Ha szilíciumdiódát nézünk, annak kb 0,6 körüli a nyitófeszültsége. Germániumdiódának (állítólag, én még nem is láttam) 0,2 körüli.
Ebből következtetnék:
Ha mérted a B-E, vagy a B-C közt, akkor:
-ha 0,6 körüli, akkor Si.
-Ha sokkal kevesebb, akkor Ge

Gondolom, van diódavizsgálós multimétered, ha már felderítetted a PN átmeneteket.
Az nyitóirányban a nyitófeszültséget írja ki, millivoltban.
A germánium anyagú dióda nyitófeszültsége 200 millivolt körüli,
a szilíciumé 600 millivolt körüli.
Mérj meg egy PN átmenetet ( diódát ), pl. bázis-emitter, bázis-kollektor ( a harmadik láb legyen szabadon ).
(( egyszerre ))

A BE dióda nyitófeszültségéből kikövetkeztethető. A Ge alacsony, 0,2...0,5V, a szilíciumnál 0,5...0,7 V ha szakadásmérővel nézed.

Javaslok egy ilyen beszerzését. Nem drága és aranyat ér.

Köszönöm a reagálásokat.
Brutális megoldáson meditálok.
Ha lefűrészelem a sapkájukat,szemre vételezve látható a külömbségük?

Gyakorlásnak ajánlom a Google képkeresőjét
germanium transistor inside
silicon transistor inside
kulcsszavakra.
Röviden: nem.

Ha elég gyors a szemed, hogy megszámold az elektronokat az atommagok körül, akkor igen. De ha nem, még mindig jók lehetnek fototranzisztornak. Viszont mintha a Banggoodon láttam volna régebben idomított réti héjákkal felépített Ge-Si tranyó válogató műszereket. Ha szerencséd van, még most is kaphatóak.

A dióda vizsgálattal azt el tudod dönteni, hogy GE, vagy SI.
Aztán majd a lefűrészelt sapka alatt láthatod a struktúráját.

Kezdő koromban elég sok tranzisztort skalpoltam meg, mert hajtott a kíváncsiság. Nagyon szép rajzolatokat lehet látni. ( Többnyire elhalálozott darabokat. )

Arra vigyázz, hogy szépen körbe haladjon a fűrész. Mert ha beszalad, széttörheti a kristályt.

Teljesen egyertelmű választ kaptál, a dióda nyitófeszültsége alapján még egy 100+ éves galvanométerrel is ki tudod mérni, nemhogy egy modern multival, minek vagdosnád szét?

NE FŰRÉSZELD LE!
A sapkában található fehér massza jó hővezetőképességű, jól szigetelő, de mérgező anyag. Talán valami titánvegyület?

Sziasztok!

Az alábbi készüléket tenném, közszemlére a mibenlétét latolgatva. Nem saját szerzemény egy rádiós börzéről szarmazik.
Ötlet?

A kondikból ítélve rádió kezdemény.
Esetleg valami amatőr rádióvevő, de inkább az első.

Nincs minden tokban hővezető massza. Sőt az a ritka, amelyikben van.
A szilícium tranyóknál a szilícium szubsztrát rá van forrasztva a TO3 tok aljára, az a kollektor is amúgy, az üveg szigetelésen benyúló elektródákról meg huzal van hegesztve az emitter, meg bázis tappancsokra. De majd szétvágok egy germániumot is, és berakom a fotóját.

Valaki nagyon gondosan megépítette egy légszereléssel tervezett készülék vázát. Ott vannak a rezgőkörökhöz szánt ferritmagos csévetestek, a hangoló kondi, csatlakozók, kapcsoló, de hogy végül is mit szánt bele, azt a kapcsolási rajz hiányában nem lehet megmondani, csak ötletelni lehet.

Aluminium oxid + szilikon.

A korai germániumok, főleg a több száz mW-os és kisfrekvenciás, bizony tartalmaz kenőcsöt. Gyakran jártam a gyártósoron.

Igen, én is főleg olyan tokozásokban találtam, amelyekben nem planár technológiával voltak készítve a tranzisztorok. De most felcsigázott a dolog. Vannak régi TO3 tokos ASZ tranzisztoraim, amikkel már nincs egyéb tervem. Egyet megskalpolok.

Valahol olvastam, hogy mérgezőek ezek a kenőcsök.

A só (konyhasó) is mérgező - ha sokat eszel belőle ...

Valóban van mérgező anyag néhány eszközben, és pedig a Berillium oxid. De ez szilárd, és elsősorban az RF teljesítmény tranzisztorokban nagy teljesítményű tirisztorokban diódákban szolgál a hő átadására a szilícium, és a fémház között.

Kerámia szerű, nagyon jó hővezető és szigetelő, igen kemény anyag, aminek a törmeléke, pora mérgező, ha belélegzi az ember.

De a Tungsram tranzisztorokban ilyen nincs. Viszont van olyan RF tranzisztorom, amiben nagy valószínűséggel van. Azt nem is akarom szétszedni.

Köszönöm a válaszokat! Hasonló ötleteim voltak nekem is. Titkon azt reméltem esetleg valaki ráismer a saját barkácsművére és felhomájosít. Persze tudom ez tű a szénakazalban...

Skalpolgattam.

A 2N 3442 az egy szilicium planár tranzisztor, látszik a felületi struktúrája is.
Az ASZ 1018 germánium tranzisztor. Jól látható, hogy az egy pogácsa alakú 3D szerkezet, és a bázis elektródája kör alakban helyezkedik el az emitter kivezetés körül.

Sziasztok,
A csatolt képen szerintem egy BME280 vagy BMP280-as szenzor látható (a funkció, bekötés meg a forma miatt), de egyszerűen nem tudom értelmezni a felületén a feliratot.
Mit jelentenek rajta a számok? (Alaposan kinagyítva mintha az lenne, hogy 673 UP, de lehet akár 873 vagy valami teljesen más is...)
Köszi

Előkeresed az adatlapot, és a Marking-ra keresel. Ez jelenti az SMD alkatrészeknél a feliratot. És a mellékelt táblázatot találod. 673 gyártási sorozat kódja, neked nem érdekes.
U = BME280
P = beszállító azonosító, ez sem érdekes

Köszönöm szépen. Az adatlapon kívül mindenhol kerestem.

Hátha ez is segít: https://owenduffy.net/blog/?p=22092
https://randomnerdtutorials.com/solved-could-not-find-a-valid-bme28...ensor/

Sziasztok!

A segítségeteket szeretém kérni.
Van egy meghibásodott áramfejlesztő.
A vezérlése valószínűleg magyar kisipari, vagy egyedi.
Ha valaki felismeri, és tudna benne segíteni, esetleg volna leírása, rajza hozzá, kérem keressen meg privátban.
Köszönöm.

Jól látom? Ezek nyáktrafóból barkácsolt áramváltók? Nem semmi.

Próbáld meg vissza rajzolni. Elég jól követhető a rajzolat szerintem.

Amúgy ez milyen áramfejlesztő elektronikája? Dízel, vagy benzin motoros? Vagy valami más?

Sziasztok!

Adott egy makit munkahelyi rádió, ami akkumulátorról nem hajlandó üzemelni.
A mellékelt panelen volt két, jelöléséből gondolva, tranzisztor, amelyikből az egyik
ledobta a kalapját, a másikon meg nem mérhető semmi.
A másik mellékletben csináltam egy rajzot az alkatrészről, a rajta található
felirattal. Az eszköz SOT-223 tokozású.
Valaki tudna segíteni a beazonosításában?
Segítséget előre is köszönöm.