A táp kimeneti csatlakozóin 470 µF-os elkó van?
Ekkora értéket még nem láttam ebben a pozícióban.
Ha nem elírás, akkor a kimeneti feszültség változásának sebességét jelentősen lassítja egy ilyen magas érték.

Ennél nagyobb bajok is vannak azon a rajzon. Pl, a relés ,,előszabályzó''. Könyörgöm, ki épít 2022-be ilyet???? Még lovasszekeret is előbb vennék. De ugye kinek a pap, kinek a paplan. De úgy látom, az elmúlt pár oldalon mintha 1970-et írnánk, akkor meg ugye én még meg sem születtem (Jah, de én már akkor is triakos megoldást készítettem volna..)

Nem csak hajaz rá, hanem az is.

Mai napig, a legtöbb gyári labortápban ezt alkalmazzák. És egyébként probléma nélkül működnek is ezek az eszközök. Szerintem semmi gond nincs ezzel. Nyilván nem a disszipáció 0-ra való redukálása a cél. Csupán a disszipáció csökkentése egy kezelhető szintre. Erre pedig bőven jó az a 3-4...8 szint amivel a relék dolgoznak.

Nem a szintekkel van a gond, hanem a relével. De ha ez magyarázatra szorul, hogy miért nem teszünk egyenáramra kapcsolására relét... Ez a legalja szerintem. Ennyi erővel tekerős kapcsolókat is tehetnének bele, aztán majd a felhasználó átkapcsolgatja ha éppen úgy tarjta kedve... Viccet félretéve (bár ez a relés megoldás is egy vicc..) Amúgy egy triak+dióda+optocsaoló simán olcsóbb mint egy jó relé, szóval tényleg nem értem, hogy miért kell ezzel a világszomorító megoldással megépíteni egy tápot, főleg ebbe a világba, ahol fetek is már fillérekért kaphatók, amik a relékkel ellentétben alkalmasak a feladatra.

Egy helitrimmer nem segítene a kiegyenlítésen?

Pedig még nem ment ki a divatból. Év elején vettünk a Farnell-nél MP710067-et, abban is kattognak a relék. Egyrészt a relék nem egyenáramot kapcsolgatnak, másrészt pedig HA azt kellene kapcsolni, akkor van olyan relé is, ami megfelel erre a célra is.

Ezzel a hozzászólással nem győztél meg, sőt. Amúgy telejsen mindegy, mert ha váltóáramot kapcsol, akkor is rohadt lassú, kontakhibás lehet, stb. Ha dinamikusan változó terhelés van, ami másodpercenként sokszor durván változik, simán megőríti ezeket a "csodálatos" tápokat. Persze, tudom, ilyen a valóságban soha nem fordulhat elő. Komolyan nem értem, miért kell erről bárkit is meggyőzni, hogy ez egy szar megoldás és olcsóbban sokkal jobbat lehet csinálni. Az, hogy ilyen gyári készülékben is előfordul az a mérnöki igénytelenség és nem tudás, nemtörődömség csúcsa! Csak gratulálni tudok hozzá.

Úgy látom a kedves Merlingerin kolléga nem ért egyet, csak a minuszokat tudja szórni a hozzászólásaimra, kiváncsi lennék, hogyan győz meg arról, hogy nincs igazam!

Bocs, de valahol elvesztél a hozzászólások között, vagy bal lábbal keltél fel? Eszem ágában sem volt téged meggyőzni, mindössze az https://www.hobbielektronika.hu/forum/topic_post_2503815.html#2503815 eredetileg feltett kérdésre tettem be a régebbi linket, ami egy működő gyári készülék rajza. Ő szeretne ilyen módon analóg tápot építeni.

Szia! Ha már megszólítottál... Mii okból kellene nekem meggyőzni Téged? Nem igazán értelek. Azért, mert Neked relé fóbiád van, attól nekem se jobb, se rosszabb nem lesz. Minden táp gagyi. Minden táp rossz konstrukció. Mindenki más egy marha, aki az egyszerű megoldásokat szereti. Ettől sem én, sem más nem fog rosszul aludni, csak Neked több xanaxot szedni. Van nekem egy HP 60V 80A tápom. Tirisztoros előkör van benne. Használhatatlan. A lámpák villognak az épületben, ha megy. Bár igazad van. Sokkal korszerűbb....

Én csak azt nem értem, hova lett ez a világ. Itt a HE-n a megmondó emberek osztják az észt. Az oldal címe HOBBI elektronika, nem pedig profi fétis elektronika. Attól, hogy csináltal egy jó tápot (elmodásod alapján jó paraméterekkel) kikiáltottad magad a tápok királyának. Gratulálok. Ettől az én szememben még egy bugris maradsz, mert nem segítesz másoknak, hanem kioktatod.

Majd megnézem 20 év múlva a csoda korszerű tápodat, amikor már semmit nem lehet kapni hozzá. Ua723, meg lm324 akkor is lesz... Meg relé. Meg trafó.

De ez az én véleményem.

További jó ócsárolást kívánok a HOBBI kategóriában. (Itt van az asztalomon egy HP spektrum analizátor.. bekapcsolom, olyan relé koncert van, hogy hajjaj.. pedig már feltalálták a pin diódakat, millió megoldás van.. mégis.. ezek e marhák.. meg a reléik.. bolond mind...)

Ne haragudj, de a hozzászólásod fele puszta személyeskedés nem érvek felhozatala.
Gondoltam, ha már minden hozzászólásomra odanyomtad a minuszt, akkor van erre valami normális okod, de mostmár látom, hogy nincs.

Nem állítottam ilyet soha, én is az egyszerű megoldásokat preferelálom, de mégsem használok lovaskocsit munkába menni.

Gondolom, ha relés lenne nem villognának a lámpák... Ezt te sem gondolhatod komolyan.

Arra nem gondoltál, hogy segíteni akarnak, és a szar megoldásokról lebeszélik az embereket?

Ezt maximum te állítottad, én biztosan nem, főleg, hogy az áramköreinek nagy részét nem én találtam ki.

Engem teljesen hidegen hagy, hogy a Te szemedben én mi vagyok, ez inkább megint csak téged minősít, nem engem.

Megnézheted, az 20 év múlva is működni fog, mert nem megy benne tönkre a relé

Azt meg, hogy a spektrumanalizátor reléit ide kevered, az csak a te hozzá nem értésedet bizonyítja.

Tök mindegy, hogy hobbi, vagy nem hobbi, továbbra sem értem, miért kell egy szar megoldást választani, amikor lehet jót.

Sziasztok!

Egy pár órája/napja olvasom már ezt a topicot azon célból, hogy új lehetőséget adjak egy derékbatört projektemnek.
A szóban forgó dolog a HT A30-as és a tápegységét szereteném újra felhasználni (48V trafó egyenirányítva) miután ez a legdrágább része (az időmön kívül amit rápazaroltam).

Az eddigi kapcsolások közül ami a legközelebb van az én logikám szerint ahhoz, hogy ezt fel tudjam benne használni az Proli007 és Alkotó által tervezett labortáp.
A kérdésem az lenne, hogy a ~67V DC egyenfeszről működtethető lenne ez a kapcsolás (persze segédtáppal kiegészítve) ?
A kapcsolási tervben lévő alaktrészek megvehetőek-e és nem csak "kamu" verziókat lehet belőlük kapni ? (ezzel egyszer már megszívtam)
Továbbá melyik a legújabb terv ? Én csak a 2011-ig tudtam megtalálni (v2.3).

Köszönök minden segítséget, remélem semmi rosszat nem kérdeztem/írtam.

Nem egyenáramot kapcsolnak a relék, hanem trafó szekundereket.

De ettől függetlenül a triakos megoldás valóban jobb, megbízhatóbb, olcsóbb. Én is ezt fogom alkalmazni a jelenleg építés, javítás alatt álló labortápjaimba.

( Még az is lehet, hogy a régi labortápomban is átépítem a relés megoldást triakosra. )

Szia!
Nálam most van éppen építés alatt egy ilyen. A paneleket Alkotótól vettem, gyönyörűek.
A panelhez mellékelt doksiban van komplett alkatrész jegyzék, és minden alkatrészhez meg van adva a LOMEX kódja. De a legtöbb alkatrészt lehet kapni más helyeken is, itt a Hestore-ban is.

Ez a verzió a C4.2 Ez is 48V-os trafóra van méretezve, úgy hogy valószínűleg jó lesz.
Talán kicsivel nagyobb DC feszültséged lesz, ha a te trafód még 220V primerre lett méretezve.

Szia!

Majd ha építettél triakos előszabályozó kört, és van rajta egy böszme nagy trafó, rá fogsz jönni, miről beszélek. Ha meg szkópon meg is nézed, mit termel.. elvileg érteni fogod, amit látsz.. akkor majd jelezd, és rá fogsz jönni, hol a gubanc. Én építettem.kényszerűségből. sok éve...

Fújjjjj relék..

Tartanánk egy kis beszélgetést és laborbemutatót mondjuk 5GHz felett, elkókadnál. És a relék helyett nagyfrekin is vannak nagyon kreatív, jó megoldások.. mégis.. ez a buta hp.. van egy philips(még fluke előtti) tápom. Relés előválasztó benne. De tudom, réki faszekér.. nem baj. Szeretem. Nincs benne uC, meg kvarc, meg lcd, meg sok rétegű nyák, low esr kondi, kihegyezett alkatrészek.. csak.. működik. 30-40 éve. De szekér... Járj euro6 diesellel. Én maradok a szívó benzinnél... Majd a javítás számla megmondja kinek volt igaza

A baj, hogy senki nem kötött beléd a topicban a tápotok miatt. Én sem. Mi okból? Nem, mert ne lenne mibe.. hanem mert mindenki a saját döntéseiért felel. Te is. Én is. Bocs. De ha én lovaskocsival megyek a szántóra, mert úgy szetetnék, ne primitívezz le, mert Te meg helkopterrel mész. Érted a hasonlatot?

Az meg, hogy mire adok milyen irányú ujjacskát, az csak az én dolgom. Nem a a Tied. Ha Neked örömet okoz, kattintsd végig a fórumban az összes hozzászólásomat.. tojok rá.

Nekem vannak batátaim a való életben is, nem vagyok rászorulva a fórumos mindentmegmondókra...

Akkor összefoglalnám, hogy szerintem mi a gond a relés előválasztó megoldásokkal. Ezek a tápok stabill kimeneti feszültség előállítására készültek. A beállított kimeneti feszültségnek megfelelően az elektronika (ha jól működik) kiválasztja a lehetőségek közül az optimális szekunder tekercset (relével). Így a disszipációt egy adott elfogadható értékre csökkenti. Ez így jól is hangzana csak egy labortáptól mapanapság azt is elvárjuk, hogy áramgenerátorként
is használható legyen, tehát a feszültségtől függetlenül állandó áramot adjon (pl. power ledek tesztelése, vagy több F kapacitású kondibank feltöltése, stb).
Ez a funkció csak addig tud stabil lenni, és gyorsan reagálni az áram változásaira, amíg egy adott relé tartományán belül változik a feszültség. A tartományon kívül drasztikusan romlani fog a dinamikus viselkedés. Ha a terhelés nem túl "barátságos" karakterisztikával bír, akkor ki is nyirhat egy ilyen tápot. Tudom ez ritkán fiordulhat elő, de "benne van a pakliban". A fő baj az, hogy maga a táp szabályozó részének a sebessége, és az előszabályozó sebessége között drasztikus sebsség különbség van (sok nyagságrendnyi). Ráadásul a relék élettartama korlátozott, tipustól függően adott számú elektromos és meghanikus kapcsolást bír ki.

Ma már lehetséges félvezetőkkel is sokféle előszabályozó megoldást készíteni, ezek gyorsabbak és jobbak lehetnek mint a relés megoldások.
- A legegyszerűbb pl. Triakokkal megvalósított megoldás akár ugyanúgy is működhet mint a relés megoldás, csak a triak nem kopik el annyi idő alatt mint a relé, és sokkal gyorsabb kapcsolásra képes a reléhez képest. Tehát összességében jobb lehet a táp.
- Triakkal és/vagy tirisztorral persze lehet fázishasításos megoldást is készíteni annak minden előnyével és hátrányával együtt. Ebbe sem érdemes belemenni mert gyakorlatilag az ilyen szabályozómegoldások is elavultnak tekinthetők. De megcsinálhatók jóra is, csak akkor pl. hatalmas tekercsek, zabvarszűrők stb... kellhetnek hozzá. Ez már gyakorlatilag kapcsolóüzemű szabályozás, csak viszonylag alacsony frekvencián.
- Modernebb félvezetőkkel pedig számtalan jó megoldás készíthető, hiszen akár DC-t is kapcsolhatunk jó hatásfokkal. Korábban felvetettem, hogy a G/H osztályú erősítőkhöz hasonló működésű tápot is lehetne építeni. Ez olyan analóg megoldás is lehet, ami hatásfokra tudja a relés megoldás hatásfokát, sebességre viszont nagyságrendekkel jobb, a felhasználó észre sem veszi a működését, csak dolgozik a háttérben. Ez nagyjából senkit sem érdekelt (na jó legalább egy valaki biztosan megnézte a rajzot), pedig egy nagyon jó kompromisszum ha valaki irtózik a kapcsolóüzemtől, de azért jó hatásfokot és nagy teljesítményt akar. Gyakorlatilag sokféle táp előnyeit össze lehetne fogni egy ilyenbe, azok hátrányai nélkül.

Konkrétan ez utóbbit nem építettem meg, csak szimulátorban kisérleteztem vele, hogy megvalósítható-e (igen az). Nekem nincs problémám a kapcsolóüzemmel, és
a technika jelenlegi állása szerint ezzel tudjuk a legjobb hatásfokot elérni. Ha pedig kombináljuk a kapcsolóüzemet és a lineáris szabályozót, akkor
egész jó eredményt lehet elérni. Attila86 tápja ilyen megoldású, sokan, sikeresen megépítették, a gyakorlatban bevált, és szerintem a publikált
kapcsolások közül a legjobb. Ezen kívül sokan megépítették az itt LPSU néven futó, lineáris szabályozós tápot, ami szintén sokaknak bevált.
Amikor úgy érzitek hogy le van szólva egy-egy régebbi kapcsolás, vagy megoldás, akkor jön a "FET imádat", meg a "fújj relé", holott semmi ilyesmi motivációja nincs a

dolognak, ez kizárólag csak a célszerűségről szól. Ha van egy jobb megoldás, ami még csak nem is drágább, akkor miért buzdítsunk másokat egy rosszabb, elavultabb megoldás megépítésére?

Totechnika2 barátomal fejlesztett tápunk rajzát nem tettük közzé, ezért furcsának tartom ha valaki az alkatrészeinek a beszerezhetőségét vagy élettartamát kritizálja, mert milyen alapon? Ezen kívül nem ismeri a fejlesztés részleteit sem. Számtalan módon próbáltuk direkt tönkretenni a tápot, különféle agyafúrt módon, hogy minél üzembiztosabbsá, "kinyírhatatlanabbá" tehessük, pont azért, hogy akár 20 év múlva se menjen tönkre. Ebben a legnagyobb hátránya talán az alkatrészek nagy számáből következő matematikailag nagyobb meghibásodási valószínűség, ami úgy csökkenthető, ha azalkatrészek jól méretezettek, nincsenek túlterhelve, ill. védve vannak a túlterhelés ellen. Ha valaki rákeres pl a "reszelő teszt"-re az egy példa a sok közül amivel a táp üzembiztosságát teszteltük. De a táp tolerálja ha pl.: a beállítottnál nagyobb feszültséget kapcsolnak a kimenetére, vagy éppen fordított polaritású másik áramforrást (pl. autóakksi fordítva bekötve), korlátlan idejű rövidzárlatot, vagy áramgenerátoros üzemet, akár gyorsan változó feszültség vagy áramterhelés mellett, az üzemmódok gyors váltakozását is beleértve. Védve van a sense kivezetések hibás bekötése ellen is, tehát az sem okoz problémát ha valaki "keresztbe köti" a sense bemeneteket. A korábban említett "reszelő teszt"-et nagyon sok, drága, gyári tápegység garantáltan nem bírná ki hiba nélkül, és az itt korábban említett relés tápokat sem merném ilyesminek kitenni. Persze erre lehet mondani, hogy az nem rendes üzemállapot. Valóban nem az, arra szolgál, hogy ha a szélsőséges viszonyok között is megbízható a táp, akkor normál körülmények között soha nem fog tönkremenni. Ugyanakkor ezzel sem lépjük túl a tápok adatlapján megadott határokat, tehát elviekben bírnia kellene a tápoknak. Annyit azért elárulhatok, hogy az említett tápunk, működési elvében hasonló az Attila86 féle táphoz, csak a részegységek a megvalósítása kicsit más, és az eredeti koncepció sok szempontból tovább lett fejlesztve, vagy módosítva.

Köszönöm a segítséget.
Nem tudom mennyire topicra illő, de megtudhatom hol lehet rendelni ?
Apróhirdetésben nem találom, ez jutott elsőre eszembe. Lehet már volt előbb említve a mikéntje, azzal hasonlóan jártam.

Szia!
Alkotó fórumtársunknak írj privát üzenetet ez ügyben.
Keress rá valamelyik hozzászólás címsorában, majd ha a nevére kattintasz feljön az adatlapja, és ott az üzenet küldése funkciót választva írhatsz privát üzenetet.

Ezer hála mégegyszer.

Nyilván segíthet, de nekem sok rossz tapasztalatom gyűlt össze a trimmerekkel kapcsolatban. Azon kívül ha a fix ellenállások nem elég stabilak (hőmérsékletre, öregedésre stb...) akkor állandóan tekergetni kellene a trimmert. Olcsó trimmerrel meg már jártam pórul (az volt az utasítás, hogy az olcsóbbat tegyük bele), aztán 100-as nagyságrendben kellett visszahívnunk berendezéseket, mert elmásztak a beállítások, meg egyéb fura hibákat okoztak a helitrimmerek. Persze lehet, hogy kifogtunk egy rossz szériát, de egy ideje igyekszem kerülni, csak oda teszek trimmert ahol elkerülhetetlen az alkalmazása, vagy ha csak kisérleti áramkörről van szó, és később kiváltom.

Kérünk mindenkit, hogy egymás sértegetése helyett, igyekezzen a topik címére koncentrálva a témánál maradva érdekezni. Személyeskedés és sértegetés utáni vágy kielégítésére rengeteg egyéb plattform létezik a HE fóruma helyett.

Köszönjük!

Sziasztok!
Olvasgatom a véleményeket különféle tápokról. Szerintem mindenkinek a saját igényeihez célszerű tápegységet választania. Pl., ha valaki amit épít, a végén telepről fogja működtetni, elég egy egyszerűbb táp szabályozható feszültséggel és áramkorláttal. Ha javítunk valamit, az élesztésnél jó az áramkorlát, de a végleges helyén ott lesz a saját tápja. Szerintem kevés hobbistának van szüksége ppm pontosságú táplálásra, pl. egy nixie csőnek felesleges, de lehet olyan áramkör ami ezt igényli. (Nekem még nem volt ilyenre szükségem.)
A kivehető áram igényét is magunkhoz kell igazítani, aki indukciós hevítőt vagy inverteres hegesztőt készít, neki nagyobb teljesítményű kell. Az eltérő igényekhez, magam részéről több különböző tápegység megépítése indokolt.

Az igények menet közben is változhatnak. Régen egy 2x 40V/2A-es magyar gyártmányú tápom volt, meg használtam mellette fix feszültségű kapcs. tápokat. Aztán vettem egy kínai 30V/10A-es, kicsi kapcsolóüzemű labortápot, amire szükségem is volt, mert fejlesztettem ultrahangos párásítóhoz elektronikát, ami 24V körüli feszültségről ment, de akár 100....150W teljesítmény igénnyel. Azóta ott a polcomon a két komolyabb saját táp, de azokkal sajnálnék mondjuk kint autóakksit tölteni, arra teljesen jó a kínai kapcsolóüzemű is. Viszont a régi 2x40V-ost eladtam, mert fizikailag hatalmas volt, és nehéz, a helyén elfért a két 120V/15A-es + a kínai 30V/10A-es, és még a két asztali multiméter is... Ez utóbbi külön érdekes, mert sosem gondoltam, hogy szükségem lehet 5,5 vagy 6,5 digites multiméterre, aztán nem sokkal azután, hogy megvettem, már jött is szembe olyan feladat, amihez jól jött ez a pontosság.

Szia!

És akkor vissza is kanyarodtunk az eredeti, kiindulási ponthoz. Hobbi elektronika.

Sok mindenben igazad van. De ez NEM a hobbi kategória. Nekem is csücsül az asztalon 32GHz spektrum analizátor, 3 szkópnklf feladatokra, és profi gyari táp is nem egy.. nem panaszkodom. De amikor tápot akartam építeni, LPSU-t itt, megkaptam, hogy én egy idióta mert akkut akarok tölteni labortápról. Majd megkaptam, hogy kipróbaltam, mit szólna tartós rövidzárhoz. Igen. Ki. Mert egy labortappal lehet akkut tölteni, meg 1 éven keresztül rövidzárban hagyni. Akkor idióta voltam, megkaptam sokaktól. Ez hobbi elektronika, mit várok 1 évnyi víz csurgott le a dunán, most azért vagyok idióta, mert nem hobbi kategóriába szólok bele. Nekem is sok gyári régi, meg új cucc van a laborban, sok millió Ft értékben. De ahogy Te, én sem viszem ki a KEITHLEY 2260B-30-108-t mert 1m HUF akkut tölteni, autót bikázni, pedig tudja gond nélkül, Te sem viszed ki a saját "gyermeked".

Mindenbe bele lehet kötni. De nekem az autóban van a csomiban mindig szkóp, táp, spektrum analizátor, kompresszor, leválasztó trafó, klf antennák, forrasztó állomás, és millió szerszám. Mert kell. De ezek azok, amiért nem kár, ha feltörik a tesco parkolóban. És van a labor, ahol nem a hobbi van.

Érdekes módon az lpsu lehülyézésemet követően fejlődésen ment át, 3 FET, már tudja a rövidzárat. frédi, aki lemarházott meg nem boldog.. Ez van.

El kellene különíteni a Ti projekteteket, ami tényleg szép darab, embertelen munkával.. és a relés előválasztast. Mert lehet, egy őstulok vagyok, de nekem egyszerűnek tűnik, és akkut tölteni, meg motort teszteni teljesen jó, relatíve kis méret, filléres, 30 éve bevállt alkatrészekből.

De a Ti tápotok bizony (rajz nélkül, fotókon is azért látszik) nem biztos, hogy megfelelő alkatrész utánpótlással javítható lesz 20 év múlva. 2 éve egy számítástechnikai múzeumba kellett bekönyörögni magam egy spéci kártya és a hozzá tartozó 5.25" floppi lemezzel, mert csak így volt meg egy azóta sem gyártott orosz eprom tartalma, és tudtam felprogramizni az "újat". (Mert sem a cím, sem az adat vezetékek nem voltak semmivel sem kompatibilisek) és.ez bizony a mostani stm kontrollerekkel sem kizárt ám 20 év múlva...mert ki tudja, ha lekotlik, lesz -e a bótba, vagy mivel programozod fel. És a ua723, meg 2n3055 bizony akkor is még lesz, ha máshol nem, akkor amatőr börzéken.

Szóval hobbi-profi.. Bugatti meg Trabant is elvisz A-B között. Egyik kényelmesebb, másik gyorsabb. De a trabit össze lehet tákolni a disznóólba, a Veyronhoz relatíve nehéz lesz mondjuk féket eszkábálni...

Nekem mindegy, ki mit épít, csinál. Az hoz ki a béketűrésből, ha a feladatot nem ismerve valaki egy böszme magas lóról óbégat, hogy hangya hangya... Mindenki hülye, csak Ő okos, mert marha sok pénzért épített valamit, rengeteg idővel. És? Ezt én is meg tudom tenni, mint tudás, mint végzetség alapján (még ha ez nagypofájúnak tűnik is) az ember azt tanul, azt tud, amit szeretne. De ha az adott feladatra nekem van gyari,.mert megvettem a bótba, akkor minek? És mért nem veszek akkor gyárit a kicsiből? Fene tudja.. lehet, elgurul az agyam, veszek. De az építés öröme.. meg az, hogy a gyerek ha megdöglök,.nem drága dolgokat dob a szemétbe...

Ebben ne legyél olyan biztos.
Az én dolgaim valószínűleg ott fogják végezni, hacsak valamelyik unokám nem szerelmesedik bele az elektronikába. Majd meghagyom a kölkeimnek, hogy csak azután lomtalanítsanak, ha az unokákat sem érdekli.

Az LPSU esetében is ugyanazt mondtam régebben, hogy egy labortápnak bírnia kell a tartós rövidzárlatot, másképp fogalmazva az is normál üzemmód. Most is így gondolom, és akkor is így gondoltam. A több FET alkalmazása nem az én ötletem, csak annyi közöm van hozzá, hogy megkérdezték a véleményemet, és én is felvettettem pár alternatívát ezzel kapcsolatban. De emlékezetem szerint volt elég rendes vita ezzel kapcsolatban itt a fórumban, pl. hogy mennyire lesz egyenletes az áram megoszlása a FET-ek között.

A táp építéssel kapcsolatban nem csak azok végletek léteznek, hogy relés táp, meg a mi tápunk. Pontosan ezért említettem pl. az Attila86 féle tápot is mert jobb kompromisszumnak gondolom, mint egy relés táp, megépíthetőség, és használhatóság szempontjából is. Ezzel nem kell egyetérteni, csak egy vélemény, ha engem kérdeznek "hogy mit lenne érdemes?" én ezt fogom javasolni, mert jónak tartom.

Az hogy egy táp potikkal vagy MCU-val van éppen vezérelve, csak egy részletkérdés, nyilván az utóbbi visz a profizmus felé, de attól még a mi tápunk nem egy cég fejlesztése, hanem mindössze két olyan emberé aki szeret ezzel foglalkozni. Felesleges azon vitázni, hogy akkor ez most hobbi kategória vagy sem. Mert mi határozza meg hogy hol a határ? Az hogy MCU vezérli? Van aki ledet is MCU-val villogtat... hobbiból. Vagy mondjuk az anyagi ráfordítás? Lehet, hogy egy olyan országban ahol sokkal jobb az életszínvonal, egy hobbista ennek a sokszorosát költi el sokkal kisebb projektekre - hobbiból. Vagy legyen az a határ, hogy a munkánkhoz használjuk, pénzkeresésre? Akkor viszont egy LM317-ből épített táp is lehetne professzionális, és nem hobbi kategória - ha valaki olyan célra használja. Az építés öröme... az végülis megvolt, bár zömében nem nálam, de a hibakeresés, a nyomozás, a működés alaposabb átgondolása, megtervezése, néha meg újratervezés - ahogy írtad sok munka, de egyúttal hobbi is, anélkül ki a fene ölne bele ennyi energiát?

A relés megoldásról még egy apróság: ha mostanában megnézed, hát eléggé elszálltak az árak, és tényleg ott tartunk, hogy egy normálisabb relé drágább, mint mondjuk félvezetővel kapcsolni.

Ettől még bárki azt épít amit akar, de attól még nyugodtan leírható, hogy sok szempontból nem az a legjobb megoldás. Legfeljebb van aki kissé nyersebben fogalmazza meg ezt, de igazából a te erre adott reakciód sem volt túl kulturált. Nem az dönti el hogy kinek van igaza, hogy ki ordít hangosabban, vagy ki milyen gorombaságot vág a másik fejéhez, hanem mondjuk szakmai, vagy minimum logikus érveléssel kellene az álláspontunkat alátámasztani.

És hogy mi lesz a cuccainkkal, amikor már nem leszünk.. Kit érdekel, akkor már úgyse fogok tudni róla, és semmilyen hatással nem lesz rám, hiszen nem létezek.
Mint amikor a nagypapát megkérdi a családja, hogy:
- Ha eljön az ideje, milyen temetést szeretne?
- Mittudomén, lepjetek meg!

Szia!

Megint ugyan oda kanyarodunk. Hobbi elektronika. Gyakori, hogy a hobbistának 1 készülékhez otthon bőven van minden..

Kultúra: nekem támad valaki, hogy lepontozom. Bocs. Nem én kezdtem. Nem én hülyéztem . Egyszerűen az arogancia, a magas ló dühít.

Ma is tanultam valamit. Amatőrnek túl profi, profinak túl amatőr vagyok elengedem.

Bevallom én szívesen látnám a gépemen azt a nyáktervet.
(többi részből én kiszálltam, értelmetlennek látom írni, nem is olvastam teljesen végig...)

Itt nagy lényeg van ezen Skori.
Én közöltem, hogy a cikkek közt lévő labortáp 12 éve jól működik. Mi lett a vége? Ez.
Nem gondoltál arra, hogy pl az URT tápodat is többen építenék, ha megosztod azt a brd file t?
A ZVS cikkemben 22 év van(nem minden a pénz)...
Nem szeretném sírba vinni a tudást(hozzáteszem: hiányos és nem profi). Nem mindenki gondolkodik így.

Szerk.: mégis írtam, talán hiba volt.