Kikapcsoláskor is ad neki egy pofont sajnos.

Akkor egyelőre a kétáramköröst javasolom és maximális odafigyelést.
Minden egyéb "kondenzátoros lassítás" becsapna méréskor.

Köszönöm szépen kipróbálom és majd leírom mire jutottam.

Egyébként keress egy hasonló csővoltmérőt "megtekintésre" működtetés közben, kapcsolási rajzzal együtt és láthatod, ott meg van-e oldva és hogyan, VAGY sem...

Van egy működő, de az nem hangfrekvenciás hanem általános V-Ohm csővoltmérő. ott is libeg ide oda míg bemelegszik, de nem kongatja a végkitérést.

Az más rendszer - nálad hangfreki van az anódban, a 2 µF és a graetz után jön a 100 uA műszer.
Nézd meg a jelformát csak a műszeren is, egy maximális közeli HF méréskor.
Nem ugyanaz egy sima dc szint mérés és ez.

Szia!
Ezen a rajzon egy 100µF van a műszerrel párhuzamosan, gondolom az ilyen impulzusok eltüntetése miatt.

Találtam még egy rajzot. Ott az osztónál a másik tárcsa nem rövidre zárást csinál méréshatár váltáskor, pont az ugrás miatt? És ennél nincs kondi viszont a katódban van a műszer.

Köszi kipróbálom azt is, csak szét ne menjen addig a műszer.

Cseréld ki a fokozatkapcsolót olyanra, ami átlapol-kapcsoláskor, vagyis előbb zárja a következő érintkezőt és utána szakítja meg az előzőt.
Ez szemmel is jól látható, késes érintkezőjű kapcsolót kell alkalmazni.
A bekapcsolási végkitérés "ütését" egy késleltetővel lehet kivédeni, ami az alapműszert alapból rövidre-zárja, ha a fűtés beállt, akkor nyit a késleltető és a műszer mutatni fogja a feszültség-értéket. Kisebb lengések még így is lehetnek.
Mérésre pontosabb, jobban szűrt-stabilizált tápegység is szükséges, ez egy nagyon "alap" műszer, működik, de minden hiányosságával együtt kell elfogadni.

BUÉK!

Megelőztetek.

Ez ahogyan már le lett irva amiatt van, hogy a félvezetős egyirányitás miatt gyakorlatilag azonnal megjelenik az anódfeszültség. Ameddig a 2 µF-os kondenzátor feltöltődik, addig egy nagyjából tized másodpercig a hússzorosát kapja a műszer (én is rugdosnám a ház oldalát)...
Csöves egyenirányitásnál ez nem jellemző.
Késleltetett bekapcsolással ahogyan már le lett irva, jelentősen mérsékelhető a jelenség.
Meg lehet próbálni egy (még jobb egyből kettőt ellenpárhuzamosan) szilicium diódát párhuzamosan tenni a műszer komplexummal (dióda hid egyenáramú átlójába), az kis szerencsével háromszorosnál megfogja a túllövést, és nem szól bele a mérésbe (végkitérés ~0.2 V, ott még nincs nyitva). Egy próbát megér, nem nagy átalakitás.

Ez egy teljesen más probléma. A bemeneti 50 nF rács felőli oldalán, üzemi állapotban a negativ rácselőfeszültség mérhető. Méréshatár váltáskor az osztó felőli oldal lebeg...
Egyrészt ide kifejezetten jó minőségű (nem audiofül, hanem kis szivárgású kondenzátor) kell. Mellesleg az 1 nF is kritikus ebből a szempontból...
Meg lehet próbálni az osztó felőli oldalra is tenni tenni egy jó nagy ellenállást (ha maradt még belőle, akkor 10 M oda is?), ami ugyan elviszi kicsit az osztót, de a hitelesitő potenciométerrel utána lehet húzni.
Mellesleg a korábban javasolt dióda itt is hasznos lehet...

A valóságban is meg kellene nézni, mit csinál be-és kikapcsoláskor.
Az, hogy katódban van a műszer kör, valamivel jobb, mert katódkövető a kapcsolás.
Itt meg kell indulni az anódáramnak ( soros szituáció ), az kis idő és elég talán a műszer-körnek, viszont az RT-s rajznál még a cső nem is működik, de már éppen ezért nagy impulzus lesz..
A kondenzátoros lassítás nagyon spéci, szivárgásmentes alkatrészt igényel, mert ha csak 5-10 uA-t is elvisz, az már sokk.

Szia!
Régebbi EMG Radelkis HF mV mérőkön volt egy tolókapcsoló az előlapon pontosan az ilyen csapkodások elkerülésére és a deprez műszer védelmére. A 135DA-s alapműszer nagyon drága alkatrész volt. A bemelegedés idejére és a méréshatárváltásokkor a kapcsolót ki állásba kellett állítani, ez az alapműszert rövidrezárta, a megfelelő méréshatár beállítása után mérés állasba kapcsolva működött. Szállításkor is célszerű a deprez műszereket rövidrezárni a feleseges műszerlengések csillapítására.
Üdv: Gábor

Tulajdonképpen nem a rajz szerinti tápot alkalmaztam hozzá, hanem egy jól szűrt stabilizált verziót építettem amiben a fűtés is stabilizált DC, de az elején EZ80-al kezdtem, amivel szintén kiakadt induláskor. Átlapolt fokozatkapcsolót nem hiszem, hogy be tudok szerezni, a jelenlegi is egy HF csővoltmérőben volt 2 tárcsás de nem átlapolt sajnos. Mindenesetre kipróbálom az ötleteket és jelentkezem köszönet Mindenkinek!

EZ80-al is csinálta. Azzal kezdtem a megépítését.

Akár a nem használt tárcsát fel is használhatod relével a műszer rödrezárására, vagy nélküle megszakitásra...

Hiába variálsz az EZ80-nal.
Az RT-s készülékben, bekapcsoláskor az ECC még "nincs ott", nem fűtött fel, nem folyik anódáram.
Ennek az a következménye, hogy a 47 lohmon át töltődik a 2 uF, vele SORBAN pedig a műszerkör.
Könnyű belátni, hogy ez egy kezdeti 3.xx mA-t jelent, ami sacc 30x nagyobb a 100 uA-nél.
Ha felfűt a cső és az anódja beáll sacc 80-100 voltra, megáll a töltődés, lecsökken az áram a nullázás környékére.
A kapcsolás mérő része anódfeszültség vezérelt. Ha kivennénk az ECC-t és úgy kapcsolnánk be, ugyanez a jelenség fordulna elő. RC tag időállandó nagyjából, maximális induló áram.

Az EMG1315-ös készülékben egyrészt az anódfesz is késleltetett, de ami a lényeg: vele szinkronban az ECC anód, ill. a katódáram NULLÁRÓL indul, mivel ennek a csőnek is fel kell fűteni, így meg van akadályozva mindenféle mutató kivágás. Ugye, itt a cső árama ( egy része ) megy át a műszeren.
Vagy áttérsz erre a "végfok" rendszerre, vagy kis kapcsoló, stb., amit már leírtam.

Nem variálok vele, csak Gafly-nak írtam, hogy nem volt megoldás a csöves egyenirányítás sem, mert elsőnek azzal kezdtem, aztán kicseréltem stabilizált félvezetős tápra.

Mondjuk anno a cikk szerzője odaírhatta volna, hogy szétpukkan a műszer aki megépíti ezt az áramkört, ne érje meglepetés az amatőr építőt, mint engem.
Köszi a segítséget!

Igen, a szerző csak annyit jegyzett meg, hogy ügyeljünk, a műszer zárlat, vagy erős brumm ( megérintjük a rácsot ) miatt ne kapjon "pofont"..
Most már tudod.

Sziasztok! Sikerült összehozni a műszert, és köszönöm MINDENKINEK a segítséget. Sikerült az osztóba szereznem 0,1%-os ellenállásokat és egy megfelelő tárcsás kapcsolót. A bekapcsolási kivágódást egy relével és egy tranzisztoros időzítővel oldottam meg. Kb 20-25s időre rövidre zárja a műszer kapcsait, így semmiféle abnormális tevékenység nincs, mikor megszünik a rövidzár. Még nincs összerakva (azért látható ez a hevenyészett gubanc), mert a másik gondom a skála, amiben szintén segítséget szeretnék kérni. Sajnos nem értek a skála rajzolgatáshoz és jelenleg a műszeren 100-as osztás van, amin ugyan pontos a mérés, de kellene rá egy 30-as skála is. Nincs valakinek egy nyomtatható 100/30 osztású lineáris skálája 101DA műszerhez?

A műszert megvédheti egy alacsony nyitófeszültségű, szembe kapcsolt schottky diódapár a műszer kivezetésein..

Köszi! A műszer védelme már megoldott(relés időzítővel), most a skálára kellene még egy 30-as osztást varázsolnom, de filctollal nem akarok még nekiesni egyenlőre.

Mi annó szétszedtük az alapműszert, és Autocad-al rajzolt, papirra nyomtatott számlapot ragasztottunk az eredetire.
Még mátrix nyomtatóval sem nézett ki annyira gagyinak...

Köszi. A szétszedéssel nincs gond, de sajnos ezekhez a bonyolult vektorgrafikus szerkesztőprogramokhoz nem értek. 120DA műszerhez sikerült számlapot szerezni, de méretben eltér a 101DA-tól ami nekem kellene, a mutató kezdete és vége is máshova esik.

Forgásponthoz viszonyitva:
- ha pontosan megadod a két csavar pozicióját
- skála sugarát
akkor onnantól nem agysebészet.
Jófejségből is szerintem sokan megcsinálják "seperc" alatt.

Szia!
Én a FrontDesigner programmal rajzoltam skálákat. Nagyon egyszerű program nem kell hozzá pilótavizsga.
Üdv: Gábor

Nem mindig kell egyszerű problémákat túltolni. Vagy 30 éve rajzoltam a képen látható 101-DA2 skáláját. 100 uA-es alapműszer, szokásos paraméterekkel. A 33-skála és a decibel skála saját készítés
Használt anyagok: sima körző, alfaset, akril lakk.

30 éve nekem is több időm volt pepecselni....

Úgy néz ki sikerül "megszülni" Photoshop-al a skálát, már csak annyit szeretnék kérdezni, hogy találtam egy verzióról fotót CHZ után építésében a tanyán, amin 100 és 30-as osztás van, de általában 100 és 33-as osztás a jellemző, kivéve mikor nem, mert a HCV skálája is 100/30. Mitől függ ez, hogy 30 vagy 33 egy skála? Eddig kimaradt az életemből ez az analóg műszer skálázgatás és nagyfokú a homály..melyik lesz a jó?.

Ügyes vagy.
Ha lináris az osztó, akkor 33, ha hozzá van igazitva, akkor 30.
dB skálát kimérted, és ez alapján? Ha igen akkor dupla.