Érthetőbben: arra nagy az esély, hogy működni fog az eredeti pozícióban is.

Üdv!
Működik a kapcsolás alapján készült késleltetés , 7mp idő lenne jó.
Köszönöm.
Bővebben: Link

Hello! A rajzon a C1*R8 határozza meg kb. az időt. Ha az R8-az 330k-ra cseréled, meglesz a 7 sec idő.

Milyen esetben kell tantál kondenzátort használni?
Mitől jobb, vagy rosszabb, mint egy elektrolit?

Sziasztok,
Az alábbi áramkörben hogyan lehet kiszámolni az "ellenelásokon átfolyó áramerősséget" valamint az "A és B pont közötti feszültséget"?
Egy pontig még érteném, de az I6-os áramgenerátor teljesen megzavar.
Nem a konkrét megoldást szeretném elkérni, hanem ötleteket arra hogy miként lehet megoldani a feladatot.
A választ előre is köszönöm.

Olyan nincs, hogy KELL.
A tantál, az egy félvezető anyag, és porózus szerkezetű. Mint minden elektrolit kondi, ennek is szüksége van polarizációs feszültsége. Előnye, hogy kis méretben nagy kapacitás készíthető, és mivel a fegyverzet nem feltekerve van, igen kicsi az öninduktivitása. A veszteségei is alacsonyabbak, mint az alumínium társaiknak, Nagyfrekvenciás, nagyteljesítményű áramkörökben főként tápfeszültség szűrésére használják, hátránya, hogy alacsony feszültségeknél használható, kb 60 V -ig készül. Kényes a tápfeszültségre, kis feszültség túllépést robbanással honorálja. A szétrobbant "takony" mindent megmar a környezetében, visszavonhatatlanul tönkreteszi.

Valószínűleg nem jól tettem fel a kérdést, de azért a választ megkaptam.

Köszönöm szépen.

Találkoztam ilyennel kapcsolási rajzon és azt hittem, csak ez jó abba a kapcsolásba.

Nekem elég sok bajom volt zárlattal is.

Szuperpozíció.
Mindig csak 1 generátort hagysz az áramkörben és úgy számolod ki a feszültségeket / áramokat.
A végén előjelhelyesen összegzed a kapott eredményeket.
Ha az áramgenerátort elhagyod, akkor a helyén szakadás van.
Ha a feszültséggenerátort elhagyod, akkor a helyén rövidzár van.

Nekem középiskolás fizikából ez rémlik.

Ma már semmibe sem használok tantál kondenzátort. A régi csepptantál kondenzátorok hajlamosak zárlatba menni (nem feltétlenül kell hozzá túlfesz sem - el tud öregedni). Nagyon érzékenyek a túlfeszre is. Hangtechnikai eszközökben ronda recsegést tud produkálni mielőtt teljesen zárlatos lesz ezért kerülendő. Az induktivitása valóban kisebb mint a sima alu elkóé, (de ez sok másféle kondira is igaz). Azzal hogy a vesztesége kisebb, nem értek egyet, egy low esr jelölésű elkó, vagy bármelyik polimer kondenzátor szinte minden paraméterében jobb.
Az újabb SMD tantál kondik valamivel jobbak, de főleg csak tápszűrésre, és időzítő áramkörökbe jó. Kapcsolóüzemre, nagyobb teljesítményű eszközökbe, nagyfrekvenciás áramkörökbe, erősítőkbe, hangtechnikába szerintem nem való.

Az áramgenerátort alakítsd át feszültség generátorrá a a Thevenin-Norton konvertálással.
Utána a szuperpozíció tételét kihasználva először számold ki az A-B pont közötti feszültséget az egyik generátorral (miközben a másik 0V feszültségű, és a helyén rövidzár van). Utána a másik generátor által létrehozott feszültséget számold ki az A-B pontok között. Mindkét számítást előjelhelyesen kell végezni, az eredmény a két feszültség algebrai összege lesz.
Az már a rajzból látszik, hogy a két generátor ellentétes feszültséget fog létrehozni az A-B pontok között, és az áramgenerátor hatása lesz erősebb.
A feszültség generátorrá átalakítás után egyszerűsíteni lehet a hálózatot, soros-párhuzamos eredő ellenállásokat kell számolni, majd vagy a feszültségosztó képlettel, (és)vagy Ohm törvénnyel lehet feszültségeket, áramokat számolni.

... és van hozzá külön topik, ITT!

Köszönöm a válaszokat,
Az I6 és az R4 alakítódik át feszültséggenerátorrá, ami egy 40V-os feszültséggenerátor lesz?

Sajnos ez egy egyetemi feladat, a valóságban használják valahol ezeket a képleteket?

Ez egy egyetemi feladat, ami felkészít rá, hogy a valóságban is tudd használni.
Ilyen probléma megoldással állsz szemben, ha tervezned kell egy áramkört. Ekkor szükséged lesz az áramköröd egyenáramú, (munkaponti beállítások) és váltóáramú helyettesítő képének felrajzolása után az átviteli függvény, a ki-, és bemenő ellenállások négypólusok jellemző értékeinek számolásához.
Ma már megoldja helyetted egy jó (drága) szimulátor, de azért nem árt, ha tudod, hogy mit is csinálsz.
Nem elég, ha összetákolsz egy áramkört valamilyen szimulátorban, ahol jól működik, aztán megépíted, természetesen nem működik, és állsz mint borjú az új kapu előtt, értetlenül.

Led elé mindenképpen kell előtét ellenállás vagy mehet direktbe? Van 236 darab ledem amit úgy találtam munka közben. Rendes tápegység híján egy autotrafó, graetz és kondival tesztelek. 2 voltnál már szépen világít. Már csak azt a határt kell betalálni ahol kipurcan. Annak az értéknek a 80 százalékára méretezve akarok egy dísz világítást.

Előtétellenállás vagy méretezett áramgenerátoros tápegység kell. Természetesen az ellenállást is méretezni kell a kívánt LED-áramhoz.

Akkor meg nem, vagy alig fog világítani.

Akkor legyen 3 a te kedvedért. 1,49-nél kezdett el haloványan világítani. 3,8 körül inkább sötétebb volt. Gondolom kezdte elérni a határait.

Müszered képes áramot is mérni és a LED diódáknál mindig az áramot szabályozzák!
Megpróbálhatnád az autotrafo+graetz+kondi+LED kapcsolásodat beszabályozni akkora
áramerösségre mikor a LED érezhetöen kezd melegedni. Na ezt az áramot kéne a 236
LED mindegyikén betartani amihez komolyabb áramkört kéne összeraknod.
A lényeg: MINDIG az ÁRAMOT kell STABILIZÁLNI !!!
https://www.hobbielektronika.hu/segedprogramok/?prog=led_elotet_parhuzamos
https://www.hobbielektronika.hu/segedprogramok/?prog=led_elotet_soros

Felejtsd el a feszültségszabályzást. Csak és kizárólag áramhatárolást szabad alkalmazni.
A szokásos 5mm LED esetén 10 mA áram már a díszvilágítás kritériumának megfelel, és a LED-ek sokáig fognak élni.
Képezz két 105 darabos sort, külön-külön tegyél eléjük egy-egy 390..470Ω ellenállást, és az egyutas egyenirányításra tegyél 50-100 µF kondenzátort.
Ha kültérre alkalmazod, át kell rendezni az egészet, és egy trafóval 24V körüli feszültségre át lehet méretezni az egészet. Maradjon tartalékba egy fél marék LED, ha kísérletezni akarsz.

Szia, valóban a legelemibb megoldás a szuperpozíció (szerintem ez a legkörülményesebb és számításigényesebb is). Kevesebb egyenlettel a csomóponti potenciálok, vagy a hurokáramok módszerével oldható meg. Minta megoldások itt: Hálózatszámítási példák

Köszönöm szépen a tanácsot.
Szégyenlem, de a múltkor elkerülte a figyelmemet.

Melyik a jobb teljesítményszabályzó, és miért? A szilárdtest relé, vagy a triak? Vagy a szilárdtest relében triak van? Akkor melyik kialakítás a jobb?

A szilárdtestrelé nem csak 1 alkatrészből áll, a triak viszont igen. A szilártestrelé könnyebben használható (rögtön munkára fogható).

Háát, a triakos szabályzón csak egy kondenzátort látok pluszban. Potméter mindkettőhöz kell. A szilárdtest relé ára sokszorosa a triaknak.

Itt van egy kapcsolási rajz egy ssr-ről. Áll egy pár alkatrészből.

Egy lényeges különbség van köztük, mégpedig az, hogy a szilárdtest relék általában optikailag leválasztottak, tehát nincs galvanikus kapcsolat a vezérlő, és a vezérelt áramkör között.
Valamint az SSR közt vannak olyan típusok, amik kimondottan csak nullátmenetnél kapcsolnak.
A triaknál ez nincs meg, de természetesen a triakot is meg lehet úgy hajtani, hogy optikailag leválasztott legyen, és szintén megoldható az is, hogy nullátmenetnél kapcsoljon.

(Egyébként az SSR -ben is triak a kapcsoló eszköz, csak meg van spékelve pár alkatrésszel.)

Tehát a felhasználás dönti el, hogy melyiket részesíted előnyben. Ha nem gond az, hogy ha egy triak zárlat következtében a vezérelt feszültség meglátogathatja a vezérlő áramkört, a triakkal olcsóbban megúszod. Ha ez probléma, SSR -t ajánlatos alkalmazni, ami vélhetően drágább lesz.

Ez biztos nem ilyen, de ebben is csak egy optocsatoló van. De amit én linkeltem, arra potmétert kell tenni, gondolom akkor ugyanaz a kapcsolás mint a másik linkeltben, mert rá is írják, hogy műanyag tekerő legyen a potin. Szóval a hátránya, hogy nem javítható, és drágább. Cserébe mi az előnye? Nem kell rá hűtés?

De a potméteres is le van választva? Csak egy potmétert kell rákötni erre a verzióra.

A második linkeden nem ssr van hanem egy dimmer modul ami AC-t tud szabályozni. Az ssr-t nem szokták hüteni.