Be is jelöltem értesítésre.

Sziasztok!

Szeretnék tanácsot kérni. Egy előerősítőt készítek IM42P relékkel (azért ezzel, mert ezt kaptam és van belőle).
Az volna a kérdésem, hogy mennyire rossz ötlet egy ilyen relé egyik morzéra kötni az előerősítő bemenetét és a másik morzéra kötni a kimenetet?
Az áthallás miatt kérdezem. Ha nagyon nem "illene" így akkor agyalok még a panelterven és duplázom a relék számát.
Mellékeltem mire is gondolnék

Gondolom nem csak egy monó csatorna lesz. Én úgy csinálnám, hogy a bemeneteket külön relék kapcsolnák, és a kimeneteket is.
Ha az a cél, hogy minden csatorna bemenete is, és a kimenete is egymástól függetlenül legyen kapcsolható, akkor az más tészta.
De gondold át alaposan, hogy annak úgy van-e gyakorlati jelentősége.

Arrol van szó, hogy lenne kétféle előerősítő panel, melyek között váltanék. Tehát a be és kimenetek együtt váltanak vagy az egyik panelre vagy a másikra. Ezen kívül lesz külön bememet valasztó és külön kimenet valasztó.
Tudom, elsőre lehet idétlennek hangzik, de attól, hogy szokatlan még nem feltétlen rossz gonolat.

Ezt értem. És véleményed szerint lesz olyan szituáció, amikor mondjuk csak az egyik előerősítő jobb, vagy bal csatornáját kell csak átkapcsolnod?
Ezt el tudom képzelni beüzemelés, teszt, hibakeresés során, de egy már jól belőtt rendszerben is látod ennek értelmét? Nem akarlak lebeszélni, csak kíváncsi vagyok, hogy milyen ötletek vezérelnek, hátha mi is tanulunk belőle.

Jaj nem nem nem. Bocsi nem voltam akkor egyértelmű. Azért írtam le a célt is, hogy természetesen csakis együtt fog váltani a ki és bemenet. Tehát ahogy te is javasoltad. Viszont akkor egy relé kapcsolná a két oldalt? Egy ilyen relével amit linkeltem akkor megint az a kérdés, mennyire okoz gondot az áthallás.

Akkor én úgy oldanám meg, hogy a J+B bemeneteket kapcsolná egy relé, és a J+B kimeneteket egy másik relé, amiket azonosan vezérelsz. Az simán megoldható. Ha kapcsolóval vezérled, akkor a kapcsolóra simán ráköthetsz két relét, akár többet is. Ha elektronikusan kapcsolnád, akkor gondolom tranzisztor kollektorban lennének a relék. Ilyenkor is kapcsolhatsz két ilyen kis áramú relét egy tranzisztorral.
És akkor elkerülheted azt a helyzetet, hogy a bemenetek, és kimenetek rajzolata túl közel kerül a nyákon. Sokkal tisztább, logikusabb nyák rajzolatot tudsz tervezni.

A linkelt relé tökéletes a feladatra. ( A te reléid hány voltosak? 6, 12, ......)

5V-osak.

Szóval a J+B be és J+B ki felállásban a jobb bal csatorna ha egy relén volna, az nem okozna zavaró áthallást a csatonák közt?
Mert akkor szuper, kevesebb alkatrész is elég lesz.
Mikrovezérlővel oldom meg, atmega328-cal.

Szerintem nagyobb veszélye van annak, hogy esetleg a kimenet csatolódik vissza a bemenetre. De az sem magában a relében, hanem esetleg a nyákon.
Én még nem építettem hasonlót, így konkrétumot nem tudok, de Karesz50 elég komplex előerősítőket készített már, talán neki van több gyakorlati tapasztalata.
Magukon a relé kontaktusokon nem hiszem hogy komoly áthallás keletkezhetne. A vezetékezést meg a reléig elég távol tudod vinni.

Vannak a komplett bemeneti kapcsoló IC-k, amik sztereó jeleket is kapcsolnak. Ott sokkal kisebb területen kerül közel egymáshoz a két csatorna, mindenféle áthallás nélkül.

Nagyon köszönöm a tanßcsokat

Lenne egy olyan kérdésem hogy szerintetek az alábbi SRPP kapcsoláson levő dac buffer/előfokot mekkora feszültségről lenne célszerű járatni?

200V tápfeszültség elegendő..

Nem tudom használ-e valaki lépcsős feszültségosztót... nekem ez a kedvenc hangerőszabályzóm, ez van a legutóbbi előerősítőmben is. Az a legnagyobb gond vele, hogy a terhelt (lépcsős) osztó átvitelét nagyon nehéz kiszámolni, vagy csak én vagyok béna. A második programozható Casio zsebszámolóm is beadta a kulcsot az utolsó elemcserénél - megkérdezte, hogy akkor most mi legyen? - és mást nem is csinált. Megmutattam neki mi legyen. Amúgy is haragudtam rá, mert pár óra alatt lezabálta az elemet, már alig mertem elővenni a fiókból, de még álltó helyében is képes volt lemeríteni. Az előző Casio magától átírta a programokat, ha háromnál több volt benne. Casio-t soha többé nem veszek, más meg nem gyárt ilyet, vagy csak én nem találok egyet sem a neten. Kínomban addig nyomkodtam az Excelt, míg bele nem erőszakoltam az egyenletet. Biztosan meg lehetne oldani elegánsabban is, de egy hete még szorozni sem tudtam vele. Kiteszem, hátha akad valaki akinek segít valamiben, például a lépcsős feszültségosztó számolásában. Egyszerű másolással lehet bővíteni az osztók számát, ha szükséges. Csak három adatot kell belepötyögni: mekkora legyen az osztó bemeneti ellenállása, mekkora a terhelő ellenállás és, hogy hány dB legyen osztásköz. A többit nem tudom, hogy, de megcsinálja.

Elnéztem az ellenőrző képletet (a számított ellenállás értékekkel számolt a valóságos helyett).
Kijavítottam és a biztonság kedvéért szimulátorban is leellenőriztem, hogy jól számol-e.
Így egy ismeretlen osztásviszonyú négypólust is vissza lehet számolni vele, vagy rá lehet érezni arra, hogy találgatással annyi esély van egy terhelt lépcsős osztó átvitelének "belövésére", mint a lottó ötösre.

Sziasztok!

A csatolt képeken látható potmétert szeretném úgy megcsinálni, hogy egy LED 0,9mm-es furaton keresztül világítson, jelezve a potméter állapotát.
Tudnátok ötleteket adni, hogyan ne törjem bele a fúrót és hogyan érdemes elhelyezni a 3mm-es LED-et? Gondolok arra, hogy pl. milyen mélyre érdemes fúrni, azaz a gomb elejéhez képest milyen távol legyen a LED illetve először a kicsi fúróval kellene fúrni, de ezt a 20mm-t sajnos nem éri át úgy, hogy a forgácsot ki tudná hordani.
Lehet-e kpani hosszabbat? stb...

Hátulról befúrsz 4 mm-es fúróval, de természetesen nem fúrod át a gombot, hagysz 1-1.5 mm falvastagságot a gomb homloklapján. Ezt a vékony falat már könnyen át tudod fúrni kisebb átmérőjű fúróval. Én másfeles furatot szoktam fúrni a LED-nek és a végén beragasztom meleg-ragasztóval. Alumíniumhoz használj fúró-vágó spray-t, nélküle garantáltan beleragad a fúró. Ha egyetlen furat miatt nem akarsz erre beruházni, akkor petróleum, vagy szappan. Ha van állványos fúród, 5 perces munka.

Vagy eleve olyan LED-et veszel.

Én tiszta etanolt, vagy propanolt cseppentek alumínium fúráskor a fúrószárra.
Az nyom nélkül szárad, nem kell utána takarítgatni, és szintén nem ragad be a fúró.

Megérkezett az új előerősítőm tápegysége : ) Ennyi biztos, a többit még nem tudom, hogy lesz.

Mekkora a kapacitásuk?

( Egyszer vettem két darab ugyanilyen színüt. Az volt ráírva, hogy 9000 mAh... 150,-Ft volt. az eladó mondta, hogy nem kell mindent elhinni. Kipróbáltam, pont a tizedét tudta... aztán persze nem vettem többet. )

Elvileg 3500mAh a 35E jelzés alapján.
A samsungokon nem szoktak olyan kínai varázs kapacitásokat feltüntetni.
Nekem 6800mAh kapacitású akkuim voltak egy ideig, amíg meg nem mértem őket.
Aztán repültek a kukába.
De a 25C jelzésű bontott samsung akkuim biztonsággal tudnak még mindig 2400mAh körüli kapacitást.

A múltkor elromlott a szomszéd morzsaporszívója. Zárlatos lett egy pontosan ilyen akku. Kicseréltem és ha már itt volt megmértem a kapacitását. Szerintem tudja amit ráírtak (itt találtam az apróban féláron). Meg fogom mérni.
Az előzetes számítások alapján kb. 1-3 hetente kell majd töltődnie az előerősítőben.

Rámértem hirtelen, 1 mV pontossággal 3.655 V a feszültsége mindegyiknek és vadi újak.

A Li-Ion akkuknak nagyon alacsony az önkisülése. Ezért is szerettem beléjük az első randinkon.
A gyári új akkukat általában nem teljesen feltöltve szállítják, ezért mérhetted a 3,6V körüli feszültségeket.
Hogyan akarod majd tölteni a cellákat? Én a linkelt filléres modulokból, és 18650 akku foglalatokból csináltam töltő egységeket több darabot, és egyszerre sok cellát tudok tölteni.

Magához a táphoz meg vannak jó elemtartók is akár.

Nem volt semmi csodálkozás a hangomban amikor azt írtam, hogy 3.655 V van bennük. Csak megállapítottam, hogy elvileg egyformák és hibátlannak tűnnek.

Természetesen nem filléres modulokkal fogom őket tölteni, mert vannak bizonyos elvárásaim. Tudom/elhiszem, hogy ezek a modulok is tökéletesen teszik a dolgukat... de. Nem csinálhat olyat, hogy zenehallgatás közben lemerül mert nem akarom, hogy ilyenkor bekapcsoljon a töltő trafója. Ha már akkumulátoros, akkor legyen az. Egyébként is szeretek ilyen dolgokkal molyolni, tehát szerkesztek hozzá töltőt a saját ízlésem szerint.

Az előerősítő a "szokásos" duál monó lesz. Megállapodtam magammal, hogy elég neki 2x12V táp, tehát kellett 12 db akksi. Ezek várakozásom szerint 5 óránként fognak 0.1 V-ot feszültség-csökkenni, tehát 12.3 V-ról 10.8 V-ig az kb. 75 óra üzemidő. Ha kikapcsolom és éppen 10.81 V az akku fesz, akkor pont nem fog bekapcsolódni a töltő.
9.9 V-nál akkor is elkezdi a töltést ha működik az erősítő, de ehhez az említett 10,81 V-nál két napra bekapcsolva kell felejteni. Tehát üzemszerű esetben, este ha kikapcsolom és 10.8 V alatt van, reggelre feltölti.

Valami olyan erősítő kell ami nem érzékeny a másfél Volt tápfeszültség változásra. Lehet, ez csak hiú ábránd lesz, hogy van ilyen - ki kell próbálni. Ha meghallatszik a tápfesz csökkenés, akkor lesz benne söntstabilizátor is. A hosszú téli napokra megint van mivel szórakoznom... pedig a tranzisztor teszter volt tervbe véve, de közbejött, hogy megvettem hozzá az SSR-eket (CMOS kapcsolósakat) és olyan mocsok jók, hogy elhatároztam kiváltom ezekkel a Reed-relés hangerőszabályzót - kísérletképpen. Akkor meg már legyen akkumulátoros az egész, mert szerettem volna egy ilyet is egyszer még ebben az életemben... : )

Vagyis olyan töltőt akarsz fabrikálni hozzá, ami folyamatosan rajta lóg a készüléken, és nem kell a cellákat ki-be rakosgatni.
Biztosan meg tudod oldani. Kell majd hozzá balanszer, meg egyéb finomságok, de azt majd úgy is megtalálod.

Lehet hogy már említetted, nem néztem végig a topikot, de milyen CMOS kapcsolókat használsz, amik mocsok jók?

Szervusztok .
Tudnátok ajánlani egyszerű negatív visszacsatolástól mentes műveleti erősítős kapcsolást ?

Azért az rossz vicc lenne ha akkumulátor ki-bepakolgatással működne egy előfok.
Bekapcsolom szól, kikapcsolom vagy tölt vagy nem. Nem kell tudnom róla, hogy akkumulátoros.
Lesz benne BMS természetesen, meg töltéskiegyenlítő is. Meg a házat sem szeretném kigyújtani.

EPR211. Még nem használtam semmire csak megmértem közülük hármat. 1.5 mA LED árammal nyit, Rds=0.8 Ohm (mérve) és DC - 5 MHz-ig ennyi az impedanciája. Fölötte picit nő (6 dB-t), de 15 MHz-en megint 0.8 Ohm. Lehetett akár mérési hiba is a kiemelés, csak összehánytam egy IC foglalatba az egészet. Szemmel nem torzított a szinusz sehol 10 mAeff árammal sem.

Tudnánk, csak nagy lesz az erősítése (100 ezer és 10 millió között), torz lesz, lassú és bizonytalan működésű.

Nagy optimistán csak néhány százszoros erősítésben gondolkodtam ,de úgy látszik olyan megoldást kerestem ami nem létezik . Szomorú dolog ez .

Üdv! Milyen célra építenéd ezt az áramkört és milyen effektust szeretnél elérni a visszacsatolás mentességgel?