Fórum témák
» Több friss téma |
Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd!
I. A helyes tápfeszültségek megléte.
II. A kimeneten van-e egyenfeszültség.
Élesztés.
Remélem az irománnyal lejön az, hogy ezt az "elejétől" azt egyéb helyen, alap irodalmakból illene megismerni, mert elnézést, ez a "tanmenet" dedós feladat és időrablás az itteniekkel szemben.
De van ennek a résznek, témának topikja, oda való, csupán oda kell feltenni a kérdéseidet: Ezzel tényleg segítek. Sok sikert - sokan kezdtük így... › Elektronikában kezdők kérdései
Semmi gond. És köszönöm.
Így hangzott a kérdésem: [quoteÜdv! Ha valakinek kedve-ideje lenne hozzá, elmagyarázná e kapcsolás működését, jel útját tranzisztorról tranzisztorra.? Előre is köszönöm.][/quote] Nem a kezdetek kezdetét.
Légy szíves sorszámozd be az alkatrészeket a rajzon. R1, R2, R3, ...... C1, C2, ...... T1, T2,...... stb.
Úgy sokkal könnyebb fogódzkodó magyarázatot adni, mint az alkatrészek értékeivel, amik ráadásul nem is fix értékek, hanem tól-ig tartományt jelölnek. Javaslom továbbá, hogy olvass el egy két könyvet a tranzisztoros áramkörökről, amik az alapkapcsolásokat is tárgyalják. A mellékelt Sipos Gyula könyvben a 141. oldalon van egy ehhez a kapcsoláshoz nagyon hasonlító áramkör, a szerző magyarázatával. A djvu fileokat például az ingyenes SumatraPDF programmal is lehet olvasni.
A Te intelmeidet is komolyan veszem. Ígérem úgy megváltozom, hogy rám sem ismertek majd.
- Elfogadom, hogy öreg vagyok és beismerem nem is hallom már tisztán a hangokat. Amikor nem látja senki, ceruzát teszek az állam alá és úgy próbálom érzékelni a hangdobozom magas átvitelét. - Elismerem, hogy próbálom becsapni az érzékszerveimet és józan eszem sutba dobva valótlan dolgokat állítok. Ezt ráadásul úgy teszem, mintha érteném miről beszélek. - Bevallom, hogy minden kábel egyformán szól, nincs is köztük különbség. Én találtam ki az egészet és azok, akik gyártják ezeket az izéket. Holnaptól teszkós kábeleket fogok használni és majd be fogom látni, hogy eddig tévúton jártam. Idézet: „azok, akik gyártják ezeket az izéket.” Pontosan, nagyon jó pénzt keresnek vele, ahogy a többi sarlatán is az élet minden területén, nincs ebben semmi új.
És hány százezer (millió?) süket halláskárosult meg is veszi ezeket a vackokat. És mind magába beszéli - sőt meg is esküszik rá -, hogy jobban szól a teszkós csúcsmodelleknél.
Hát... ez van. Bele kell törődnünk.
Irigyellek, de komolyan. Miért nem tudok én is olyan egyszerű ember lenni, semmilyen hallással, nulla tapasztalattal, mert akkor mennyivel jobb lenne nekem, még mindig életem első gyári erősítőjét hallgatnám (Orister) amit még a 80-as években vettem, oszt jókat röhögnék itt mindenkin, meg lesajnálnék mindenkit aki bármit bárhol is hallani vél, hiszen ha én nem hallom, akkor ő mitől hallaná...
Idézet: Abban amit írsz abban valóban nincs, egyébként meg még mennyi minden új van! „nincs ebben semmi új.”
Vigyázzon mindenki, felébredt a Gólem és mancsol kíméletlen!
Én ilyenkor a hegyekbe húzódok pár napra...szevasztok...
Szerintem csinálj egy próbát, csak hogy legyenek érveid. Biztosan van a laborodban sokféle kábeled, különböző gyártóktól, különböző anyagokból, ötvözetekből.
Van aki még az 5cm-es bekötő kábelek, meg az alkatrészlábak hangját is meghallja. ( Vagy legalább is úgy hiszi. ) Tehát készíts pár darab összekötő kábelt, úgy 1,5-2m hosszúakat, szigorúan különböző anyagúakból. Pl. Alu, réz. réz litze, ezüstözött litze. acél, ha van stb. Aztán ezeket cserélgetve figyeld hogy van-e különbség. De igazából az lenne a jó megoldás, hogy egy kapcsolóval valaki kapcsolgatná a különböző vezetékeket, és te nem látnád, hogy éppen melyik aktív. Ha tényleg van hallható különbség a különböző kábelek között, akkor tehetsz egy pipát az audiofülek oldalára. Azt mondjuk én sem hiszem, hogy ha az összerakott kábeleid között nem hallasz különbséget, akkor csakis a milliós kábel lesz a kulcs, ami a mennyei boldogságot szállítja.
Az a baj, hogy indulatból teszi, anélkül, hogy értelmezné amit olvas.
( De ez nekem is megy. ) A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2022
Jó hallásom van és tapasztalatom is van bőven, de sajnos van józan eszem is, és vannak objektív tapasztalataim is, amik mind ellentmondanak a sok ökörségnek, amit itt egyesek összehordanak. Ez van.
Suba53 Az ilyesmiken már vagy 10 éve túl vagyok. Sokszor hallottam valamit rossznak és mit ad isten egy egyszerű frekvenciamenet, vagy THD/IMD mérés meg is mutatta a problémát. A rossz, oxidált csatlakozót nem milliós kábellel kell megoldani, hanem normális csatlakozóval, a tápkábelektől, USB kábelektől drámaian javuló hangzás pedig a világ baromsága, amit azon a bemondáson kívül, hogy én és a szomszéd is hallja , semmivel sem tudnak alátamasztani, még elméletekkel sem (!), nem hogy mérési eredményekkel. A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2022
Sok süket gitáros panaszkodik hogy nem úgy szólnak a közepek mint szeretné. Magasakról szó sincs, mert 3kHz felett megáll a világ. Én sokáig nem értettem mi a bajuk, hiszen mi történhet ha amúgy sincs magas. Aztán torzított hangra mondják hogy na, milyen tiszta hangja van.
Tudom ez nem hifis dolog, meg ahhoz nem is értek, de amikor az sem mindegy mekkora a nyugalmi áram a végcsöveken, mert kedves gitáros komám beleköt. Pedig igyekeztem optimálisra beállítani hogy ne torzítson. A kábelek is megérnek egy misét annak ellenére, hogy van köztük olyan fafülű is, aki valóban divatból vesz ezt-azt. Én a csöveket megbízhatóság szerint választanám, van aki márkanév alapján, de van pár különc, aki hallani véli azt, amit én nem tudok ki se mérni. Sajnos ez van. Nem érthetek mindenhez. A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2022
Persze, mert még nem költötted el a feleséged hozományát kábelekre!
( Akkor meg muszáj valamivel indokolni. ) A hozzászólás módosítva: Máj 27, 2022
A gólem (én inkább más szót használnék szívem szerint) az, aki képtelen elmagyarázni pár mondatban egy 7 tranzisztorból álló erősítő működését a kérdezőnek, helyette offol valami esztelenséget, csakhogy írhasson valamit. Ez már a szánalmasnak is alatta van...
Mondd, hol hagytad el a humorérzékedet?
Nekem kifejezetten tetszett Ódenka nem szokványos megközelítése. Idézet: Igen. Azért van valami borzalmas hangú Piret féle félvezetős akármid... A többinek meg nem csak hallása és tapasztalata nincs, de még józan esze sincs. Megértettük, taníthatna minket mester! „Jó hallásom van és tapasztalatom is van bőven” A józan ész amiről írsz, na meg a tapasztalat ami "állítólag" neked van, az épp ahhoz kellene, hogy külön tudd választani a két dolgot (a lehúzást, mert igen, az is van meg mellette a valóságot) de sajnos még ez sem megy... De ha már ennyire megy az elektrotechnika (is) akkor írd már le nekünk pár mondatban, vagy mutass valami mérési eredményt ami bizonyítja, mitől is szól másként (ha szól) az a Piret féle akármi mint mondjuk egy tankönyvi egyenkapcsolás.
Ez nem humor, ez szánalmas trollkodás a segítségnyújtás helyett... Na megyek inkább melózni, annak legalább van értelme.
Igaza van Subának, a személy a fontos, nem az írása. Azt mertem gondolni, hogy az a több tranyósról szóló értekezés a kezdők rovatában a hasznos és nem itt, ahol közép-haladók cserélnek eszmét, tudományos alapon. Egyébként borítékoltam a dilemma problémát az utolsó hsz-em előttire... Mér nincs mancs??? Úgy jártam, mint Bástya et.
Azt is borítékolom, ha mindenki nekiveselkedik a közbeeső vagdalkozásokkal együtt 8-10 oldal telik el a kapcsolás működésének az elmagyarázása. M'ér nem jó a kezdők rovata...? Szerintem érdemes vigyázni a cukorszintre mert édeset...ünk.
Ráadásul az említett Sipos Gyula könyvben ott van a szakszerű magyarázat ezekről a kapcsolásokról
Csak azt körülményes lett volna megnézni. Egyszerűbb volt indulatból mancsolgatni. Tipikus fafej viselkedés. Te meg nyugodtan írogass ilyenféle agymenéseket, kifejezetten élveztem.
Te meg nyugodtan írogass ilyenféle agymenéseket, kifejezetten élveztem.
Amiért itt most kérek elnézést, néha lecsap rám a dolgok továbbgondolása és vannak szenvedői is...
Nem az van, csak hasonló a topológiája.. Többenet, hogy azt is tudod, hogy borzalmas hangú. Persze tudom, hogy te az elektroncsöves szürnyűségekre gerjedsz, így semmi értelme veled vitatkozni, vagy mutatni bármit is, több értelme van a hűtőszekrénynek érvelnem, az legalább nem ennyire önelégült.
Idézet: „itt, ahol közép-haladók cserélnek eszmét, tudományos alapon.” Ezt nem tudtam. Kérlek írjátok bele a topic kiírásába is, valamint hogy kinél kell vizsgát tenni a hozzászólási joghoz?
Mert nem figyelsz...
Idézet: „Mielőtt kérdezel, a következő két dolgot ellenőrizd! I. A helyes tápfeszültségek megléte. II. A kimeneten van-e egyenfeszültség. Élesztés.” Megnézted? Ugye, hogy ugye...?
Ez a két fokozatú közös- vagy más néven "földelt" emitteres, soros feszültség visszacsatolású erősítő.
- A földelt emitteres fokozat feszültséget és áramot is erősít. - A földelt kollektoros (emitterkövető) csak áramot erősít. - A földelt bázisú csak feszültséget erősít (nagy vonalakban ennyit elég tudni róluk). R2, R3 az ún, bázisosztó. Ezen ellenállások arányával tudjuk beállítani a kimeneti munkapontot, azaz a féltáp-feszültséget. Értékük, bizonyos keretek között tetszés szerinti lehet. (Ha túl nagy, akkor növekszik a zaj és elmászhat a kimeneti munkapont, ha túl kicsi, akkor lecsökken a bemeneti ellenállás és C1-et kell szükségtelenül nagyra kapacitásúra választani - valamint jobban terheli az őt meghajtó fokozatot.) A bázisosztó nem féltáp-feszültségen van, levonódik Q1 bázis-emitter feszültsége (kb. 0.6 V) és R5-ön eső feszültség - ami R5 és Q1 emitter áramának szorzata. Q1 kollektor áramát R4-en eső feszültség (0.6 V) és Q2 bázis áramának összege adja. R4 értéke szintén lehet(-ne) tetszés szerinti. Ha túl nagy, akkor árammal vezéreljük Q2-t, ha túl kicsi, akkor feszültséggel. A két véglet között van egy optimális érték, amelynél Q2 harmonikus torzítása a minimumra csökken. Q2 a "nagyjelű" erősítő-fokozat. (VAS. Voltage Amplifier Stage). Azért nagyjelű, mert ennek kollektora "táptól-tápig" kivezérelhető. Q2 áramát most Is1 áramgenerátorral állítjuk be akkorára, hogy ne fogyjon el (60V-(30V/1k)=30mA). A visszacsatolt erősítést R5, R6 aránya határozza meg. Av=1+R5/R6=11. A (+1) értéke a visszacsatolási tényező függvénye. Az egyet soha nem érheti el... a gyakorlatban 0.9-0.98 között van. C2 egyenáram szempontjából szakadást képvisel, stabilizálja a kimeneti munkapontot. (A becsületes neve az Istennek nem jut eszembe. Vannak csatoló- szűrő- leválasztó- hidegítő- puffer, miegymás kondenzátorok. Talán ez a leválasztó, de nem akarok hülyeséget írni.) Könnyen belátható, ha C2 "szakadás"- nagyon kisfrekvencián - akkor az erősítés egységnyi lesz, azaz egyszeres. A kimeneti jel amplitúdója azonos lesz a bemenetivel. C1 bemeneti csatolókondi értéke határozza meg a másik kisfrekvenciás töréspontot, melynek időállandója jó közelítéssel C1*(R2XR3) (X=replusz=reciprok összeg). Jelen példában ez a töréspont 1.3 Hz-re esik, tehát a mély átvitel (nem az erősítés) innen csökken 20dB/dekád meredekséggel, azaz 0.13 Hz-en a tizedére esik.
Kapcsolásunkat kiegészítjük egy komplementer emitterkövető végtranzisztor párral.
Ezt már hallgathatjuk is. Működik és nem torzít. Ez a "B" osztályú kimeneti fokozat. De a nagyjelű fokozat áramát meg kell növelni 50 mA-re, hogy ne fogyjon el a pozitív félhullámú csúcsoknál, különben levágná a szinusz "tetejét". Q2 nagyon melegszik majd, mert 1.5 W hőt kell eldisszipálnia. A "B" osztályú üzem nagyon megdolgoztatja a nagyjelű erősítőt, mert nullátmeneteknél 2Ube feszültséget (1,2 V-ot) kell "ugrálnia" feleslegesen ahhoz, hogy valamelyik végtranzisztor kinyisson. Magasabb frekvencián már nem képes erre és megjelenik a kimeneti jelben a keresztezési torzítás. Ez egy kellemetlen recsegős hangként jelentkezik.
Ha már ennyi energiát beleöltél, akkor kis munkával jó cikk is lehetne belőle.
Célszerű a végtranzisztorok áramát "előfeszíteni", azaz a nullátmeneteknél némi áramot átfolyatni rajtuk, az ún. nyugalmi áramot. Azért nevezik "nyugalmi áramnak", mert ez akkor is folyik a végtranzisztorokon amikor az erősítő nem szól. Értelemszerűen ha áram folyik rajtuk, akkor ez melegíti is őket, tehát hőt termelnek, amit el kell vezetni valahová. Hűtőbordával átadjuk a környezetnek.
Ha a nyugalmi áramot szélsőséges esetben addig növeljük, hogy teljes kivezérlésnél sem zárnak le a végtranzisztorok, akkor fog az erősítő "A" osztályú üzemmódban dolgozni. (Elvileg ez adná a legkisebb torzítást, de találtam méréseket arra nézve, hogy "B" osztályban lehet a legkisebb torzítású kimeneti (buffer) fokozatot építeni.) Hogy elő tudjuk feszíteni a végtranzisztorok áramát, a nagyjelű erősítő "közepébe" beszúrunk egy feszültség generátort, amely állandó 1.2 V körüli nyitó feszültséget biztosít. Ez alapesetben lehet egyetlen tranzisztor is, melyet szoros termikus kapcsolatba hozunk a végtranzisztorokkal. (Közel tesszük hozzájuk a hűtőbordára erősítve.) A nagyjelű fokozat "ugrálása" nagymértékben lecsökkent, a keresztezési torzítás eltűnt.
Karesz!
Még nem gondolkoztál el azon hogy könyvet írj? Szerintem precízebben írsz le sok összefüggést, mint ahogy megszokhattuk az egyéb publikációkból. Ehhez is készség kell.
A kapcsolást kiegészítjük a "valódi" végtranzisztorokkal Q5,Q6. Ezt nevezzük kvázi komplementer végfokozatnak. (Csak úgy látszik mintha komplementer lenne, de csak kvázi az, mert a felső végtranzisztor emitterkövető, az alsó földelt emitteres üzemmódban dolgozik.)
Ezzel tehermentesítjük a nagyjelű fokozatot. Már nem kell akkora árammal járatnunk, beéri mondjuk 10 mA-rel is. A végtranzisztorok meghajtását Q4, Q5 emitterkövetők veszik át. Ahogy növeljük a tranzisztorok számát, természetesen ezzel együtt növeljük a feszültség erősítő fokozatok számát is - mert a kettő egy. (Az emitterkövető is feszültség erősítő fokozatnak számít, bár egynél kisebb az erősítése.) Minél több fokozatú egy erősítő annál több magas frekvenciás töréspontot viszünk a rendszerbe. Ez aztán előbb-utóbb gerjedéshez vezet. A szimulációban ideális tranzisztorokat használok, de már így is láthatóvá válik egy "ciráda" a jel nullátmeneteinél. Ez az erősítő még ideális tranzisztorokkal is gerjedne. Ezért/emiatt nagyfrekvenciásan kompenzálni kell. Ezt úgy tehetjük meg, ha valamelyik fokozatot "lelassítjuk" annyira, hogy olyan kicsi legyen a határfrekvenciája, hogy ő határozza meg egyedül az erősítő sávszélességét. A legegyszerűbb és legeleterjedtebb módszer a Miller-tag használata. Ez a nagyjelű fokozatot lassítja le annyira, hogy az erősítőt "visszabillentse" instabilból, stabil állapotba. A gyakorlatban ilyenkor 1 kHz környékére csökken le nyílhurkú sávszélesség. A "ciráda" eltűnt a kimeneti szinuszjelből, de újból megjelent a keresztezési torzítás. Erre szoktuk mondani, hogy luftballon elmélet. Itt benyomom, ott kijön. Egyik hibát megszüntetem, lesz helyette másik. Azt is megszüntetem, lesz helyette két újabb másik. Minél jobban bonyolítom annál rosszabb lesz. Ha viszont egyszerűsítem, akkor vagy nem szól, vagy csak nagyon kis teljesítménnyel. Emiatt nem tudja senki megcsinálni az "etalon végfokot". De azért próbálkozunk
Köszönöm az elismerést de nem hinném, hogy könyvet írnék. Ahhoz tehetségtelen, tudatlan és bátortalan vagyok. Valamint fogalmazni sem tudok úgy, ahogy azt elvárnám magamtól.
Max. akkor ha Alzheimer-es leszek, mert akkor már nem fogom tudni hol vagyok és mit csinálok |
Bejelentkezés
Hirdetés |