Azon már rég túl vagyok. Már 6 éve rádolgozok.

Szinte mindegy. Volt az az idő, amikor a nyugdíj előtti éveket "nyomták meg", mert az utolsó 5 év átlagából számolták a nyugdíj összegét.
1988 január 1 óta (azaz attól kezdődően) az 1988 január 1-től a nyugdíjba vonulásig számolnak, persze valorizációs szorzókkal. Tehát filléreket tesz hozzá az, ha januárban emelést kapsz, és csak akkor mész nyugdíjba.
Inkább az számít, amit bbb írt: hogy jön ki az éved. Mert minél több évet dolgoztál, annál nagyobb a végső szorzó (nem mindegy, hogy a valorizációval létrehozott kereseted 50, 75, de a 80 és 82% közti különbség sem) Persze a százalékokkal már nem vagyok naprakész, de a lényeg inkább a ledolgozott egész években van, -ha ugrás lehet, hát érdemes 2 hónapot ráhúzni.
És még a valorizációs szorzók változása is segíthet, tehát ha épp 2023 január 1-én változnak a szorzók (annak azért már idén utána lehet járni), akkor érdemes lehet kivárni a január 2-át.

Ha felkeresed az njt.hu -t, ott az 1997 évi 81. törvényt, akkor naprakészen láthatod. Például a mellékletben a szolgálati időhöz mért százalékokat is. Most nem fogom bemásolni . De ha 40 év a szolgálati időd, akkor 80%, ha 41 a ledolgozott, akkor 82%...
Mindenesetre: nem kell elhinni: bikkfanyelv, jogászoknak. Ha akarjuk, értjük.

Köszönöm. Végül is úgy küldtem be, hogy január 1.-el indul.
Mert onnantól a cég egy 4 órás, főleg home office munkát ajánlott, ami nekem megfelel.
A rezsi költségek miatt spórolnak ahol tudnak, és ezt ajánlották.

Szia!
Ezt a kérdést annak kell feltenned, aki ki fogja számolni a nyugdíjadat. Ő látja azt, hogy azok a paraméterek, amiket a többiek is említettek, éppen hogyan változnak.
Egyik barátommal történt most, hogy ő amint lehetett el akart menni nyugdíjba. Ez kb. szeptember első felére jött ki az ő esetében. Neki is mondtam, kérdezzen utána, hogy ez-e az anyagi optimum. Amikor megtette, kiderült, pont egy napot kellett volna dolgoznia, hogy 2%-kal magasabb legyen a nyugdíja. Már csak utólag tudott megvenni egy napot, így kb. 3 hét kiesett, amire se nyugdíjat, se fizetést nem kapott. Persze összességében még így is megérte, hiszen hónapok alatt a nyugdíjtöbblet fedezni fogja az elveszített időszakot.
Szóval attól kell kérdezni, aki ki fogja számolni, és még előtte, mielőtt ténylegesen nyugdíjba fogsz menni.

Szevasztok, nincs itt esetleg egy Érdi vagy Diósdi ember, aki keni vágja az elektronikát különös képen a töltésvezérlőket? Kellene egy kis elméleti segítség és beszélgetnék valakivel a közelben. Ha van ilyen illetve valaki magára ismerne az privátban keressen. Köszi

Köszi, de azt honnan lehet tudni, hogy ki fogja kiszámolni? Ez egy nagy fekete doboz, amibe bemegy a papír, és kijön a határozat.

A barátom munkahelyén tudta, hogy ki az aki intézi a nyugdíjba menetelét. Aztán a nyugdíjfolyósítónál is talált kapcsolatot. Nem tudom, te milyen munkahelyről mész nyugdíjba, van-e ott ez ügyben segítség, de a szerintem néhány telefonnal meg lehet találni azt, aki érdemi felvilágosítást adhat.

Te magad is ki tudod számolni a jelenlegi állapot szerint.
Mint írtam, az njt.hu-n megkeresed
-az 1997 évi 81 törvényt (ott a végefelé táblázat is van a szolgálati időre járó szorzókról)
és megkeresed
-az 1997 évi 168 (X 6) rendeletet, ott megtalálod a valorizációs szorzókat is (ez nem lehetetlen, hogy változik 2023-ban, de azzal csak jobban jársz végül -felfelé változik)
Ha eltetted az összes fizetési papírodat, akkor ki tudod számolni. (Az éves papírokból is, nem kell a havi okvetlen). Ha nem, akkor a nyugdíjfolyósítónak vagy kénytelen hinni.

Kénytelen leszek hinni nekik. Sajnos eléggé hektikus volt a múltam. Mindenféle kisszövetkezetek, kis kft-k, minimálbérrel bejelentve, vagy még úgy sem, munkaerő kölcsönzők, örültem, hogy fizetést adtak egyáltalán.

Na nem nyavalygok, majd meglátjuk mit dob a sors.

Vagyunk így néhányan -huszonéves koromban nemhogy nem érdekelt, hanem egyenesen én javasoltam a bejelentés mellőzését. Úgy több pénz jött kézbe.
De amit írtál, az is (brrr, de útálatos) létező dolog. A testvéremnek is volt, hogy a dokinál derült ki: nincs is bejelentve. De ez manapság kiderül (főleg, ha van ügyfélkapud), de 20-30 éve nem is tudtál könnyen utánajárni, csak hitted, hogy be vagy jelentve.

(Nehogy elhidd, hogy én eltettem minden papírom. A nejem őrizgeti, még a munkakönyvem is megvan a fiókjában, meg a többit is -amit el tudott tenni. De nem biztos ám, hogy minden nála van...)

Gondolom a ksh-nál elég pontos statisztika van a fűtőolaj/szén/fa/gáz kereskedelemről, abból ez simán kideríthető. Az ellátásról pedig gondoskodik a piac, ehhez az államnak sok köze nincs.
Amúgy az tényleg vicces, hogy emelet-ajtó szinten kell megadni a lakcímet, és akkor utána még én adjam meg, hogy mikor és miből épült, meg hány m2-es. Ott van az egész a földhivatalnál, c'mon.
Az meg külöm vicces, hogy utca-házszám szinten honnan költöztem oda, ahol lakom, ennek végképp nincs semmi értelme. De arra, hogy van-e valami ételallergiám vagy mittomén klímám, na az baromira nem érdekel semmit. Pedig statisztikai és tervezési szempontból csak kicsit tűnik jelentősebbnek.

Számodra vicces lehet -mert nem tudod, hogy nincs olyan szinten nyilvántartva, ahogy hiszed.
-az, hogy miből épült a ház, nincs nyilvántartva minden esetben. Az enyém 1945-ben épült, -nem volt még engedélyeztetési kötelezettség az ilyen egylakásos magánházakra. Nem bérház, sok lakással (azokra a múlt század elején is volt). Amikor megvettük, akkor a fater kellett felmérje, tervrajzot csonáljon, mert az OTP-nek kellett tervrajz. Senki nem tudja (pláne a statisztikai hivatal) miből épült, ha én nem mondom meg. Mint ahogyan a felújításokat, fejlesztéseket (központi fűtés, fürdòszoba, stb) sem, mert nem szokás bejelentgetni feléjük. A földhivatal felé sem. Tudod, mit tud a földhivatal? Azt, hogy van szs és nejének 1 holdja, amin áll egy 100m² -es ház. Ennyit is adnak ki még a térképvázlaton is.
-azt nem is kérdezték, hogy honnan költöztem ide, legalábbis utca-házszám szerint egyáltalán nem. Csak a várost (községet)
-de a keresetemet sem (ezt nem te mondtad, csak egy ismerősöm fia mondta az anyjának) Nem kérdezik, pedig (névtelenül) kérdezhetnék. Mert érdekes adat lenne a bejelentett, a becült, és a (névtelenül) bevallott jövedelem összevetése.
-az ételallergiára nem emlékszem. De (demokráciaféle van) ha sokan felhívjuk a figyelmet rá, hát betehetik. Szabad kezdeményezésünkből. Csak nehogy indióták legyünk a végén (ha olvasol Lem-et)

Engem inkább az zavart meg, hogy én kitöltöttem bár, de ma becsöngetett egy ifjú hölgy, hogy én vajon kitöltöttem-e. Hát miért küldik ki a szerencsétlent fölöslegesen? Cím alapján láthatnák (azzal kezdődött) hogy innen beküldtem...

Tudom, tilos a politika, de remélem, ennyi még maradhat.

{on}
A lehető legaktuálisabb a kérdés, mert hiába akarja a kereskedő a szenet/földgázt behozni, ha megtiltja neki az állam vagy az EU.
{off}

És hiába engedi az állam, ha a kereskedő szándékosan nem vásárol, hogy hiányt, így magas árat generáljon.
A politika csak ezután jön, amikor az állam is tiltja a vásárlást.

Ezt értem, de ha ez eddig is fontos volt, akkor a 2001-es és a 2011-es népszámláláson már megkérdezték. Ha pedig eddig nem volt fontos, akkor most hirtelen miért lett az?


Tőlem kérdezte a kérdőív, erősen csodálkoztam is.

Értem én, csak ezen tökre nem változtat az, hogy megkérdezi-e ezt a KSH vagy nem.

2001-ben honnan tudták volna ennek a háztartásnak a dolgait? Nem laktam itt, az előző tulajdonos már évek óta nem lakott itt.
2011-ben megtudtak néhány dolgot, a nejem volt itthon, ő adta elő, amit kérdeztek. Honnan tudnák az azóta történt változásokat?
Mint mondtam: magánházaknál ma sem szokás bejelentgetni azt, amit nem muszáj. De attól még változás történhetett.
Arra nem tudom, hogyan emlékszel, ami nem volt kérdés...

Erősen tolódunk abba az irányba, hogy te jobban értesz hozzá, mit kell csinálniuk.
Nem bántásként, kötözködésként mondom, csak megállapítottam
Van nekem is ilyen becsípődésem, csak nem most. De nem véletlen írtam a Lem-es példát, néhányfajta kérdezősködés, "szabad" vélemény-nyilvánításra felszólítás nekem is ellenemre van...

Nem tudom mire gondolsz, de nem is fontos, hagyjuk inkább...

Jó reggelt!
Sose használtam,ezért kérdezem, hogy Viber hívást csak akkor tudok használni ha a másik félnek is van ilyen szolgáltatása? Vagy felhívhatok bármilyen számot,akár külföldit is? Mivel van ilyen előfizetés ami külföldi hívásokra is érvényes.
Valaki megosztaná az információit, olyan aki már telefonált ezzel külföldre? Köszi

Ingyenes hívást csak viber-viber közt tudsz indítani, s az már nagyjából mindegy, hogy milyen készüléken van a kliens (android, windows, linux, apple, mind viszi, sajnos a blackberry már nem). Akinél viszont nincs ilyen, ott a fizetős telefon szolgáltatásukat tudod igénybe venni, aminek a díjait a honlapjukon találod meg.

Igen,köszi,azt megtaláltam,de olyan nevetséges a díjszabása, hogy ezért gondoltam,megkérdezek valakit, (valóban így van-e?)aki már használta a Vibert külföldi hívásra is. Tehát ha azt a díjat kifizetem, telefonálhatok olyannak is akinek nincs Viber alkalmazása?

VoIP telefonálás, ennyi. És igen, a ViberOUT erről szól. Ugyan ez van meg Skype esetében is.

Nem nevetséges az, ezek teljesen normális percdíjak.

Valami mellé ment,tisztelt fórumtárs! Nincs semmiféle percdíj, havi előfizetés van, 6 EURO és korlátlan perc, de kösz az észrevételt.

Lehet nem ugyanarról beszélünk, én ezt néztem: https://account.viber.com/hu/rates-index
Itt a táblázat jobb oldalán a fejlécben "Díjak - akár" szöveget látom. Az előfizust most láttam, lehet, hogy jobban megéri az előfizetés havi 6 EUR-ért.

Gyerekek azt hiszem a ház rosszabb állapotban van mint hittem. A bozót a padláson készült míg a másik a kéménybe. Mit keres a gége cső a füst útjában? Ma akartam bekötni a kandallót.

Itt tényleg nincs rendbe valami.
És maga a kémény milyen állapotban van?

Ez a felújítás előtti, vagy utáni állapot?