Azért megjegyzem, el tud bonyolódni a félvezetők működési leírása. Ha valaki tényleg kezdő, annak elsőre egy egyszerűbb és átlátható Tranzi Story
ajánlott.

Ez azért már felsőfok.

A kérdezők nagy részének ez kínai. Azért kell konyhanyelven, a végletekig leegyszerűsítve fogalmazni, hogy azok is megértsék, akiknek nem szakmájuk az elektronika.

Köszönöm! Vannak hiányosságaim ezen a területen (most is éppen Miller-kapacitás torzító hatását szemlélgetem a szimulátorban).
Az első doksit letöltöttem, nagyon jó összefoglaló - arról már beszélgettünk Bélával magunk között, hogy valahogy ki kellene iktatni nagyfrekvenciásan a vcs. hálózatot - itt is szó van erről ha jól látom.
A 2.-ra azt Írja, hogy: Not Found
A 3.-at már valamelyik nap letöltöttem - úgy érzem ezzel nem sokra megyek - de majd bogarászom még valamennyit.

Jó lenne kitalálni vajon mit talált ki a Purifi (talán Bruno már megint), de természetesen képtelen vagyok megtalálni azt a kapcsolási rajzot amire Skori hivatkozott. Ugye ez sem lehet más, mint valami olyan belső (külső?) kompenzáció ami valahogy nem hagyja felszökni a torzítást a visszacsatolási tényező csökkenésekor.

És szerintem itt van szemem előtt - a harmadik Bode-on amit kitettél

Ez a második:

Köszönöm! Letöltöttem.

Talán a felfogásom primitív, de nem szeretem elbonyolítani azt amit nem kell feleslegesen.
Most gyorsan végigpörgettem a Cordell könyvet (2. és 9. fejezet) és ő nem választja külön a két fogalmat (a hurokerősítést és a visszacsatolási tényezőt).
Ha jó a meglátásom(ami egyáltalán nem biztos), akkor a hurokerősítés csak annyiban különbözik a visszacsatolási tényezőtől, hogy az egész "hóbelebancot" lejjebb húzom a Bode-on a visszacsatolt erősítés mértékével.

Ha adott egy nyílthurkú erősítés (márpedig ez mindig adott), akkor a visszacsatolt erősítést bármekkorának választhatom - az egységnyi erősítés és nyílthurkú erősítés között.
A kettő különbsége a visszacsatolási tényező, ami egységerősítésnél maga a nyílthurkú erősítés lesz, visszacsatolatlan esetben pedig nulla. (Vagy pedig nagyon nem értek valamit.)

Ez a Bruno cikk (The F-Word) mintha csak a differenciál erősítő degeneráló ellenállásának jótékony hatásáról szólna. (jó lenne valamivel (sokkal) többet tudni angolul.)

A Purify rajzát én is keresem, de nem találom.
De itt van egy régi cikke Brunónak.

Persze, a cikk végén van a lényeg. Vagyis nem árulja el a finomabb dolgokat...

Nagyon szupi. köszönöm!

Azért elég sok mindent elárult ez a cikk.
Az egyik, hogy magasszintű matematika tudás és háttér nélkül olyan az egész, mint tűt keresni a szénakazalban. A 8. következtetésben ezt le is írja: hatékony és univerzálisan alkalmazható matematikai modell. Elég sokat törpöltek mire eljutottak a Purifi-ig.
Még találtam egy fontos mondatot: "...a modulátor egyenáramú nemlinearitása az egyetlen jelentős tényező a torzításban..."
Tehát a késleltetés mindegy mekkora. Illetve nem mindegy, de nem 10 ns-re törkedni mert nem az a "titok" nyitja.
Gyakorlatilag hülye vagyok mindenhez. Még ez is egy tanulság volt
Meg, hogy Bruno a hurokerősítést használja a modellezéshez.

Szia. Egyszer régen segítettél egy előerősítő felerősíteni ami máig működik! Köszönöm! Akadt egy kis gondom egy másikkal is. Hátha tudnál rá megoldást.
Adott egy ne5532 low pass filter előerősítő,a bemeneti jelnél sokkal halkabb.
50k-s potik vannak a nyákon.

A segítségedet előre is köszönöm!

Szia!
Természetes hogy halkabb, mert az összes hangot kiszűri, kivéve a mélyeket. Mielőtt bármit átalakítanál, megkérdezem hogy amúgy működik a modul? vagyis hangolható a szűrő?
Ha igen, akkor nem hibás a panel, lehet moddolni.
A jelszint növeléséhez több megoldás létezik, például egy külön erősítő fokozat építése. De gondolom egyszerűbbet szeretnél.
Ha az első, vagy a második műveleti erősítővel épített fokozat erősítését megnöveled, akkor a kimeneti jel is növekedni fog. Az elsőt én nem bántanám, mivel ott még mindenféle jel van, így esetleg úgy is túlvezérlődhet, hogy gyakorlatilag a mély hangok alacsony szinten vannak. Inkább a második fokozatot piszkálnám. Igaz hogy ez maga egy aktív szűrő, de miért ne lehetne rávenni egy kis erősítésre.
Először a két piros vonallal jelzett helyen át kell metszeni a fóliát. Az NE5532 6-os és 7-es lába között, valamint a lowpass filter hangoló ikerpotméter közelében a C6, és az R10 közötti szakaszon.
Második lépésben egy vezetékkel össze kell kötni az NE5532 6-os lábát a C6 kondenzátornak azzal a lábával, amit elvágtál az R10-től.
Harmadik lépésben be kell forrasztani a forrasztási oldalra az NE5532 5,6,7 lábaihoz két darab ellenállást. Ezzel a két ellenállással egy kis erősítést vihetünk be az aluláteresztő szűrőbe.
Hogy mekkora értékű legyen ez a két ellenállat? felső értéket az limitálja, hogy minél kevésbé szóljon bele a szűrő karakterisztikájába, az alsó értéket pedig a féltáp hidegítő kondenzátor értéke. Túl alacsony értékű ellenállások esetén káros visszacsatolások léphetnek fel. A sárga ellenállás legyen 1k, a narancs 3,3k esetleg 10k.

Hoppácska!
Elkezdtem berajzolni a szimulátorba, hogy megtudjam a két berakandó ellenállás hatását, és kiderült hogy el van cseszve a kapcsolás. A féltáp hidegítő rossz helyen van. Na mindjárt megnézem.

Itt a javított moddolás, és az R7 ellenállást ki kell venni.

Nos berajzoltam a szimulátorba, aztán első körben lehet hogy csak az R7 ellenállást kell kidobni. Az nem kell abba a kapcsolásba.

Miért nem választhatsz 1-nél kisebb erősítést?

Szia,módosítottam az előerősítőt a kép alapján,de néma. Az R7 ellenállást már kiforrasztottam rellop javaslatára. Egyébként működik az előerősítő,de kb -5-6dB-el. 70-80%-os hangerőnél torzítást tapasztaltam,mintha erősítene de valahol "le van fokozva" a hangerő. A NE5532 kimenetén erős a jel,mintha onnantól szabályozná le valami.

A kép alapján tesztelt előerősítőben már nem volt benne az R7-es ellenállás.

Nézzd meg még az R8 ellenállást hogy jól van e beforrasztva. Ha tápfesz nélkül maxra tekert freki potival az IC 1-es és 5-ös lába közt Ohm mérővel mérsz, 10kOhm alatt kellene mérni. Ha több, akkor vagy a frekiállító poti szakadt, vagy az R8 nincs jól beforrasztva.

Jogos a kérdés. De. Választhatok.

Szia. r8 ellenállást ellenőriztem. Max ferki potinál az IC 1-es és 5-ös lábánál 9.65KOhm-ot mértem. Most is teljesen néma a kimenet.

Ismét Béla gondolta jól.
Nem fog begerjedni az erősítő akkor sem ha egység-erősítési frekvencián -210 fok a fázistolás.

A Miller-kondi 3-7 pF között változik, 1 pF lépcsőben.

Jó reggelt! Ismét az El34-es erősítőmhöz lenne kérdésem:
Összeraktam az erősítőt (megkapta a keretét) így beszereltem egy 2x47K stereo potit amivel már korábban kipróbáltam és tökéletesen működött. Most viszont a potit beszereltem és alatta kellett elvezetnem ( képen sodrott piros-fekete kábelek) a hálózati 230V-ot amit kapcsolok... kb: 2-3cm a távolsága a potinak a kábelektől..
A próbléma az hogy amikor a potit 0ról elkezdem tekerni akkor előjön egy 50hz-es hang (nem nagyon hangosan de lehet hallani) és ahogy tekerem a potit a közepe felé úgy erősödik fel a hang, majd amikor elhagyom a poti közepét akkor meg vissza megy 0rá vagyis nem hallani...
Tehát amikor teljesen levan halkítva az erősítő (a poti koppanásig van tekerve) akkor csendben van, és ha teljesen maxra van hangosítva szintén koppanásig akkor is csendben van. A kettő oldal között gerjedéshez hasonló 50hz-es hangot hallani.

A "nagykönyvben" is valami ilyesmiről van szó.

Én emiatt szoktam a két ellentétes oldalon vezetni a hálózati és a jelkábeleket, nehogy picit is megszórja a 230V a bemenőjelet.

6L6GC_belso

Teljesen igazad van. Így terveztem meg csak amikor az asztalosoknak adtam a keretet összerakva jól és ők szédszedték mert pácot kapott meg lakkot utána összerakáskor már nem figyeltek arra hogy a 230-as aljzatom szembesik a kapcsolóval... Így összeragasztották rosszúl...

Én közvetlenül a hálózati trafónál relével kapcsolom az erősítőt, nem kell hosszú vezetéket előre vezetni. Előlap kapcsolója DC-vel kapcsolja a relét (egyéb más funkciókat is kapcsolhat), így nem okozhat semmi zavart.

Erősítés-, és fázistartalék meghatározása/vizsgálata a legegyszerűbb, legpontosabb, legelterjedtebb és leginkább használható módon: a hurokerősítés függvény használatával.
https://microchipdeveloper.com/asp0107:phase-gain-margins
https://www.ednasia.com/two-methods-for-spice-based-amplifier-stabi...lysis/

Azért elég sok itt a zűrzavar. Különböző elemzések más és más következtetésre jutnak. De lehet csak az én fejemben lett most zűrzavar hirtelen. Ilyenkor kell félretenni mindent és pár nap múlva majd újból elővenni.

A másodikat megint nem tudom letölteni, mert egy reklám eltakarja a képernyőt.

" Tehát a késleltetés mindegy mekkora. Illetve nem mindegy, de nem 10 ns-re törkedni mert nem az a "titok" nyitja."

Ez gyanús nekem. A nagyobb modulációs mélységeknél az a probléma, hogy a pwm jel egyik irányban nagyon széles lesz a másik irányban pedig nagyon keskeny. Azért lesz nagyon széles, mert a kimeneti kondi már közel a tápfeszen van, a tápfesz ennél alig nagyobb, tehát hosszú időbe telik, mire erről a kisebb feszültség(különbségről) feltöltődik a kondi a bemeneti jel által meghatározott értékre. Ez még nem is olyan nagy baj, de amikor az ellenkező oldalra kapcsol a félhíd, akkor közel a dupla tápfesz tölti a kimeneti kondit. Vagyis nagyon keskeny impulzust akarna előállítani. Ezzel az a baj, hogy ha az áramkör késleltetése nagy, akkor már ez az impulzus szélesebb lesz, tehát a túllendülés is nagyobb lesz, ezzel együtt a torzítás is. ( Ugye, arányaiban a kívánt impulzusszéleséghez túl nagy késleltetés tartozik.)
És még tetézi a problémát az is, hogy ez az arány változik a kivezérlés függvényében.

Persze, nem kell 10 ns-os késleltetés, de a 200 sem jó.

Ahogy nekem kijött a szimulációkból, valahogy van egy harmónia a vivőfrekvencia, a késleltetési idő, meg az előremenő ág erősítése között. El lehet érni klippelés előtti kivezérlésnél 0,02% harmónikus torzítást és ennél csak akkor lesz jobb, ha extrém kicsi a késleltetés, Mhz-es a vivőfrekvencia és marha nagy az erősítés.

Szóval Bruno nem tudom hogy csinálja...lehet, hogy tud jósolni az áramköre? És van még egy-két dolog, amit nem tudok igazán flottúl megcsinálni.

Ugye az első cikkének az a lényege, hogy full controll alatt van a kimeneti RLC kör. Ha a kimeneti négyszögjelátvitel igazán sarkosra van beállítva ( vagyis a legnagyobb a sávszélesség ), akkor a terhelés növelésével nő a kimeneti fesz túllendülése négyszögjelnél... ha meg nincs rajta terhelés, akkor nagyon a begerjedés határán áll, ez azért veszélyes.
A másik, ami nem tetszik, hogy négyszögjeles meghajtásnál kisebb amplitudóknál a négyszögjel élei túllendülnek. Ennek az a következménye, hogy nem egyenes a frekvenciamenet.

Szóval ez a full control, hát csak majdnem. Bruno biztos kitalált még egy-két dolgot, de arról mélyen hallgat a hozzáférhető irodalom.

Mérd már meg légyszíves az IC összes lábain mekkorák a feszültségek a GND-hez képest. Valami nem kérek.

Nem kerek.