barkácsfeladat, 24V-ból az 200A áramfelvétel. Inkább nagyobb bemenőfeszben kell gondolkodni.

Csak matekozok: betáp oldalon nagyjából 200 A amiről beszélünk....

Hát ehhez már kicsit precízebb megoldás szükséges szerintem, több fázissal.

Először csinálj egy invertert 2-3 amperre, aztán ilyenekből rakjál egy dobozba 6-8 darabot, amiket össze kell hangolnod spéci vezérléssel. Különben nem fog menni..
Csak egy gyengébb példa..

Sziasztok!
Szimulátoron játszottam a 200V-os táppal. Amire jutottam:
1. Kimenőfeszültség beállításához R4=3k kell.
2. L1 induktivitást célszerű nagyobbra választani csúcsáramok korlátozása érdekében, de ennek korlátai vannak!
3. C2 2200pF értéke erősen függ az alkalmazott induktivitástól.
4. IC 8. (DRC) lába és táp közé kell ~100 ohm, esetleg IC 2. (SWE) lába és a Q2 bázisa közé is tehető.
Kis induktivitás mellett szól a méret, de a nagyobb áramok nyilván nagyobb melegedéssel járnak, amihez még hozzátesz a FET átkapcsolását késleltető gate-kapacítás sűrűbb töltése és kisütése.
( Az átkapcsolás idejére a FET lineáris üzemben van!)
Kis terhelés esetén jó megoldás a kisebb induktivitás, ahogy nő a kimenőteljesítmény-feszültség igény annál kritikusabb a méretezés.
Tehát a frekvenciát az ésszerűség határáig csökkentve (L1 növelése + C2 igazítása) lehet a legjobb hatásfokot elérni, az adott alkatrészekkel.

Elkészült kérem szépen. A végleges terv így néz ki. Az eredmény, 182V-on hajtok 6 db Z568m csövet, direktben, nem multiplexálva, 20-21mA-en és a komplett táp 47 °C-ra állt be. Én ezt így késznek veszem

Gratulálok, a végleges kapcsolást is közzétehetnéd - okulásul...

A kapcsolás nem változott, csak a nyák és az alkatrészek.

Egy szépséghibát közben felfedeztem. Sajnos hangja van a tápegységnek. Magasfrekvencián ciripel, sípol. Hol keressem a hibát?

Két alkatrész ciripelhet: a tekercs vagy a kondenzátor. A valószínübb a tekercs. Ki kell önteni műgyantával. A ciripelésre okot adó alkatrész egyébként maga az IC. Ugyanis ki-be kapcsolgat, ahogy a kimenő feszültség megkívánja, és ennek a kapcsolgatásnak a frekvenciája a pár kHz-es tartományba esik. Ezt hallod. Teljesen megszüntetni soha nem tudod, csak csökkenteni.

Tehát akkor ez nem hiba, hanem normális? Azt vettem észre, hogy terhelés függvényében változik.

Ha CCM-be állítod a konvertert, nem fog sípolni, Frekvenciát kell növelni hozzá, vagy induktivitást csökkenteni, valamivel rosszabb lehet a hatásfoka, de nagyonjól füg működni és csendben is marad.

Nekem egy Miditech audiolink light USB hangkártyában sípolt legutóbb egy ilyen konverter, ami a 48V fantomtápot állította elő. Annál is a frekvencia növelése (CT kapacitás csökkentése az IC-nél, C2 a rajzodon) megoldotta a problémát. Olykor a visszacsatolást komepnázló kapacitás növelése, vagy csökkentése is segíthet, ez a C3 a rajzodon.

Sziasztok! -24V-os tápot kezdtem bűvölni. Úgy viselkedik mintha egy 7,5Vos zener lenne a kimeneten.
A szimulációs rajzhoz képest csak annyi a változás, hogy az R4 27k helyett egy 47k trimert raktam bele.
ezzel -2.5V-tól -7.5V-ig tudom szabályozni a kimenő feszültséget. A bemenő feszültség csak a töltési jelalakot változtatja. (2db DSO 068-al készült kép, tapintó a dióda katódja ill az IC 2-es lábon.)
Az induktivítás kb D9x3 gyűrűmagra tekert 10 menet. Vasagyag problémára gyanakszom.

Szia!
L2 pozíciójába olyan induktivitás kellene, ami elviseli a rajta folyó DC áramot, és a rá jutó feszültség idő területet is képes felvenni. Vagy légréses fojtó kellene, vagy vasporos toroid maggal is lehet próbálkozni. A jelenlegi vasmag honnét származik? Tudod milyen anyagból van? Hogy a megfelelőségét vissza lehessen ellenőrizni a mag jellemzőin kívül az áramkör működési frekvenciáját is tudni kellene (51kHz?). így számolás nélkül kevésnek érzem a menetszámot.

Szia! Vasanyagról csak annyit tudok, hogy "fénytakarékos" égőben volt. Induktivitását két műszerrel is mértem, kb 10% eltéréssel.