Bocsánat, hogy csak fújom a magamét, de közben megtaláltam amit kerestem.
Nagyon érdekes szerkezet ez a "dual slope" - ha netán valaki öt digites multit szeretne ezen az elven építeni magának - érdemes átbogarászni.

Egyébként a méregdrága semmirevaló UT71A multim is ezen az elven működik. Onnan lehet felismerni, hogy nem tudja magát rendesen kinullázni.
Pl. 5 mV-nál +5.05 mV-ot és -4.95 mV-ot mutat.

Látod? jobban képben vagy mint én. Ez a dual slope izé az.

Lehetne még jobban elbonyolítani a mérőt, lehetne tenni rá egy temperálót is. Gyakorlatilag egy peltier cella árammal vezérelve tudná hűteni-fűteni a tranzisztort, mert az sem elhanyagolandó, hogy milyen hőmérsékleten mekkora az adott paraméter. Ja, tudok adni peltier cellát is.

Megnéztem a szimulációt, mert ma szabin vagyok (várom a telefont a szervizből), és még nem esett le az osztási művelet, de sejtem hogy valami visszacsatolást kell használni a szorzóban hogy hányadost mutasson. Majd megértem, csak még nem esett le. Sok mindent nem értek még, de lehet hogy nem is fogok.

A sok kijelzőben aztán el is lehet tévedni (annak aki nem ért hozzá), meg el is tudja durrantani a tranzisztorokat ha véletlenül (a hozzá nem értő az tudatlanul, a vandál pedig szándékosan) teljesítmény tranzisztor állásban tesztel kisjelű tranzisztort.

Ma nagyon adakozó kedvedben vagy. Gyűjtsd össze a pincében (tárolóban) ezeket a dolgokat egy kupacba, aztán majd egyszer elhozom őket egy pótkocsis IFÁ-val. De viccet félre, lehet, hogy majd szavadon foglak és guberálok tőled ezt-azt, ami már nálad már csak lomnak számít.
Cserébe küldök neked egyet a "katt" féle NE534-ből, ha mégsem jönne be ez az ICL izé.

Nem tudom más hogyan szokott tranzisztort párba válogatni, de némelyiknél nagyon gyorsan kell cselekedni, hogy ne melegedjen. A teljesítmény MOSFET-eket pl. úgy szoktam, hogy rácsavarozok 6 db-ot egy hűtőtönkre, adok nekik mondjuk 6x50 mA-t és vagy magukra hagyom őket 10-20 percre, vagy bámulom amíg egyenletesen átmelegszenek és akkor gyorsan végig mérem az Ugs feszültségeket.
Kisjelű diódát meg úgy, hogy leteszem a sort az asztalra, várok míg beállnak a környezeti hőmérsékletre és gyorsan, levegővétel nélkül végig mérem őket. Ha elölről kezdem a sor mérését már megint mást mutat. Tehát szinte lehetetlen feladat pontosan beválogatni őket, főleg hidegben amikor fűteni kell.

Ezért gondoltam olyasmire, hogy jó lenne olyan funkció rá, hogy mondjuk 1 sec-ig mér és eltárolja a mérést, mielőtt elkezdene melegedni a tranzisztor. És ehhez sem árt azbeszt kesztyű a kéz melege ellen. Esetleg csipesz. De csipeszem még mindig nincs és már nem is lesz... azért sem.
Esetleg ezt a mérési időt lehetne tologatni x intervallumban.
De a végére szerintem magától el fog bonyolódni, majd látjuk.

Eldurrantani csak a kollektor árammal lehet. Az meg úgy kell nekem ha ennyire hülye lennék.

Szerintem az lenne az optimális, ha valami S&H áramkörökkel, meg valami multiplexerrel több tranzisztor több paraméterét gyorsan letárolnánk, és utólag értékelnénk ki. A mérés is lehetne gyors, csak pár msec ideig tartó. Kis tranyókat be lehetne tenni foglalatokba, és 1 másodpercen belül meg mérne akár tízet, vagy többet is.

Mondjuk az ICL izének van hold funkciója, azt lehetne használni. Az a baj, hogy csak 3 ilyen modulom van. De neked adom őket, legfeljebb nem mérsz mindent. Amúgy is, ha a kollektoráramot méred, a béta megvan, akkor minek a bázisáram. Ha meg a kollektorfeszültség fix vagy adott, akkor elég mérni az UBE feszültséget.

Tovább veséztem az ICL bigyót, normál gyári ajánlás szerint kb 3 konverziót csinál másodpercenként, tehát ennyi ideig kell a tranzisztornak legalább a teszt áramkörben lennie.

Ha lenne valami őrült PC guru, az tudna írni valami programot , ami hangkártyán keresztül méregetné a tranzisztorokat. Persze a hangkártya csak AC jelet fogad, de lehet 100Hz.es ütemben forgatni a fázist, és akkor mérhető vele DC is. Ráadásul egyből 2 csatorna. Multiplexelve meg bármennyi. De én nem tudok programozni Windózosat. Régen még béziket (le tudom írni rendesen is, de az erősen szexuális tartalmú) tudtam, de azt is elfelejtettem. Pedig emlékszem a első komolyabb elektronikai programomra, ami egy rádió oszcillátor és modulátor rezgőkörének együttfutását rajzolta ki egy koordinátarendszerben. Csak a forgókondi kezdő és vég kapacitásait, a menetszámokat, tekercs átmérőket, és tekercs hosszakat kellet beírni, valamint a párhuzamos fix kondik kapacitásait. Akkoriban hangolgattam át CCIR sávról OIRT-ra sok rádiót.

Analóg kapcsolók. Ezekkel kapcsolgatja a mérési ciklus három fázisának megfelelően a jeleket.

Nem NE, hanem AD!

Azért ne szaladjunk ennyire előre. Még nincs feleség, meg se csináltuk a gyereket, oszt már azon törpölünk melyik egyetemre járjon.
Egyelőre az alapváltozat működjön, még az is félbemaradt ott, ahol tegnap volt.
Még rengeteg minden van hátra. Eredetileg úgy terveztem, hogy (az alsó) precíziós áramgenerátorba teljesítmény MOSFET legyen, hogy ne kelljen azt is átkapcsolgatni "nagy" áramok méréséhez. Rögtön kiakadt tőle a CM. Márpedig ha a szimulátor gerjedést mutat, akkor azt komolyan kell venni. Tehát ezt kell első körben kivesézni.
Úgy képzeltem, legyen átkapcsolható ez az áramgenerátor feszültség generátorrá és akkor csak egy-egy ilyen kell a +/- tápra.
Ezeket két morzéval lehetne kapcsolni. pl. 4 db EPR211A064000E2vel. Ez 500 pénz a TME-nél. Vagy más is lehet ott... Reed-relé, stb...

A bázis áram mérése szerintem amiatt nagyon hasznos funkció, mert darlingtonnál előveszem a zsebszámolót és elosztok két áramot egymással. Dalingtont viszonylag ritkán válogat párba ez ember, de úgy kíváncsiságból beledughatja (akár).
Fontosabb a FET-ek gate áramának mérése, mert azonnal kiderül ha rossz a FET pl.

Ezt már Béla is írta.

Compozit: Bocsánat AD534. Máshol járt már az eszem.

10USD-s kínai csodával. Impulzusüzemben mér, tehát nem melegíti el az eszközt. 100mA-es tranzisztorig jó. A nagyobbakat precíz áramgenerátorral, 5V-os stabilizált Uce feszültség mellett a kollektoráramot multiméterrel.

Én nem bonyolítom, fix bázis és emitterellenállással és az emitterellenálláson mérem a feszültséget. Még így is nehéz pontos párost találni 20 tranzisztor közül is, viszont, ha megvan, az akkor nagyon jó.

Hát ez az. Szerinted miért agyalok ezen a tranzisztor teszteren?

Kiszedtem az originál 100-as csomagból 2 x 30-40 db BC547B/BC557B-t és megmértem a bétájukat a Teslával Uce=13 V és Ic=3.8 mA-nél. Kiszedtem 2x4 párat közülük.

Aztán ugyanezeket végig mértem Uce=3 V-on és 0.8 mA-en és a pároknak közük nem volt egymáshoz az előző méréshez képest.

Aztán játszásiból végig mértem néhány - előzőekben pároknak kiválasztott darabot - különböző feszültségek és áramok mellett és a párok valóban nem voltak már párok.
Tehát szerintem semmi értelme 5 V-on beválogatni olyan tranzisztorokat amik aztán 40 V-os tápfeszről üzemelnek majd, teljesen más nyugalmi árammal.
De lehet, ez csak szőrszálhasogatás. Viszont akkor minek egyáltalán mérni bármit is rajtuk ha úgysem a valódi párokat válogatjuk ki?

Elhiszem.

Az az érdekes, hogy ha összeválogatott tranzisztorokkal építem meg a végfokot, akkor rendre pontosan ugyanazt az offszetet kapom első bekapcsoláskor. Ha csak úgy, minden mérés nélküliekkel, akkor az offszet értéke és polaritása is változó.
Azért 5V-on mérek, mert a gyártó cég is ott specifikál, és igyekszem a kapcsolásban alkalmazott munkaponti áramnál mérni.

Nem akarok én ezen vitatkozni. Mindenki úgy épít erősítőt ahogy akar.
Azt szép csendben elfelejted leírni melyik tranzisztort méred 5 V-on.
Sok adatlapot láttunk már mindketten és biztosan van erről is saját, jól kialakult véleményünk.

Azért most kimenetem műhelybe. Bekapcsoltam mindent és fél órát hagytam bemelegedni a műszereket. Volt az asztalon egy elhagyatott BC546B.
Beledugtam a béta mérőmbe. Hidegen, 10 uA bázis áramnál (Uce=10 V) 295-ös bétát mutatott, melegen 301-et.
A biztonság kedvéért azért rámértem mennyi is az a 10 uA kb. 30 év elteltével (azóta a fedelét sem vettem le ennek a szerkezetnek). Az asztali multi 10.1 uA-t mutatott, az UT 71A 9.99 uA-t.

A Tesla is melegedett közben. Ez a "hideg" tranzisztorra (Uce=10 V és Ic=3 mA) 312 és melegre 303. Elfogadom magamnak, hogy ez nagyjából ennyi.

Előkaptam a 10 dolláros kínai csodát. Ahányszor rámértem vele, mindig mást mutatott
333 és 395 között valahol.

Aztán van még egy 20 éves Maxwell ami még sose látott tranzisztor bétát. Ez meg semmit nem mutatott. Vagy a foglalat lyukába nem sikerült belecéloznom, vagy rossz. Úgy egy perc után feladtam, mert berágtam rá.

De leírtam, hogy a kisjelűeket mérem vele. Általában azokat, amiknek 100mA a max. kollektorárama.
Minden tranzisztort többször is megmérek válogatáskor. Aminek nagyon ingadozik a mért bétája, az eleve megy a selejtbe. Érdekes, hogy például az Onsemikre ez egyáltalán nem jellemző. A BC550C 540-600, a BC560C 550-610 között szór, de minden tranzisztor stabil értéket ad, ha tízszer mérem, akkor is. Persze várni kell vele, mert ilyen értéknél még a kézmelegtől is megemelkedik 1% körül.
Próbáltam kíváncsiságból mérni a kínai csodával például 2SC5171-et, de amikor 420-as bétát jelzett, akkor errről letettem (specifikáció szerint max. 240), ezért azt inkább a multiméteres módszerrel mérem, 20mA kollektorárammal.
Igazából egy karakterisztika rajzoló lenne az ideális, és akkor nagyon pontosan együtt futó párokat lehetne kihozni, de amatőr körülmények között ez nehezen kivitelezhető és lassú.
5V-on mérem az összes olyan tranzisztort, amit multiméter+bázisáram generálásos módszerrel tesztelek. Ilyenek pl. a végtranzisztorok.

Amire igazán kíváncsi voltam azt megtudtam. Mindkettőnknek kínkeserv a párba válogatás. Rengeteg előkészület - egyiket így, másikat úgy - kell hozzá némi rutin, valamint türelem és idő.
Na ezért szeretnék csinálni egy olyan szerkezetet amibe csak beledugom és megméri - és (relatíve) pontosan.
Csak úgy... hobbiból szórakozom vele. Oszt majd látjuk mi lesz belőle.

Sajnos nem olyan egyszerű. Ahogy írtam a TO-92-eseknél a bedugod majd várni kell 1-2percet, mire kihül a kezed melege után. Ezt felgyorsítandó ventilátort szoktam használni. Akkor 20-30 másodperc is elég. Egy TO-264-es toknál ez már nem jelentkezik

Ha jól emlékszem erről már írtam:


Annyi maradt ki, hogy műszerész fogóm viszont van

Béla meg továbbfejlesztette ezt a tárolási funkciót.

Ha valamelyik komoly cég alkotna egy valamirevaló tranzisztor tesztert biztosan az is ott lenne a milliós kategóriában - tehát nekem akkor sem lenne.

Ezt a karakterisztika rajzoló nem tudom mennyire lenne használható/átlátható (áttekinthető) a gyakorlatban. Azokat a karakterisztikákat amiket a múltkor rajzolgattam legalább annyi ideig nézegettem, mint rajzoltam.
Azt értem, hogy arra gondolsz, hogy esetleg lenne két görbe ami fedi egymást, de ilyen csak a mesében van. Az NPN Ube feszültsége eleve más, mint PNP-jé. (Még a szimulátorban is.)

A karakterisztika rajzoló -természetesen?- számítógépes alapon működhetne. Akkor nagyon könnyű egymásra illeszteni a mérési eredményeket, és megtalálni a hasonlóakat...
A mérés is lehetne nagyon gyors így.

Az NPN és PNP nyitófeszültségkülönbség nálam is megvan, de ahol ez kritikus, ott ezt is mérem/válogatom. Lehet nagyon hasonlókat találni, csak érdemes néhány különböző helyről is venni tranzisztorokat, mert a különböző szériáknál lehet hasonló értékeket találni. Én a KSC3503/KSA1381-nél találkoztam ilyennel.

Sajnos nem tettem be a könyvjelzők közé, de valamikor a télen találtam egy nagyon jó karakterisztika rajzolót valamelyik külföldi fórumon, DSO-n egyszerűen menthető akár a kép akár maga az ábra, sőt az elmentett alá is illeszthető az éppen aktuálisnak, pontos válogatásra és nem tudnék ettől egyszerűbbet. A ventilátor egyébként pont ugyanúgy nem jó mint a kéz melege, mert az meg a másik irányba húzza el a mérést.

A ventilátor visszahűti szobahőmérsékletre. A kézmeleg függ attól is, hogy mennyi ideig és milyen erősen fogod a tokozást. A szobahőmérséklet inkább konstans érték.

Nos ezért említettem a peltier ízét. -10°C tól +50°C ig villámgyorsan át lehet tekerni. Itt van a fiókban várja hogy rábólints. Ilyenen megy melóban is a késztermék vizsgálata.

Más.
Gyakorlatilag a párbaválogatás mellett a megfelelő tranzisztorok kiválasztása is lehet cél. Vélhetően a gyártó is megpróbálta valamilyen paraméter előbbre hozását a felhasználási terület miatt, és ez valószínűleg a többi paraméter rovására ment. Persze nem biztos hogy a gyártó is tudta azt amit a felhasználó. Lehet, hogy a gyártó az előerősítőbe szánt tranzisztorát célzottan magas bétára tervezi, de nekünk meg jobb lenne akár kisebb, de áram vagy hőmérséklet változás hatására kevésbé változó béta.
Emlékeztet ez a rezgőkvarcokra. Ott is a kristály különböző irányban más hőtágulással rendelkezik, ezért van melegedése lassuló, és gyorsuló metszet is. Megfelelő szögben kimetszett kristály lehet viszonylag hőmérsékletfüggetlen is, persze ennek ára van, mert esetleg nem könnyen rezegtethető be.

Tehát ha elkészült a mérőmű, kiderülhet hogy eddig nem is jó tranzisztorokat használtál. Vagy egy félrelökött gyártmány olyan paraméterekkel rendelkezik ami ideális, csak éppen valamiért nem volt szinpatikus.

Említek egy példát:
Laterális teljesítmény Mosfetek mint például a 2SK1058 100mA drain áramnál hőmérsékletstabil UGS feszültséggel rendelkezik, tehát milyen jó végfokba, mert nem kell kompenzálni a biast. Nos az előny ezzel el is fogyott, mert más erénye nincs. Nem hiába nem találom semmilyen komoly erősítőben, mert egy végfok nem 100mA-en jár, csak nyugalomban. Ott amperek szaladgálnak keményen, ahol már nagyon nem lesz lineáris a transzfer. Nagyobb áramoknál a kapcsolófetek jobbak. De találtam (lestem, loptam) nekik helyet. Nagyjelű erősítő fokozatban 100mA-en járatva nagyon stabil és kis torzítású lehet. Léteznek kisebb teljesítményű típusok is amelyek 10mA-en stabilak, de ritkák és drágák, amiért el kellene adnom a fél vesémet. A komplementer párjáért meg a másikat.

Elkanyarodtam kissé, de jó gondolat ez a tranzisztor mérő. Az is kiderülhet, hogy nem azért fikázzák a félvezetős erősítőt mert nem csöves, hanem mert hülyén tervezték a mérnökök. A kocka kerekű furikot is anyázták volna ha lett volna, de szerencsére az egyből karika kerekűre készült.

Én a csatolmányban található karakterisztika rajzolót építettem meg és használtam néhányszor (igaz én kitoltam az U_CE feszültséget 10V-ig.
Ahogy írod az tök jó ötlet, egy tárolós szkóp, főleg ammik már PC-hez is csatlakoztathatóak, erre talán a legegyszerűbb módszer.

Pl. Goldmund erősítők. Egy pár TELOS 5500 NEXTGEN ára 300.000 EUR...
Mellesleg van diy rajongótábora a régebbi/kisebb áramköreinek. A Hafler erősítőket, pl. 9505-t is megemlítik ritkán

Közben azért csinálgatom a tranzisztor mérőt.
Kiderült, hogy áramgenerátor nem is kell bele, mivel Ohm már kitalálta a törvényt.
Azt fontos szempontnak tartom a gyakorlati kivitelezhetőség (felépítés, nyák terv) érdekében, hogy az áram- és feszültség-szabályzó rész átfogja a teljes tartományt 50 uA-től 1 A-ig, ill. 0.1-30 V-ig.
3-4 mA-ig a kisjelű tranzisztor dolgozik, efelett a MOSFET veszi át az áramot. Lényeg, hogy gerjedés- és zavarmentes legyen ez az áramkör, mivel ez a lelke.
Érdekességképpen: Egyszer behülyült a szimuláció. Kiderült, hogy a CM -ben is ki tud olvadni a biztosíték. Vicces, de logikus. Ezt most vettem észre. Jól megszívatott vele.
Az IRFP kissé túlméretezettnek tűnhet ide, de el kell disszipálnia akár 30 W-ot és ki kell bírnia a véletlenszerű rövidzárat. Az LT1013 max. tápfeszültsége 44 V, precíziós is, kapni is lehet (egyelőre).

Aztán... ahogy szépen kezd elbonyolódni. Próbálom minimálisra csökkenteni a kapcsolóeszközök számát, de x darab mindenképpen kell bele. Hogy melyik milyen lesz, még nem tudom pontosan...
majd alakul. Fizikai méretek, vezérelhetőség, zavarérzékenység, ár, megbízhatóság, beszerezhetőség. Visszatérőben a hiánygazdálkodás. Röhejes. De legalább nem olcsó.

Nyilván akad néhány, de nem tömegesen. Pedig a kissé nagyobb ár nem indokolná a kerülését a felső kategóriában.
A Goldmund Mimesis 3 koppintásán én is gondolkodtam mivel a régebben csak áhított laterális fetek most már viszonylag könnyen elérhetők (itt vannak a fiókban), de csak hangszeres végfokot építek belőle. A Hafler 9300 (9500) a komplementer jfetek miatt nehezen klónozható, de olyan gyárilag válogatott jfet komplementereim is vannak már. Ez a földelt source kapcsolás annyira kedvező a laterális fetekhez, hogy gyakorlatilag szigetelés nélkül fel lehet dobálni a hűtőre őket, lévén a source van a tokozáson.
De továbbra is úgy érzem, inkább zenekari felhasználásában van a helyük.

Kezd bonyolódni, de még mindig messze van az alagút vége.

Kezd!

Ezek szerint lesz két poti, amivel a kollektor (drain) áramot lehet feltekerni, egy másikkal a UCE (UDS) feszültséget. Ezt méri két fő kijelző. Ezek a kiindulási pontok. Ezek a bevitt adatok.
Eredményként megjelenik az UBE (UGS), IBE (IGS), valamint Béta (no ide nem írtam semmit).
Feteknél nem tudom mit kellene ideírni, mert legfeljebb olyan van hogy meredekség. Az pedig nem ID/UGS, hanem (Delta ID) /(Delta UGS). Ez is mérhető, sőt ki is jelezhető, csak modulálni kell a draináramot, és AC-t kell mérni. Vagy valami hasonló.
Nekem az ugrott be hirtelen, hogy a munkaponti áramnál kinullázom a mérés valami automatikus zéró ízével, majd 5-10%-ot növelek vagy csökkentek a drain áramon. A változást mérem.

Közben átnyálautam az Icl7107 adatlapját, és pontosítottam magamban a rég tanultakat.
Hold funkciója az AME7106, Icl7135-nek van. Az alap Icl7107-neck nincs. A 100mV referencia 1V-ra emeléséhez is tízszerezni kell az integrátor időállandóját.

Amúgy tetszik a mérőmű, amolyan nem egyszerű izé.

Kedves Fórumtagok!

Ha a béta-mérés témakört szeretnétek részletesebben kitárgyalni, javasoljuk, hogy nyissatok neki egy külön topikot, ahol korlátok nélkül ez megtehető, mert ez bár kapcsolódik hozzá, de az előerősítő topik. Köszönjük!

Nyitok neki új topikot. Sejtettem, hogy ez lesz a vége.
Kérem szépen a moderátort tegye át oda az erről írtakat.
Köszönöm!
Most megyek biciklizni.

Most látom, hogy van egy "Tranzisztor teszter" című topik.
Akkor oda....