Még egy kérdés.
Ha szeretnék nagyobb kimenőfeszültséget, az IC-k tápját külön trafóról biztosítva és nagyobb feszültségű FET-eket választa csak az R3 és R6 értékét kell növelni?

Kérésre az OFF hozzászólások eltávolítva.

Igen, illetve R15 értékét is növelni kell hogy ne füstöljön el. Az meg azért kell mert nélküle nem lehetne letekerni nulla közelébe a feszültséget, nagy feszültségű tápnál nem is fogod tudni csak ha beraksz oda egy kb. 5W-os ellenállást.

Hadd kérdezzem már meg, hogy miért van a fórumban az off gomb, ha úgyis törlik utána a hozzászólást?

Idézet a Használati feltételek-ből:

Köszönöm a választ.
0-50V-ig van a FET-es LPSU-m, ez letekerhető nulláig, e tartomány fölé szeretnék még egy tápegységet.

Én kicsit elméreteztem az enyémet, addig számolgattam meg méricskéltem hogy a végén a tervezett 350V-ból csak 341V lett, ami 5V-ig tekerhető le. De sebaj, mert úgyis kell majd csinálnom egy másikat ami elmegy úgy 900V-ig legalább, majd arra jobban odafigyelek ha tekerem a trafóját.

A szokványos lebegő táp megoldást nem preferálod, (az is jó szinte bármekkora feszultségre)?

A QUAD-os témát agyon offolták, de az nem zavarta a moderációt, ugylátszik ez témafüggő. Ezt a témát ugylátszik másképpen kezelik. Ez a régi He-s időkre emlékeztet, amikor a köbmodrátor akár hülyeséget is írhatott, aki szólni mert annak törölte a hozzászólását.

A FET mellett szól, hogy analóg vezérléséhez nem igényel áramot, egy műveleti erősítő meg tudja hajtani.
Másik érv, kapcsolóüzemben a kis belsőellenállásának köszönhetően, kevesebb teljesítmény marad a félvezetőben, ami melegíti. Igazából az adott kapcsolásnál kell eldönteni, melyik a megfelelőbb.
Mire megírtam a választ, eltűnt az előzménye.

Nem tudom mire gondolsz mert nem mutattál rajzot, csak tippelem hogy valami ilyesmire. Régen akartam valami hasonlót de több dolog is visszatartott tőle, nem volt ezek között egy sem olyan ami korrektül meg lett volna tervezve, főleg nem fettel, meg tele voltak segédtáppal ami nekem nem szimpatikus, de a szimulátornak se mindig, mert egyszerűen nem volt hajlandó egyben kezelni az egészet és amikor berajzoltam valami hasonlót akkor külön külön működtek de egyben képtelen volt kezelni a komplett áramkört. Pedig ugye a szimulációnak igazán úgy van értelme, úgy fogom látni hogy mire számíthatok majd a valóságban, ha nem ideális áramforrásról hajtom, hanem be van rajzolva a trafó, annak az ellenállásai, szórása, az egyenirányítás a kondikkal stb.
Ebbe is beletettek egy 723-at referenciának de minek. Lehet hogy amikor rajzolták akkor még nem volt más.

A harmadik hogy nem süti meg magát mint egy tranyó, a negyedik hogy ma már olcsóbb, az ötödik hogy általában a hőellenállása is kisebb, így jobban is hűl. Meg biztos van még. Mondjuk azért egy labortáp sem nevezhető kimondottan analóg üzemnek, elég megnézni a dinamikus viselkedését, na olyankor kell a FET gate-jébe pumpálni az áramot ha gyors szabályozást szeretnél.

Igen, valami ilyesminek a modernebb kivitelű verziójára gondoltam. Vagy mondhatjuk úgy is, hogy ilyen működési elvű tápra. Általában egy ±segédtáp kell hozzá, de megoldható egyetlen táppal is.

Még 2019-ben beraktam egy általam tervezett elvi rajzot, amit sosem építettem meg, de akár ilyen módon is lehetne nagyfeszültségű tápot építeni. Bővebben: Link

A rajzon két segéd szekunder szerepel, de az egyik csak a panelmérő kedvéért, tehát elvileg egyetlen segédtáp kell hozzá.

Ezt most így nem látom át teljesen, de elsőre nekem egy az egyben ugyanolyannak tűnik mint az elektoros, csak meg van fejelve az IC kimenete egy tranyóval, meg nem látom mi süti ki a gate-et. Talán a Q5?

Az áram és a feszfigyelő opamp is lefelé tudja húzni a gate-t, Q3, Q4, és D6, D7 alkatrészeken keresztül. Felfelé húzni csak R2 tudja. Ez is standard lebegő táp. Q5 fordított polaritás esetén elzárja a FET-et.

Szia Karesz és Mindenki!

Erről az analóg tranzisztoros labortápról kérnék véleményt. (képek)
Voltcraft.
A 40V/5A-es verzió rajzát nem találom, majd túrok még a neten, annyi rémlik, hogy 2xBD249C a vége, nem 2N3055.
Na nem venni, hanem építeni.
A korábban említett relés megoldás van benne 3 lépcsőben, ami dobálja a toroid szekundert.
Elnézést, ha szerepel valahol itt a HE-n.
Tudom, vannak meggyőződéseim, szerintem ez jó nagyon, mert dolgoztam ilyennel évekig.
Nem vitát szítani szeretnék FET/BJT ügyben, most tényleg érdekelne a HE tagok véleménye.

Megfogadom a tanácsod, nem lesz túllépve a TL081 feszültsége.
Annak idején külön DC volt a segédtáp és nem tudom már mennyi az annyi.
Valószínűleg megkapta a 36V-ot mint a huzat.
Aztán a hálózat nőhet, jogos az észrevétel.
Igaz, hogy 12 évig nemvolt gond, de füstölt már le cuccom a szőlőhegyben ilyen miatt, a hálózatra rámértem: 245V! Jogos a pont.

Reagálok párat, hogy mi miért, nem vita szítás szinten, van pro-kontra elég:

Skori:

Most megint szidhat mindenki, de ettől a kapcsolóüzemtől én nem ájulok el, miközben írtam cikket jó ZVS tápról, stb...
Egy stabil jó analóg labortápegységtől igen.
Öregszem és konzervatív vagyok, vagy csak másképp gondolkodok már.
(Class D dettó, csövestől is elájulnék lehet, ha kipróbálnám, szerintem egy 10 év még.)
Van jó labortápról doksim, rajzom, de nem tehetem közzé sajnos egyéb okok miatt, bár megtehetném. Hobbi célra nem építem meg.

GeLee:

Mentem vele, magától kikerülte az autót és leparkolt a kocsma előtt, nem fagyott le benne a proci és nem pukkant el a FET.
Ez úgy jön ide, hogy nálam idősebb labortápok, tápok mennek, amik tranzisztorosak, hozzáteszem még kapcsolóüzemben is.
Pl. TL495CN + TO-3 BJT, 15 év 24 órás üzem után puffer elkó csere, mert meghibban a TL495, csere után tovább üzemel.
És pl. csili-vili SMPS 10 év után pukk, javíthatatlan.
Nem rossz, ha megy 10 évig nonstop egy SMPS, de van ami 30 év múlva is megy.
Na ilyen táp kell nekem az asztalomra hobbi célra, miközben hallgatom a Class A 2x2W-ot.
(LM317HVT + 2xMJE15004 már eltudott 22 évet, 8 éve van vissza.)

Nem akarok senkit se meggyőzni, én már így gondolkodom.

Amúgy halad a tápegységem, a trafókat rögzítem, csak lassan halad, mert a lakatos munka része nem az esetem, de senki nem kopogtatott eddig be, hogy megcsinálja helyettem.
Feszültségre meg elég akár a 2x24V, az sorba kötve 48V/3A, elég lesz egy darabig.

A lejjebb említett Voltcraft labortáphoz meg érzelmi szálak kötnek, még az sem kizárt, hogy veszek gyárit ebből - ha találok.

Skori beültette a bogarat, hogy ez az "S" márkás BDY73 gyanús neki, kicsit nekem is, próbát megér.

Még egyszer hozzáteszem, nem akarom én megmondani a frankót, ha ez úgy jön le egyeseknek, akkor sajnálom. A stílusom meg olyan amilyen, minden ember más.
("jó az, ami nekem tetszik" - van a mondás)

Akkor én is reagálnék pár dologra.
FET kontra BJT (IGBT, stb...): én kimondottan örültem amikor megjelentek újabb févezetők, sőt kimontotan élveztem amikor egy fejlesztés során válogathattam az alkatrészek közül, hogy melyik lesz optimális az adott feladatra, és nem kizárólag olyan módon kellett fejleszteni, hogy ez van raktáron ebből kell megoldani... Mindenhová olyan alkatrész kerülhetett, ami a tervezési szempontok alapján optimális. Manapság a kapcsolóüzemű áramkörök gőzerővel fejlődnek, megjelentek új félvezetők, (pl. SiC alapú FET-ek és diódák, GaN teljesítmény JFET-ek , és MOS/JFET hibridek). Egy ClassD erősítő akár MHz-eken is működhetne. A korábban említett Purifi 500kHz körüli frekvencián megy, és olyan kicsi a torzítása, hogy nem is lehet akármilyen műszerrel megmérni (pedig nincsenek benne extra félvezetők, sima MOSFET a vége).

Voltcraft labortáp: Megejgyzem Te kértél véleményt. Újkorában nagyszerű táp lehetett, de régesrég elavult, utánépítésre nem ajánlanám senkinek sem. Értem hogy szeretted használni, de az idő nagyon eljárt felette. Nekem is volt pl. Hiki 30V/10A-es labortápom, akkor marha jó volt, szép nagy deprez műszerekkel, de mai szemmel nézve böszme nagy, nehéz, ócska tranziens jellemzőkkel. Jelenleg ott a polcomon a 120V/15A-es táp, a Hiki helyén elférne 4...5db. Volt RFT EO213 szkópom, szerettem, de vettem helyette egy Hitachi szkópot. Nagyon bevált, mindent tudott amit egy analóg szkóp tudhatott, és digitális szkópként is tudott működni - de közben jöttek a jobbnál-jobb DSO-k, és bár "analóg szkóp párti" voltam, magamban eldöntöttem, hogy minimálisan milyen paraméterű DSO az, ami már kiválthatja az analógot. Aztán amikor lehetőség adódott rá akkor váltottam. Labortáp esetén az első döntés, hogy építeni, vagy venni. A következő pedig az elvárt paraméterek, és a lehetőségek közötti kompromisszum (feszültség, áram, teljesítmény, bekerülési ár, ill. ráfordítható anyagiak és idő, megvalósíthatóság, stb..) Ez a Voltcraft táp szerintem nem egy jó kompromisszum. Az sem az, amit építesz, de megértem, hogy más szempontok is vannak, amelyek a döntésedet befojásolják.

A lovasszekér hasonlathoz: valóban vannak önvezető funkciói, amelyek lehet, hogy jobbak, mint amit más járművek tudnak, viszont megeszi a zöld trabantot (volt ilyen cikk anno), és odaszarik az útra, meg a parkolóhelyre is. Nincs benne klíma, kevésbé bírja az időjárási szélsőségeket, kisebb a hatótáv, a végsebesség, és a komfort is. Ráadásul napi szintú karbantartási igénye van, garázsban tartandó, nagyon magas javítási költségek is előfordulhatnak, akkor is fogyaszt amikor nem közlekedsz vele. Vészhelyzetben lefagyhat a processzora is (pl. megijed a ló és pánikol) és időszakosan irányíthatatlanná válhat.

Éppen egy ilyet építettem át Február-Március környékén a volt munkahelyemen LPSU-ra (ez volt a fiókban). Igazából nem bántuk meg. Így is úgy is dzisszipatív volt, tehát ilyen szempontból jobb nem lett, csak stabilabb. A trafóval vígan tudja a 40V-ot is.

Szia!
Nekem megvan mindkettő, a 35-ös is, és a 40-es is, de még az EMG gyártású analóg műszeres változatok.
Szuperül működtek, majd a kicsinek menetzárlatos lett a toroidja. A 40-es akkutöltőként funkcionált sokáig. Egy előlapi kapcsolóval állítottam a kimenetet fix 13,8V-ra.
De sajnos az is elhalálozott, most mindkettő várja a gyógyítást. A kicsibe egy saját építésű áramkört tervezek, a nagyba pedig az LPSU-t tervezem beépíteni.

De mint minden projectem, ez is úgy halad, mint a csiga.

Imhol van ni.

Ez meg a Conrad féle változat:

Szia!

Relés előszabályzóhoz párszor már belinkeltem a HY3020 rajzát, és a relék kapcsolási feszültségeit. Mai napig használjuk, a potikat már cserélni kellett, de egyébként hibátlanok.

Szia! Ezt a tápot én is néztem. Meg is építeném, de a lustaság nagy úr. Ehhez szép, nem gerjedő, áttekinthető nyákot tervezni nincs ingerenciám. Pedig ez nagyon egyszerűen tolható felfelé, akár áramban is..

A lovasszekér rossz hasonlatom volt...de tetszett a reakció.
Én is örülök a FET témának, a nagyon emlegetett LPSU-t meg valószínűleg ki is fogom próbálni.
Egyfajta retro nálam ez a BJT téma. Van helye az asztalomon egy darab ilyen BJT-snek,
de egy táp nem táp én azt mondom.

Na most nagyot dobbant a szívem, amikor megnyitottam.
Nagy köszönet, mindjárt kinyomtatom.

Na erről beszéltem és ment az off:

Ezek után mindenki maga dönt. Én tovább nem erőltetem.
De mint írtam, amint lesz fölös idő, LPSU próba lesz.
Csak hát jussak oda, 1000 dolog van, ami fontosabb.

Köszönöm.
Nagyon hajaz emlékeim szerint arra az Elektorosnak a végére, ami transzverter előszabályzással, DA konverterrel vezérelte az analóg végét.

Szia!

Megint időszerű lesz szétszedni az egyiket, nem tudom van-e annak valamilyen jogi akadálya, hogy tegyek fel ide a belső elrendezésről, nyákokról képeket. Ha esetleg valaki szeretné megépíteni.