Például így is szokás.

Sajnos ez a jelenség frekvencia, valamint hangdoboz függő is.
Sok PA hangszóró úgy van kialakítva, hogy a membrán mozgása levegőt pumpál át a légrésen, ahol a lengőcséve van, így az tud hűlni. De néhány száz Hz felett már nem igazán van membránkitétés, így levegő áramlás sem. Egy nagy terhelhetőségű reflex láda úgy van hangolva, hogy a legnagyobb amplitúdójú frekvencián lesz a membrán mozgása a legkisebb, így bár kis átmérővel is nagyot szól a láda, csak éppen a szellőztetés lesz minimális.
Olyan mint a lufi. Ittt benyomom, ott kidudorodlk. Ha nem szakad szét a membrán, akkor leég a tekercs. Stb.

Ez így világos. Van a matek, ami azt mondja, hogy 80V tápfeszről 8 Ohm terhelésen a kivehető teljesítmény 100W. És vannak a gyártók, akik azt mondják, hogy ez így túl pazarló lenne, mert senki a büdös életben nem fogja ezt így kihasználni, ezért definiálunk egy jelkombinációt, amihez méretezzük a hűtést, a tápot, és így gyártjuk. Mondhatjuk, hogy 100W-os erősítőt árulunk, de a speckó alapján mindenki számára világos lesz, hogy ezt a 100W-ot csak a dinamika csúcsokra értelmezve tudjuk produkálni. Így a macerás amerikai fogyasztók sem tudnak reklamálni.

Persze. Az egyik legnagyobb tudomány a hűtés kialakítása. Elég sok innováció keletkezett már ezügyben. A legfontosabb a mélynyomók hűtése, mert azokat tolják a legnagyobb teljesítménnyel. Közepeknél könnyebb a magas hatásfokot megcsinálni, akkor kevesebb áram is elég bele.
Amikor reflexládát csináltam, akkor a hangszóró alá és fölé is tettem reflexnyílást, mert úgy nem alakul ki meleg légpárna a dobozon belül.

Ezt a jelkombinációt nevezhetjük "zenei" jelnek, így mondhatjuk azt, hogy az erősítőnk zenei teljesítménye 100W, miközben a tápfesz, és hűtés korlátozottsága miatt szinuszosan mindössze mondjuk 70W-ot tud. Holott ugyanarról az erősítőről beszélünk. Így érthető, hogy lehetnek különbségek egyes erősítők között abban a tekintetben, hogy a zenei 100W-hoz mennyire combos belsőt építenek, van amelyik csak 50W-ot tud, van amelyik sokkal többet.
És vannak az elvetemült amatőrök, akik nem átallanak arra vetemedni, hogy az erősítőjük mind zeneileg, mind szinuszosan is a maximumot tudják nyújtani.

Úgy gondolom, hogy megfejtettem ezt az állításodat.

Noha értem, hogy az inditatás hasonló, de manapság már egy komoly erősítőnek sem láttam "Music Power" paramétert, amit mi zenei teljesítménynek nevezünk.

Általában "Rated Power" vagy "Rated RMS Power" van.

Emellett találkozhatsz "Dynamic Power" vagy "Burst Power" megnevezésekkel, amik ténylegesen több szabványban akár többféleképpen definiálva vannak, de a fent idézett Joe's cikk alapján a "Music Power" a 60-70-es években született, és az ott tárgyalt számítás szerint (terhelt rail to rail feszültségből számolva U^2/R képlettel:

minimum megtévesztő, de inkább semmire sem jó.

"Burst Power" a CEA 2006/490A szabvány szerint 1kHz-es jel 20 periódus maximális kimeneti szinten, majd 480 periódus -20dB-en (feltételezem feszültség).
Ez kb. egy dobos 120BPM-bel veri a dobot és mögötte maximum egy kis "alapzaj", de ha a basszus és szóló gitáros is beszáll a buliba akkor már messze lesz a valóságtól. Mindenesetre egy jól definiált mérési módszer ami reprodukálható.

"Dynamic Power" IEC60268-3 szabvány alapján, ami definiál:
14.6.3 Output voltage and power -> RMS
14.7.2 Short-term maximum output voltage and power
14.7.3 Long-term maximum output voltage and power
De, hogy mi van mögötte azt nem fogjuk megnézni, mert 350$ a szabvány. Mindenesetre ez szintén egy definiált mérési módszer.

A probléma az, hogy ez már kétféle szabvány, és biztos van több is. A "Rated Power" meg ha jól gondolom mindig hasonlóan számítható, csak esetleg a megadott torzítás értéke miatt lesznek különbségek. Ha "Rated Power" mellé megadnak "Burst Power" vagy "Dynamic Power"-t akkor ebből lehet következtetni, hogy van feszültség tartalék, de ennyi, amit le lehet vonni a szép nagy számokból, nem igazán jó összehasonlításra, ha mindenki másképpen méri/számolja.

Rossz a képlet. Szinuszos jel esetén a helyes képlet: U^2/8R

( Mert ugye a szinusz az nem egyenáram. )

Na igen, csak ez "Music Marketing Power", ezért /R és így jön ki a 722W.
A /8R-rel meg az effektív, ami 90W.

Lehet, hogy csak annyi a probléma, hogy magyarul az zenei teljesítmény alatt mindenki mást ért, és összemossa a szabványosítás előtti "Music Power"-t a különböző szabványokban definiált "Dynamic Power" vagy "Burst Power"-rel.
Ha az erősítő adatlapjában azt látod. hogy Dynamic Power according IEC60268 akkor lehet tudni miről van szó, de ha csak annyit mondasz magyarul, hogy zenei teljesítmény, akkor azt nem tudni mit takar.

Szerintem fogadd el azt, hogy az erősítő zenei teljesítménye durván az, amit a tápfeszből, és a terhelésből kiszámolsz. Az összes többi, meg azon múlik, hogy a gyártók mennyire tartják magukat a szabványokhoz. Nyilván ezen a területen a szabvány a megkívánt minimumot rögzíti, és nem üldözi senki azokat akik ennél jobbat produkálnak. Max a konkurencia prüszköl.
A szabványok is csak arra jók, hogy ipari körülmények között legyen összehasonlítási alap, és valamilyen szinten egységes legyen a minősítés és a profi alkalmazók tudják mihez viszonyítani a beszerzendő termékeiket a leírt adatok alapján.

Más területeken lehet sokkal fontosabb a szabványok betartása, mert ki venne meg egy szabványon kívüli metrikus csavart a boltban. Van olyan persze, de csak egyedi felhasználásra.

Ez jó, ezt használni fogom.

Mondjuk ez is csak korlátozásokkal igaz, mert egyre több a D osztályú erősítő, amelyeknél borulhat a képlet. ......... A francba, bele kell ásnom magam valamilyen szinten abba is.

Onkyo M-5000R specification:

Speaker Impedance RCA Stereo: 4 Ω - 16 Ω

150 watts minimum continuous power per channel, 4 ohm loads, 2 channels driven from 20 Hz to 20 kHz, with a maximum total harmonic distortion of 0.05% (FTC)
170 watts minimum continuous power per channel, 4 ohm loads, 2 channels driven at 1 kHz, with a maximum total harmonic distortion of 1% (FTC)

Majd jön a vicces "Dynamic Power" rész, ahol az egyébként 4Ohm-os legkisebb terhelő impedanciára specifikált erősítőnél megadják mit is tud 1 Ohm-on is:

Dynamic Power*
* IEC60268-Short-term maximum output power
460 W (1 Ω)
320 W (2 Ω)
245 W (3 Ω)
196 W (4 Ω)

Most tényleg, miért?
Ha nem köthetek rá 4Ohm-nál kisebb névleges terhelést akkor valójában kinek szól ez az adat?

Csak feltételezem, hogy itt jöhet be a képbe az, hogy a valós hangsugárzók impedanciája durván változhat a frekvencia függvényében, és az Onkyo mint precíz japán cég megad olyan adatokat is, amiről a legtöbb tucat terméket áruló cég mélyen hallgat, vagy nem is foglalkozik vele.

Azért szépek az adatai. A folyamatos teljesítmény 1kHz-en majdnem eléri a dinamikus csúcs teljesítményt. Nem spóroltak a trafóvassal, meg az alumíniummal.

Nézted a szervizkönyvét? Nem kispályás játékos!

Mondjuk a legutolsó ismert ára 780.000.- Ft Durva.

Aranyos ez az adatháború. Olyan, mintha egy guminő mellméreteit vitatnátok. nem tudom egy guminővel hogy lehet élni, mivel én az igazikat kedvelem. Manapság, leginkább minden keletről jön. Mindegy, hogy mit írnak rá családfa gyanánt. A szörpökön is aranyos a felirat: gyümölcsízű....
Nos én nem az adatokkal bíbelődnék, hanem annak valós, hallható hangjával. 4-16 ohmig....
Vaj melyik impedanciával, milyen hangfallal szól elfogadhatóan? Vagy az már nem is érdekes?

Ez nem adatháború! Tudod hányan állnak sorba ezekért a guminőkért?

Van egy jó ismerősöm, aki HiFi mániás, és olyan körökben is forog. Nagy gyűjtő, folyamatosan cserélgeti a készülékeit, és egyre nagyobbak után vágyik. Épp tegnap találkoztam vele, és arra panaszkodott, hogy millió alatt szinte már nem lehet kapni normális erősítőt, lemezjátszót, és a használtakat is amiket kinéz egyből elkapkodják, mire telefonál már le is marad róla.

De nem mindenki áll be abba sorba. Hogy mért is...
Annak a készüléknek azért annyi az ára, mert az önköltség, és a tervezett haszon indikálja azt. Az ilyen készülékek sok funkciójúak, sok alkatrészt tartalmaznak, és ez növeli alapból az önköltségüket. Kinek mire jó egy ilyen készülék? Van akinek státuszszimbólum, lehet akár befektetés is (kiadási számla), lehet bizony egy álom is ami beteljesedik, stb.
Az hogy ki mire költ, és mért, az nem magyarázat valami jósági tényezőjére. Persze ebben is lehet eltérések, hogy mint írtam, kinek mi a jó. És a világért sem várom el tőletek a véleményazonosságokat. Nekem a hangzás az érdekes, nem az adatok, mivel azok csak távolról árulkodnak egy erősítő hangját illetően. Én nem a márkától remélem ebben a megoldást, mert ekkora összegből, véleményem szerint, annál élethűbb erősítőt lehetne építeni, kevesebb, de extra minőségű alkatrésszel. És bocsi, de én maradok az igazinál...

Nem kell ezért bocsánatot kérned. Teljesen igazad van. Aki meg Hype őrült, és van rá pénze, az arra költi, amire akarja. Ugyanez megy az autóknál is, meg minden egyéb luxuscikknél.
A sznobokat úgy sem tudod meggyőzni hogy értelmetlen amit csinálnak, nekik jó, ám legyen.

Az olyan ember az azt fogja csinálni egész életében, és ha 5 millióért vesz monoblokkot az se lesz neki elég jó, és meg is érdemli. A mostani SE-m egy 2 milliós gyári készülék másolata, és miután hallgattam pár napig teljesen megszilárdult bennem a gondolat hogy itt állok meg, nem lesz se több se másik. Doboza még nincs, meg még alkatrészeket is csereberélgetek benne, de így a saját készítésű kimenőkkel az alkatrészköltség szűken de belefért 5 számjegybe.

Van egy őrült hangerő mániás ismerősöm, aki hoz néha javítani való erősítőket. Eszement projekteket csinálhat. A lehető legkisebb, legkönnyebb, egyben leghangosabb, legmélyebbre menő, legolcsóbb mobil mélyládákat terveznek. Vagyis ez a cél. A könnyű neodímium mágnes nem szereti ha 80 fok felé melegszik, ezért hűteni kell. Mutatott egy rajzot hogy mit is szeretne. Bandpass láda, ahol a portokban (reflex cső) hűtőcsillag helyezkedik el, amit hőcsöves izé köt össze a mágnessel. Talán a JBL EON sorozatában az erősítőt hűtötték hasonló módon. Végűl is a reflex csatornában mindig fúj a szél.

Ha azt vesszük hogy egy lengőtekercs mekkora tömegű, valamint milyen módon adja le a hőt, feltehetően nem szabad szemét hunyni a torzítás felett.
Egy gyári Eminence 350/700W-os hangszóró 2,5-3" átmérőjű lengője kapton csévén 0,2mm-es átmérőnek megfelelő fazonhuzalból van tekerve. A kapton nem annyira vezető a hőt, az alu huzal fajhője sem túl magas, a meleget szinte csak sugárzással a mágneses pólusoknak (ez van közel), valamint hőátadással a levegőnek tudja közvetíteni. Hogy 350W vagy esetleg 700W hány msec alatt melegíti fel 120 fokra azt nem tudom, de az a néhány gramm alunak szerintem nem kell sok. Ez pedig azt jelenti, hogy a néhány száz Hz alatti frekvenciákat akár követni is tudja.
A kis BC tranyók a hallható sáv tetejéig, a teljesítmény félvezetők valahol 1kHz környékéig, a végcsövek 1-2 Hz-alatt képesek modulálni. De akkor a hangszórók is beállnak a sorba valahová. Mégegy torzító komponens.
Szó volt róla hogy több óra kell mire a nagy tömegű mágnes felmelegszik, de mivel a lengő és a pólusvas között nem túl jó a hőközlés, ez a termikus rendszer több időállandóval rendelkezik. Ferrofluidot meg nem tesznek csak magasakhoz.

A végét illetően, vagy zseni vagy, vagy szerencsés. De ha érzed a megálljt határát is, akkor külön elismerésem ezért! Sajnos én még gondolatban is a padló alatt találom magam a mindig adódó újabb gondolatok részegségében.

Nagyon elkanyarodott a téma.
Eszembe jutott, hogy arról volt szó, mi alapján kell meghatározni egy erősítő tápegységét.
Tisztán "B" osztályban maximális szinuszos kivezérlés esetén 78,5% az elméleti hatásfok. Ebből adódik, hogy 100W kimenőhöz 127W betáp kell. Persze szinte soha nem szinusszal hallgatjuk az erősítőt. Ha viszont nem, akkor ez a 78,5% sem igaz. -6dB-en a betáplált energia felére, a kivett a negyedére csökken. -12dB-én a betáplált negyedére, a kivett a tizenhatodára csökken. Ha feltételezzük hogy ez egy átlagos kimenő szint, akkor 32W a betáplált 6,25W a kivett teljesítmény. Ebben az esetben 19,5% a hatásfok.
Hát nem is olyan egyszerű ez.

Szia! Ez a kérdés indította a beszélgetést. Ugyan tényként kezelték a fórumtársak, hogy 240 W-os trafóról beszélünk, de szerintem ez az adat a készülék címkéjéről lett leolvasva és a hálózatból felvett legnagyobb terhelésre utal. A Sony nem spórol a trafóval, de túl sem méretezi.
A júzerek először örülnek, hogy A+B állásban szól mind a négy "hangfal", aztán itt HE-en érdeklődnek a trafó szekunder feszültsége után, mert primerszakadást mérnek.

Szia!
Vélhetően a SONY már túl van sok erősítő építésen, nem tesz feleslegesen nagy vasat az erősítőibe. Más gyártónál is észrevehető, hogy, 0,5 mm-es huzalból tekert primerű trafót épít az erősítőibe 2x100W vagy nagyobb kimenő teljesítményhez. Régen 2,55A/mm^2 áramsűrűséggel tanultam a tekercselő huzalok maximális terhelhetőségét, ami 0,5mm átmérő esetén 115W.
Valószínűleg az a SONY trafó sem halogén lámpához készült, minden bizonnyal feltételezték, hogy a felhasználó elolvassta a "user manual" -t.

Volt egy SONY erősítőm , ahol az A+B opció esetén két-két hangsugárzó nem párhuzamosan, hanem sorosan kapcsolódott. Gondolom így próbálták kivédeni az emberi hülyeséget.

Most, hogy mondod, elkezdtem szimulálgatni. Ez is érdekes. Táblázatba szedem, hogy átláthatóbb legyen az egész.

Pki=_________100 W_____25 W____6.25 W_______2.8 W_____1.56 W_____1.0 W
Ptáp (*2) = ___63.4 W____31.7 W____15.8 W______10.6 W______7.9 W_____6.3 W
Pd (*2) = _____13.9 W____19.3 W____12.8 W_______9.2 W_____7.15W_____5.8 W

Az alsó sor érdekes, a végtranzisztor disszipációja.
100 W kimenőteljesítménynél 13.9 W-ot disszipál "darabonként".
1 W-nál ennek alig kevesebb, mint a felét, 5.8 W-ot.

Kiteszem, a szimulációt is, hogy látsszon nem a kisujjamból szoptam.
Szépen oszlopba rendeztem... erre összezsúfolta.
De kitoltam vele. Tudom, hogy van Excel is, de azt senki nem nyitná meg (szinte)

Grafikonon ábrázolva, LM3886 datasheet.

OK, tudom, de szerintem így számszerűen szemléletesebb. A számokat jobban szeretem.
Eddig is tudtam, hogy valahogy így alakul... de hátha valakinek új.
És 3D-s diagram kellene a három sorhoz.