Mert koromnál fogva már megengedhetem magamnak, hogy csak ezzel foglalkozzam, a többit pedig meghagyom másnak.

Igaz, végülis még csak 3-4 éve fejleszted a készülékedet, ami ha kész lesz, biztos méltó alternatívája lesz a piacon tömkelegével jelenlévő Arduino, PIC alapú mérőknek, az uTracer-nek és a többi karakterisztika rajzolónak továbbá klónjaiknak. Sok sikert!

Vannak olyanok amik lyuk-kartyaval mukodnek
Ez itt mar evek ota elado, persze az extrem ar miatt orekke itt ragad a helyi 'vateran'. (TradeMe a New Zealand-i adok-veszek site)
Hickok - CardMatic
Masik link a keresesre, ha a fenti hirdetes lejar:
Hickok - CardMatic

Amugy hobby oldalon nem kell bizonygatni, hogy mi es mire jo -> hobby, tehat oromet okoz

Mióta írogatom ezeket a hozzászólásokat kaptam több gratulációt, néhány észrevételt, de jó néhány kritikát is. A gratulációkat megköszöntem, az észrevételeket elfogadtam, a kritikákat minden esetben figyelembe vettem és a helyén kezeltem. Arra nem gondoltam, bár gondolhattam volna rá, hogy lesz olyan kritika amit nem fogok tudni kezelni. Most viszont beleakadtam egy ilyenbe. "Nem kell ezeket a méréseket elprecizkedni, teljesen felesleges, egyébként a csövek mérése is teljesen felesleges", és hasonlók, erre nehezen találok megoldást, mert szerintem szó sincs felesleges precízkedésről. Amit most és az előző néhány hozzászólásomban írtam az mindössze az első verzió tapasztalatainak összegzése, amit itt részleteztem: Bővebben: Link
és lehetőség szerinti az ott észlelt hibák/hiányosságok javítása, a mérési tartomány kiterjesztése, eredmények pontosságának növelése. Hobbi műszernek sem illik pontatlannak lenni, mert ha az és ezen nem tudunk előbb-utóbb átlépni, akkor tényleg tök felesleges vele foglalkozni, mert csak játéknak jó.(persze ez lehet cél is, de az egy más történet).

Szerintem ezeken a kritikákon ne akadj fel. Vannak akik képcsöves tévét meg kazettás magnót újítanak fel, vannak akik filmre fotóznak vagy épp oirt-ccir átalakítót építenek, 2022-ben. Egyiknek sincs "értelme" a mai világban, de senki sem azért csinálja ezeket, hanem inkább a tanulás-fejlődés vagy puszta kíváncsiság miatt.
Én csodálom a kitartásodat és örülök, hogy dokumentálod is. Szerintem sokan örülnénk ha esetleg később közzé is adnád a projektet, ha részben-egészben elkészül!

Szia!
Folyamatosan figyelemmel kísérem munkádat az oldalon keresztül. Nagyon köszönöm, hogy megosztod tapasztalataid és próbálod a mai technika adta lehetőségeivel vizsgálni a csövek tulajdonságait. Sajnos manapság ritka az olyan ember aki mér is és nemcsak dobjuk ki cseréljük ki módon próbál készülékekhez nyúlni. A mérést mint fogalmat is kezdik a fiatalok elfelejteni. Berajzoljuk egy szimulátorba az mutat egy ábrát. Sokszor el is hiszik, hogy így működik. Persze nagyon jó de a valós élethez nem mindig van köze. A mai technika és technológia eljutott arra a szintre, hogy egy alkatrész paraméterei katalógusból kikereshetők és azok egyeznek a valós értékekkel. Sajnos a régi alkatrészek nagyobb szórással készültek is és az idő sajnos nem kedvez a paraméterek időtállóságának. Manapság ritka aki megtervez egy készüléket, szimulátoron megvizsgálja, utána összeépítve valós műszerekkel is megméri az áramkört. Ennek elengedhetetlen kelléke, hogy a beépített alkatrészek paraméterei meglegyenek.
Egy tranzisztort is meg lehet mérni digitmulti dióda mérésével de az semmit nem mond el a paramétereiről megy nem megy kategória. Csöveknél szintén lehet jó-nem jó tesztet végezni de amikor az egyébként is kényes vájtfülűek abba belekötnek mivel van huzalozva a fűtésvezeték, nem fordítanak kellő figyelmet arra, hogy a két végcső vagy egy differenciál erősítő két aktív alkatrésze azonos paraméterekkel rendelkezzen, és ezt ne csak egyetlen munkapontban hanem a működési tartomány teljes terjedelmében tudja. A Te készülékeddel nagyon szemléletesen és kézzelfoghatóan tudod dokumentálni összehasonlítani. Remélem egy két barkácsoló kedvű építő nem veszi el a kedved, a műszer teljes felépítésétől. Szerintem ez a műszer egy kicsit túlmutat a hobbi kategórián, de ha rengeteg időt szánunk egy berendezés megépítésére akkor a megfelelő paraméterek tudatában tegyük. A mérések alapkövetelménye, hogy a mérendő készülék legyen az bármi, a műszer legyen minimum egy nagyságrenddel jobb mint amit mérünk. Ebbe a kategóriába tartozik amit Te alkottál.
Mindenképp köszönöm, hogy foglalkozol a témával és főleg azt, hogy részletesen bemutatod és tapasztalataiddal együtt közkinccsé teszed!
Sok sikert és kitartást a műszer teljes felépítéséhez!
Tisztelettel: Gábor

Nem akadtam fel nagyon, csak kicsit. Köszi a biztatást és egyébként már megígértem, hogy közzé teszem, de még nem tudom milyen formában, ha kitaláltam jelentkezem.

Nagyon köszönöm pozitív és értékes hozzászólásodat, amit ezzel kapcsolatban írtál annak minden pontjában egyet tudok veled érteni. Nem panaszkodni akartam, csak nem értettem, hogy egy kifejezetten ezzel foglalkozó fórumon, miért is ír valaki olyan hozzászólást, hogy nem kell, vagy nincs értelme mérni a csövek paramétereit, vagy bőven elégséges ha csak egy feszültség/árammérővel megmérjük, vagy „vakteszten” bizonygatjuk egymásnak a különféle csövek kifinomult hangzását.
Valamikor egy hasonló vitából kiindulva, úgy gondoltam építek egy olyan műszert amivel valamivel többet és objektív értékeket lehet megtudni egy-egy cső állapotáról, paramétereiről.
Mivel ez nekem egy kellemes időtöltés, mármint műszaki dolgok tervezgetése építése, neki is láttam és ez lett belőle. Mint ahogy eddig is természetesen, a továbbiakban is megosztom a leírást és tapasztalataimat. Üdvözlettel, Géza

Igaz. Ez a lényeg. Bocs pár hozzászólásért.

Akkor folytatnám tovább...
Az anódáram mérésének precízkedésével nem foglalkoztam volna csak némi szépséghiba miatt, de sajnos kisebb áramoknál már számottevő mérési hibát okozott, ennek megszüntetését írtam le, ahogy már látom kétszer is, a nagy kavarodásban. (de mint tudjuk: ismétlés a tudás...) bocs érte.
A hiba kiküszöbölésének főként az érzékenyebb, kis áramú csöveknél van nagy jelentősége, mert különben elég pontatlan és nem utolsó sorban csúnya lesz a grafikon.
Ennek bemutatásaként tennék fel most két-két képet ezekről a mérésekről.
Egy ECC85-ös a mért cső, ezzel szeretném bemutatni miért is volt fontos ennek a megszüntetése.

Az első kép az anódáram korrekció nélkül lett mérve, 18mA-es méréshatárban,
a második kép, ugyanez a mérés, de már 1mA-es méréshatárban. Ezen nagyon jól látható, hogy valami nem stimmel,...
a harmadik kép már a leírt korrekcióval, ha valaki összehasonlítja, szinte alig észrevehető, de van különbség a kettő között,
negyedik képen ugyanez a mérés látható, 1mA-es méréshatárban, amin már nem láthatóak az előbbi furcsaságok és a mérési értékek is a helyükre kerültek.
Ugyan a dolog nem sok vizet zavar, csak engem, de szeretek utánajárni bizonyos jelenségeknek, hogy tisztában legyek annak okával és hatásával.

A mérési folyamatban is néhány apróbb változtatást végezetem, de továbbra is a mérési pontosságra koncentrálva. Már a múltkor röviden itt is írtam erről, de akkor valamiért elég keveset időztem el a részletekben.
Mivel ismét át kellett néztem és át kellett gondolnom, hogy a választott mérésvezérlési módszer megfelelő-e, illetve nem követek el valahol logikai hibát, ezzel együtt a mérési folyamaton is kicsit finomítottam.
Ezt amiatt kellett elvégeznem, mivel több helyről kaptam olyan észrevételt illetve megjegyzést, hogy „kapcsolóüzemben/dinamikusan” nem ugyanúgy viselkedik egy elektroncső, mint statikusan ezért nem lehetnek jók a mérési eredmények.

Az alábbi kérdés merült fel ezzel kapcsolatban: az általam választott dinamikus mérés ugyanazokat a mérési eredményeket adja-e, mint a statikus mérés, vagy sem.
Végiggondolva a cső általános működési elvét, úgy gondolom, hogy elvi hibát nem követek el a vezérlés kialakításában, ezért továbbra is maradtam ennél a módszernél.
Miért is gondolom így,...

Akkor amikor az elektroncső rácsát -40V –al lezárom, anódáram nem folyik(kis jelű triódáról lévén szó), az anódon pedig folyamatosan jelen van a már beállított értékű anódfeszültség, amikor a mérést elindítom a rácsfeszültséget -40V-ról, beállítom a kívánt (pl. -1V-os) értékre, mikor az anódáram megjelenik és stabilizálódik az értéke, ekkor történik meg az áram mérése, ennek befejezését követően ismét -40V kerül a vezérlőrácsra, ezzel minimálisra csökkentve az anódáram értékét, vagyis ugyanaz a folyamat zajlik mint egy tetszőleges áramkörben, mint amikor négyszögjellel vezéreljük az elektroncsöves áramkörünket. Ezért a mérés ideje alatt nem jelennek meg külső zavaró jelek(mint például egy kapcsolóüzemű tápegység esetén), illetve nem generálódnak különféle nemkívánatos jelek, amik a mérés eredményét befolyásolhatnák.
Talán annyi a különbség, hogy a disszipáció mértéke lényegesen alacsonyabb mint statikus terhelésnél, vagyis az anód kevésbé melegszik, ezzel együtt a cső hőmérséklete alacsonyabb lehet mint a statikus mérésnél, ez esetleg némileg befolyásolhatja a mért értékeket, de nem gondolnám, hogy ez lényeges módosító tényező lenne.

És most néhány szkópos mérés segítségével bemutatnám, a leírt mérési folyamatot.

Első képen a rácsfeszültség vezérlése látható, a kék az „A” fél, piros a „B” fél trióda vezérlőjele, egymást követő ciklusban.
Második képen pedig az elektroncsövek anódjában fellépő feszültség, de már a mérőerősítők kimenetén mérve, ami ugye az anódárammal arányos értékű.
Harmadik és negyedik képek ugyanezt mutatják, csak egy kicsit közelebbről, és ezeken már nagyon jól látható a két csőfél közötti jelentős áramérték különbség is.

A kinagyított képen jól látható, hogy mikor stabilizálódik az anódáram értéke, a tényleges mérés csak ezt követően történhet meg.
Ez látható a következő képen, sajnos kicsit bonyolultan tudtam megoldani ennek a kijelzését, így elég csúnya lett, de a lényeg rajta van, a piros csatorna most a marker jel, Az első marker a folyamat indítása, második az ADC mérés ideje, „A” csatornán, a harmadik marker az ADC mérés ideje, „B” csatornán, itt nem látszik ugyan a mérendő jel, de ha elhiszitek ott van.

Még egy mérés képét szeretném bemutatni. Már az előző verzióban is az előbbi módszert alkalmaztam, de több helyen, pl. A PIC-es fórumon, műszaki leírásokban is olvastam, hogy a többszörös mérés javítja a pontosságot, illetve csökkenti a zaj hatását, ezért a mostani verziónál nem csak egy mérést végzek egy beállításnál, hanem négyet. Ezt viszonylag könnyű a mikrokontrollerben átlagolni/kerekíteni és az így kapott értéket tekintem egy mérési eredménynek. Ennek a méréssornak látható a folyamata a következő képen.

Ezzel nagyjából a végére értem a mostani módosításoknak, és hogy milyen eredményre jutottam, azt legfőként egy ECC83 –as mérésével tudnám illusztrálni. Biztosan feltűnt nektek is, hogy eddig ezeknek a csöveknek a méréséből nagyon kevés képet tettem fel, mindezt azért mert a rajzolattal nem voltam túlságosan elégedett, sőt kifejezetten csúnyák voltak. Azok a módosítások, meg azok is amiket nem részleteztem, tették lehetővé, hogy most már erről a típusról is ilyen minőségű grafikonokat tudjak készíteni.
Az első kép a teljes karakterisztikasor, 6mA-es méréshatárban, és ugyanez a mérés 1mA-esben, ezen már az 500uA-es munkapont is nagyon szépen lekövethető.

Sziasztok !
Mivel ez a topic is a segítségemre volt, itt is megosztom!
Összedobtam egy mobil, akkus tesztert "útszéli" börzés-duris-bolhapiacos vásárlásokhoz!
videó itt

Szia! Nagyon esztétikus és praktikus lett, gratulálok!

Abból is csak pont a lényeg maradt ki. Nem szoktam használt csövet venni mert minek vegyek amíg van új is, de. Tegyük fel, hogy használtat kell venni. Nézzük meg, hogy mire vagyok ilyenkor kíváncsi. Görbeseregekre? Nem. Egy adott anódfeszültséghez tartozó anódáram értékre? Nem. A cső állapotára, a használtságának a mértékére vagyok kíváncsi, amire az előző két mérések egyikéből sem lehet következtetni! Hogy miért nem, azt pár oldallal ezelőtt leírtam, képekkel és mérésekkel is alátámasztottam, de lehet erről szakirodalmat is találni, ráadásul még magyar nyelven is. Persze, mindenki azt épít önmaga szórakoztatására amit akar, de egy használt cső használtságának mértékére leginkább két dologból lehet következtetni, az egyik a katód emissziója a kétpontos emisszióméréssel, a másik pedig egy 0V Ug-hez tartozó anódfeszültség/anódáram görbe.

Nem teljesen értek egyet, a hagyományos paraméterek mérése (Ug/Ia, s, u) mérése is nagyjából jó adatot szolgáltat. A kétpontos katódemisszió mérést őszintén még nem próbáltam, de most már kíváncsiságból kipróbálom, és valahogy próbálok összefüggést keresni. Sok "hagyományos" mérésem van. PÜ-ben kommunikáljunk.

Idézet:
„PÜ-ben kommunikáljunk.”

Ha titkos a tudás, akkor miért kell kitrombitálni a világba?

Abszolút nem titkos semmi. Van egy csomó mérésem, meg csövem. Van egy más mérési megközelítés, ami számomra nem ismert. Kipróbálom, próbálok összefüggést keresni. És csak utána nyilatkozok. Ez szerintem korrekt. Végeredménytől függetlenül írok majd pár sort a tapasztalataimról ide. Ha lesznek. Becs szó. Nem én trombitálok.

Nem is kell egyetérteni, csak vissza kell lapozni 2 oldalt, és el kell olvasni amiket írtam meg meg kell nézni a méréseket amit csatoltam. A cső nem lineárisan öregszik a paramétereit tekintve a használat függvényében hanem eleinte szinte semmit, vagy csak nagyon lassan, aztán egyszer csak lavina szerűen. Megmérik neked a hagyományos módon, jé, ez teljesen jó, megveszed, aztán pár hónap után elkezd döglődni és nem érted hogy miért. Azért nem érted, mert nem mérted meg a vásárlás előtt hogy milyen a katód állapota. Az a mérés amit oda betettem önmagáért beszél. Sokan mérnek csövet, miközben fogalmuk sincs a lényegről. Meg ilyen hirdetések hogy: "fűtésre leteszteltem". Ha előre láttam volna 25 évet az időben, akkor most gazdagabb ember lennék, mert vagy 3 szatyor vacak csövet simán el tudtam volna adni a felületes vásárlóknak. Mert hát fűtésre jó, meg még anódáram is folyik rajta.
Tudok mutatni nem egy olyan csövet, amik adott munkapontban csak annyira térnek el egymástól, hogy az egyiken 53 a másikon meg 150mA anódáram folyik. És mindkettő új. Ennyit szórnak gyárilag, katalógus szerint is. Vajon mit állapítasz meg ezekre egy hagyományos csőmérővel? Semmit...

Szia!
Megnéztem a videót és nagyon király amit csináltál, ez az "elemes" csőmérő nálam mindent visz. Különösen a fűtésmegoldásaid tetszenek és a "lyukkártya" helyett készített csőválasztási/bekötési megoldásod, lehet hogy ezt az ötletedet "kölcsön is veszem", mert még nálam ez hiányzik. Gratulálok,

Kiindulásként:
- Van sok csövem, részletesen megmérve.
- Az emissziós mérést nem próbáltam, kipróbálom, keresek összefüggést a két mérés között.
Ennyi, nem több. A többi mondanivalóval teljesen egyetértek. A szánalmas.

A „fűtésre tesztelve”-től, már csak a 30 ezerért, vaterára kirakott, fehér getterű,"külalakra szép" csövek tetszenek jobban...

És akkor mos jöjjön a „rácsárammérés” , azért tettem idézőjelbe mert nem kifejezetten egy direkt mérést készítettem, hanem valami mást. Történt ugyanis, hogy valamikor még az idők kezdetén sorba kötöttem egy 10k-s ellenállást a ráccsal, azon egyszerű okból, mert semmilyen zárlatvédelem nem volt szabályzóáramkör kimenetén, hogy ez majd kicsit átveszi ezt a szerepet, (meg is kaptam érte a kritikusok kritikán aluli megjegyzését) gondoltam ha sorra kerül majd kiveszem, de aztán ez mostanáig így is maradt. Emiatt azonban a transzfer karakterisztikák némelyikén egy enyhe visszahajlást vettem észre némely csőnél és némely típusnál is következetesen.(1-4.kép). Ennek akkor nem tulajdonítottam jelentőséget, mert oly kismértékű volt és ráadásul úgy véltem, hogy ez valahonnét a feszültség szabályzóból ered. Most hogy átnéztem az egészet illetve, mikor tavaly felmerült, hogy rácsáramot is kellene tudni mérni, ennek áttanulmányozása során némi megdöbbenéssel tapasztaltam, „hogy hiszen ezt már régóta mérem”, csak nem tudok róla. Azért nem tudok róla, mert egy kicsit kis ellenállásértéket választottam és nem ehhez választottam.

A következő négy képen ezt a jelenséget próbáltam kiemelni, talán sikerült jól láthatóvá tenni.

Gyorsan ki is cseréltem a 10k-st, 1M-ra és az alábbi jelenséget láttam a karakterisztikákon. Ezeken már nagyon jól kivehető és egyértelmű a jelenség.

Most az egyszerűség kedvéért egy csőnek csak az egyik felét választottam, az egyik görbe az előtétellenállással, a másik anélkül van mérve, látható hogy a megjelölt pontig a két karakterisztika semmilyen értékkel nem módosul, vagyis ugyanazt az értéket lehet mérni 1M –s előtétellenállással, mint anélkül, ebből kikövetkeztethető, hogy eddig a pontig nem folyik jelentős mértékű rácsáram.
A jelölt pontot követően viszont külön válnak a két méréssor értékei, amit nem más, mint az előtétellenálláson eső feszültség okoz, ugyanis ezzel csökkentve a rácson ténylegesen megjelenő feszültséget, vagyis az előtétellenálláson átfolyó áramot, most már ebből a két értékből egyszerűen ki lehet számítani.
Ez az áramérték pedig megegyezik a rácsáram értékével. Azt hiszem nem is lett olyan bonyolult.

Meg lehetne hagyni az 1M-et, relés áthidalhatósággal, csőgázosság mérésére.