De egyikkel sem vezetéssel hűtünk. Hanem áramlással.
Vsak épp: a víz hiába csak 1 liter, akkor sem több 100 foknál, míg ott van, míg ellepi a tárgyat.
A levegő (ha nem jön másik liter helyette) akkor nagyon felhevülhet.

Áramlásnál meg még nagyobb a különbség a nagy sűrűség különbség és a nagy fajhő különbség miatt.

De hát pont arról beszélünk: nem a víz hűt jobban. Csak praktikusabb. Valójában mindkettővel hőt vezetünk el a tárgyról. Levegővel korlátlanul el tudnánk vezetni, csak mozgatni kell. A vizet kevésbé kell, mert úgysem lesz 100 foknál több. (Mármint amíg ott van, amíg el nem forrt,)
De egyik sem hűt sem jobban, sem kevésbé jobban. Mert nem hűt. Teherautósofőr tévedés; kikötötte a kólásflakont a tükörszárra, és azt hitte, lehűl. Pedig a kinti 30foknál jobban akkor sem hűl le, hiszen 30fokos levegő hiába megy az IFA netán 80-al, akkor is 30 fokos a levegő. Petsze, nem az IFA-fülke 45 fokja lesz, de nem lesz 15 fokos lé.

Nem fogok senkivel sem vitatkozni a termodinamika második főtételén. Majd ha sikerül bebizonyítani, hogy nem érvényes, akkor visszatérhetünk erre a dologra.

Jó, ne is vizatkozz.
Holnap reggel süss meg egy kenyeret. Időnként méregesd maghőmérővel. Mindaddig, míg az összes víz ki nem hevül belőle, addig nem fogsz 100 foknál többet mérni.
Utána szénné ég, -pedig tele volt buborékkal (ha megkelt, mielőtt betetted). Csakhát hiába.
Mert a víz azért "hűtött", mert benne volt, és addig nem hagyta 100 foknál többre hevülni.
A buborék tovább tud hevülni.
De ez nem azt jelenti, hogy a víz jobban hűt. Ez azt jelenti: a levegőt fel lehet hevíteni.
Mondjak még túlhevített gőzt is, ami ugyanúgy viselkedik, mint a vele egy hőfokú levegő?

És te látod milyen szigetés van a droton? Hallottál már a wire wrap technologiárol.

Elolvastad végig azt, amit írtam?

Nem igazán értem ezt a megközelítést. Melegszik akármi víztartalmú rendesen, csak 100 fok felett a folyékony víz gőz halmazállapotú lesz.

És mindaddig nem lesz 100 foknál melegebb a víz, míg folyékony. Mit nem értünk?
Mindaddig, míg folyékony, addig nem több 100 fokosnál.
Ne fussuk ugyana köröket.

Ha értetlenkedni akarunk, akkor értetlenkedünk. Tiszta sor. Én is meg tudom kérdezni, hogy 1+2 az miért 3, hiszen a 2 nem három, az 1 az külön 1, mert a 2-höz csak hozzáadtuk.
Ne szórakozzunk.

Valamit nagyon keversz és úgy látom, le vagy ragadva a víz forráspontjánál. Na, az most épp irreleváns. Vegyük a valóságos helyzetet, mégpedig azt, hogy van egy műanyag szigetelésű vezeték és van a környezet. Nem ismerjük a környezetet, ez sok minden lehet, aminek van egy anyaga és az arra jellemző fajhője és hővezetési képessége. A kérdés, hogy melyik esetben fog kevésbé melegedni a vezeték terhelés hatására, ha vezeték és a környezete között levegő vagy víz van. Erre egyértelműen az a válasz, hogy mivel a víz 25-ször jobb hővezető, mint a levegő, ezért sokkal gyorsabban el tudja vezetni a hőt a vezetékről. Nézzük azt, amikor 100 fok fölé emelkedik a vezeték hőmérséklete. Ebben az esetben, mivel a víz nagy fajhője egy darabig nem engedi a forráspont fölé emelkedni a hőmérsékletet, hanem "elnyeli", de ekkor is folyamatosan átadja, elvezeti a hőt a környezet felé. Amikor a tejes mennyiségű víz elforrt és telített gőzzé válik, még ebben az esetben is jobb a hővezető képessége a levegőnél, mert tartalmaz nagyon sok vízmolekulát, ami jó hővezető, azaz a gőz is jobb hővezető, mint a levegő. Bármelyik esetet nézzük, mindenféleképpen a víz lesz jobb közvetítő anyagnak és semmiképp nem lesz egyforma.

Még mindig nem értem, mit akarsz mondani. Azt, hogy 100 fok felett folyékony vízből gáz halmazállapotú lesz.

Az a baj, hogy a hővezetés nem igazán a folyadékoknál és a gázoknál a lényeges. Ők ugyanis arrébb tudnak menni, és meg is teszik.
A hővezetés szilárd halmauállapotban lényegesebb.
A folyadékok és a gázok viszont (hacsak be nem zárod) a hő hatására áramlani kezdenek, mert fajsúlyváltoznak a hőtől.
És nem hővezetéssel melegszik a víz a lábasban, amikor már nem jég.

Nincs olyan, hogy melyik halmazállapotúnál lényeges vagy nem lényeges. Egyszerűen ez van, mint fizikai jelenség. Ráadásul semmi értelme egy folyadék és egy gáz összehasonlításánál a szilárd anyagnak. Nem szerepel a képletben (pontosabban szerepel, csak egyformán, így kiesik)! Amit meg utána írtál, megint csak nem releváns az összehasonlításnál, többek között azért nem, mert egyrészt mind a kettő áramlik, ha a hőmérséklet különbség nem azonos magasságban van, másrészt pedig a víz nagyobb fajhője és nagyobb sűrűsége miatt több hőt képes szállítani.
A lábasban pedig a víz hővezetéssel is melegszik, nem csak áramlással, de az meg egy másik szituáció, nem egy vezeték. Egy edényben a gázok hasonlóan fognak keveredni, nincs különbség.
Elárulnád, hogy valójában mit szeretnél még mondani? Mert azt már tisztáztuk, hogy közvetítő közegnek a víz 25-ször jobb. Ezen kívül még mi tartozik a témához?

Azt, hogy míg el nem gőzölög, addig nem lesz 100 foknál több. Semmiképp. Hiába lasz felette gőz, a víz akkor sem több 100 foknál. A levegő és a benne szálló gőz sem.
Érdekes tulajdonságokkal bír ez a víz. Nem hajlandó 0 foknál hidegebb lenni, míg minden cseppje nem vált szilárddá.
Nem hajlandó 100 foknál melegebb lenni, míg minden cseppje el nem gőzölgött. Hacsak nem zárt helyen van. Akkor nem fog gőhölni, csak kiterjed, míg bírja a tartály a terjedést követni. De akkor ne bolygasd, mert ha zárt tartályt, amiben 100 foknál melegebb víz van kilukasztasz, azonnal gőzzé vál. Már ne is szaladj, fölösleges.

Tulajdonképp többfelől leírtam.
Te beszélsz hővezetésről, -ami pedig akár folyadéknál, akár gáznál nagyon másodlagos. Ha hűteni (azaz hőt elvezetni valamiről) akarsz velük, pláne.
A hővezetés szilárd halmazállapotban lényegesebb jellemző, ha hűteni akarsz velük valamit.

Nem zehetek róla, hogy folyamatosan hővezetésről beszélsz.
Ha egy darab jéggel hűtenél, akkor hővezetésről beszélnénk. Mikor folyékonnyal, vagy gázzal hűtünk, akkir nem hővezetéssel hűtünk. Konvekciós áramlással.

Miről beszéljek, ha egyszer hővezetés van!
És azt is tisztáztuk, hogy áramlásnál is jobb a víz (ráadásul az áramlásnál is történik hővezetés!), több hőt képes szállítani.
Akkor milyen kérdés maradt még? Akárhogyan nézzük, minden körülmények között jobb lesz a környezet felé a hőátadás a víz esetében, mintha levegő lenne. Minden más irreleváns.

Innen nem látok rajta plusz réteget az ónozáson kívül, de igaz, ez is egy lehetőség.

Egy zománcozott huzalon sincs vastagabb szigetelés.

Ahhoz hogy hőáramlás legyen folyadékban (csak hő hatására) először kell hővezetés, ezen módon melegszik egy részen, és csak ezután ennek hatására áramlik más rész felé. A molekulák csak hővezetéssel veszik át a meleget.

Megtennéd, hogy lefotózod a másik oldalát is? Csak a tanulság miatt.

Viszont annak van színe: észrevehető rajta.

Ez igaz, nem véletlen szokták a hőmérők hitelesítéséhez, mint a legegyszerűbb és legolcsóbb módszernek javasolni az olvadó jeget, és a forrásban lévő vizet.
De ehhez még pár más dolog is kell, például a légnyomás. Már csak ezért sem érdemes az Annapurnán bográcsban marhapörköltet főzni.
Geometria. Egy 10 m-es vékony csőben simén lehet olyan, hogy az egyik végén forr a víz, míg a másikon szilárd jég van.

Nem mindig. A legujabbakat már forrasztani is lehet kaparás nélkül. A szigetelés visszahuzodik a forrasztás környékén.
Söt ahogy már irtam a wire warp huzalon is van szigetelés ( sokszinü akár fehér is).
De ez teljesen mindegy amikor azt sem tudjuk milyen NYÁK-rol van szo, milyen feszültségek vannak.
És lehet, hogy azzal a féltucat átkötéssel megsporoltak egy kétoldalas NYÁKot. A képen azt sem látjuk mekkora a vertikális távolság a drot meg a lap felülete között. És mi lenne, ha a kétoldalas NYÁKon kellene egy átkötést létesiteni?
A zöld védőlakk a NYÁKon kb 10x vastagabb mint a zománc a droton.
Csak vihar a biliben..

Wire wrap esetén normál, műanyag szigetelésű, ónozott huzalt használtak. A feltekerni kívánt részt blankolták. Wire wrap.

Köszönöm a felvilágositást több évig volt szerencsém a technologiához.

Lehet, hogy itt-ott használtak lakkszigetelésű huzalt wire wrap technikához de ezel példálózni olyan lehet, mint egy űrállomás villamos rendszerét hasonlítani a háztartásokéhoz.

Nevezett képen nem lakkszigetelésű huzal van hanem egyszerű, ónozott, nézd meg jobban. Látszik, ahogy pár helyen felfut a forrasztóón a huzalra, mindenféle átmenet nélkül. Ha máshol nem, ott látszania kellene a szigetelésnek.

Egyetértek, én is ezért írtam, hogy nem biztonságos megoldás.

Alatta meg a vastag zöld védölakk ami akár 400 fokot is kibir. Hol a probléma?

A facebook link: https://www.facebook.com/groups/861083273995933/permalink/4913927955378091/

De akinek nincs facebook-ja, annak itt a lementett kép.

Köszönöm. Jól sejtettem, az átkötések bizony az alkatrész oldalon lennének jó helyen.
Nem ütközik semmivel. Az alkatrész oldali nyák ami a rajzolaton is látszik, le lett spórolva de az rendben is van. Az IC alatt simán elférnek az átkötések, és a többinek is ott a helye. Csak a megfelelő furatokat is ki kellett volna fúrni.

Egy szó mint száz, ez rosszul lett össze építve. Mondjuk biztos jól működik, de akkor is rossz ránézni.