A 7,4V csak a névleges feszültség ( 2x3,7V ) mert 2 cella van sorba kötve, összecsomagolva a duci tasakban, és a lítium akksik névleges cella feszültsége 3.7V. A töltő viszont kb. 8,2-8,4V-ig tölti ( 2x4,2V ), ami a maximális töltési feszültség. Így az önmagában , hogy 8,2V-ot mérsz, az normális.
Ami nem normális, hogy hízik a belső gázképződés miatt. Vagyis már elöregedett szegény, nem illik tovább nyúzni. Megérdemli a nyugdíjazást a békés öreg napokat a többi kimustrált akksival kártyázva a veszélyes hulladék udvarban.

Ha veszel 2db 18650-es akku cellát, meg foglalatot hozzá, és rá applikálod a ducinak a töltő modulját, akkor kb. háromszoros kapacitású pakkod lesz.

( Biztos, hogy 800mAh annak a ducinak a kapacitása? )

Azt írja a Hestore:
Most akkor belefér, vagy mégsem?

Furcsa mértékegysége lett a térfogatnak.

Vajon hány köbcenti lehet a 2N3055 tranzisztor bétája?

Mennyi az az igen-igen drága? Mert 1 db 3,7 V 5200 Ah lapos tablet akku 4900.- Volt tavaly. Most nem tudom, mennyi.

Nekem a PDS sorozat akkuja kellett volna
Szerintem a szóban forgó akku is ilyen. Azért elég húzós az ára.
Az Ageta meg visszamondta a rendelést, bizonytalan beszállításra hivatkozva.

Ha valakinek van egy kis kézügyessége, simán meg lehet csinálni maszekba is, nem feltétlen kell gyári. Ha jól emlékszem, pont valamelyik owon aksiját láttam szétszedve, sima 18650 cellával 2P2S elrendezéssel van megoldva gyárilag. Ha nem akarnak használt cellával mahinálni, akkor meg kell venni négy új cellát, ahogy Suba is írta és kész. "Bátrabbak" tehetnek több párhuzamos cellát is, ha szükséges a "longtime" használat. Bár ekkor már egy combosabb külső töltő is jól jön hozzá.

800 mAh-nak írta. Ilyen kicsi 18650-es cellát talán már nem is lehet kapni. Biztos azért olyan drága.

A kapocsfeszültsége azért 8,2 V, mert túl van töltve, de terhelni nem tudod, mert megnőtt a belső ellenállása. Ezért amint leveszed a terhelést, visszaáll erre a túl magas feszültségre.

Az akku tokja jobban feladja a leckét mint a tartalma, ezért gondoltam, hogy megveszem a gyárit, esetleg az utángyártottat.

A kapacitása nem mérvadó, nem azért olyan drága. Hanem azért mert gyári.

Lehagyott egy nullát.

Csak kprrigálta volna menetközben.

Pedig szerintem is lehagyta (de mindenesetre minimum gyanús), 800-as aksit utoljára kb 15 éves telefonomban láttam, aminek mérete 30x45x5mm volt. A szkóp akku legalább négyszer ekkora kb...
Bár típust nem írt, minek is írt volna.

Hasonló az én szkópom akku méretéhez, persze csak kép alapján. Az viszont 7.4V 8000mA lenne...

Na most egy 800mA kapacitású akku meddig bírná a ~15W fogyasztású készüléket táplálni?

A gyártás során a cellába kerülő minimális pára idővel ezt okozza. Sajnos ez normális. A túlmerítés és túlterhelés ugyanezt okozza. Valőszínűleg nem az a baj, hogy folyamatosan a hálózaton lóg, kivéve, ha a max. töltési feszültség 4.30V körül van, mert az hosszútávon már (számomra) túltöltéssel egyenlő.

Helló!
Köszönöm a választ, sajnos csak most jutottam újra géphez.
Szétszedtem a ketyerét és körülnéztem benne. 4 db SF 1865 ONR-22 2200mAh Lipo aksi van benne sorba kötve (elvileg 14,8 V). 1-4-ig a cellafeszültségek: 4,11; 4,09 és 4,08, de a 4-en fordított polaritással 10,86 V.
Az akksikon egy öt kivezetéses töltő (szabályzó) áramköri panel van. Ha a 4. akksit lekötöm, akkor azon továbbra is fordított polaritással de már csak 0,33 V mérhető (saját kapocsfeszültsége). Szóval úgy néz ki, hogy ez kuka. Ha pótolnám a rossz cellát, hiszen a másik három jónak zűnik, akkor az a kérdés merül fel, hogy a töltőáramköri panel nem sérült-e meg? Sajnos nem találtam kapcsolási rajzot róla: EU-678B. Hét csatlakozási pont van rajta: 1-2 csatlakozás (cs) + - táp, 3-4 cs. + - 14,8 V a pakk két végére, 5 cs. az 1. és 2. akksi közös pontja, 6. cs. 2. és 3. akksi közös pontja, a 7. cs. a 3. és 4. akksi közös pontja.
Próba szerencse? Kicserélve a 4. akksit hasonlóra kössem rá az elektronikát, és ha működik, akkor jó, ha nem hát nem. Sajnos nincs jobb ötletem.
Köszönettel: Cserga

Kösz a hozzászólást. Részletesen válaszoltam régi motoros levelére az előbb.
Üdv: Cserga

Kösz a hozzászólást. Az előbb részletesen válaszoltam "régi motoros" levelére.
Üdv: Cserga

Nem szedted még szét megnézni okával? Kíváncsi volnék, az akku feszültség hova csatlakozik be.
Nekem is van egy owonom, de az nem akkus, viszont tervbe van az akkus táplálás megvalósítása.

Na ezt most nem tudtam végig követni (lehet késő van már).
Most én innen látatlanban nem fogom megmondani, mit próbálj, olyan lenne mintha vak vezetne világtalant. Mindenesetre egy cellán nemigazán lehet 10.86V sehogy sem. Talán valamit elnéztél, mértél. Majd próbáljuk újra, képekkel rajzokkal...

Szia!
Kösz a gyors reagálást!
Készítettem négy fényképet és egy vázlatot a cuccról. Az akksikat balról jobbra számoztam 1-4-ig.
1 kép a pakk előlnézete, 2. kép alsó nézet, 3. felső nézet, 4. a bemeneti +- táp és a kimeneti négy tűs aljzat, 5. ábra a képek alapján.
Remélem tudtam segíteni.
Üdv: Cserga

No nem akarok szőrszálhasogató lenni, de kisebb képet nem tudtál volna csinálni?

A nagy helyzet az, hogy nem áll össze a kép, ha az utolsó cella kapcsain méred a 10.89V -ot,
akkor az az elektronika szerintem nem jó. Ha testhez képes méred, akkor sem jön ki a matek,
mert akkor meg az előző cellák összegének kellene ott jelen lenni max, tehát kb 12.28V.

Panelen mérsz vagy ténylegesen a cella végein?

Minden esetben a cellák két végén mértem. Először úgy mértem, ahogy kivettem a pakkot, azaz minden a gyári helyzetben volt. Ekkor mértem az első három cellán azt, amit odaírtam az ábrára, de a negyedik cellán fordított polaritással a 10,89 V-t. Eután a negyedik cella panel felőli végét bontottam, ekkor az első három cella végein ugyan azt a feszültséget mértem, mint először, viszont a negyedik akksin (az utolsó lába a levegőben) ekkor az első esethez hasonlóan fordított polaritással, de csak 0,33 V-t mértem. Nyilván az elektronika csinál valamit, mert a matek nekem sem jött ki (ezért kötöttem ki a negyedik aksi egyik lábát, és mértem újra, s kaptam a második eredmény sort.
Tényleg kicsik a képek: geometriában vagy pixelben?

A 4. cella kvázi szakadásnak tekinthető, az elektronikán keresztül nyilván megjelenik ott a másik 3 cella feszültsége (fordítottan és picit kevesebb). Ha kivetted a 4. cellát, akkor a cella helyén is kb ugynezt fogod mérni.

A képeid felháborítóan alacsony felbontásúak...ráadásul nem a lényeget fotózod. (A "lényeg"-ről csatolom a képeket)
Ilyen felbontású képet szeretnénk látni, de a NYÁK másik oldaláról.

Pixelben...

És úgy van ahogy pipi mondja, a 4.-ik cella leválasztva 0.33V -al az kuka.
Ha bízol a csodákban, rápróbálhatsz egy másik cellát, de ne fűzz hozzá sok reményt, lehet hogy azt is kinyírod, ha rajta hagyod. A képről nem látszik, hogy van e rajta balanszálás (a másik oldalt talán),
és esetleg zárlatba ment a hozzá tartozó fet -e.

De már az a tény, hogy ott irreális feszültséget mérsz, intő jel, szerintem ott nem kellene mérned feszültséget, főként nem fordított polaritással. Már csak azért sem, mert az egy bemeneti csatlakozás.

Lerajzoltam, hogy jön ki a 4. cella helyén a fordított feszültség. Az töltő/bms elektronika felfogható egy soros ellenállásnak, valamekkora vezetése van, ha a negyedik cella szakadt, akkor ott biza megjelenik a fordított polaritás... Igazából pont ugyanaz az eset, mikor a sorbakötött akksik közül a leghamarabb lemerülő terhelés alatt fordítva polarizálódik át.
Az valóban kérdéses hogy az ehhez a cellához tartozó bms - már ha van - üzemképes maradt-e

Így igaz, majdnem ugyan azt mértem.

A korlátozott levélnagyság miatt lebutítottam az eredetileg több mint 4 MB-os képeket. A kérésnek megfelelően küldök a beültetési oldalról is egy 1,03 Mb-os képet. A nyák valós mérete egyébként 34*40 mm.