A társasházban itt a közelben, ami a 60-70 között épült most cseréltek közös képviselői szervezéssel főkábelt, csatlakozót, mérőhelyet és a mérőhely és a lakáselosztó között. Az alagsorban és a lépcsőházban teljes felújítást. A lakásokban annak idején MM fal alu vezeték, de a többi mért és méretlen fő vezeték acélpáncélcsőben volt. Ez épületenként változó is lehet.
Nagy az a lakótelep, lehetnek eltérő szerelések is.

Gergőnek mondjad, ne nekem.

Ő tudja.

Igazad van, Ő lakik ottan...

A József Attila lakótelepen épültek először salakbeton kispaneles épületek, ahol csak a válaszfalakat építették téglából. Sokan ma ezt a rendszert is téglaházaknak hiszik.
Ezekből a típusokból többezer készült szerte az országban. Én 30+ évig éltem ilyenben, semmi csövezés sehol, MMfal alu vezeték vakolva.
Azt nem tudom, hogy a Tied éppen milyen, de a telep házainak zöme (4 - 6 em) biztos ilyen.
Az Üllői út mellettiek épültek először ami az Ecseri úti metró megállónál van, az még lehet tégla, már nem emlékszem, hogy mi volt amikor épült.

Az Epreserdő utcában, meg a Lobogó utcában szereltem, ha csőben is volt, nem volt benne köszönet, mert nem lehetett kihúzni. De épülettől is függ, van, ahol az MMfal volt a divat.

Ha a ragalja az eresz alja, akkor persze,lehet szerelni a lambériára, csak ne legyen szétrohadva, azaz tartson.

Helo.
Egy háztól különálló garázst kellene árammal ellátnom. A kábelezés ott kész is van, a szerkezet zártszelvényből készült és szendvicspanelből, a védőföldet rákötöttem a fémvázra. Szükséges külön földelőszonda a garázs számára is, vagy elegendő ami a villanyóra szekrénynél van? Másik gondom: nyugodt voltam mert az óránál tulaj szerint lakáselosztó van felszerelve, gondoltam plusz egy biztosíték és kész, elvileg van FI relé is. Aztán ez fogadott. Mi a véleményetek? A 0-PE újra közösítve, alu/réz kábel egy sorkapocsba fogva, stb Elvileg villanyszerelő csinálta. Nem is nyúltam hozzá, szerintem az egészet le kell hajítani a pcsba, és egy szélesebb lakáselosztóba normálisan megcsinálni, 0-PE sínnel. Az alu-réz átalakításhoz wago+paszta aztán rézzel tovább megoldásra gondoltam, ez megfelelő?

Szerintem igazad van, de lehet hogy ha előállsz ezzel a javaslattal és rájönnek hogy ennek költsége is van...

Úgy nézem hely van, vésni nem kell, bár a doboz FI relé sínek valóban nem kis költség. ( de azt azért sokan könnyebben lenyelik sokan, mint a vésést...) A nulla PE közösítést azért nézd meg jobban, lehet az a zöldsárga a szondától jön, köze nincs a nullához. Akkor viszont milyen alapon szeded szét. Magam esze szerint abból kisebb baj van ha az óra alatt, és utána is össze van kötve, mintha sehol.

Szia!

ez? Magam esze szerint abból kisebb baj van ha az óra alatt, és utána is össze van kötve, mintha sehol.

FI relé esetén igencsak érdekes !

Sziasztok!
A rezsicsökkentés csökkentése óta azon agyalok, hogy hogyan tudnám a költségeket megfizethető szintre csökkenteni. Mert a 7-szeres gázár brutális többlet kiadást eredményez.
Voltak táblázatok, amelyek a különböző fűtési módok költségeit hasonlította össze, és ebből az is kiderült, hogy a hűtő-fűtő klímát fűtés rásegítésre használva sokkal olcsóbb, mint a megemelt áru gáz.

Ráadásul most olvastam, hogy hamarosan lesz egy pályázati lehetőség split klíma telepítésére, amit H tarifás óráról járatva jelentősen csökkenthető a fűtés költség.

Ezzel kapcsolatban vannak kérdéseim:

A H tarifás naftát igényelni mindenképpen csak már meglévő, vagy tervezett klíma berendezés ismeretében lehet?
A H tarifára gondolom külön mérőt szerelnek fel. Úgy is át kell helyeztetnem a normál mérőt, gondolom akkor érdemesebb egyben megcsináltatni.
Mehet egy mérő szekrénybe a két mérő?
Azt hogy oldják meg, hogy az elosztó szekrényben csak a klímák legyenek ráköthetőek a H mérőre? Leplombálnak egy külön kötődobozt, amiben csak a klímák kismegszakítói vannak?

Hirtelen ennyi. Gondolom sokunkat foglalkoztat mostanában ez a probléma.

Éppen abból lehet nagyobb baj. Elvileg az elosztószekrénybe már külön PE és N jön be, azt utólag összekötni nem szabad.

Ezt a problémát kérlek részletezd, van két vezeték ami össze van kötve ( vagy nem) számomra hozzáférhetetlenül, jó esetben tőle 1-2 méterrel ismét összekötöm, az miért nagyobb probléma, mintha sehol nem lenne összekötve? Természetesen nem azt mondom, hogy ez után mindenhol össze vissza kellene kötözgetni, de hogy az óra után, általam hozzáférhető 1 helyen összekötöm, azt nem érzem nagy bűnnek. ( főleg hogy felénk ami órát láttam kibontva, mindenhol csak átment alatta a földelő szonda vezetéke.... és az óra alól nem 4 vezeték jött ki - fázis nulla szonda és PE - ) Így az óra alól kijövő szálat inkább tekintem szondának, mint PE vezetőnek.
Amúgy is kissé furcsának tartom, van egy EPH csomópont, amihez ugye a földelőszondát kellene csatlakoztatni közvetlenül, erre azt az óra alatt valaki valamihez hozzáköti általam nem ellenőrizhető módon. A képen lévő elosztóban is csak egy vastag ZS vezeték van, azt gondolkodás nélkül PE-nek kinevezni butaság. ( simán lehet a szonda vezetéke is. Ez után lehet megszüntetni a PEN és a szonda kapcsolatát, de milyen alapon???
A FI relé meg köszöni jól van, akkor is ha előtte több helyen összekötöm a szondát a PEN-nel és a PE-vel, esetleg még a földelő szondával is..

Bocsánat, ha van e doboz előtt egy másik kiselosztó az óráig akkor valóban nem illik kötözgetni, de ha ott lenne FI relé, az a jelenlegi összekötést sem tolerálná....

A cikk utolsó része (Gyakori hibaforrások): Bővebben: Link. TT rendszer esetén pedig egyenesen tilos bárhol is összekötni a nullát és a védővezetőt.

A szétválasztott szakaszon ha megszakad a védővezető, akkor nem történik abban a pillanatban semmi, a védővezető szakadást a rendszeres felülvizsgálat majd kideríti, és orvosolja. Ha a nullavezető szakad meg, akkor megáll a verkli, hívnak szakembert, aki orvosolja.
Ha összekötöd, akkor sosem tudod meg, hogy az egyik elszakadt. És mikor a másik is elszakad, abban a pillanatban megjelenik majdnem 230 V minden készülék testén, ha egy is be van kapcsolva.

Azt hogyan tudja meg az áram, hogy melyik a nulla, a lapos dugós tévénél?

Az én nézeteim szerint az óra alól amíg nem 4 vezeték jön ki ( 1 fázis esetén) , vagy a földelőszonda vezetéke nem hozzáférhető egyértelműen a kiselosztóban + egy PE vezeték, akkor az óra alól kijövő kék vezetéket kinevezem PEN nek, mivel a keresztmetszete ezt lehetővé teszi, Így szétválasztást eszközölhetek a PEN sínen igaz? A biztonság hol sérül, ha ez mellé az óra alól esetleges jövő PE vezetőt is oda kötöm? ( főleg hogy nagy valószínűséggel az nem PE hanem a szonda vezetője) ?
Másik észrevétel a képen lévő bekötést két módon lehet értelmezni szerintem, és nem gondolnám, hogy én a távolból jobban tudnám, mint aki készítette.
A: bejön a PE ( vastag zöldsárga) és N (vastag kék) és tiltott nullázás van.
B: bejön a szondáról (vastag zöldsárga) és az órától a PEN, mint vastag kék, és itt van szétválasztva. ( hiba esetlegesen, hogy nem a PE sorkapocsba megy a szonda mellé a kék vezeték)

Szia!


Igazad van helyesen PEN vezetőt kellett volna irnom.

A" LaposTV" szűrőegységénél van 2db kondenzátor --az egyik mindig a Nullához fog záródni--a másik a fázishoz.

Az órától 3 alu jön, piros, kék, fekete. A piros megy a védőföld sorkapocsba a kék a nullába plusz egy kis darab zöldsárgával össze van húzva a 0-föld sorkapocs.

Az én nézeteim szerint
és van a ciivilizált világ nézete, melyet az elmúlt 60 évben a hibavédelem hazai képviselője, aki az összeköttetést tartotta az IEC-vel, közvetített, én meg tartalmilag idéztem.

Másik észrevétel
Válaszoltam egy kérdésre. Ami nem jelenti azt, hogy a XXI. század összes problémáját nekem kéne ettől kezdve megoldanom.

Bár nem tudni, mi van az óra mögött, azaz hogy ott szabványosan megtörtént-e a PEN --> PE + N szétválasztás, a három, feltehetően színhelyesen érkező kábel alapján én a kis zöld-sárga átkötés létjogosultságát meglehetősen kétségesnek vélem.

Ez a legjobb megoldás. Egy 18 modulos lakáselosztó, az már megfelelő lenne.
Persze a kismegszakítókat fázis sínnel összekötve.

Szerelő sín
Ha a védővezeték és a nulla bekötéséhez ilyen síneket használsz (elhelyezed valahova felülre vagy alulra), bőven lesz helyed a kalapsínen a FI relének. Nem ártana megtudni, mekkora kismegszakító van a mérő előtt, mert azok a 20 A-es kismegszakítók zavart okozhatnak. A védővezető és a nulla összekötése itt már nem szabályos. Célszerű, ha a garázshoz teszel még egy földelőszondát, de azt csak a védővezetékre szabad rákötni.
Átolvastam még kétszer, mert ebből az derül ki, hogy a fényképen szereplő elosztó az elsődleges lakáselosztó. A vezetékek méreteiből nem derül ki, van-e egyáltalán földelőszonda. Ha nincs, azzal kell kezdeni.

Sziasztok!
Műszer vásárlás ügyben szeretném kérni a segítségeteket. Mivel villanyszerelők által használt ledes feszültségmérőt szeretnék, talán ez a megfelelő topik. Szóval tizenpár év erős hobbi szintű műszerészkedés után úgy gondoltam, hogy jelentkezek villanyszerelő tanulónak iskolába. Multimétereim, érintésmentes feszültségvizsgálóm, stb műszereim vannak. Szeretnék egy egy egyszerű feszültségmérőt RCD teszt funkcióval, hogy ne kelljen figyelni se az elemre, se a funkcióválasztóra és mégicsak kultúráltabb így, mint egy tákolt próbalámpa. Mit ajánlanátok egy ilyen téren kezdőnek? Nincsenek nagy igényeim, otthoni/családon belüli konnektor/kapcsoló cserék, hegesztőgépek javítása, mágneskapcsoló bekötése szokott előfordulni (itt 3 fázis). Nem szeretnék nagyon sokat rákölteni, de jó lenne valami hosszú távon is használható.
Javaslataitokat előre is köszönöm!

Egy félreértést kell eloszlatni. A próbalámpa nem éppen tákolmány, sok esetben megbízhatóbb jelzést ad, mint egy multiméter.

Meg azért lehet kapni gyárit is.

Tudom ajánlani a nem felnyitható kijelzőset ebből a fajtából. A piacokon elég olcsón hozzá lehet jutni.
Üdv. M.

Az a ledes feszültségmérő amivel többek között az eon emberkéi is rohangásznak olyan szuper kis műszer, hogy ott is feszültséget mutat ahol egyébként nincs. A tákolt próbalámpa ilyet nem csinál, és 2db sorba kötve belőle 400V-ra is jó.