Kicsi zajos jel így látszik a képen egy analóghoz képest, nem is jó de nem is rossz.

Egy bit hiányzott, ilyen a kép hogy javítottam, tudom magamban beszélek csak nem akarom hogy egy rossz kép maradjon fent.

Magadban beszélsz ez igaz, de azért van aki hallgasson!

Hogyan állítottad össze a cuccot? Mi végzi az átalakítást?

A bemenete osztó olyan mint a hagyományos oszcilloszkóban, kompenzált feszültségosztó, természetesen szabványos 1/10 es mérőkábellel, azután van egy jfet bementű műveleti erősitő, utána egy 74HC5051 analóg kapcsoló a finom osztáshoz, mégegy gyors műveleti erősítő, ez végzi az offszet eltolást a egy digitális poti meg egy invertáló műveleti erősítő segítségével, a jel TLC5540 párhuzamos A/D átalakítóra kerül, a 8 bites kimenete egy MK45H120 fifo RAM bemenetére kerül, ennek a ramnak van párhuzamos be és kimenete, nincs címzése csak az adatbelépést egy órajel bemenet végzi, mikor megtelt jelzi egy lábon, a memóriája 1kB 2x akkora mint a képernyő szélessége, az adat kiolvasását egy másik órajel bemenettel lehet elvégezni, az órajelet 400Hz és 40MHz között egy p8x32a proci belső pll áramköre adja, végez még portbővitést a reléknek és az analogvkapcsolóknak, illetve i2c a digit potinak. Mikor megtelt a ram akkor egy raspberry kiolvassa mind az 1024 bájtot amit eltárol egy tömbben, maj az elsò felében keres egy trigger pontot, a szintet és a slope ot is be lehet állitani valamint a pretiggert is így a trigger előtt is láthatjuk mi van. A képernyőre rajzolást raspberry pi vel van, a pygame python modul rajzol, illetve fut egy tkinter nevű gui is, ez uart on keresztül vezérli a p8x32a procit mint emlitettem beállitja a mintavételt, kapcsolgatja a reléket stb, illetve a két futó alkalmazás között egy text fáj tart kapcsolatot meg 2 pár összekötött gpio láb hogy a kurzorral mért érték helyes legyen. Egyébként két csatornás.

Ez igen! Azért ez nem kicsi projekt! Tervezel belőle cikket közölni? Én biztosan nagyon örülnék neki!

Még nem írtam cikket, az analóg panel régebben készült (mivel a kijelző része tönkrement, kidobtam hogy ráértem visszahoztam a "kukából" gondoltam csak életre keltem a 20 IC-t tartalmazó panelt, mert sok munka volt vele) most már egyrészt korszerűbben megoldható (órajel), másrészt fifo ram-ot nem gyártanak csak ebay-en lehet még kapni de abból is a leggyorsabb rank jó csak, ahhoz képest hogy próbapanelen van öszerakva, ami meglepő hogy látom zajmentesen hogy a múltkor épített rádióm első erősítőfokozatán 10mVpp jel, van ,ezt a gyári márkás digit szópon is láttam de saját zajából kellet kivenni itt egy pixel zaj sincsen. A kapcsolást is vissza kell rajzolnom, itt a nyák terv is fontos meg a GND kialakítása, de a 3 programot ami működteti azt ide is felrakhatom.

Mindent egérről lehet kezelni, kivéve a RUN/HOLD az maradt nyomógomb hogy gyorsan rá lehessen csapni, biztos jó jönnem még más funkciók is de azok csak lassítanák a rajzolást, esetleg egy X-Y módot nem nehéz leprogramozni, illetbe a raspberry SPI portja szabad így a dobozban még elférne egy AD9833 - mal egy funkciógenerátor.

Nem akarlak elkeseríteni, mert sok munkád van benne..., de ez még így mindig a kb használhatatlan kategória! Ránézve a szkópábrára te meg tudod mondani, tiszta sin a jel, vagy van rajta tüskék hada??! Mert ha ilyen a jelforrásod - dobd ki, vagy szűrd meg előtte! Ha az kifogástalan jelet ad, akkor viszont visszakanyarodunk az elejére...
Egy szkóp akkor ér valamit, ha megbízhatóan mutatja a pillanatnyi helyzetet, jól determinált hibaértékkel ábrázolva azt. Ha ezt nem tudja, csak egy játékszer marad, de nem műszer....

Nem akarok meg nem is tudok egy gyári több évtized munkájával kifejlesztett gyári szkóppal versenyezni, nincs is értelme mert már 80ezerért lehet kapni, ha nagyon akarok veszek egyet, meg a munkahelyemen van egy köbméter mindebféle szkóp, az előbbi képemen tényleg van egy tüske hogy azt most a rádióból jövő zaj volt vagy a szkóp tévesztett nem tudom, de igazából mindegy. Ha visszaolvasod 2006 óta a topikot más mit tudott elérni? (Egy kivétellel)

Olvasgatva az utolsó kommenteket, meghoztad a kedvem, hogy én is elővegyem a 2014-ben eltett szkópot aminek nekifogtam Az egy két csatornás USBs szkóp 100Msps ADC-vel, SRAM-al, CPLD-vel és egy PIC32-essel A HW megvan és elvileg működőképes csak a SW kellene rá + a számitógépes interfész...lesz vele még munkám bőven

BUÉK! Van pár MCM6290 16k*4bit SRAM-om. Nem túl lassúak, 15ns. Egyszer egy távoli galaxisban úgy gondoltam építek én is házilag szkópot, de már elmúlt. Szóval akinek kell kap egy csôvel. DIL24 tok. Számlálókkal gondoltam hajtani.

Hogyan működne?

BUÉK!
Az elgondolás az volt, hogy legyen egy mikrovezérlő ami USB-n kommunikál PC-vel és mellette vezéreljen egyebeket is leszámítva a mintavételezést mert akkora frekvenciákra egyik mikrovezérlő se képes. Mivel akkoriban nem voltak ennyire gyors mikrovezérlők mint manapság és többnyire csak PIC-ekkel foglalkoztam ezért maradt a PIC32MX440 a maga 80MHz-es sebességével ami édeskevés egy jobbacska szkóphoz.
Ehhez kellett egy gyors ADC (pl 100MSps - 8bit / csatorna), egy RAM amiben el lehet tárolni a mintákat (64k x 16 bit (8 bit /csatorna) ha jól emlékszem) és valami ami képes másolgatni az adatokat ADC-ből RAM-ba és ehhez jött a CPLD (XC9536XL) ami egyszerűbb és olcsób, mint egy FPGA, mert hogy ez egy diplomadolgozat volt és szerettem volna a lehető legolcsóbban megoldani, hogy aztán majd hobbiként használjam itthon méricskélésekre.
A RAM-ra azért lett szükség, mert az USB-n nem lehet(ett) annyi adatot küldeni egyszerre mert csak FullSpeed USB-t tud a PIC ami elvileg 12Mbps ha jól tudom.

Az egész folyamat úgy nézne ki, hogy a PIC beállít mindent (a PC interfészből) pl analóg kapcsolók/multiplexerek a bemeneten, jelerősítés PGA-val ADC előtt, DAC stb, meg CPLD, ADC és RAM kontroll jelei, majd ezután elindítja a mintavételezést amit tovább a CPLD végez ameddig megtelik a RAM, ezután a PIC szépen kiolvassa az adatokat a RAM-ból és továbbítja a számítógépnek USB-n, és ahogy ez minden hasonló szkópnál így van, ez idő alatt természetesen nincs mintavételezés.

Jelenlegi fejjel és lehetőségekkel a PIC-et és a CPLD-t egy gyors ARM procira cserélném esetleg FPGA-val kisegítve és egy dedikált HighSpeed vagy SuperSpeed USB meghajtóval gyorsabb adatmozgatás miatt, persze a RAM és egy jó ADC megmaradna, mert azok nélkülözhetetlenek, de ez csak valamilyen unaloműző projekt esetén mert a befektetett fejlesztési idő és energia miatt most már nem érné meg, sokkal kevesebbe kerül megvenni egy jól kifejlesztett kész terméket.
Elnézést kérek, hogy ilyen hosszas lett, de ennél rövidebben nem tudtam megfogalmazni a teljes működési elvét

BUÉK!
Az XC9536-hoz az én forrásom használod? (2014 Jan22. 103old.) Itt.
Azért kérdezem , mert a forrásban találtam egy jó nagy bakit. Több mint 2 hetem ráment, mire rájöttem, hogy a probléma forrása ez lehet. A probléma az, hogy a GTS1=0-nál a CPLD lábai nem mennek 'Z' nagy impedanciás állapotba. Most javítom a forrást. Ez a hiba okozhatja akár a CPLD, akár a mikrovezérlő tönkremenetelét !!! A régi szimulációs ábrákon is látható ez, de ennek nem tulajdonítottam nagy jelentőséget, mert azt hittem, hogy a testbench fájlt írtam meg rosszul. Gondoltam ezt eddig, de nem. Addig amíg ellenállások voltam a CPLD lábain nem is volt gond. Az SRAM-ot tudta a CPLD és a mikrovezérlő egyaránt címezni. Az új áramkörömnél az ellenállásokat elhagytam és ezután rögtön jött a címzési probléma.
Én kisebb teljesítményű eszközöket használok. Vissza nézve a fórumot 2012-2014 megtalálhatóak a részletek. Szeretnék egy cikket írni belőle. Nem az után építhetőség lesz a célja a cikknek, inkább csak kedv csinálás saját fejlesztések indításához. Gondolok itt arra, hogy a PCB nyákrajzolat tervet nem fogom közzé tenni. Lesznek mikrovezérlő, CPLD források, kapcsolási rajzok, de a nyákot aki akarja tervezze meg magának. Azon vagyok hogy minél előbb közzé tehessem.

Igen, ahogy gyanítottam a CPLD lábai a GTS1=0-nál nem mentek 'Z' állapotba csupán 'L'-be. Ennek hatására a dsPIC nem tudta címezni az SRAM-ot. Micsoda egy alattomos hiba, mert önállóan az alkotó részek jól működtek. 2 hetem ment rá.
A mintavételezett jel nagyon zajos jelenleg. Minél nagyobb a mintavételezési frekvencia annál nagyobb a zaj. Nyilván a CPLD forrásán kell még leginkább farigcsálnom.

Szia,
Köszönöm a figyelmeztetést, de ha nem haragszol akkor nem a te forrásod használtam a CPLD-hez mert az enyémnek teljesen más a kapcsolási rajza, bár a CPLD pontos típusa ha jól emlékszem valóban a te szkópod kialakításából vettem, mert akkor az volt az egyik legelterjedtebb ár és tudás arányban.
Örvendek, hogy sikerült megtalálni egy ilyen problémát ennyi idő elteltével.
A többiek nevében is hálás vagyok, hogy egy ekkora projektet közzé akarsz tenni, ez nagylelkü dolog a részedről. Majd ha én is előveszem a szkópom és befejezem a fejlesztését akkor lehet hogy én is írok egy cikket róla, bár amennyi idő eltelt azóta nem hinném, hogy sokat segítene valakinek, mert szerintem most már nem is kapható az akkori alkatrészek nagy része és ennél sokkal jobbat lehetne most csinálni

Az alkatrészek ugyan elavulnak, de az elve nem. Ahogy már írtam, a cikkel nem az után építés lesz a cél. Akinek szkópra van szüksége az vegyen egyet. A cél a fejlesztésre ösztönzés.

"most már nem is kapható az akkori alkatrészek nagy része és ennél sokkal jobbat lehetne most csinálni"

Erre azért kíváncsi vagyok, hogy milyen jobb alkatrészekre gondolsz, mert úgy látom hogy a CPLD, FPGA kínálat erősen csökken. Legalábbis a hobbi ár kategóriában.

" de az elve nem"
Milyen az elve? Sikerül azt megvalósítani hogy a szkóp soha, vagy nagyon rövid ideig legyen "süket", hogy minden trigger esemény látszódjon rajta?

Erre nincs is szükség egy szkópnál! Ez nem egy real-time feldolgozó egység, még ha hasonlít is rá, hanem "csak" egy megjelenítő(feldolgozás után) egység!

Elv alatt a mintavételezés, RAM-ba írás, RAM-ból kiolvasás, megjelenítés folyamatát értem. Az egyes alkatrészek helyettesíthetők egy másik alkatrész gyártó termékével vagy egy újabb gyártmánnyal.

CPLD és FPGA terén nem tudok most pontos típust megadni azzal kapcsolatban hogy melyek a jobbak és újabbak, de az tény, hogy a régieket (pl. XC9536) már nem támogatja a gyártó, az újabb IDE-kben már nem lehet őket szimulálni és programozni ha jól emlékszem.
Természetesen PIC-ek terén is történt változás, mert azóta megjelent az MZ család nagyobb frekvenciákkal és nagyobb tudással de ez heltettesíthető akár ARM procikkal is ami még gyorsabb.

Haladtam valamicskét a szkópommal. Illetve nem is keveset, mert rájöttem az A/D mintavételezési (ADC Glitch) hiba okára, ami miatt 4 verziót is feleslegesen készítettem el 2013-ban. Én már tényleg mindenre gondoltam. Tele pakoltam a TLC5510 környezetét szűrő kondikkal. A bemenetén lévő ellenállásból és kondenzátorból álló szűrőben cserélgettem az alkatrészeket. Szoftveres illetve VHDL hardveres hibára is gyanakodtam. Aztán végül arra gondoltam, hogy már nincs más hátra. Az OWON szkópommal megnéztem az ADC órajelét. Nagyon szép négyszögjel láttam még 12,5Mhz-nél is, de a szintje csak 4V körüli értékű volt. Úgy döntöttem, hogy a CPLD panelen lévő 240 Ohmos ellenállást átkötöm egy 0 Ohmossal. Továbbá a mikrovezérlő felől jövő ADC órajel vezetékét átvágtam egy szikével. Így a CPLD-től jövő órajel vezeték és a mikrovezérlő órajel vezeték között megszűnt a kapcsolat. Ez utóbbira lehet hogy nem is lett volna szükség, mert a mikrovezérlőnek ezt a lábát bemenetként kezelem.
A 0 Ohmos átkötéssel azt értem el, hogy lett egy nagyon ramatyul kinéző, túllövésekkel teli , de közel 6V-os ADC órajelem. Az ADC Glitch viszont megszűnt.

Na látod! Csak pár év, és minden hiba kiderül!

Örvendek, hogy sikerült megoldani a problémát

Köszi! Nehéz szülés volt, de legalább sokat tanultam belőle. Sok külföldi fórumot, adatlapot böngésztem végig miatta.
A TLC5510-es szokatlanul magas értékű órajel kell. Az adatlap szerint is 4V. És ez az érték a tapasztalataim szerint is tényleg így van. Sőt nagyon az alsó határ.
Tegnap délután munka után egy 2 órát foglalkoztam a szkóppal. A triggeres indításhoz előkerestem az alkatrészeket illetve végig gondoltam a folyamatát.
- PC szoftver kiküldi a dsPIC-nek a trigger értéket
- dsPIC kiküldi az állítható potméternek a komparálási értéket
- LM311 összehasonlítja a jel értékét a beállítottal
- Ha ez a jel érték nagyobb, akkor a dsPIC-nél megszakítást eredményez és a dsPIC jelet küld a PC szoftvernek
- A PC szoftver elindítja a mintavételezést.
Röviden ennyi.
Tegnap kicseréltem az A/D bemenetén a szűrő kondit egy 100pF-osra. Előtte 330pF-os volt. Kicsit hegyesebb lett a 140Khz-es háromszög jel. A zaj nem lett több. Sőt minden mintavételezési sebességet végigpróbáltam. Nagyon elégedett vagyok az eredménnyel.
Az FFT számításnál akadtam el. Elvileg Veff-ben írja ki az értéket, de a motort nem én írtam és nem is igazán értettem ezt a részt. Így is nagyon sok időt kellett rászánnom. A szerző C#-ban írta meg így dll-t kellett készítenem hozzá, hogy fel tudjam használni VB-ben.

Talán tudok segíteni FFT ügyben! Mi a kérdésed?

Más. Biztosan jó a trigger elgondolásod így, ebben a formában?! Ugyanis ha csak akkor indítod el a mintavételezést, amikor trigger eseményed van, lemaradsz magáról az eseményről(mint az analóg szkópok...csak ott ugye késleltető művonal van emiatt), és ráadásul pretriggered sem lesz, ami igencsak hasznos dolog!
Nem túl jó ötlet egy ilyen hosszú láncot befutnia a trigger vezérlésnek...

FFT-vel kapcsolatban:
Steve Hageman FFT projektjét használom.Azzal kapcsolatban merültek fel kétségeim, hogy talán nem jól értelmezem a számolt értékek Veff átalakítását. Illetve talán célszerűbb lenne csúcsfeszültségre átkonvertálni a számolt értékeket.

A trigger csak a folyamatos mintavétel szinkronizálására fog szolgálni ebben az áramkörben. Arra kell hogy ne kelljen kézzel indítgatni a mintavételt.

A triggert esetleg a dsPIC is kezelheti. A mintavételi engedélyt a PC adná hozzá. Ezt még át kell gondolnom.

Sajnos nálam a teszt program(és maga a project sem) futtatható...

FFT analízisnél nem annyira az amplitúdók abszolúte értéke számít, mint inkább a spektrális összetevők egymáshoz képesti aránya! Ebből kifolyólag elsődlegesen fontos a logaritmus skálán való megjelenítés. És az ablakozás kérdése is igen fontos, még 8 bit esetén is...

Szia! Látom online vagy. Az FFT-t kibővítettem ablakozó függvényekkel. Az ablak jelenleg 32KB adatra vonatkozik. Utána olvastam az ablakozó függvényeknek , de nem teljesen világos az értelműk nekem. Össze tudnád néhány szóban foglalni a jelentőségüket?
Egyébként folyamatosan foglalkozok a projektel, de mindig van valami hülye buktató. Leginkább a PC szoftverével adódnak néha rejtélyes gondjaim.

Ugye az FFT nem folytonos jellel dolgozik alapvetően, hanem csomagokkal(kettő hatványaival ráadásul), aminek az a következménye, hogy a csomag eleje és vége a ritka kivételektől eltekintve elvágja az aktuális jelet, mivel az ritkán lesz épp ott nullátmenetes! Ebből kifolyólag a spektruma egy ilyen jelnek végtelen összetevőből állna, amit az FFT a saját korlátai között meg is próbál reprezentálni. Az eredménye, egy szétnyúló spektrum, akkor is, ha csak egy tiszta sin volt a jel!
Hogy ez az effektus csökkenjen, el kell érni, hogy a széleken 0 felé konvergáljon az amplitúdó. Ezt teszi meg az ablakoló függvény. Az eredmény - a felesleges spektrum összetevők nagymértékben csökkennek, vagy akár el is tűnnek.
A másik jelenség, amikor két bin közé esik fizikailag a jel frekvenciája. Ekkor szintén szeret szétkenődni a spektrum, amin az ablakoló függvény ugyanúgy segít, mint az előző jelenségnél.
Cserébe mindezekért a szépségekért azzal fizetünk, hogy kissé szétkenjük alapban az elementáris felbontást, sosem lesz 1 bin szélességű vonalunk, ablakoló függvény típusától néhány bin-re fog szétkenődni mindig a jel. De ez kis ár azért cserébe, hogy lényegesen informatívabb ábrát kapunk a végén.
Nagy vonalakba ennyi a lényege...