Az F3 sorozat összes tagjánál lábanként beállítható a felhúzó vagy lehúzó ellenállás. Érdemes megnézni az adatlapot (ebből kettő féle is van, egy 100 oldal körüli sima adatlap az adott típusról, és egy 1000 oldal körüli referencia adatlap, ami a család több tagjáról szól, és részletesen kitárgyalja az összes perifériát).
A VIN lábra adható max feszültséget az adott board adatlapjáról lehet kiolvasni. Mivel a kontroller 3.3V-ról megy, mindegyiken kártyán van feszültségstabilizátor (néhol 3.3V-os ams1117, néhol más hasonló, a board kapcsolási rajzából ez kiderül).

Köszi. És arról mi a véleményed , hogy power 5V lábon szabad táplálni vagy inkább ne?

Itt van a 64 lábú nucleo-k adatlapja, ennek a 21. oldalán fel van sorolva hova mekkora feszültségeket köthetsz, és az adott bemeneti feszültségek mellett mekkora áramokat vehetsz ki a kártyán levő stabilizátorból.

Köszi. Mostmár menni fog

Az E5V-n is megtáplálhatod +5V-al, valamint a Vin-en keresztül is, min 7V-al...

Hali!
Van egy "gyári" kis panelom STM32L152-vel, szeretném újrahasznosítani. Az swd clk/data/gnd-vel összemadzagolva az stlink v2-vel:
1. STM32 ST-LINK Utility 4.6 látja CONNECT-re a procit
kilépek/belépek a programba, mindig...

2. STM32CubeProgrammer 2.8-2.10 x32,x64 mindegyik verzió, az stlinket érzi, de a procit nem látja,
Connect-re a READ gomb beszürkül, hibát nem ír ki, semmi nem történik.
az stlink utility ezután is simán látja a procit,
természetesen semmi hw-hez nem nyúlok közben

Az a nyűgöm, hogy arduinó alól piszkálnám, de az meg csak a cubeprogramozót tudja piszkálni.
Mi a nyűves baja lehet a cube-nak hogy nem csinál semmit a connect-re?

VCC-t is kösd be, mert a kimeneten szintillesztő van, és a programozó a logikai jeleinek szintjét a céláramkör tápszintjére illeszti.

Megpróbáltad már teljesen törölni az st-link utility-n keresztül? Az option byte-okat is külön...

Az st-link programozó VCC lábán tápfeszt ad ki, nem fogad!

Az ST-Link tápfeszt fogad, mert méri. Kézikönyv 11. oldal: "The power supply from the application board is connected to the ST-LINK/V2 debugging and programming board to ensure signal compatibility between both boards."

Akkor csodálatos módon a légkörből szedte a nemrég debugolt kis panelem az energiát, mert az bizony az ST-link -hez volt csak kötve(gnd, clk, data, vcc)!
Bár lehet az a különbség, én a filléres kínai ST-link-ről beszéltem! A gyári meglehet másképp működik....

A gyári másképp működik.

Értem.... Még egy érv a klón mellett! )

Amúgy a feltört bootloader fent van a neten, bárki tud magának készíteni ST-Link V2-t.

Érvek a klón ellen: (Használtam többet, tapasztalatból írok.)
- Nincs SWO.
- Csak 3.3 Voltos targetet lehet debuggolni.
- Képes táplálni a targetet, de elég alacsony áramot tud leadni. Egy MCU-t még ellát, de egy komplexebb elektronikát már nem.
- Lassú az új V3-hoz képest.
- A klónokban sajnos nagyon ritkán van STM32F103 mikrokontroller. Helyette valami más, olcsót tesznek be, amik szeretnek meghalni.
- A klónokban nincs védelem, egy hibás target simán viszi magával, vagy akár a PC USB portját is.

Érvek a klón mellett:
- Olcsó. (1500 ft) (ST-Link V3 mini 4000 ft, szóval nem olyan nagy a különbség.)
- Ha korlátozottan is, de ad tápot.

Nézegettem pár percig a neten, mi lehet a kapcsolási rajza..., de egyértelműt nem találtam hirtelen...
Az biztos, hogy 103-as van az enyémben... Abban igazad lehet, hogy nagy áramot nem fog tudni leadni a tápján, de szerintem ez nem is cél! Az viszont igen, hogy egy kis, olcsó, blie-pill szerű fejlesztő kártyát minden további nélkül meg tud táplálni! És ez bőven elég is. Akinek nem, az gondolom már saját áramkört épített, oda nem is kell táplálás már....
Az swo-t sem érzem különösebb hiánynak, az csak egy lehetőség, ami nélkül bőven meg lehet lenni! Lásd arduino alatt semmi sincs, max uart kiírás lehetősége..., mégis lehet használni!

Sebességet tekintve, nekem teljesen megfelelt a v2 sebessége. Talán azért is, mert nem tudom, miben és mennyivel gyorsabb lenne a v3?! A feltöltés elég gyors, a debug szintén.... Mi az ami még érintheti ezt?

Árban valóban nem számottevő a különbség, 1500 vagy 4000 nem érdekes, mindkettő olcsó! Kérdés ennek ellenére, ad e érezhetően más komfort érzetet?!

Az olcsó klón st-link-en nem csak a +3.3V-t, hanem a +5V-t is ki szokták vezetni. Én mindig ezt szoktam használni, mert így az áram nincs bekorlátozva az st-link-be épített stabilizátor által. A target áramkörön nekem eddig mindig volt saját stabilizátor, így ez eddig sosem okozott gondot.

Soha nem értettem, hogy ebben mi a jó. Van olyan áramkör/termék, aminek önmagában nincs tápja? Miért kell bárminek is a programozó tápot adjon?

Hali!
Full chip erase megvolt, helyzet változatlan, stlink util látja, cobeprogrammer ugyanakkor nem látja a chip-et. illetve annyi változás van, hogy most a boot0-át nem kell 1-be húzni, így is látja de csak az stlink util
Topi: az én stlink klónomon 5V és 3V3 kimenet van, de külön tápról járatom a teszt procit.

Ha stlink v1-v2 rajzot kerestél, akkor pl érdemes a discovery board-ok kapcsolását nézegetni, azok publikusak, pl v2 van a STM32L152cdiscovery-n

Hali!
stlink v3-at én 50$ alatt nem látok, tudsz linket?

A mini kerül ennyibe, mikor kapni.
Bővebben: Octopart

Az Stlink v3 hátránya, hogy csak az ST uC-kkel működik, klónokkal és más gyártmányú ARM-okkal nem. Bluepill boardot évek óta kizárólag klónokkal lehet kapni.
Szerintem jó választás a Jlink Edu mini. Legális hobby célra, rengeteg típusú több uC-vel működik, még olyan furcsán programozható kétmagossal is, mint a Pi Pico. Sokféle adapterem van, de ezt használom leggyakrabban. Készítettem neki egy 3d nyomtatott dobozt, tűs kivezetésekkel, és egy 3.3V-os táppal.

Hasonló dobozba tettem az Stlink v3-at is:

Gyakori, hogy előbb kezdem a sw fejlesztést, mint a hw megépítését. Ilyen esetben jól jön, hogy csak össze kell dugni az adaptert pl. egy Bluepill boarddal, nem kell táppal vagy külön usb kábellel vacakolni.

Ki lehet vezetni:
https://www.youtube.com/watch?v=JqrUAzjJ0tw

Gyors, de nem szoktam használni, mert kényelmetlen a plusz vezeték. Jlink esetében a Segger RTT praktikusabb. Nem kell külön vezeték, kb ugyanazt tudja mint a semihosting, csak sokkal gyorsabban.
Az Embitz-ben Stlink-hez is van hasonló szolgáltatás (Ebmonitor).

Tudom, már kivezettem én is. (Építettem saját ST-Linket is.)

Az option byte-ok törlése is megvolt? A full chip erase azt hiszem nem elég, attól még ez nem törlődik(de lehet rosszul tudom)

A kapcsolási rajz keresés nem akármilyen st-linkre vonatkozott, hanem a kínai olcsó verzióra konkrétan!

Megvolt. Programot is tudok írni, de csak az st util-lal tudom besütni, a cube programmer nem látja a chipet, csak az stlink2 programozót. A telepített Arduinó meg a cubeprogrammert kezelné automatice

A semihostingot nem is említettem. Nem jó, blokkolhatja az MCU-t, stb. SWO vagy RTT jobb.
Semihostingnak a legnagyobb a lábnyoma a mikrokontrolleren (flash, CPU, RAM), RTT jóval kisebb és a SWO a legkisebb, mert az használja ki a legtöbb hardveres debug message támogatást.

Ha Arduino rendszerben programozol, nagyon ajánlom a PlatformIO-t VSC-vel. Minden szempontból lényegesen jobb, mint az Arduino IDE. Modern code editor, rendesen kezel sok fájlt, normálisan lehet navigálni. Ha egy fgv vagy objektum kifejtése érdekel, jobb klikk menüből odaugrik. A library-kat nem kell külön telepíteni, elég a Github címet betenni a .ini-be (lib_deps).
Van debuggere, egy csomó adapterrel működik, pl. stlink, jlink.
Klón uC-kkel is működik, a .ini-ben kell megadni az eltérő azonositót (ezt nézi a cube programmer, és ennek alapján tiltja a klónokat).

Egyetlen hátránya, hogy valamivel nehezebb eljutni az első sikeres program letöltéshez, mint az Arduino IDE-ben. De ez csak egyszer, az ismerkedésnél van, utána ég és föld a végtelenül fapados Arduino IDE-hez képest.