Teljesen egyetértek, én fel sem figyeltem erre a lényeges részletre. Már a teljesítményél elvetettem a felhasználhatóságot.

Köszönöm srácok. Most már tudom, hogy gyenge, használhatatlan...
Esetleg akkor vissza tudunk térni az eredeti kérdéshez, hogy ha át van kötve deltába, akkor melyik két kivezetésre kell adni a 220V-ot?

Szia! Így ebben a felállásban.

Itt megtalálod.

Köszönöm szépen (VIM mesternek is)!
Így már világos, ki tudom majd próbálni.

És mivel a keverőtárcsás motorja is ugyanilyen teljesítményben (130W), gondolom akkor az ő kondenzátorát használhatom is hozzá.

Sziasztok!

Leálláskor relén keresztül DC fékezni szeretnék egy 2,2kW-os háromfázisú villanymotort. A kontaktor elengedése után 100 millszekundummal húzna meg a relé, 10A-re terhelhető 50VDC-t kötne a Dahlander motor egyik tekercsére kerek 1 másodpercig a jelenlegi program szerint. Még sose fékeztem így villanymotort, úgyhogy nincs tapasztalatom a dolog méretezésében. A motor DC tekercsellenállását most nem tudom fejből (mivel Dahlander, nem is egyféle érték fog érvényesülni minden alalkommal).

Szerintetek a terhelés jó adag mechanikai tehetetlenségével együtt elég lesz ahhoz, hogy bő 1 másodperc alatt megálljon a motor anélkül, hogy drasztikusan melegedne? Tegyek-e valami vaskosabb huzalellenállást sorosan a jelenlegi paraméterek mellett?

Köszönöm!

Szia!
Mérd meg a legkedvezőtlenebb esetben az aktuális tekercs ellenállást és "befér-e" a max 10 amperbe a kialakuló áram. Ha nem, akkor tegyél csak sorba 0.2-2.2 ohmos ellenállást ( amit kiszámolsz a tekercsellenálláshoz képest ) - a wattot is számold ki hozzá, a gyakoriságtól függően kétszeres értékkel legalább.
A relé érintkezői közé pedig tegyél be ívoltásnak párszáz nF 630 voltos kondit, vele sorban 22..33 ohm 10 W ellenállást.
Az, hogy a 0.1 sec fékezési idő elég lesz-e, majd a gyakorlat mutatja meg.

Az jutott még az eszembe, hogy honnan jön az az egyenáram?
Mert ha meggerjesztünk egy forgó forgógépet, akkor érdekes dolgok mehetnek akár visszafelé is.

Segédtápból.

Szereti, ha "hátulról" jól megküldik?

Ez nem szeretet kérdése.
Volt szerencsém sacc 50 évvel ezelőtt ilyen összeállítással találkozni, folyamatos üzemben.
A motor tulajdonságai szabják meg a gyakorlati értékeket, ez már a felhasználó dolga.

A frekvenciaváltók csak akkor kapcsolják be az egyenáramú féket ha már kicsi a fordulat, persze ez a paraméter is állítható.

Mostanság már mindent Kínából veszünk, például ez a segédtáp nem tudom mennyire értékeli...

FeketeVipera 50 V/10 amperes tápot említett forrás és mérések nélkül.
Továbbiakban övé a pálya.
Nincs értelme a semmiről polemizálni a feje felett..

Semmit nem tudunk arról, hogy a motorhoz milyen mozgó tömeg kapcsolódik még!
A mozgási energiából vissza lehet számolni a szükséges fékteljesítményt!
Ez az 1 másodperc alatti megállás, azért elég komoly érték!
A cégnél fékrelékkel dolgozunk, az kompletten megoldja az egészet, de ott is több 10 másodperc a lefutás, pedig "csak" egy fűrésztárcsát kell megállítani!
Komoly lassításokhoz mechanikus fékkel ellátott motort alkalmazunk, az megáll!!
Ha egy motort fékezel akkor a tekercseiben feszültség fog indukálódni! Ezt is meg kell fogni!

Szerintem a fékhatás maximálása érdekében mindhárom tekercset be kellene kötni.
pozitív az egyik tekercsvégre, negatív a másik kettő maradékra (mindkettőre).

Főáramköri kontaktor elengedése után
(aminek bekövetkezését az egyik elengedett állapotban működtetett segédérintkezőjéről kellene figyelni, nem a behúzótekercs árammentességére hagyatkozni.)
Szóval elengedés után még ív állhat fent 10 ms-ig a főáramköri kontaktorban, ezt bő ráhagyással ki kell várni és utána rákapcsolni a fékáramot a motor tekercseire, áramgenerátoros (CC) tápot javasolnék, olyan áramértékkel ami a motor névleges fázisárama körül van. Feszültségre legyen kb 2xInévleges*legnagyobb fékezési tekercsellenállás.
(legnagyobb tekercsellenállás az üzemszerű állapotok közül: csillagba deltában egyik másik fordulatnál adódó fékezésre kötött tekercsellenállások közül a legmagasabb, ezt vagy ki kell okoskodni vagy ki kell mérni).
A fékezési időt majd kitapasztalod, fontos hogy csak a szükséges ideig legyen fékezési áram a tekercseken, hosszabb idő csak felesleges melegedést okoz.

Javasolnék még egy keresztreteszt a fékezés relé és a főáramkör kontaktor közé, hogy a fékezéskor véletlenül se húzhasson be a főáramkör (és fordítva), mert az sok alkatrésznek fájna.

Elvileg, ha a névleges fluxust létre tudja hozni a motorban (állórészhez képest álló mezőként), akkor hasonló idő alatt képes lehet megállni ("kvázi" megállni), mint amennyi idő alatt elindulni tud.
Induláskor a forgórész áll a mező forog, fékezéskor a mező áll és a forgórész forog,
a motor jelleggörbe nem változik, ezért nyomaték ami kialakul hozzávetőleg ugyan az kell legyen indulás alatt, mint megállítás alatt.
A megállásnak kifutása lesz, teljesen nullára nem tud fékezni, mert a végére elfogy a slip így a nyomaték is.

Idézet:
„A megállásnak kifutása lesz, teljesen nullára nem tud fékezni, mert a végére elfogy a slip így a nyomaték is.”

Szerintem ez csak ellenállásos fékezésnél van így, DC fékezésnél nem igaz.

OFF: Lesz az idén CNC találkozó Budapesten?

Ugyan az az állapot mint amikor szinkron fordulatszámra gyorsítasz (külső ráhatással) egy aszinkron motort. A leadott nyomaték egyre fogy a szinkronhoz közeledve, szinkron fordulaton nulla.
Fékezéskor a szinkron fordulatszám a nulla, mivel áll a mező, ehhez közeledve ugyanúgy csökkenni fog a nyomaték.

Megpróbáltam lerajzolni.
Zöld egy normál aszinkron jelleggörbe, kék ugyan ez csak DC árammal fékezéskor.
Álló helyzetben (ami tulajdonképpen az 0 Hz szinkron helyzete) nincs nyomaték.

Nagyjából szerintem igazad van.
Előkaptam a "lomosból" egy 3F motort (lásd melléklet).
Tényleg hamarabb megáll, még kis DC miatt is.
Bővebben: Link
De kis "recegést" érzek kézzel tekerve, tehát álló helyezetben van "billenési nyomatéka", még ha erről senki nem beszél. Gondolom ha kétpólusú lenne a gép, akkor jobban beállna a DC miatt...

Az amit recegésnek érzel az nem fékező nyomaték, hanem olyasmi mint a léptetőmotornál helybentartó nyomaték. Ugyanannyit húz vissza, mint utána előre, így forgás közben átlagértékben nulla a nyomatékot fejt ki. A jelenség erőssége függ a forgórész horonyfedrítésétől.
Némely állórész horonyoszloptalp fedésbe kerül a némely forgórész horonyoszlopfejjel és együtt akarnak maradni, ezeknek a változását érzed recegésként.

Hihető magyarázat.

Sziasztok! Jó látni, hogy ennyiféle ötlet felmerült, köszönöm mindenkinek! Tegnap kicsit késő volt, így az eredeti problémát nem részleteztem. Egy egyetemes esztergán építek ki végállás-érzékelős megállitó támogatást a menetvágó funkcióhoz. Az volna a cél, hogy a menetkifutásában automatikusan megálljon a főorsó forgása. Sajnos a szánszerkezetet (ami az igazán nagy tehetetlenséget képviselné) nem az említett főmotor fogja hajtani, hanem egy léptetőmotor, és emiatt mechanikus összeköttetésben sincs a főmotor által hajtott alkatrészekkel. Tehát csak a főmotor -váltó-főorsó-munkadarab tehetetlensége lassítja a forgást leálláskor - ezt kell fékezéssel megtámogatni. A fékezés tápja egy 350VA-es 34V szekunderű toroid transzformátorról táplálkozna. Jó ötlet, hogy mindhárom tekercset fel kéne használni a fékezéshez - eddig egy tekercsre építettem ki a féket, de ha így nem megfelelő, módosítom.

Bocs az OFF-ért, de mitől fog menetárokban maradni a kés, ha nincs merev kapcsolat a főorsó és a vezérorsó között? Program szögjeladó alapján majd megoldja?
Ezen a menet STOP DC féken már gondolkoztam én is, egyelőre a hagyományos ellenirányú féket kell használnom, kifinomult összehangolt kézmozdulatokkal együtt.

Szia! Igen, encoder a főorsón, és egy ennek alapján vezérelt closed loop léptetőmotor a vezérorsón.

Sziasztok!
Segítséget szeretnék kérni,az alábbi motornak szeretném megváltoztatni a forgásirányát.
A kapocsdekni fedelében van is erre rajz segédlet ,csakhogy jelenleg nem aszerint van bekötve a motor.
A kérdésem az lenne mi lehet ennek az oka és hogy hogyan tudnám megváltoztatni a forgásirányt így.

Kaptam egy szovjet Riga mosógép motort beállt csapágyakkal de ép tekercseléssel. sajnos se a segédfázis kapcsoló nem volt vele, sem a bekötések nem azonposíthatóak, mivel a kivezetések szigetelése "elporlott."
Az egyik tekercs ellenállása 28 ohm körüli, a másiké kb. 12 ohm..
Mivel nincs fázistoló kondenzátor, ellenállásos fázistolásra gondolok, így feltételezem, hogy a segédfázis a nagyobb ellenállású kivezetés.
Tudna valaki segíteni a kivezetések beazonosításában?
A motor teljesítménye az adattábla szerint 180 Watt.

Szia! Valami nagyon "nem kerek" ezzel a bekötéssel, hogy azonos színű vezetékpár van összekötve az áthidalással. Ha minden igaz akkor a sárga színű vezetékhez tartozna a főfázis tekercs a feketéhez pedig a segéd de ezt is ki kelle mérni, hogy biztos legyen a dolog, mert a gyári tekercsek már párosítva vannak kihozva a kapocslécre (egy fekete egy sárga azonos oldalra). A segéd tekercs ellenállása a nagyobb értékű. Az furcsa lenne ha így beindulna a motor.

Szia! Ennek a motornak nincs kondenzátora, hanem indító reléje volna és egy irányváltó kapcsolója. A kisebb ellenállású tekercs a főfázis a nagyobb a segéd. A segéd tekercset B1, B2) összekötöd az alábbiak szeint és a nyomógombal bekapcsolod az indítás pillanatáig mintha relé kapcsolná azt. A forgásirányt a segédfázis tekercs végeinek főfázishos való végéhez való felcserélésével lehet megváltoztatni.

Szia!

Oldd le a relé "L"" kivezetését a kapocsléc "U2" pontjáról. Továbbá a barna betáp vezetéket a kapocsléc "U1" pontjáról. Fordítsd át az összekötőlemezkét függőleges helyzetűre. (Zárd össze az "U2" - V1Z1 pontokat.) Az áthidalásra kösd vissza a barna betáp vezetéket. A relé "L" vezetékét pedig az "U1" pontra. Valószínűleg ezt a vezetéket hosszabbra kell cserélned.
Szerintem nem gyári a motor, korábban már tekercselhették, emiatt lehet a fura bekötés.
Jó munkát!